Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

2 NÖG R A D W? április 6. csütörtök Tovább támadják Liu Sao-Csit PEKING (CTK) Pekingben kedden röplapo­kat osztogattak, amely idézete­ket tartalmaz Mao Ce-tung- nak egy meg nem jelölt idő­pontban elhangzott beszédé­ből. Az idézetek szerint Mao Ce-tung nyíltan bírálta Liu Sao-Csit „hogyan legyünk jó kommunisták” című munká­ja miatt és szóbanforgó be­szédében e müvet „antimarx- istának” nevezte. Ugyanezt Mao Ce-tung — a röplapok szerint — az utóbbi években elhangzott Teng Hsziao-Ping beszédekről is. A röplapok szerint Mao Ce-tung beszédében kijelen­tette, hogy ma már nem ele­gendő „levágni a kutyafeje­ket” és bizonyos személyek „megdöntésére” törekedni. Felszólította a főiskolai hall­gatókat, vessék mélyebb el­méleti elemzés alá Liu Sao- Csi művének egyes részeit. A röplapok Csou En-Laj véleményét is tartalmazzák Liu Sao-Csi szóban forgó könyvéről. Csou En-Laj sze­rint ez az „idealista mű” sok ember gondolkodását meg­mérgezte. Tüntetés Kaneliogsulosz étién ATHÉN (MTI) Kanellopulosz, az új görög miniszterelnök — akit Kons­tantin király hétfőn bízott meg kormányalakítással — kedden este bejelentette, hogy április 12-ig bemutatja a parlamentnek az új kor­mányt. A megalakítandó jobbolda­li kormánynak nem igen van esélye rá, hogy bizalmat kap­jon a parlamentben, hiszen a képviselők többsége már eleve állást foglalt ellene. Görögországban folytatód­nak a tüntetések. Kedden es­te a Kréta-szigeti Iraklion városában ötszázan tiltakoz­tak tömeggyűlésen Kanello­pulosz ellen. Hangosan kiál­tozták: „Demokráciát aka­runk!” — „Le az államcsíny­nyel!”. Szalonikiben a hatóságok két tüntetőt letartóztattak. A szovjet vezetők fogadták a Malinovszkij temetésén részt vett külföldi küldöttségeket MOSZKVA (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij kedden fogadta a Ma­linovszkij marsall szovjet honvédelmi mi niszter temetésén részt vett külföldi kül­döttségek tagjait. A fogadáson a bolgár, a magyar, az NDK, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák, a jugosz­láv és a szíriai küldöttség tagjai vettek részt. Brezsnyev hálás köszönetét mondott a szocialista és más baráti országokban mű­ködő marxista—leninista testvérpártok központi bizottságainak, a szocialista és más baráti országok kormányainak, ame­lyek részvétüket nyilvánították Mali­novszkij marsall elhunytéval kapcsolatban, és elküldték delegációjukat a temetésre. A fogadáson, amelyet meleg baráti han­gulat jellemzett, Gromiko szovjet külügy­miniszter, Grecsko marsall, Zaharov mar­sall és Jepisev hadseregtábornok is jelen volt. Mende hidegháborús beszéde az FDP kongresszusán HANNOVER (MTI) se határ elismerésével lehet Hétfő reggel óta ülésezik a Szabad Demokrata Párt (FDP) országos kongresszusa. Már a megnyitás után azonnal ki­derült, hogy mély ellentétek vannak mind a párt orszá­gos vezetőségében, mind a tagság körében. Erich Mende. az FDP cur- ’ szágos elnöke referátumá­ban rendkívül élesen és szen­vedélyesen támadta Rubint és társait. Még Mende híveit is meglepte az elnök beszé­dének hidegháborús hangja, és az ötvenes évekre emlé­keztető érvelése. Különösen nagy visszatetszést keltett, amikor Mende, Rubinra cé­lozva, kijelentette: „Aki ma oly könnyelműen jár el né­met terület egyötöd részével (értve ez alatt az Odera-Neis- se határtól keletre fekvő len­gyel területeket), holnap ha­sonlóképpen kész lesz Nyu- gat-Berlin és az NSZK sza­badságát feladni..." Rubin válaszában „hallat­lannak” minősítette