Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

1967. április 20. csütörtök NÖGR A O 3 Jogos ig jogos remények Múlnak a napok és hetek, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének dátuma, 1968. január elseje mind érzékelhetőbb kö­zelségbe kerül. A politikai és gazdasági munka során már napjainkban tapasztalhatjuk az előkészületek sokféle, meg­határozott és megvalósított in­tézkedésekben megnyilatkozó jelét — a tervmutatók számá­nak jelentős csökkentésétől a nyereségnövelés sajátos for­máinak keresésén át a kötet­lenebb létszám- és bérgaz­dálkodásig —, ám hiba len­ne lebcsülni a még meglevő akadályokat. Közülük is első­sorban azokat, amelyek mély­ben úszó jéghegyként a dol­gok felszínén ugyan alig lát­hatóak, de hatásuk — adott esetben — annál inkább érez­hető. Közös forrásból fakadt, bár szavakban különbözőképpen megfogalmazott, s jogos mél­tatlankodást tükröző érzése­ket, pontosabban szólva vé­leményeket jegyeztem fel nemrég —, munkásokkal be­szélgetve. — Sok a „takaró kereső” — mondta egyikük. A másak bizonyítvány magyará­zókról beszélt —, akiknél csak az a fontos, hogy meg­találják az „ürügyet”, amire lehet hivatkozni, amit lehet okolni. Az új gazdasági mechanizmus a jövedelme­zőbb, a közösség és az egyén érdekét egyaránt jobban szol­gáló gazdálkodás tettekre ser­kentő kereteit teremti meg — mondták a munkások —, ám jónéhányan már napjaink­ban, tehát jóelőre megmagya­rázzák saját tehetetlenkedé­sük, óvatoskodásuk bizonyít­ványát. Az ilyen felfogással szem­be a munkások véleményében közös: a felháborodás. Ami pedig a pesszimista okoskodó- kat illeti, ők is közös alap­állást foglalnak el. A közvé­lemény — s itt okkal hasz­nálhatjuk a legszélesebb köz­vélemény megjelölést — jogos igényét és reményét vonják kétségbe, igyekeznek előre ta­karókat keresni, mert — úgy­mond — akkor is lesznek hi­bák, lesz akadozó anyagellá­tás, hiánycikkek utáni hajsza az üzletekben, a megfelelő munkát nem megfelelően el­ismerő bérezés, mert — mond­ják ismét csak ők — csodák nincsenek. Ki hiszi, hogy az új mechanizmus csodaszer, olyan automatizmus, amely néhány gomb megnyomása után Önmagától mindent a helyére tesz? Gondolkodó és az életet ismerő ember nem hisz ilyet, de azt sem hiszi, — sőt tudja az ellenkezőiét —, hogy a gazdasági életben levő bosszantó fonákságok, ellentmondások — fejlődésünk megannyi akadályai — elke­rülhetetlen istenverése len­ne. Jogos igényről és remény­ről szóltunk. Hiszen a dolgo­zó embert szolgálja az új mechanizmus, annak növekvő jólétét, a társadalom, tehát az ország gazdagodását, a tár­sadalmi igazságosság fokozot­tabb érvényesülését az egyé­ni jövedelmektől az árrend­szeren át a beruházásokig. Népszerű az új mechanizmus gondolata, terve. Ez a tény egyben nyomós erkölcsi kény­szer is, amely jobb, eredmé­nyesebb munkát követel a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. Talán éppen ettől, a következményektől félnek azok, akik igyekeznek „lebe­szélni” az optimistákat. Az ilyen próbálkozásokra csak azt lehet mondani: kár a gőzért! A vásárló joggal igényli, hogy „érte” legyenek az üzletek, s azokban ennek megfelelően bánjanak is ve­le: a jó szakmunkás is jogo­san elvárja, hogy a többlet- nyereség végre hozzájuttassa őt a kezdőktől, a közepestől, vagy a kétbalkezestől megkü­lönböztető bérhez; a háziasz- szony sem akar bosszankodni amiatt, hogy hetekig-hónapo- kig kell várnia filléres javí­tásokra; a tervező mérnök sem hagyja veszni nagyszerű megoldásait a bürokrácia, a tehetetlenség zátonyain. S a termelőszövetkezetieknek is elegük van abból, hogy kis­kapukat keresve ügyeskedve, veszekedve „lavírozzanak”, s most már az ésszerűség és az egyenesség útján haladva akarnak boldogulni. A pél­dák további sorolása felesle­ges: éppen eleget tud minden­ki a maga szűkeb b környeze­téből. A történelmi szükségszerű­ség, és a közakarat kettős, de egybehangzó parancsa iránt érzéketlenek azok, akik a megfontoltság, a józanság hamis látszatát keltve óvnak az illúzióktól. Csakhogy az új mechanizmus alapvétő vál­tozásokat jelent, s ez nem il­lúzió. Minthogy az sem, hogy igenis mód és lehetőség te­remtődik a minden tekintet­ben jobb, korszerűbb gazdál­kodásra, az egyén érdekeltsé­gének növelésére, a szocialis­ta gazdaságban bőven rejlő, s ma még nem kamatoztatott erők feltárására, s szolgálat­ba állítására. De ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Való­ra kell váltani őket. És ezt nem úgy kell elkezdeni, hogy jéghideg vízzel hűtögetik az emberek reményeit Mészáros Ottó Ha a két illetékes megegyezik Időközönként előfordul, megye különböző területeire tik. Utasítják a járási szerve- hogy a kenyér nem jut el eljuttatni. A 29 tehergépko- iket, hogy a sütőipari vállalat időben a fogyasztókhoz. Ilyen- esi ehhez kevés. Még' tíz gép- kenyérszállítási igényének só­kor a lakosság elégedetlen. Ki kocsit az AKÖV-től igényel- ron kívül tegyenek eleget, kerül az érdeklődés közép- nek. Márciusig, nem tudni Káliéra, ahol gyakorta elrom- pontjába? A sütőipari vállalat, miért, a tíz gépkocsi igénybe- lőtt a gépkocsi, vadonatújat Legutóbb nyilvános bírálat- vételére nem kötöttek szerző- adtak, kizárólag pékáru szál­ban is részesítették, mert Ba- dést. lítására. lassagyarmaton egy alkalom- Februárban panasz érkezett Az intézkedés megtörtént, mai kesve ,majd esőtől aztat- a kallói körzetből: nem kap- íll; f hát h„lvr„ „ két vál­va szállította az üzletbe a ták meg időben a kenyeret. a ló kamsolat és kenyeret. Ha a kenyér - a Az itt szolgálatot teljesítő k°2Je£ ^treSye a legfontosabb fogyasztási cikk AKÖV-gepkocsmak 8.30 óra- , ? 1obb zavarta­késve, vagy minőségileg ki- kor jelentkezni kellett a kál- S 1 ’ 2avarta lói sütőüzemben kenyérszállí- lanabb ellátása. menetrend Bobál Gyula szerint 10.30-kor Szirákra, 11.30-kor Kisbágyonba kellett fogásolhatóan kerül a fo­gyasztókhoz, jogos a íelhábo- tás céljából. A rodás. Egy bejelentés alapján in- , , , . . , , dúltunk el felkutatni, mi volna érkeznie. A gépkocsi okozza a késlekedést, ki azért hzenegy orakor jelentkezett Kálión. A megérkezés idő­pontját a menetlevélre fel­tüntette a gépkocsi vezetője, ' 4 jó szándék és a U már megvan Utat akarnak építeni a bárnoiak Báma legfájóbb gond­ja — a művelődési ház hiánya mellett — az a három és fél kilométer hosszú földút, amely csak száraz időben járható. Út­építésre félmillió forintot irányzott elő a járási ta­nács —. de csalt 1970-re. — Legfontosabb a Dó­zsa György út körülbelül háromszáz méteres sza­kaszának kövezését tart­juk —, említette Csörge Géza, a községi tanács-vb elnöke. — Emellett van a KISZ-helyiség, ezen bo­nyolódik le a tsz-üzem- egység forgalmának nem jelentéktelen része, ez ve­zet a temetőhöz. Az út baloldali részén, úgy har­minc—negyven méter hosszúságban, támfalat is kellene építenünk, mi­előtt az erózió elpusztít­ja ezt az útszakaszt. A község határában félhold- nyi területen, másfél mé­ter vastagságban ott az a jó minőségű, különböző nagyságú bazalt törme­lék, amely régi kőbánya működése idejéből ma­radt. Gyakorlatilag csak a szállítás megoldásán múlik. hasznosíthatjuk-e azt mielőbb a falu érde­kében. Susán András és Szabó Zoltán, a községi KISZ- szervezet két tagja e be­szélgetés során nyomban kijelentette: annyit segí­tenének társadalmi mun­kában az útépítésen, amennyit kell. — Annak Idején részt vettem a Báma felé veze­tő makadám út építésé­ben —, említi Susán An­tal tanácstag. — Megta­nultam, hogyan kell csi­nálni. Örömmel segíte­nék mindaddig, amíg csak be nem fejeződik a mun­ka. Úgy hiszem, a tsz sem tagadná meg támogatását, hiszen ma annak jármű­veit gyilkolja az útnak alig nevezhető út S ta­lán a járási tanács is mó­dot találna arra, hogy az előirányzott félmillióból egy keveset már ebben az évben folyósítson. Hasznot tanácsok tsz-eknek A legeltetés megszervezéséről A legelőgazdálkodás, mint önálló üzemág a három éven át adott állami támogatás és a szaktanácsadás közreműkö­désével Nógrád megyében je­lentős eredményeket ért el. Korszerűen Az 1965-ös gazdasági évben a zöldtermésben jelentkező ' 84,3 százalékkal szemben 1966-ban az emelkedés már 91 százalékot ért el. A fel­használt műtrágya mennyisé­geket figyelembe véve, ez 3,52 kilógrammos hatékonyságot jelent, szénában kifejezve. Szembetűnő a fejlődés a legelők hasznosításában is. Amíg 1965-ben a szaktanácsolt legelők 81 százalékán folytat­tak korszerű legeltetési eljá­rásokat, 1966-ban már a le­gelők 90 százalékát hasznosí­tották szakaszos legeltetéssel. Bár az eredmény jó, még­sem elégedhetünk meg a le­gelőinken folytatott jelenlegi gazdálkodással. Végtermék­ben még mindig nem jelent­kezik az az emelkedés, ami a ráfordítások arányában el­érhető lenne. Ennek okát el­sősorban a legeltetés módsze­rében kell keresnünk. A szakaszos legeltetés a hagyományosság valóban kor­szerűbb, azonban egymagá­ban nem biztosítja a legelők fűtermésének legjobb hasz­nosulását Új módszerek A váltott és szakaszos legel­tetésnél viszonylag nagy a szakaszok területe és általá­ban kevés szakaszt alkalmaz­tak a tsz-ek. Bár a nagy sza­kaszokon az értékesítés ja­vult, a tiprási veszteség csök­kent, mégsem érték el az op­timális lehetőségeket Jónak mutatkoznak az ada­golt vagy sávosan adagolt le­geltetési formák. Az adagolt legeltetésnél az állatok napon­ta váltják helyüket és ezáltal az előző nap lelegelt gyep za­vartalan újrasarjadása biz­tosítva van. Legjobb formája a sávosan adagolt legeltetés, ahol villa­mos pásztorral elhatárolt 06— 70 centiméteres sávokban le­gelnek az állatok. Igen jól bevált a két legel­tetési mód egybekapcsolása, amikor az idősebb vagy na­gyobb tej hozamú tehenek sá­vos legeltetése után másnap ugyanerre a szakaszra növen­dékeket eresztenek rá, napi adagolt legeltetéssel. A legelők üzemszerű hasz­nosításához nélkülözhetetlen a legelő szakaszos számának és területének meghatározá­sa. Nagyon fontos a fű sar- jadásához szükséges pihené­si, nyugalmi idő figyelembe­vétele. Hazánkban általános­ságban májusban 18—20, júli­us—augusztusban 35—38 nap nyugalmi idővel lehet szá­molni. Ennyi időre van szük­ség a gyepnek, hogy legelés- re alkalmas, 15—20 centis gyepállomány alakuljon ki. Kihajtás előtt A legelők korszerű üzeme­lésének előfeltétele a techno­lógiai tervkészítés. Ebben a munkában segít a tsz-eknek * megyében működő legelőgaz­dálkodás! szaktanácsadó. Most a kihajtás előtt első éa legfontosabb teendő az állatok kor-, valamint hasznosítás szerinti csoportosítása és ösz- szeszoktatása. A rosszul ösz- szeállított gulya, különösen a fejlett legeltetési módszerek mellett, károsan befolyásol­hatja a legelőszakasz fű termé­sének alakulását és hasznosu­lását A korai kihajtásnál ve­gyék figyelembe a talaj ned­vességét, a hőmérsékletet * fű fejlettségét. A 20—25 cen­tis fű a legmegfelelőbb a le­geltetés megkezdésére. A jól összeszoktatott állo­mányt kezdetben a késő déle­lőtti órákban, rövid időre le­het csak kihajtani és több napi szoktatás után lehet a rendszeres legeltetésbe bekap­csolni. Dr. Danisska József a legelőgazdálkodási szakta­nácsadás vezetője o felelős? Januártól, március középé ig a sütőipari vállalathoz tar- a k£s£s okát azonban nem. tozó üzemekben három eset­ben fordult elő üzemzavar. Oka: kikapcsolták az áramot. Balassagyarmaton február­ban YB 38—98 rendszámú XT’e^r kapatos tárgya- gépkocsinak hat órakor kel- lások az áramszolgáltató *ett jelentkeznie a sutódzen az szervvel rendben lefolytak. Megegyezés jött létre, hogy a jövőben csak a legszüksége­ben, hogy a fogyasztók idő ben megkapják a friss süte­ményt. A gépkocsi 7.30-kor jelentkezett. A késés okát a f^etbln rawjetlevéíre nem vezettek energiát, de erről is időben értesítik az érintett üzemet. Pontosan szervezett-e a sü­tőipari termékek szállítása? rá. A városban más kifogá­solni való is van. A finom­sütemények szállítására zárt kocsit igényeltek. Egészség­A vállalat 29 saját teher- ügyileg, de az áru szem­gépkocsival rendelkezik. Kü- pontjából is fontos volna ez. lön szállítási felelős irányítja Előfordul, hogy helyette a járműveket. Pontos a menetrend, Igazodik az üzle­ponyvás kocsit küldenek. Az áru törik, a boltok — jogosan tek nyitvatartásához. Ezt — nem veszik át. Nem is szerződésben kötött egyezség szólva arról, hogy a nagyko- szerint be kell tartani, mert cs; fuvarköltsége 107 forint- a boltosok a meghatározott tál több. időre várják az árut, így A két vállalat között egy szokták meg a Vi“ójlók is. Ha i(jdben a hibák miatt meg­eltérnek a meghatározott romlott a jó viszony. A me- időponttól, bekövetkezik a gye; szállitási bizottság fog- sorbanallas. a zugolodas, több lalkozott a rend helyreállítá- esetben az áru visszautoítá- gával Az AKÖV illetékesei fa- A sütőipari ^l'alatnak a .g belátták> nagyobb gondot legfőbb érdeke ,tebaJ kell fordítani a kenyérszállí­nyér, a sütemények tásra. Az áruforgalmi osztály való helyszínre szállítása. “ Hol ven akker a hiba? Naponta 740 mázsa kényé vezetője elmondta, hogy AKÖV rendet tevemt a nyórszállításnál. Egyik az ke­leg­ret, 130 ezer süteményt kell a fontosabb feladatuknak tekin­Nemcsak a parasztság érdeke Kétségtelen, hogy társadat- mint niás rétegek. Pedig ilyen képes eltüntetni, márpedig műnk szívén viseli a szociális- fajta aránytalanságról szó egész fejlődésünk, népgazdasá- ta útra lépett parasztság sok sincs. A valóság az, nogy a guruk kárát látná ha egyik gondját, baját A párt és a párt politikája egyáltalán nem szektor messze a másik után kormány különös figyelme ki- kivételez, hanem éppen az kullogna. séri a szövetkezetek erőfeszí- alapvető népgazdasági ágak A munkások túlnyomó több- téseit és szükség esetén nem szükséges egyensúlyának meg sége jól megérti ezt a hely­késik a segítség. Egyszóval, teremtésére törekszik. Az ed- zetet és helyesli is a segítsé- társadalmunkban központi kér- dig! aránytalanságokat akarja get, mely bár áldozatvállalást dés a szocialista falu fejlődé- kiküszöbölni szoc'aiizmust épí- jelent, de végső soron a mun- sének, boldogulásának ügye. tő társadalmunkból. A mező- kásosztály érdekében is való. A párt IX. kongresszusa is gazdaság ugyanis — ami a szó- A parasztság ped’g nem hálát- sokat foglalkozott a szövetke- cialista termelési viszonyokat lan támogatói iránt. Széles pa- zeti parasztság helyzetével. A illeti — messze elmaradt az raszti tömegek élik ma már a tanácskozáson szóbakerv’t a ipartól, s ez nem a paraszt- szocializmust építő ember fe- tsz-ek önállósága, a garantált ság hibájából történi, hanem lelősségteljes, áldozatos életét, munkadíjazás, a területi tsz- nagyon is érthető fejlődésbeli, A parasztság zöme megbarát- szövetségek megalapítása. Tör- történelmi okokból. Az ipari kozott a közös élettel, komoly ténelmi jelentőségű határoza- termelés már régen szocialista erőfeszítéseket tesz a közös sí- tok is születtek, a családi pót- módon történt, amikor a pa- kerekhez. Tapasztalt, jó veze- lék, a táppénz rendezésével rasztság zöme még mint kis- tők nőttek ki a parasztság so- kapcsolatban, és megszületett tulajdonos, egyéni gazda keres- raibol, akik többezer holdas a régen várt új nyugdíj-tör- te a boldogulás útját. M’mdösz- szocialista gaziaságok élén jól vény. A hitel-rendezéssel ha- sze öt—hat év telt el a falu helytállnak a boldogulás meg- talmas segítséget kaptak, a sző- szocialista átszervezése óta, s bízható kovácsolóivá váltak, vetkezeti földtulajdon kialaki- bár ma már a parasztság szí- A tagság is napról-napra fej- tásával újabb lehetőségekhez lárd, szocialista úton halad lődik öntudatban, emberi má­júinak szövetkezeteink. még nem tudta teljesen pótol- gatartás dolgában is. Ma már Sokan — jószándékú embe- ni elmaradását. Sem a termelő legtöbbjük nemcsak eszével, rek is — elgondolkoznak a munkában, sem öntudat dől- hanem szívével is vállalja az nagyhorderejű intézkedéseken, gáfoan nem tudná állni a sa- újat, szilárd hívévé vált. a s talán úgy érzik, mintha a rat a mai követelmények som- szocialista életnek, célt és ér- parasztság többet kapna, rában a párt és a társadalom telmet talált benne. Ezt gaz­arán y te lan ul bőségesebben ré- gondoskodása nélkül. A hát- das ági eredmények is bizonyí l- szesülne a gondoskodásból, rányt önerejéből nem volna ják. A mezőgazdaság termelé­se az átszervezés idején sem csökkent. 1961—65 között pe­dig 10 százalékkal növeke­dett. S bár még ma is van­nak sok gonddal küszködő, gyenge tsz-ek, a többség mind­inkább magára talált, s jóvol­tukból a tavalyi termés is 5— 6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző esztendőben. A parasztság most a terme­lőszövetkezeti kongresszusra készül. A nagy eseményt meg­előző tanácskozások is bizo­nyítják. hogy a sok segítség nem volt hiába való. A szövet­kezeti parasztság komolyan ve­szi dolgát, nagy felelősségtu­datot hordoz, megérett arra. hogy saját lábán állva érjen e! mind jobb és jobb eredmé­nyeket. Egyszóval, a parasztság mind jobban akar élni a szocialis­ta társadalom b'ztosította le­hetőségekkel, bízik a párt Po­litikájában, melytől eddig is nagyon sok emberséges támo­gatást kapott. Bízik a munkás­osztályban, és őszintén hálás az áldozatos, testvéri segítsé­gért .Az új gazdasági rendben — a góndosikodás jóvoltából megerősödve — a szorgalom és a termékek bőségével akarja igazolni, hogy méltó volt á bizalomra és a segítségre. Kékesdi Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents