Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
1ÍWT7 ápHTic qzercfa i D Foglalkoztatás és a kisipari szövetkezetek Btunkalehetőaég n égy százhat van embernek ,,Amnesztia99 A telesleges állóeszközök értékesítésére Igen fontos kérdés Nógrád megyében a foglalkoztatottság javítása. Nemcsak az illetékes megyei szervek állandó témája ez. hanem már 1965 novemberében, az MSZMP Központi Bizottsága, titkársága is foglalkozott vele. A megyében dolgozó kisipari szövetkezetek is kaptak ezzel kapcsolatban feladatot arra, hogy fejlesztéssel teremtsenek több munkaalkalmat. Mi valósult meg ebből? Tavaly voltak elképzelések, elsősorban a kimerülő bányáknál felszabaduló épületek hasznosítására. Annak ellenére, hogy ezeket időközben más szervek kapták meg hasznosításra, megyénk kisipari szövetkezeti foglalkoztatottsága a már meglévő egységek fejlesztésével tavaly 390 új dolgozóval növekedett. A létszám szaporodása csaknem 4(5 millió forint termelés többletet eredményezett. A KISZÖV-höz tartozó szövetkezeteknél elsősorban az épitő, a textil ruházati és a vasipari részlegekben történt nagyobb fejlesztés, mig a más szövetségekhez tartozók közül az Írószerkészítő Ktsz és a szécsényi Palóc Hisz fejlesztette nagyobb mértékben létszámát. A létszámfejlesztéssel párhuzamosan igyekeztek az építőipari részlegeket korszerűsíteni. A Salgótarjáni Lakás- karbantartó Szövetkezet például kapott egy autódarut, betonkeverőket szállító-szalagokat és egy új négy és féltonnás tehergépkocsit. A ka- rancskeszi és balassagyarmati szövetkezeteket is ellátták Vízhányó féle darukkal, betonkeverőkkel, szállítószalagokkal. Műszaki fejlesztéssel megduplázták a kislakásépíMájus negyedikéig, az amatőr dzsessz- és tánczenekarok, valamint táncdaléneke- sek IH. országos fesztiváljáig egy hónap van még hátra. A fesztivál május negyedikén kezdődik és hetedikéig tart, ami egyben azt is jelenti, hogy a rendezők egy nappal meghosszabbították a salgótarjáni könnyűzenei esemény idejét. Tavaly, és azt megelőzően Is, három napig tartott a fesztivál. Meghosszabbítása nem az egyetlen változás. Most, hogy a fiatalok körében nagyon népszerű liöny- nyűzenei esemény előkészítése „második félidejéhez” érkezett, érdemes szólni azokról a változásokról is, amelyek nem formai jellegűek. Az előzetes jelentések szerint, az idei fesztiválon a korábbinál jóval több zenekar vesz majd részt, ami viszont ennél jóval érdekesebb: a salgótarjáni könnyűzenei találkozón a szovjet könnyűzene bemutatása is vetélkedési alap lesz a zenekarok szántára. A legjobban szereplő együttesek a salgótarjáni fesztivál után országos bemutatón vesznek részt, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendeznek. A fesztiválon — ezúttal először — helyet kap az úgynevezett beat-song, vagy ahogy nagyon találóan magyarra fordítva nevezik: az elkötelezett dal is. A beat- song a nyugati, haladószellemű ifjúság elembertelenedés elleni tiltakozásaként jött létre és terjedt el világszerte azokban a körökben, ametéshez szükséges salakblokk gyártást. Az elért eredményeknél szebbek a fejlesztési tervek, amelyekre az illetékes felsőbb szervek, a megyei pártbizottság. a tanács, az OK1SZ és a K1SZÖV vezetői között született korábban már megállapodás, egyrészt új szövetkezeti profilok kialakítására, másrészt a már meglévő tevékenység fejlesztésére. Szó van a salgótarjáni nagyüzemek vashulladékának feldolgozására alkalmas szövetkezet létrehozásáról, amely több mint 40 embert foglalkoztatna. Az export és belkereskedelmi igények kielégítésére, minimális beruházással, elsősorban belső átszervezéssel a bőrruházati ágazatot kívánják fejleszteni, amelynél 36 fős létszámtöbbletre számítanak. A textilruházatban a Salgótarjáni és Balassagyarmati Szabó Szövetkezeteknél várható fejlődés, egyrészt Zagyvapálfalván konfekciós részleg létrehozásával, másrészt Balassagyarmaton kétműszakos termelésre való átszervezéssel. Ez az utóbbi újabb 60 munkaerő foglalkoztatását teszi lehetővé. Vegvi csomagoló, úgynevezett kiszerelő részleg szervezése is folyik, amelynek Bag- lyasalja lesz a telephelye a tervek szerint, és fokozatosan mintegy 70 fő, elsősorban női munkaerő foglalkoztatását biztosítaná. A megyei szövetkezeteken kívül a budapesti szövetségekhez tartozó szövetkezetekben is várható a fejlesztés. Elsősorban az írószer Ktsz érdemel említést amely a bedolgozók létszámát kívánja mintegy 50 fővel növelni, és üzembe helyezni az ÉMÁSZ volt székhazában a hőre keelőkészítése Ivek a békéért és a haladásért küzdenek. A Salgótarjánba érkező, mintegy hatvan zenekar versenyét — kategóriánként három külön részre sorolva — három városi művelődési házban: az Acélárugyár, a bányai, valamint az üveggyári művelődési házban bonyolítják le. Változás van a tavalyihoz mérten a kötelező számok összetételében és számában is. Tavaly három kötelező számot kellett a zenekaroknak betanulniuk, az idén négyet, s közöttük egy szovjet könnyűzenei darabot is. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy az idén — a jelentkezéseket figyelembe véve — minden eddigit felülmúló „gitárzene- kar-dümping” tapasztalható. A megyei rendező bizottság azonban úgy határozott, hogy korábbi álláspontjához híven megyénként és városonként csak mindhárom (gitár, hagyományos és jazz) kategóriában fogad el jelentkezéseket. így is több mint húsz gitárzenekar érkezésére lehet számítani. Érdekes az is, hogy a honvédségi amatőr együttesek a salgótarjáni fesztivált megelőzően „házi versenyen” vesznek részt, így a fesztiválra már csak a legkiválóbbak kerülhetnek. A megyei rendezőbizottság legutóbbi ülésén, amelyen a megye és a város kulturális életének Irányítói is megjelentek, mindenkinek „névre szólóan” kiosztották a feladatokat. Jelenleg az úgynevezett aprómunka folyik, hogy az országszerte mindenütt készülődő együtteseket méltóképpen fogadja majd Salgótarján május negyedikén. ményedő műanyaggyártó részlegét, A szécsényi Palóc Htsz, amely az elmúlt évben is szépen fejlesztette hálózatát, az idén Pilinyben és Kimócon hoz létre házi^zőttes, szőnyeg és népművészeti babákat gyártó részleget. Több budapesti kisipari szövetkezettel is folytattak tárgyalásokat termelő részlegek létesítésére kisebb-nagyobb sikerrel. A Lánc- és Kovácsolt áru Ktsz-nek a somoskői kőzúzó épületét ajánlották fel, de ők nem tartották gazdaságosnak az átalakítást. Bizonytalan a Mekoíém Ktsz letelepedése is Nagybatonyban, a volt erőtelepi épületbe. Aí ugyancsak budapesti kötő Htsz salgótarjáni részlegének munkábaáliása viszont már az idén várható. Az ütemterv szerint még ebben a félévben megkezdik a betanítást a szövetkezet budapesti, illetve egri üzemében. A Műszaki Üvegipari Ktsz is megkapta már a kiutalást a kotyházai telephelyre. Tervezik az épület átalakítását, és 20 dologzó betanítása már folyik a Síküveggyárban. A harmadik negyedév végére tervezik az üzembehelyezést ú iabb ötven ember munkába állításával. Fontos az is, hogy újabb lehetőségek után kutassanak, például á somoskői, vagy nagybátonyi épületek hasznosítása érdekében. Igen sokat jelent az is, hogy a szövetkezeti ipar az idén újabb, mintegy 460 embernek biztosít munkát, ami a népgazdaságnak hozzávetőlegesen több, mint 46 millióval nagyobb termelési értéket jelent. Mint ismeretes: az idén négy külföldi zenekar is részt vesz a fesztiválon. Egy már biztos — a szovjet jazz- quartett újra fellép. Szó van egy jugoszláv, egy lengyel es egy csehszlovák amatőr együttes szerepléséről is. Bevált módszer — Elégedettek vagyunk a gépállomás munkájával, s éppen ezért szerződtünk az idén is teljes műszaki kiszolgálásra — mondja Virág Béla. a mátramindszenti egyesült termelőszövetkezet főkönyvelője. Hasonlóan nyilatkozik Pádár Mátyás gépcsoportvezeto is, aki közvetlenül tapasztalja, mit jelent egy-egy hiba gyors, alapos kijavítása. Korábban, amikor még nem lehetett teljes műszaki kiszolgálásra szerződni, előfordult, hogy órákat, sőt egy-két napot is várni kellett a javításra. — Ez már megszűnt — mondja örömmel a gépcsoport- vezető. — A Kisterenyei Gépállomásnak négy szerelője állandóan itt tartózkodik, s amint baj van segítenek. Ennek a módszernek az előnyei kétségtelenek. Ugyanakkor arra is lehetőség nyílt, hogy pontosan betartsák az erőgépek TMK-javítását Is. Tavaly végre már elérték, hogy csak a termelőszövetkezet elnökének utasítására lehet a traktort kivonni a karbantartásból. Ilyesmi pedig csak a legritkább esetben fordul elő. Most zajlik a gépszemle a termelőszövetkezet gépudvarán. A Gépállomások Megyei Igazgatóságától érkezett szemlebizottság elégedett a gépek javításával. Jól dolgoznak a szerelők. A tizennyolc traktorból kettő kivételével mind üzemképes. E két erőgép ügyében sürgősen intézkedni kell, hogy elkészüljenek minél hamarabb. A bizottság jegyzőkönyvezi, s holnap intézkednek. Ez új vonása a gépszemlének, hiszen korábban csak azt vizsgálták, hogyan javították ki a gépeket. A teljes műszaki kiszolgálás esetében azonban — mivel a gépállomás az érdekelt partner — nemcsak a javítás minősége, hanem a határidő is fontos tényező. A Kisterenyei Gépállomás anyagilag is érdekelt abban, hogy a szerelői milyen lelkiismeretesen, mennyire gyorsan dolgoznak. Még akkor is, mint például ebben az esetben, amikor az RS—09-es eszköz- hordozó motorcseréjét a Budapesti Gépjavító végzi. Ugyanis a teljes műszaki kiszolgálásra tervezett összegből megtakarítanak, a fennmaradó összeg fele a gépállomást illeti. Eddig tehát bevált a teljes műszaki kiszolgálás. Bizonyítja az is, hogy az idén már nem kap kedvezményt erre a termelőszövetkezet, mégis ragaszkodnak ehhez a módszerhez. Ez a ragaszkodás viszont további lelkiismeretes munkára kötelezi a gépállomási szerelőket. P. A. Tavaly novemberben jelent meg az OT és a PN 25. sz. közös rendelete, amely szabad kezet adott a vállalatoknak a feleslegessé vált, vagy kihasználatlan állóeszközeink értékesítésére vagy selejtezésére. A rendelet mentesítette a vállalatokat az adminisztrációs kötöttségektől, ameny- nyiben ma csupán bejelenteni kötelesek felettes szerveiknek ha valamilyen géptől vagy berendezéstől meg akarnak szabadulni. Nincs kötelező előírás számukra, hogy eladják a gépet, ha selejtezésre gondoltak, vagy fordítva; s abba sem szól bele senki, hogy ha értékesítenek, akkor a gépet kinek adják el és mennyiért. A rendelet ugyanakkor az anyagi konzekvenciáktól is mentesítette most a gyárakat — egyelőre 1967. december 31- ig — éspedig úgy, hogy selejtezés esetén az állóeszközök úgynevezett maradványértékét, (Tehát az állóeszköz teljes értékéből azt a részt, amelyet értékcsökkenési leírásként a vállalat még nem fizetett vissza a népgazdaságnak) — nem kötelező a vállalati eredmény terhére elszámolni, így az idei selejtezés nem csökkenti a nyereséget, a nyereségrészesedést. Ez az intézkedés több szempontból Is a legjobbkor látott napvilágot. Elsősorban azért, mert a vállalatoknak 1968. január 1-ig fel kell ké- szülniök az önálló gazdálkodásra — gazdaságilag is. Tehát miután a raktárakban a felesleges készletek feltárásával és hasznosításával már rendet teremtettek, most rendet kel teremteniök a gépek és berendezések között is. Felesleges készletekkel, felesleges állóeszközökkel indulni az új gazdasági irányítása rendszerben számottevő gazdasági hátrányt jelentene bármelyik vállalatnak. Az idén még — hogy úgy mondjuk —, „ingyen” megszabadulhatnak a vállalatok azoktól az állóeszközöktől, amelyekre jövőre már csak ráfizetnének. A rendelet másak előnye abból adódik, hogy már ma körültekintő mérlegelésre készteti a gyárakat, olyan elemzésre, amely nélkül jól gazdálkodni. eredményt felmutatni az új gazdasági mechanizmusban nem lenet. A könyvelések adatai szerint az iparban jelenleg tíz- milliárd forintra tehető a kihasználatlan állóeszközök értéke. Egyes szakemberek becslései szerint, azonban ez az összeg jóval magasabb. A vállalatok elvégre nem szívesen vallják be, hogy a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel milyen hatásfokkal gazdálkodnak. Amellett azonban ez a tízmüliárd csak az állóeszközök értéke, de menynyit költenek rájuk például állagmegóvási célból? Azután ezek az álló, vagy csak részben kihasznált berendezések saját értéküknek többszörösét termelhetnék, ha folyamatosan dolgoznának. A kihasználatlan állóeszközpark felgyülemlésének több oka is van. Pl. a beruházások során beszerzett gépek közül egy%-másik — tervváltoztatás elhamark' dott megrendelés miatt - már az üzemhez érkezés* pillanatában feleslegessé vált. Keletkeztek felesleget a könyv jó váirásos adásvételi rendszer miatt is, hiszen az átvevő vállalat ilyenkor nem kényszerült mérlege ^sre de esetleg a felettes hatáság utasítására nem Is tehetett mást, minthogy elfogadta a gépet. Természetesen feleslegessé válhatnak az állóeszközök pusztán az idő múlásával is (sőt többnyire ez a főok). Elkopnak, elavulnak, vagy megváltozik a termelési feladat, változik a technológia. A rendelet megjelent, és egyesek már az eredmények számbavételét sürgetik, pedig itt előbb alapos felmérést, majd annak alapján pontos kalkulációt kell készíteniük a vállalatoknak, mielőtt eldöntenék, hogy selejteznek-e. vagy inkább piacra viszik a feleslegesnek ítélt berendezéseket. Először Is azt kell eldönteni, hogy a felesleges állóeszköz (ha azt már eldöntötték, hogy valóban felesleges) értékesíthető-e, vagy egyszerűbb, ha selejtezik. Kézenfekvő például, hogy a SDeciális ten értékesítésére aligha gondolhatunk. A fémmegmunkáló gépek nagyrészét, a járműveket, motorokat, szállítóeszközöket viszont érdemes piacra vinni. Igaz, teljesen elavultat, rosszat már senki sem akar megvenni, Ilyenkor marad a selejtezés. A népgazdaság számára előnyösebb az értékesítés, tehát, ha valahol már nem használható gép, másutt még hasznot hajthat. Itt elsősorban a mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek jönnek számításba. Ezért a szakemberek már foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy különféle előnyös hitelekkel fokozni kellene a szövetkezetek vásárlókedvét. Ezt is érdemes most szárn- bavenni. Azután azt is — és ez a legfőbb érv az értékesítés mellett —, hogy as árbevétel teljes összege a vállalatnál maradhat, és ezzel növelheti a saját rendelkezésű beruházási alapot. Ha a selejtezés mellett dönt a vállalat, akkor még mlnd'g marad két alternatívája, Neon köteles a gép maradvány értékét eredménye terhére elszámolni, ám akkor ezt az értéket elvonják a saját rendelkezésű beruházási alapjából, tehát a holnap lehetőségeit csökkenti. Ha viszont elszámolja nyeresége terhére, akkor ugyan csökkent a nyereségrészesedés ma, de holnap esetleg éppen azért többet fizethet majd, hiszen amit elvonnak a nyereségéből, azt visszakapja a saját rendelkezésű beruházási alapban. Van tehát választási lehetőség, s ezek között talán a legfontosabb, hogy ma kell-e a nagyobb nyereség vagy holnap. Mindenesetre most arra van szükség, hogy mielőtt bármit is határoznak, előbb pontosan felbecsüljék állóeszközeik értékét, megnézzék milyen mértékű az állóeszközök kihasználása, milyen mértékű kihasználás várható a jövőben, célszerü-e esetleg felújítani a meglévő, használt eszközöket, a felújítási költség hogyan aránylik az új gép árához, a felújítással elérhető-e a kívánt hatásfok, s ezután tisztáz«1, hogy milyen értékesítési, selejtezési lehetőségek vannak a szóbanforgó állóeszköznél. Est a munkát eredményesen csali együtt végezhetik el a műszakiak, és a gazdasági szakemberek. G. F. — Pl — Tartalmas, aktív tervtárgyaló közgyűlések í- új belépők — Terjed a készpénzes munkadijazüs — A termelőszövetkezetek többségében már megtartották a tervtárgyaló közgyűléseket. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezeti tagok tanácskozását jobban előkészítettek. megszervezték, mint a korábbi években. Tartalmasabbak, aktívabbak voltak a tervtárgyaló közgyűlések, mint tavaly, vagy azt megelőzően. A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben Is megbeszélték az idei terveket, két termelőszövetkezet: Szanda és Te- rény kivételével. A héten azonban már itt is sor kerül a tervtárgyalásra. Több közös gazdaságban a tervtárgyaló közgyűlésen új tagokat Is vettek fel. A salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben ugyancsak megvitatták az idei év terveit, elképzeléseit a szövetkezeti tagok. A salgótarjáni járásban az idén kísérletképpen az új ártámogatási rendszert alkalmazzák. A közgyűléseken szinte kivétel nélkül mindenütt A tagok javaslata szó esett erről. A termelőszövetkezeti tagok szóvá tették többek között Homokterenyén, hogy a szövetkezet vezetősége biztosítson folyamatos munkát részükre. Két termelő- szövetkezetben Nagybárkány- ban' és Somoskőújfaluban még csak ezután vitatják meg a terveket. A szécsényi járás közös gazdaságainak többségében ugyancsak megtárgyalták az idei terveket. A legtöbb vitát a jövedelemelosztási módszerek alkalmazása hozta. Érthető, hiszen a járás újabb három— négv termelőszövetkezetében alkalmazzák a2 idén a készpénzes díjazást. A héten sor kerül az utolsó tervtárgyaló közgyűlésekre — Pásztón, Kutason és Palotáson — a pásztói járásban is. A járási tanács mezőgazdasági osztályán nyert értesülések szerint a közgyűlések aktívak voltak, a tagok sok hasznos javaslatot tettek a közös munka jobb megszervezésére. Készülődés országszerte „Második félidejéhezérkezett a salgótarjáni könnyűzenei fesztivál