Mende kijelentéseit. Még Rubinnál is élesebben vette védelmébe a „lázadók” álláspontját Hamm- Brücher asszony, bajororszá­gi kulturpolitikus, akit rövi­desen meghívnak a hesseni tartományi kormány kultusz­államtitkárának. Hamm­Brücher asszony szemére ve­tette Mendének, hogy „bete­ges hiúságból” beszélt, mert Rubin kiragadta kezéből a kezdeményezést. Igazi keleti politikát csak az Odera-Neis­véghezvinnj — hangoztatta. A keddi plenáris ülésen hosszú és heves vita után végül is kompromisszumos akcióprogramot fogadtak el a kül- és össznémet-polltikáról. Ez a program hangoztatja, hogy az NDK-t nem lehet el­ismerni, de tudomásul kell venni, hogy német területen, az NSZK határain kívül is, „hatalmat gyakorolnak”. Kö­veteli a program, hogy idő­ben korlátozott, szabályozott együttélést létesítsenek „a két német részterület” között A tárgyalásokat Németország két része között minden sze­mélyi feltétel nélkül kell folytatni. Az Odera-Neisse határról, szenvedélyes vita után komp­romisszumos javaslatot fo­gadtak el: kimondták, hogy Németország egyesítésének kérdését területi problémák nem akadályozhatják meg. Az ifjúsági szervezet java­solta, hogy a plenum színe előtt adják meg a szót Ru­dolf Augsteinnek, a Spiegel című hetilap főszerkesztő kiadójának, aki nem mint delegátus, hanem csupán mint vendég vett részt a kongresz- szuson. Augstein az Odera- Neisse határ és az NDK el­ismeréséneit híve. A delegá­tusok kis többséggel, 128 sza­vazattal 118 ellenében nem engedték meg Augsteinnek a felszólalást a Indiai helyzetkép DELHI (MTI) Az indiai politikai élet köz­pontjában jelenleg két kér­dés áll. Az első az Uttar Pra- desh-i események, a másik a köztársasági elnökválasztás. A hét elején Uttar Pradesh ál­lamban megalakult India nyol­cadik nem kongressuspárti kormánya. Uttar Pradesh In­dia egyik legnagyobb állama közel hetvenöt millió lakos­sal. Néhru, Sasztri és Indira Gandhi szűkebb hazája, amely­nek mindig meghatározó súlya volt az indiai politika kiala­kításában. C. B. Gupta, a kongresszus párt főminigztere a párt egyik vezető testületének egyik szá­mottevő tagja lemondani kényszerült, s Csaran Szingha a kongresszus pártból kivált csoport vezetője alakított kor­mányt az ellenzék támogatásá­val. Az Uttar Pradesh-i ese­mények súlyos fejleményt je­lentettek, s Deleiben már ar­ról folyik a szó, hogy Uttar Pradesh után melyik lesz a következő állam, ahol a kong­resszus párt elveszti a hatal­mat. A másik fontos esemény Indiában az ellenzéki pártok közös döntése, amelynek ér­telmében Szubba Rao-t India főbíróját jélölték a köztársa­sági elnöki posztra. Elnökhe­lyettesnek pedig Yavar Jung- ot az aligarhi egyetem rekto­rát Gehlen kémtáskál Nemrégiben játékklál- litást rendeztek az NSZK-beli Nürnberg- ben, ahol — mint az er­ről szóló hírben olvasha­tó — a nyugatnémet ki­állítók „különösen ki­tűntek”. .. A tudósításból sajnos nem derül ki: kik és milyen já­tékokkal vettek még részt a kiállításon, csak a nyugatné­metekről tesz említést, akik különösen kitűntek a többiek közül. Ami a dicsőséget il­leti, a legenyhébb kifejezés­sel élve — kétes értékű, ezen túl elgondolkodtató is egyben. A nürnbergi kiállításon ugyanis olyan tálkákat mu­tattak be a nyugatnémetek (kizárólag fiúknak!), amelyek­ben a „kémek” számára a legszükségesebb kellékek (kisgéppisztoly, rejtett puska, titkos játékleadó és nem ke­vésbé titkos irójelek, vegy­szerek) találhatók. — Játsszunk kémesdit! — mondja majd a kis Peter, a kis Kurtnak, és tanítás után az iskolatáskát felcserélik a kémtáskával, egymás között kiosztják a feladatokat: Peter Harkovba, Kurt mondjuk Bu­karestbe, esetleg Budapestre „repül” — ipari, katonai ob­jektumok felderítésére. Játék ez, ideig-óráig persze, mert ha felnőnek a gyerekek, komolyra fordulhat a dolog az­zal a kémtáskával. Mint ahogy a nyugatnémet Gehlen- szervezet tevékenysége sem gyerekjáték. Reinhardt Geh­len a volt náci tábornok, a szövetségi köztársaság hír­szerzőinek „atyja” a II. vi­lágháború után tökéletesen újraszervezte a róla elneve­zett kémszervezetet. Koráb­ban (közvetlenül a fasiszta összeomlás után) az ameri­kai hírszerző szervezetnek, a CIA-nak adta át a Szovjet­unió ellen beszervezett ée alaposan kiképzett náci ké­meket. Gehlen azóta újra Nyugat- Németországban „játszik”» állandó rezidenciája a Nürn­bergiéi néhány kilométerre lévő Pullachban van. Szerve­zete azzal büszkélkedhet, hogy a legkiterjedtebb ügy­nöki hálózattal rendelkezik Nyugat-Európában, s mig 1957-ben 23 milliót, addig 1981-ben, már 71,3 millió márkát költött fenntartására a nyugatnémet kormány. — Nem lehet elég korán kezdeni — a kémkedést sem! — vélekednek minden bi­zonnyal a játékos kedvű neonácik, a revans-szellemtől átitatott játékgyárosok és ke­reskedők, miközben atyai mosollyal nyújtják ét gyer­mekeiknek a játék-hideghá­ború — játékeszközeit. A* ember, valahol Európában, elolvassa a hírt erről a nürn­bergi kémtáskáról, a nyugat­német kiállítók dicsőségéről és — megdöbben... Véletlen lenne csupán, hogy éppen NSZK-ban adnak a gyermekek kezébe olyan já­tékokat, amelyek segítségé­vel „időben” elsajátíthatják a kémtevékenység mesterfogá­sait, játszva megtanulhatják mindazt, amit Reinhardt Geh­len a „veszélyes elemek” ki­irtásának gyors, hatékony módszeréről tanít. Mélyek a gyökerek. Most már a fiatal agyak­ba, szívekbe kapaszkodnak. Nem kerülik ki a legtisztáb­bat — a gyerekkort sem. Pataki László €»arrison nyomo/ásitt üzletem berek fiiianszírozztik Az AFP Columbusból (Ohio Állam) keltezett jelentésében arról tájékoztat, hogy a New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison kérésére letartózta­tott Gordon Novélt kedden tízezer dollár óvadék ellené­ben szabadon bocsátották. Az AP és az UPI Mexico Cityből keltezett hírében Jo­seph M. Rault New Orleans-i üzletember sajtókonferenciájá­ról tájékoztat. Rault Mexikó­ban a 7. nemzetközi olajkong­resszuson vesz részt. Kijelen­tette, hogy 6 maga tagja an­nak a csoportnak, amely Garrison nyomozását finanszí­rozza. A csoport ötven üzlet­embert tömörít. Rault kijelentette, hogy az FBI-nek újabb bizonyítékai vannak rá, ki gyilkolta meg Kennedy elnököt, viszont eze­ket az új bizonyítékokat tit­kolja. Clark igazságügyminisz­ter mindent elkövetett, hogy megakadályozza Garrison ke­rületi ügyész nyomozását. II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Könnyűzene Balassa P. Tamás müveiből. — 9.00: Időszerű nemzetközi kérdések (ism.) — 0.10: Három szimiómku« költemény. — 10.10: Peter Pan. — 10.25: Magyar Pantheon. Juhász Gyula. — 11.20: Prágai ritmusok — Tánczene. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Bemutatásának 100. évfordulóján Dózsa György. — 13.03: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora.. — 13.18: Két Suppé-nyitány, —* 13.37: Verbunkosok, népdalok. — 14.04: Kó- ruspődiuip. A HVDSZ Liszt Ferenc férfikaru énekel, — 14.46: Cedric Dumond zenekara játszik. Könnyűzene. — 14.45* Kodály-népdalfeldolgozások. Palló Imre énekel. — 15.15: Ze­nekari muzsika. — 16.05: Az elvált asszony. Részletek .Fali operettjéből. — 16.37: Pillantás a mai angol irodalomra. — 17.15: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik, 17.40: Ifjúmunkás-parlament. Záróadás, — 18.35: Beetho­ven: F-dúr szonáta. — 19.30: Csárdás macabre. — 21.22: Caine Mihály könyvszemléje. — 21.32: Márciusban hollották elő­ször .. . Tánczene. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Meditációk. — 22.35: Zenekari muzsika. — 23.30—0.25: Vico Torriaol éne­kel, a Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik, Stanley Blak zongorázik. — Közben: 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. PETŐFI RADIO: 10.00: Gounod: Faust. — 11.13: Torta Dorka születésnapja. — 11.39: A Veres Pálné gimnázium kó­rusa énekel. — 11.49: A velencei madár paradicsom. — 12.04: Könnyűzenei híradó. — 12.34; Házunk tája. — 12.54: Fertig Jenő népi zenekar» játszik. — 13.24: Chopin-keringők zongorára. — 14.00: Kettőtől — hatig ... A Petőfi rádió ze­nés műsora. — 18.95: így írunk mi. — 19.05: Hangverseny a stúdióban. — 19.35: Fiatal táncdalénekesek műsora. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.30: Zsákal Aladár népi zene­kara játszik. — 21.00: A hanglemezbolt könnyűzenei újdon­ságai. — 21.32: Az Ifjúsági Rádiószinpad bemutatója. Nő­vérek. — 22.20: Vágy és hajlam. — 22.30: Komáromi farsang. — 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.3i: Doktor bajban. Magyarul beszélő angol film (ism.) — 11.05: Utazás jegy nélkül. A történelmi Moszkva I—II. rész. — 17.33: Műsorismertetés. — 17.35; Hétmérföldes kamera (ism.) — 17.50: A Magyar Hirdető műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: „Lenini zászlók alatt”. — 18.35: Telesport. — 19.00: Kapcsoljuk ... — 19.30: Ezerarcú detektív. Békepipa. — 19.40: A világ térképe előtt. — 19.50* Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Zenélő órák. Közvetítés a pécsi Liszt Ferenc teremből. — 21.50: Odüsszeus visszatér. Magyarul be­szélő szovjet kis játékfilm. — 22.25: TV-Híradó. BESZTERCEBÁNYA: 15.25: Budapest — Bratlszlava labda­rúgó-mérkőzés közvetítése. — 17.50: Filmhíradó. — 18.00: Me­sejáték. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Népdalok. — 20.05: Film- képek Olaszországról. — 20.25: Házasság, válás, gyerekek. — 22.15: Kulturális híradó. Berlini képeslapok i. Moll-ban és d úr-ban — Cj állampolgársági törvény — Társadalmi munka — Kit szúr meg „Berlin, mennyire megvál­tottál!" A mondat — jelmon­dat. A Friedrichstrasse egyik áruházának kirakatában lát­tam először, az NSZEP április közepén összeülő kongresszu­sát köszöntő jelszavak között. Berlin valóban változik, szinte hétről hétre, hónapról hónapra módosul a külseje: itt befejeződik egy építkezés, ott üj kezdődik. A három évvel ezelőtt vásárolt várostérképe­met már el tehetem emlékbe, újat kell vennem, különben sohasem találnám meg a Moll- strassét. ahol barátom lakik. Vadonat űj bérpalota ez — új utcában. S nem valahol a világ végén, hanem a híres „Alex", az Alexanderplatz tő- szomszédságában, az óriási szálloda, a Berolina mögött. A legújabb térkép nélkül nem jutottam volna el a Mollstras- séba, mert hiába kérdeztem még száz méternyire is a cé­lomtól, a járókelőket, éppen­séggel egyre sem bukkantam, aki tudta volna, hol is tették le azt a Mollstcassét... Az utcanévben a Moll nem zenei kifejezést, hanem a né­met munkásmozgalom egy hősének emlékét őrzi. S ha valamelyes zenei hasonlattal akarok élni: a Német Demok­ratikus Köztársaságban a szo­cializmus építése nem moll- ban, hanem dúr-ban folyik. Ke­ményebb, harcosabb körülmé­nyek között, mint mondjuk nálunk. A bonni revansizmus innen nézve még valóságosabb tény. Az új nyugatnémet kor­mány —a Kiesinger—Strauss kormány, ahogyan itt nevezik — rugalmasabbnak mondott „keleti politikáját” Berlinben joggal minősítik úgy, hogy az gyakorlatilag a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen irá­nyul. A berlini vélemény ez: Nyugat-Németország uralkodó körei megkísérlik elszigetelni a Német Demokratikus Köz­társaságot, végső céljuk vál­tozatlanul az, hogy bekebelez­zék. Az NDK fővárosában így látják: íme, ezt a politikát a bonni szövetségi gyűlés is iga­zolta, amikor kijelentette, hogy a szocialista országokkal va­ló diplomáciai kapcsolatok felvétele után sem mond le az egyedüli képviselet jogáról, és nem ismeri el a fennálló ha­tárokat Berlinben különösen most, a pártkongresszus előtti hetek hangulatában érzi az ember, hog” a bonni „egyedüli képvi­selet” elvével szemben jelen­tős hangsúlyt kap a szocialista NDK külön államisága. Ha Bonnban azt állítják, hogy ők a német nép egyedüli tör­vényes képviselői, akkor ezzel szemben nyomatékot kell ad­ni az első német békeállam létének. Ennek szolgálatában a „Bogáncs”? állott a nemiég megszavazott új állampolgársági törvény is, amely leszögezte az NDK ál­lampolgárság kritériumait. A jogi köteléknél erősebb a szocialista NDK-hoz való tar­tozás tudata. Az agitáció leg­változatosabb eszközei mélyí­tik el a szocialista hazaszere- tetet. „A mi Német Demokra­tikus Köztársaságunk” — ez a megfogalmazás visszatérően szerepel a kongresszusi jel­mondatokban. A szocialista öntudat az élet legkülönbözőbb területein mu­tatkozik meg. Kezdve azon, hogy az ápitőmunkában részt­vevők megbecsülése minden térre kiterjed: a Berlin köz­pontjában az égre meredő, óriási minaretszerű televízió- torony építőmunkásai a köze­li Martkhalle kolbász-árusító helyéin soron kívül vásárol­hatnak Bockwurstot... Vagy nézzük a társadalmi munka szerepét. A lakótelepen új otthonhoz jutottak természe­tesnek tartják, hogy maguk ássák fel az épülettömbök kö­zötti területen a földet, ők parkosítanak, ők vetnek fű­magot, ők ültetnek virágokat. De a végzett munkáért nem­csak erkölcsi elismerés jár. Anyagi is. Munkaóránként bé­lyegeket kapnak, kis füzetbe ragasztják, 5. évente — elszá­molják. A Gartenbau megha­tározott órabért fizet. Viszont — s ez ismét az öntudat dol­gához tartozik — a legtöbb ilyen kis lakóközösség a ka­pott összeget felajánlja vala­milyen nemes célra, a legtöbb esetben a vietnami nép meg­segítésére. Aki azt hinné, hogy a szo­cializmus ilyen kemény, har­cos körülmények között folyó építése összeegyeztethetetlen a régi, sajátos berlini humorral, — téved. Berlin lakói elősze­retettel tréfálkoznak szívükhöz nőtt városuk új arcáról: az említett televizió-torony más­ként nem kerül szóba, mint a „tv-spárga”, ez „Alex"-em a Tanító Húz ultramodern épü­letét „kis ENSZ — haskötővel” tréfás elnevezés illette meg, mivelhogy a New York-Í üvegpalotához hasonló óriási toronyház alján emeletnyi ma­gasságban színes kerámia­dombormű fut végig, A „Dis­tel", a „Bogáncs”, azaz a ber­lini Vidám Színpad műsorá­ban persze még bővebben akad szúrós, vicces megjegy­zés arról, hogy a növekedés­nek vannak nehézségei is. Viszont legalább annyira őszinte és hosszantartó a taps, amikor a „Distel” színpadán a bogáncs Kiesinger és Strauss urakat szúrja meg. (Folytatjuk) Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents