Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

4 NÖGRAO 1967. április 22. szombat AZ OLVASÓKI Oz új gazdaságiirányítás szellemében A szülőkhöz és a gyermekekhez Salgótarján napról napra szépülő, épülő város. Az új bérpaloták mellé épülnek ját­szóterek, parkosítanak. Igen sok pénzbe kerülnek ezek a járulékos dolgok, de még több anyagit igényel egy új ház felépítése. Boldog ember az, aki új lakást kap. De va­jon vigyáznak-e rá és kör­nyékére? Sok helyen bizony nem. Nekem is számos szo­morú tapasztalatom van. Né­melyik bérházba a folyosók fala összefirkálva, késsel ki­vájt mélyedésekkel találkoz­hatunk. Máshol a levelesládák megrongálva, lakatok letépve. A parkokban is hiába írták ki, hogy fűre lépni tilos, a gyerekek mégis ott játszanak. A facsemeték jónéhánya le­törve, ágaik leszedve. Közbe­vetheti valaki: de mikor fi­gyelmeztessék és intsék gyer­mekeiket jóra a szülők, ha dolgoznak, nincsenek otthon? Ellenválaszul erre csak egy példa: húsvét előtti szombaton délután minden szülő otthon volt. A Schujer Ferenc úti parkot, azok csemetefáit fe­gyelmezetlen gyerekek rongál­ták. Egyetlen egy szülő sem nézett ki az ablakon, senki nem figyelmeztette őket. Egy-két arra járó idősebb né­ni szavára nem hallgattak, inkább nyelvüket öltögették. Pedig lenne hely máshol a já­tékra. A Schujer Ferenc út mellett van az Építők sport­pályája, öt percnyi távolságra az üveggyári sporttelep. Oda azonban senki nem küldi őket. Javaslom, hogy mi szülők, fogjunk össze, és figyelmez­tessük gyermekeinket: szeres­sétek a szép, zöldelő parkot, amely nem játékra való, hi­szen sok pénzt költ fenntartá­sukra a város. Szóljunk a kö­zömbös szülőknek is, és fog­junk össze a város szépítése és annak megőrzése érdeké­ben! Takács Lajosné JNawyobb figyelmet A Nógrád február 28-1 szá- egyéb árut vásárlókat is ma­mában megjelent Reggeli ital radéktalanul szolgálják ki. c. cikkel kapcsolatban az Meg kell jegyezni sajnos, alábbi tájékoztatást adom: hogy az említett pavilon a Utasítottam a 685. sz. pavi- forgalomhoz mérten olyan Ion kezelőit, hogy a jövőben kicsi, hogy csúcsforgalomban fokozottabban ügyeljenek ar- kisebb fennakadások, illetve ra, hogy szeszes itallal fiatal- torlódás a kiszolgálásnál elő- korúakat ne szolgáljanak ki. fordulhat. Ezentúl a kiszolgálást úgy MÁV. Utasellátó tÍ2emi bonyolítsák, hogy a pálinkát Vállalat vásárló fogyasztón kívül az Budapest Mulasztás történt Válaszol az Illetékes A Nógradban megjelent Melegkonyha ügy Szirákon c. cikkben közölteket megvizs­gáltuk, és az alábbi megál­lapításokat tapasztaltuk: A kivitelezés során nagyobb mennyiségű pótmunka vált szükségessé, mint az eredeti­leg tervezett volt. Valamint az építkezés közben a talajvíz is feltört, amire szintén nem számítottak. Ezek terv- és költségvetés módosítást ered­ményeztek. Ezért a tervezett 126/m Ft összegű munka munkát folytatta, ahol újabb 25/m Ft értékű pótmunka igény keletkezett. Erre is el­készült a pótköltségvetés és szerződés, melyet a beruházó el is fogadott, és a befejezési határidőt 1967. IV. hó 16-ában jelölte meg. A munka befejezése a fen­ti határidőre biztosítva lesz. A Nagyoroszi Vegyes Ktsz, mint alvállalkozó szintén terv hiá­nyában nem tudta a vállalt harmonika ajtókat elkészíte­A VII. b rajgyűlésén Legutóbbi rajgyűlésünket a Munkásőrség megalakulásá­nak 10. évfordulója tisztele­tére rendeztük. Meghívtunk egy olyan munkásőr elvtár­sat. aki ezt a tíz évet végig szolgálta. Az ünnepélyes je­lentéstétel után egy kis já­ték következett, majd az őr­sök tagjai kérdéseket intéz­tek vendégünkhöz. A kérdé­sek között szerepelt: Mire emlékszik vissza legszíveseb­ben az eltelt tíz év esemé­nyei közül? Milyen a mun­kásőr élete? Mi a véleménye a vietnami háborúról... stb. Ezekre érdekes, érthető vá­laszokat kaptunk. Vendégünk azonban kellemes meglepe­tést tartogatott számunkra. El­hozta kitüntetéseit, igazolvá­nyait. Ezután azok a műsor­számok következtek, amellyel a pajtások készültek. Minden pajtás vidám és boldog volt, énekkel, tánccal viszonoztuk vendégünknek a kedves meg­tiszteltetést. Ott Edit Romhány A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Anyagé-látó Üzemé­nek párt és gazdasági vezetői gondokkal léptek át az 1967- es gazdasági év küszöbét. A reformról szóló kongresszusi párthatározatbó. adódóan a nógrádi szénbányászatban elő­állt sajátos gcndokból kell kiutat találni. Az elképzelé­sek, elhatározások sok eset­ben egymást váltották, mert az iránytű mindig a termelés gazdaságosságára mutatott. A mellék üzemágak létrehozásá­nak gondolataiból kiindulva született meg az az elhatáro­zás, hogy a salgótarjáni köz­ponti bánya fa-telepen fe­nyő fűrészáru feldolgozó üze­met hoznak létre. Ezt termé­szetesen már előzőleg piac- kutatási tevékenység előzte meg, melynek során a tár­gyalások eredményre vezet­tek. Megváltozott az üzem egyoldalú profilja, már ex­portra is dolgozunk. Első fű­részáru export szállítmányun­kat kedvezően fogadták, iga­zolták vissza. Eddigi eredmé­nyeink biztatóak, amit vala­mennyi területen fokozni kí­vánunk. Az átmenetből faka­dó nehézségeinket időben fel­ismertük. Többek között há­zilag készülnek el a faipar­ban használható gépek, gat- ter, szélező, daraboló —, ez­zel is bővül gépparkunk Tóth Gyula Salgótarján Mól a Kőbányai világos? Mi, az acélárugyár! gyárte­lep lakói kifogásoljuk, hogy a közelünkben lévő Muskátli italboltban az utóbbi húsz nap alatt csak Pilseni sör volt. Kőbányait csak elvétve kaphattunk. Tudjuk, hogy a forgalom alakulásának nagy jelentősége van, s éppen ezért nem árt ha szólunk: Jó len­ne, ha a megyei Vendéglátó­ipari Vállalat a jövőben kel­lő választékot, s körültekin­tőbb elosztást biztosítana! A gyártelep lakót. A többszörös összetételek A kettőnél több szóból ala­kult összetételeket többszörö­sen összetett szavaknak nevez­zük. A „gépkocsi” két elemből álló összetett szó: gép+kocsi. A „gépkocsivezető” há­rom elemből álló többszörösen összetett szó. Az előtagja (gép­kocsi) önmagában is összeté­tel, az utólag (vezető) azonban egyszerű szó. Természetesen jóval hosszabb többszörösen összetett szavak is vannak: be­tonkeverőgép, cserépedény­gyártás; béke-világkongresz- szus, lakosságcsere-egyezmény; asztalitenisz-csapatmérközés, csavarmenet-kar bantartás. A fenti hat szóból álló pél­dánk első harmadát egybeír­tuk, az utolsó négy szót kötő- jeleztük. Mai cikkemben össze­gezésül arra keressünk választ, hogy mikor írjuk egybe az ösz- szetett- és többszörösen össze­tett szavakat és arra, hogy mi­kor kell kötőjelezni azokat. Bevezetőül szögezzük le, hogy a szóalakulatok írásának a különírás a tömeges és ter­mészetes formája. Ne akarjunk tehát mindent egybeírni! Csak azokat a szavakat írjuk egybe, amelyeknél valamilyen nyelvi ok rákén ys zent a különírástól való eltérésre. A helyes dön­tésben leginkább az a fe> is­merés segíthet, hogy az egy- beírással általában meg is vál­tozik a két külön szó jelenté­se. (A háromszög nem három szög.) Ha azonban két vagy több szó kétségkívül szorosan össze­tartozó összetételt alkot, akkor az összetett szót feltétlenül egy­be kell írnunk, vagy pedig kö­tőjelezni kell azokat az (érte­lem útján is jód jelzett) össze­tétel határán. Ha az alakulat túlságosan hosszú, akkor az összetételt kötőjellel tagoljuk, külön- ími ilyenkor sem lehet. A hosz- szúság fogalmát — az összeté­tel szavai és szótagszámai alap. ján — így rögzítették: 1. A két egyszerű szóból ál­ló összetételt sohasem kötő­jelezzük, akárhány szótagú is. Például: alumíniumkohászat, kandelá berkovácsolö. 2. Az egy egyszerű és egy összetett szóból (azaz összesen három e 1 e m b ől) álló ösz- szetételt hat szótagnyi hosz- szúságig nem tagoljuk kötő­jellel: pénzügyminiszter, párt­főiskola, nyugdíjegyesület. 3. A hét szótagos vagy annál hosszabb három elem­ből (szóból) álló alakulatokat azonban már kötő jelezni keli. munkaverseny-szerződés, áru­csere-egyezmény, gabonaex­port-szerződés. 4. Az összetett elő és utóta­gú, azaz összesen négy vagy annál több elemből, (szóból) álló alakulatokat ö t szótag­nyi hosszúságig nem tagolják kötőjellel: honvédkórház, lő­szerraktár, honvédemlékmű, úttörővasút. 5. A hat szó tagos vagy an­nál hosszabb négy vagy több elemű alakulatokat viszont mindig kötőjelezzük a két fő összetételi tag határán: pénz­ügyőr-laktanya, hadirokkant, gyógyintézet, úttöröcsapat-ve- zető-képzés. (Az igéhez vagy igei szár­mazékhoz csatlakozó egy szó­tagos igekötő (le, fel, ki, stb.l a kötőjellel való tagolás szem­pontjából nem számit külön szónak.) Az egybe és különírásről megjelent korábbi cikkeink is bizonyították, hogy e kérdés helyesírásunk legnehezebb problémája, Ebben Tanácsadó Szótárunk a ma érvényben levő Helyes­írási Szabályzatnál biztosabb támpontot ad. Aki azonban még nem rendelkezik azzal,- talán helyesen tenné, ha (több olvasónk korábbi gyakorlatát követve) megőrizné ezt a cik­ket. Tóth Imre 200/m Ft-ra módosult. A módo­sított terv és költségvetés ké­szítés majd egy hónapi kie­sést eredményezett. A kivite­lező a dokumentációkat el­küldte a beruházónak aláírás vegett, ez azonban többszöri sürgetésre még 1967. március 16-ig sem érkezett vissza. A kivitelező mindezek ellenére kevesebb kapacitással, de a ni. Intézkedésünkre azonban az ajtók március elején már leszállításra kerültek. A fen­tiek alapján megállapítható, hogy úgy a kivitelező, mint a beruházó részéről mulasztások történtek, és ez okozta a munka befejezésének meg­hosszabbítását. Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége Továbbították a felhívást Lapunk április 6.-i számá­ban „Autósok vigyázzatok!” címmel arról írtunk, hogy a mizserfai bekötőút szinte jár­hatatlan. Tekintve, hogy a felhívás a tanácsoknak szólt, így a Salgótarjáni Járási Ta­nács a megtartott helyszíni vizsgálatról az alábbiakat kö­zölte: A megjelent újságcikk hű­en tükrözi a Kazár — Mátra­szele útvonalról leágazó Mi- zserfa bányatelepi bekötőút helyzetét. Ezen az útszaka­szon az utóbbi időben több esetben előfordult a jármű­vek rugó- és tengelytörése. Ezért felkértük a KPM. Köz­úti Igazgatóságának vezetősé­gét, hogy a megjelölt útsza­kasz felújítására, karbantar­tására a szükséges intézke­dést mielőbb tegye meg. Salgótarjáni Járási Tanács. Örömei szereztek ••• A Somlyó-bányatelepi roz­zant épületek szinte máról- holnapra széppé, újjá vará- zsólódtak. A bányászok régi lakásai korszerűen kijavítva, kényelmesebb otthont nyúj­tanak. A felújító munkában nagy szorgalommal, minden tudásukat adva siettek segí­teni: Bulejka Pál művezető, Mikáva Gábor technikus, Dá- la János kőműves szocialista brigádja, Hajdú József festő brigádja, Zsidai József par­kettázó asztalos. Fáradtságot, nehézséget nem ismerve nagy szorgalommal dolgoztak mind­nyájan, hogy április negye­dikére a telep lakásainak jó­része új ruhába öltözve ün­nepelhessen. Köszönet illeti őket. Somlyó-telepi dolgozók Ercdmén yes egészségügyi Megyénk közegészségügyi viszonyairól A közegészségügyi és jár­ványügyi munka a lakosság egészére kiterjedő megelőző jellegű tevékenység. A meg­betegedések megelőzése, az egészségügyi viszonyok javítá­sa, a helyes normák érvénye­sítése olyan átfogó munkát igényel, amelyet egyedül a szakapparátus nem tud meg­oldani. Ezért van szükség a társadalmi szerveik segítségé­re. Még így is csak követke­zetes, nem kampány jellegű, felvilágosító munkával lehet eredményt elérni. A lakosság egészségügyi viszonyai javí­tására négy területen nyílik lehetőség: a lakóhelyen és környékén, a mezőgazdasági nagyüzemekben, az iparban, és az ifjúság számára az ok­tatási intézményekben. A megelőző munka irányí­tását a KÖJÁL végzi a Vö­röskereszt segítségével. Mun­kájukat az utóbbi időben kö­vetkezetesség és igényesség jellemzi. Érmek köszönhető, hogy ma már a lakosság igényli az egészségügyi elő­adásokat, szemléletmódja so­kat javult, és ennek jelei a mindennapi munkában is megmutatkoznak. Megyénk területén 1936-ban 380 egészségügyi előadás hangzott el, emellett 560 fel- világosító filmet mutattak be. Ezen a területen a körzeti orvosok szemléletbeli változása örvendetes jelenség. Az elő­adások mellett segítségükkel már jelentősebb akciókat Is lehetett szervezni. Községi szinten egészségügyi hetet, vagy egészségügyi napokat tartottak. Egészségügyi kiállí­tással egybekötve az ilyen napokat a lakosság nagy ér­deklődéssel látogatta és külö­nösen sikeresnek bizonyult Drégelypalánkon, Mohorán és Érsekvadkerten. Az előadásokon és egész­ségügyi napokon túl az anké­tok és tanfolyamok szervezé­se területén történt előrelé­pés. A legutóbbi oktatási év­ben a megyében 30 közegész­ségügyi tanfolyam működött,. 900 hallgatóval. A szécsényi járásban pedig tizenegy köz­egészségügyi ankét lebonyolí­tására került sor. A közegészségügyi viszo­nyok javításának másik te­rülete a tisztasági mozgalom. Miniszteri rendeletre 1961-ben került bevezetésre, melynek célja: egész éven keresztül fog­lalkozzunk a lakosság, az if­júság egészségügyi nevelésé­vel. A tisztasági mozgalom fő szervezője a Vöröskereszt, de bekapcsolódik ebbe a Haza­fias Népfront is. Együttes tanácskozáson határozták el, hogy a községfejlesztési ala­pok felhasználásában közre­működnek, és szorgalmazzák az egészségügyi létesítmények építését. A tisztasági mozga­lom legszebb eredménye a magánházaknál mutatkozik. Míg 1961-ben 2006 értékelt házból csak 519 érte el a maximális pontszámot, addig 1964-ben már 4240, 1965-ben 5797 és 1966-ban 6681 felelt meg a közegészségügyi nor­máknak. Az értékelést a vö­röskeresztes aktivistákon kí­vül a Hazafias Népfront, a Nőtanács, valamint a városi­községi egészségügyi állandó bizottságok tagjai végezték, és végzik. A Vöröskereszt és a társa­dalmi szervek koordinált munkájának másik fő terüle­te a mezőgazdaságban dolgo­zók személyi és környezet higiénés magatartásának ja­vítása. A megye adottságai­ból adódóan nehéz területen, kedvezőtlen feltételek mellett és néhány termelőszövetke­zetben nem megfelelő szem­lélettel kell megküzdeni. En­nek ellenére a munka ered­ményei már megmutatkoznak, és a javuló gazdasági felté­telek mellett egyre több gon­dot forditanaik a megfelelő munkakörnyezet kialakításá­ra. A közös gazdaságokban szakképzett egészségügyi fe­lelősök dolgoznak. A közel­múltban több mint nyolcva­nén Eresztvényben egyhetes továbbképző tanfolyamon vet­tek részt. Az ellenőrzött közös gazda­ságok ma tisztábbak, mint korábban voltak. Az elmúlt évben 146 termelőszövetkezeti major értékelésére került sor. A szóvátett fogyatékosságok kijavítására a közös gazdasá­gok megtették a kellő intéz­kedéseket. A balassagyarma ti járásban az értékelést a taná­csi egészségügyi állandó bi­zottság igen aktív közremű- KÖdésével végzik. Tavaly 15 termelőszövetkezetet vizsgál­tak meg közegészségügyi szempontból. Hasonló munkát végeznek a salgótarjáni já­rásában is, ahol a vizsgála­tokat követően időnként vég­rehajtó bizottsági üléseken is megtárgyalják a járás terme­lőszövetkezeteinek egészség- ügyi helyzetét. A felvilágosító munka kö­vetkező területe az iskola. A tiszta iskola, rendes osztály mozgalom célja, az ifjúság egészségügyi kultúrájának fej­lesztése. A megye 186 általá­nos iskolája közül 55 érte el a megtisztelő címet, a tiszta osztályok száma pedig több mint 200. Az egészségügyi szervek kö­vetkezetes munkát folytatnak az egészségügyi viszonyok javításáért is. Az iparban működő 85 Vöröskereszt szer­vezet szintén jelentős munkát végez közösen a szakszerve­zettel. Az eddigi munka során a legégetőbb problémák megol­dására került sor. A jövőben magasabb szinten és differen­ciáltabb tevékenységgel kell az egészségügyi és társadal­mi szerveknek együttműköd­ni és a következetes ellenőr­zést végrehajtani. Rozgonyi István

Next

/
Thumbnails
Contents