Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

1967. április 27. csütörtök WOBBÍB 3 Kizárni a meglepetéseket Kaliczka István főagronó- mus még egészen fiatal em­ber. Mégis már tíz esztendő van mögötte Tolmácson, a Szabadság Termelőszövetke­zetiben. Az évek között, ahogy az már leírni szokott, volt ne­hezebb is, könnyebb is. De a tavalyi, mindegyiket felülmúl­ta. Nemcsak az elképzelések, a tervek valósultak meg sorra Éppen kétmillióval hozott többet, mint ahogy várták. Szabadabb kézzel — Az új mechanizmusról, az önállósági-ól nemcsak beszé­lünk a szövetkezetben. Mind­járt az év elején önállóbban, az adottságokhoz jobban al­kalmazkodva kezdtünk gazdái, kodni. így summáz a főagronómus, amikor az út esik szóba, ame­lyen idáig jutottak. Hogy mit jelentett ez a gyakorlatban? Tavaly az állatok is mintha gyorsabban, jobban hízlak vol­na, mint korábban. Azelőtt nem igen küldtek exportra állatokat. Most az 39 hízott marhából harminchat Svájcba ment. A főagronómus úgy szá­mol, az állathizlalás 200 ezer forint többletbevételt jelen­tett. — Ügy hiszem, a terület­kiválasztás, a növényvédelem mellett elsősorban annak kö­szönhető a siker, hogy meg­felelő fajtát termeltünk... A Kisvárdai Rózsát... A másik ilyen jól fizető nö­vény volt a cukorrépa. — Harminchárom hold át­lagában 235 mázsás termés... Nem rossz — elmélkedik a Eő­Az összegben azonban nem szerepel a sertéstenyésztés, amely mindig eredményes volt . , *. , a szövetkezetben. Évente 350 agronomus. Aztán, látni az ar­—100 sertést hizlalnak. Most is. amikor a járásban Kalicz­ka István szavai szerint való. sággal „kinyírták'’ a sertésál­lományt, a továbbfejlesztéséről tanácskoznak. Jövőre jó ára lesz a sertésnek. — Mi időben gondoskodtunk arról, hogy legyen elengendő saem a jószágoknak — magya­rázza a főagronómus. — Mert cárt habozik, mondja-e, vagy nem. — De tulajdonképpen ennél többet hozott egy hold — böki ki végül. Látja, nem egészen érthető, amit mond. magyarázkodni kezd: — Tulajdonképpen mi csak 30 holdon vetettünk cukorré­pát. Azt a három holdat, már jövedelmezőségről nem lehet sehogyan sem tudtuk előké­— Az idén már szabadon, beszélni, ha vásárolni kel] a takarmányt... Nemrégiben adtuk vissza azt az őt vagon abrak takarmányt, amelyet a megyei takarmányozási bizott­ság utalt ki a szövetkezetnek. Tele a góré kukoricával, vi­gyék csak oda. ahol szükség van rá .., „mankó” nélkül terveztünk — mondja Kaliczka István. — Szabadabb kézzel, de sokat számolgatva. A tapasztalatok alapján úgy láttuk, fölöslege­sen tartjuk fenn a juhászá­tól, ha mindig ráfizetünk. Nincs férőhely, legelő is ke­vés. A 400 birka csak sínylő­dik, srác ei is pusztult... Annál érdemesebb volt azon­ban továbbfejleszteni az állat­tenyésztés másik két ágazatát, a szarvasmarha és a sertés- tenyésztést A gazdaság jöve­delmét erre alapozták, s jól számítottak. A bevétel mint­egy 60 százalékát a szarvas- marira és a sertés hozta. De hogyan? Itt is érdemes egy kicsit jobban a számok mögé nézni. — Sokam csodálkoztak, ami­kor tavaly két és félezer liter tejet terveztünk tehenenként A járás tehenészetei általában gyengék. Korábban nálunk sem volt több tej kétezer li­ternél. Most azonban „ráhaj­tottunk”. A gondozók jók, ta­karmány is volt elég. Sokat vártunk a tehenészettől, de az eredmény felülmúlta min­den számításunkat. A tejho­zam elérte a 2850 litert. De a magyartarkában benne van á három és félezer liter. Azt próbáljuk meg „kihozni.” sziteni... így aztán a valóság­ban 285 mázsa volt az átlag­termés. Kukoricát 140 holdan ter­meltek, s a szokásos 14—15 mázsa helyett 21 mázsát adott, májusi morzsoltban számolva. Ilyen termést még egyetlen évben sem takarítottak be a dig aránylag nagy terület, másfél—két hold megmunká­lása jut egy-egy tagra. Igaz, megkereshetik naponta a 100 forintot. Ezért már érdemes dolgozni a szövetkezetben a családtagoknak is. Tavaly a tervezett 21.53 fo­rint helyett 31 forint volt a munkaegység értéke. Erre jött még a 18 forintos prémium. A pénz mellett szaporább munkára serkenti a szövetke­zeti tagokat az a gyakorlat is, amelyet a háztáji földek elosztásánál valósítottak meg. A szövetkezetben a férfiaknál 250, a nőknél 120 a kötelező munkaegység. Aki ezt teljesíti, megkapja a 800 négyszögöl földet Aztán munkaegységen­ként emelkedik a háztáji föld­terület. egészen egy holdig Még válogathatnak is a ta­gok. Ugyanis a szövetkezet vezetői külön konyhakertet, burgonya és kukoricaföldet b’ztosít részükre. Tartós eredményeket — Az eredmények szépék ... Csak hát egy baj van. Még nem sikerült tartóssá tenni a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben sem a ho­zamokat ... Tartóssá kell tenni több év átlagában is ez eredménye­Amii/nr KÍiiotdonol” szövetkezetben, összességében: ket. Ezt tűzték maguk elé a MntfKor„ra)|eszTeneK csalódtak a növénvter- -i­a burgonyára A növénytermesztésben a szükséges takarmánynövények mellett elsősorban a jói jöve­delmező ipari növényekkel foglalkoztak. — A burgonyával valahogy évek óta nem volt szerencsénk — meséli nevetve Kaliczka István. — Harminc—negyven mázsánál nem igen takarítot­tunk be többet. Tavaly az­tán elhatároltuk, dlég a sok kudarcból. Utoljára termesz- szűk. A burgonya meg mint­ha csak „megérezte” volna, hogy muszáj teremnie. Meri, 90 mázsát takarítottunk be egy-egy holdról. nem csalódtak a illesztésben sem. Kedvet csinálni a munkához — Szívesen, jól dolgoztak a tagok egész évben, s ez az eredmények titka. — így rö­viden, tömören fogalmaz Ka­liczka István, amikor a si­ker titkát kutatjuk. A gazdaságban 1963 óta a részes művelést honosították meg. — Hát... — vakarja fejét a főagronómus — nem a leg- mUnkát, már most 756 ezer fo- ideattsabb jövedelemelosztási tolmácsiak. Ezért fordítanak gondot az állatállomány minő­ségének javítására, a sertéste­nyésztés fejlesztésére. A nö­vénytermesztésben a „pénzt hozó” növényeket termelik el­sősorban, s megpróbálkoznak a gyümölccsel is. A két fő üzemág jövedelmét egészítik ki a segédüzemek. Különösen a jól dolgozó parkosító és mélyépítő brigád. Azt mondják Tolmácson az idei kezdet is biztató. Amel­lett, hogy időben végzik el a Komolyra igy beszél: fordítva a szót, módszer, egy szocialista nagy­üzemben. De a tagok megszok­ták már. Azt mondják: keres­ni tudnak, szívesen dolgoznak így... Nincs is baj a kapások ápo­lásával a szövetkezetben. Pe­rtntot tartalékoltak. — így kellene ezt csinálni — jegyzi meg a főagronómus. — Legalább nem érhet ben­nünket meglepetés. Vincze Istvánná Az erdőkürti tsz versenykihívása Tíz pontba sűrített ver­senyfelhívást intézett a társ­szövetkezetekhez az erdő- kürti November 7. Tsz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A termelőszövetkezet tag­sága többi között vállalta, hogy a termelést az előző évihez képest öt százalékkal emelik, a költségszintet pe­dig két százalékkal csökken­tik. A korszerű agrotechni­kai eljárásokat messzeme­nően alkalmazzák. Az aratást komplex mó­don szervezik meg, hogy a szalma letakar!tása és ezt követően a talajmunka ide­jében elvégzésre kerüljön. A tsz-tagok vállalják, hogy a férfiak a kötelező százöt­ven, tízórás munkanap he­lyett 240, a nők pedig elő­írásszerűén 120 munkanapot dolgoznak le, hogy ezzel is elősegítsék versenyfeltéte­leik maradéktalan teljesíté­sét A versenykihívás részle­tes szövegét a pásztói járás valamennyi tsz-elnökének. községi versenybizottsági el­nökének és tsz-párttitkárá- nak megküldték. Ősszel újra kezdődik a salgótarjáni tüdőszűrés A Nógréd megyei Tbc-Gon- dozó Intézet befejezte Salgó­tarján első, átfogó tüdőszüré- sét. A hatalmas munka zök­kenőmentes lebonyolítását számos társadalmi aktivista segítette. A 70x70 milliméte­res felvételeket készítő új Röntgen-berendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szűrés tapasztalatairól az aláb­biak szerint kaptunk tájékoz­tatást. — A szűrésre kötelezett, ti­zennégy éven felüli lakosság kilencvennégy százaléka jelent meg a vizsgálatokon. A hat- százalékos elmaradást részint a vizsgálandók lakóhelyének változása, részint pedig kömy- nyelmű nemtörődömség okoz­ta. Aki elmulasztotta a meg­jelenést, az mind környezete, mind a maga egészségét koc­káztatta. — Még ma is ennyire veszé­lyes a tbc? — Az idejében felfedezett tbc immár egyáltalán nem ve­laggal. Az új felfedezettek ki. vétel nélkül gyógykezelésbe kerültek; állapotuktól függő­en mint járóbetegek vagy mint szanatóriumi ápoltak. Valamennyi beteg, családtag­jaival együtt, megkapta a szükséges orvosi tájékoztatást a további fertőzés megelőzése érdekében. — Most, hogy a nagy kam­pány befejeződött, milyen program áll az intézet előtt? — A város-szűrés valójában sosem fejeződik be! Ez év őszén újra kezdjük, s más­fél évenként megismételjük. A nyári hónapokban a tüdő­szűrő állomás korrigálja és kiegészíti a rendelkezésére ál­ló lakosság-névsort. Ezt kö­vetően újra megidézi azokat, akik eddig nem jelentek meg a vizsgálaton. A behívást is­mét abc. sorrendben végez­zük. Helyi adottságainknak ez jobban megfelel. — Miyen módon hasznosítja az intézet azokat a Röntgen­hosszán tartó viszgálatokat, amelyek egyértelmű választ adnak a betegség vagy nem­betegség kérdésére. évforduló emlékére Az ellenforradalom ideiglenes, részleges és viszonyla­gos stabilizációja 1924 után következett be. A kormány a nemzetgazdaság egyensúlyának helyreállítására jelentős külföldi kölcsönt vett fel. De a „gazdaságosságra” töreked­ve a kevés jövedelmet biztosító bánya- és ipari üzemeket bezárták, több vállalatot pedig összevontak. Ez az intéz­kedés a munkások számának csökkenésével járt együtt. Sok bányászt elbocsátottak a salgótarjáni bányákból is. Míg 1923-ban 11 415 fő volt az iparmedence bányászainak száma, addig ez a létszám 1925-ig 7213 főre csökkent. A több mint négyezer elbocsátott bányász a mezőgazdaság­ban elhelyezkedni nem tudott. A salgótarjáni bányavidé­ken egyre jobban fokozódott a Franciaországba történő ki­vándorlás. A budapesti renöőrfőkapUányság jelentése is szomorú képet ad a nógrádi iparmedence helyzetéről: „A salgótar­jáni szénmedencében élő, Szervezett bányamunkások 90 százaléka a szakszervezeti tagjárulékok fizetésére is kép­telen”. A bányafőtanácsoshoz írt kérelmek is jól mutatják aa iparmedence bányászainak életkörülményeit. Ifjú Tóth Já­nos salgótarjáni lakos már harmadszor fordult elhelyez­kedése ügyében a bányafőtanácsoshoz. Kérelmében kifej­tette, hogy özvegy édesanyja eltartásáról is neki kell gon­doskodnia. Helyzetén csak az segítene, ha ideiglenesen is, de valahol munkát kaphatna. A zagyvapálfalvi nyugdíjas özvegyek 1926. február 24-i kérelmükben elpanaszolják, hogy a fűtőanyag csök­kentése miatt „a legszükségesebb élelmet is képtelenek va­gyunk dolgozóink és családunk részére megfőzni. Fiaink, akik a bányában, vagy kint végzik munkájukat, akár hányszor kénytelenek legjobb esetben egy darab kenyérrel munkájukba menni meleg étel hiányában.” A bányászok életkörülményeik megváltoztatására csak ígéreteket kaptak. Az ígérgetések betartása helyett hónap­ról hónapra, újabb munkás-csoportokat bocsátottak el. A bányászok feleségei és a2 elbocsátott bányászok a meddő­hányókon kerestek megélhetési lehetőséget. A bányaveze­tők azonban szigorúan eljártak azokkal szemben, akik a palába .jó szenet csempésztek. A kenyérért, a megélhetésért, az embertelen körülmé­nyek megváltoztatásáért harcoló bányászok — mintegy 8Ö00-en — 1926. április 27-én beszüntették a munkát. A bányászok és hozzátartozóik a volt Vigadó előtti té­ren csoportosultak, majd követeléseik kiharcolása érdeké­ben Budapest felé indultak. A menet csak a városon kívülig jutott el, mert ott Csóka Vendel, a szakszervezet áruló ve­zetője lebeszélte a tömeget a továbbindulásról. A megválasztott küldöttséget Vass József népjóléti mi­niszter szépszerével leszerelte. Valkó kereskedelmi és Vasa népjóléti miniszter intézkedéseket helyezett kilátásba. A kormány intézkedései azonban a ,rend” helyreállí­tására irányultak. A munkások életkörülményeinek meg­változtatására kevés intézkedést hoztak. A bányászok által írt kérelmek és panaszos levelek sokasága is ezt bizonyít­ja. A kérvények egyikében az alábbiakat olvashatjuk: „Az öreg József-lelepi bányász lakosok azzal a kérés­sel fordulunk 1926. június 30-án kelt levelünkben az igaz­gatósághoz, hogy 18 család részére kapcsolják be a vil­lanyvilágítást. .. a napokban hiba történt éjjel és az egész épületben sem volt világitószer, s fizetésünk is oly cse­kély, hogy abból kőolajat is venni képtelenek vagyunk.’1 Az igazgatóság szignója július 13-án: „Főtanácsos úr n*ai engedélyezi.” A Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bi­zottsága folyóirata az „Üj Március” 1926. májusi számában értékeli a salgótarjáni megmozdulást „A salgótarjáni föld­indulás jelentőségét nem lehet reformista szakszervezeti mértékkel mérni. Nem lehet azzal a mértékkel mérni, hogy hány százalék eredményt hozott meg a követelések­ből a megmozdulás. Bár kétségtelen, hogy ezzel a mérték­kel mérve sem volt eredménytelen 8000 muhkás és muii- kásasszony felvonulása. Salgótarjánnak Budapest ellen való felvonulása forradalmi megmozdulás volt. A vérig kínzott, csontig kiyzsorázott, elnyomott, elkeseredett, a szakszervezeti vezetőktől többször elárult, s most végleg elhagyott tömegek spontán forradalmi megmozdulása... <* salgótarjáni földindulás külsőségeiben is lényegében, mé­reteiben, célkitűzésében más volt, és hatásaiban is más lesz, mint az ellenforradalom utolsó idejében való spon­tán megmozdulások”. Molnár Pál szélyes, hiszen tökéletesen felvételeket, amelyek régi tbc-s gyógyítható. Ezen túl: a tüdő- fertőzés nyomait mutatják? szűrő vizsgálat nem csupán a tüdő tuberkulotikus megbete­gedését mutatja k\ hanem a .jó- és rosszindulatú daganato­kat, gyulladásos ás egyes szív­betegségeket is. Hangsúlyozom, hogy ma már az idejekorán felfedezett rák sem gyógyít­hatatlan. — Hogyan alakult a vizs­gálat során az új tbc-s bete­gek száma? — Kedvezően; szinte haj­szálra egyezik az országos át­— Residuum, azaz marad­vány elég sok embernél meg­található. Ezeknek a nyomok­nak, maradványoknak döntő többsége azonban nem jelent betegséget. Efféle általános érvényű, jóllehet igaz meg­állapítással természetesen nem érhetjük be. hiszen emberek egészségéért, életéért vagvunk felelősek. A nógrádgárdanyi, a balassagyarmati és a mét.ra- házai intézettel közösen vé­gezzük el azokat az alapos. Társadalmi ellenőrök a kereskedelemben Három átfogó vizsgálat as idea Az 1967-es évben a kiskeres- az SZMT munkásellátási bi- kedelmi forgalom az előzetes zottsága látja eJ. Szakmai to- becslések szerint mind orszá- vábbképzés ükről, és szakoso- gos, mind megyei szinten há- dúsukról az Állami Kereske- rom—négy százalékkal nö- delmi Felügyelőség gondosko- vekszik. Ezzel a kiskereskede- dik. Munkájuk fontosságát leniben dolgozókra még na- mutatja, hogy a társadalmi el gyobb feladatok hárulnak. Hogy a szocialista kereske­delem többek között kulturált, gyors, udvarias legyen, ehhez nyújtanak segítséget a vásár­lóknak a hivatásosokon kí­vül a társadalmi ellenőrök. Az ország ötvenezer kiskeres ­kedelmi egységének vizsgált, tavai összesen tizenkétez' társadalmi ellenőr foglalko­zik. A megyében több mint ezerkétszáz egységben végez• nek próbavásárlásokat és mé­réseket a társadalmi ellenőrök Tanácsi társadalmi ellenőrből mintegy 300, szakszervezeti­ből csaknem 400 tevékenyke­dik a megyében. Az előbbiek felügyeletét, irányítását a me­gyei tanács kereskedelmi ál­landó bizottsága, utóbbiakét A legkülönbözőbb szempon­tok alapján elvégzésre kerülő ellenőrzéseknek különösen a meleg időszakban van nagy jelentősége, hiszen ilyenkor járványügyi szempontból fo­kozottabban keli ügyelni az lenőrök tevékenységével a me- egészségügyi előírásokra, gyei tanács vb is foglalkozott. Az értékelés szerint megyénk- „ idén Nógrádban három ben fejlődött, szervezettebb átfogó jellegű, társadalmi el­lett a társadalmi ellenőrök te- lenőrökkel (150) együtt wg- vékenysége és jól segítik a kis- zett kereskedelmi vizsgalatra kereskedelem fejlődését. Kri- kerül sor. Az elsőt a közeijö- fcikai megjegyzésként hangzott vőben, a másodikat júliusban, el. hogy több ellenőrzésbe kell a harmadikat szeptemberben bevonni őket, szakmai irányí­tásukat és oktatásukat rend­szeresebbé kell tenni, több bonyolítják le. Munkájuk ha­tékonyságának növelésére és szakosításukra fordítják idén a mezőgazdaságban dolgozót és legnagyobb gondot, de számú fiatalt kell a vizsgálatokban aktivizálni. Ezt kívánja a vá­sárlói érdekek fokozottabb vé­kát is növelik mintegy kilenc- százra. A kereskedelmi állan­dó bizottság, az ÁKF és az delme, különös tekintettel az SZMT munkásellátási bizottsá- áruforgalom fejlődésére, a há- ga a jövőben negyedévenként lózat növekedésére és az új szakmai tájékoztató értekez- kereskedelmí formák elterje- letet szervez a társadalmi el- désére. lenőrök részére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents