Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

VILÁG PROLETÁR T/\T EGYESÜLJETEK! A cél: a tsz-ek fejlődésének meggyorsítása A pártkongresszus határozatát megvalósulnak — I megye termetese jobb as országos átlagnál ■— A családi pótlék kiterjesztése — A tagság maga készíti a működési alapszabályt — A tsz-tag nagyobb megváltási árat kap Megtartották a fss»ek és a'tszcs-k első küldöttértekezletét Salgótarjánban, a Szakszer­vezeti Székház tanácskozó ter­mében került sor tegnap a termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok el­ső megyei küldöttértekezleté­nek megtartására. Már jóval a kezdés előtt gyülekeztek me­gyénk öt járásának tsz-tagjai, párt- és tanácsi vezetői, a 99 közgyűlésen megválasztott szö­vetkezeti küldött és a csaknem kétszáz meghívott. Délelőtt tíz órakor ünnepé­lyes keretek között került sor a küldöttértekezlet megnyitá­sára. Először a megyei előké­szítő bizottság által megválasz­tott elnökségi tagok foglalták el helyüket. Az elnökségben kapott helyet dr. Sághy Vil­mos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Romány Pál, a Központi Bizottság gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője, a kongresszusi előké­szítő bizottság tagja, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára. Kiss József, a megyei ,pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. Sümegi János, a szé­csényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, Pénzes Istvánná. a hugyagi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz brigádvezetője. Bugyi Istvánná, a vanyarci Virágzó Tsz tagja, Szabó B. István, a kazári Zöldmező Tsz elnöke és Rezsnák András, a nógrádi tsz nyugdíjasa. Ezt követően a Bartók Béla úti általános iskola úttörői kö­szöntötték a tanácskozás részt­vevőit, majd virággal ajándé­kozták meg az elnökség tag­jait. A bizottságok megválasztása Az úttörők tapssal kísért el­vonulása után emelkedett szó­lásra Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, aki a küldöttérte­kezleten az elnöki tisztséget töltötte be. Megnyitó beszédében vázol­ta a nap rendkívüli nevezetes­ségét és méltatta azt az ese­ményt, hogy szövetkezeti pa­rasztságunk a IX. pártkong­resszus határozatai alapján mind több képviseleti szervvel rendelkezik. Hangsúlyozta: hogy felelősségteljes munka vár a tanácskozás küldötteire hiszen nem kevesebbet, mint parasztságunk jövőjét kíván­ják megvitatni. Ezek után javaslatot olva­sott fel a mandátum vizsgáló és jelölő bizottságok megvá­lasztására. Az értekezlet kül­döttei egyhangú szavazással választották meg a mandátum vizsgáló bizottság elnökének Bállá Istvánt, az őrhalmi Ha­zafias Népfront Termelőszö­vetkezet elnökét. A bizottság tagjai: Koczka József mátra- szöllősi, Kovács Mihály né nő- tincsi, Petre József mátravere- bélyi. Gólyán László varsányi termelőszövetkezeti tagok let­tek. A kongresszusi küldötteket jelölő bizottság elnökévé Tóth Istvánt, az érsekvadikerti Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnökét választották. Helyet kapott még a jelölő bizottságban: Ku­lik János vanyarci, Palkovics István romhányi, Simon Bá­linttá nagybátonyi és Tomis István szécsényi küldött. Vetés alá készítik a földet a Salgó-Hegyvidéki Tsz zagyva rónai üzemegységében Koppány György felvétele „Hűség a néphez, hűség a párthoz” A Igorra «la Imi Ifjúsági Napok nyitánya Megyeszerte megemlékeztek a magyar szabadságharcról A megyei előkészítő bizottság A bizottság megválasztása után Tóth Béla, a Nógrád me­gyei Tanács elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke ismertette a megyei előkészí­tő bizottság beszámolóját. Elöljáróban elmondotta, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével létrejött közös gazdaságok megyénk­ben is nagy fejlődésen mentek keresztül. Nőtt a mezőgazda­sági termelés, fokozódott az árutermelés, s ez a közös gaz­daságok megerősödéséhez ve­zetett. A termelőszövetkezeti parasztok gondolkodása, tuda­ta is nagyot változott. Megte­remtődött a feltétele az egy­séges, szocialista parasztság kialakulásának. A szocialista társadalom építése közben erő­södött a munkás-paraszt szö­vetség, megszilárdultak a szo­cialista termelési viszonyok, megerősödtek falvainkban a szocializmus alapjai. A termelőszövetkezetek meg­erősítésének másik igen jelen­tős forrásaként értékelte a dolgozó parasztság bizalmát a párt helyes agrárpolitikája iránt. A IX. kongresszus ha­tározatainak megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése elősegíti a mezőgazdasági termelés növe­lését, gazdaságosságát, s ez egyaránt megfelel a munkás- osztály. valamint a vele szö­vetséges parasztság érdekei­nek. í j termelési szer! ezet Ezután az előadó részletesen elemezte a közös gazdaságok szervezeti és gazdasági erősö­dését. Beszélt arról az egész­séges folyamatról, amelyben az apró kis termelőszövetkezetek több ezer holdas nagyüzemek­ké egyesültek. Jelenleg me­gyénk területén 95 termelőszö­vetkezet, két termelőszövetke­zeti csoport és négy építőipari vállalkozás működik. A ter­melőszövetkezeti tagok szor­galmas munkájának eredmé- nyékén t a közös vagyon a ko­rábbinak három és félszeresé­re nőtt, s jelenleg meglmladja az egyrnilliárd forintot. A má­sodik ötéves terv ideje alatt a termelési alapok képzésére 473 millió forintot fordítottak kö­zös gazdaságaink. A múlt év­ben ez az összeg további 172 millióval nőtt, amelyből a sa­ját erő 57 millió forint volt. Annak ellenére, hogy a beru­házások egy része az egyéni gazdaságok kisüzemi épületeit és eszközeit pótolta, mégis je­lentős változást eredményezett a termelés feltételeiben. Több ezer állatférőhelyet és egyéb gazdasági épületet készítettek, s a traktorállomár.iy a korábbi­hoz viszonyítva mintegy 90 százalékkal nőtt. Az utóbbi néhány esztendő­ben mind erőteljesebbé vált a szövetkezeti gazdaságok inten­zív irányú fejlesztése. Megkez­dődött az adottságokhoz iga­zodó termelési szerkezetek ki­alakítása. Elsősorban a zöld­ség, gyümölcs és takarmány- növények termőterülete növe­kedett. A termelési feltételek megváltozása kedvezően érez­tette hatását a termelés és a termelékenység növekedésé­ben. Az összes mezőgazdasági termelés mintegy 11 százalék­kal emelkedett, s ez valamivel jobb, mint az országos átlag. Az átszervezés óta csaknem öt százalékkal nőtt a megyében a mezőgazdasági termékek fel­vásárlása is. Szólt a beszámoló arról is, hogy a gyorsabb ütemű előre­haladást számos tényező gá­tolta. lassította. Egyik ezek kö­zül, hogy megyénk termelőszö­vetkezeteinek talaj- és ter­mészeti adottságai eltérnek az országos átlagtól. Az 11 eróziónak kitett beszámolója közül Nógrád a legjobban érin­tett. A közös gazdaságok túl­nyomó többsége a tipikusan hegyvidéki termelőszövetke­zetek közé tartozik. Ezekben az üzemekben a legnagyobb erőfeszítések ellenére is csak igen lassan javulnak az ered­mények. Anyagi — műszaki megalapozást Annak ellenére, hogy a múlt évi zárszámadások szerint az átlagos költségszint csökkent a megyében, a rétsági, a salgó­tarjáni és a szécsényi járás kö­zös gazdaságaiban még mindig drágán termelnek. A hegyvi­déki viszonyokból adódik az is, hogy alacsony a beruházá­sok hatékonysága. Előfordul (Folytatás a 3. oldalon) Egyre jobban kihasiznáiják a korszerű gépek erejét, mun­káját az érsekvadkerti Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. A múlt évben, öt erőgéppel gyarapo­dott a szövetkezet, s így ma már 34 erőgéppel, két teher­gépkocsival, két kombájnnal és különböző munkagépek sokaságával rendelkezik a kö­zös gazdaság. A munkálatok oroszlánré­szét így saját erőgépekkel, munkagépekkel végzik a szö­vetkezetiek. A múlt évben csaknem 42 ezer normálhold- nyi munkát hagytak magul- mögött a traktorok, a teher­Nálunk a tavasz és a for­radalom szinte egyet jelent, és hogy így van — dem vé­letlen, hiszen a természet megújulása három alkalommal is egybeesett a magyar nép társadalmi megújulásra való törekvésével. Márciust írtak 1848-ban, amikor Petőfi Nem­zeti dala a szabadság kivívá­sára szólította Pest népét, 1919. ben is márciust mutatott a naptár, amikor a csepeli szik­ratávíró hírül adta a világnak: Oroszország után Magyarorszá. gon is a munkásosztály vette kezébe a hatalmat. És a har­madik: csak néhány nappal voltunk március idusa után 1945-ben, amikor az utolsó német fasisztát is elkergették hazánkból. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség — a haladó hagyományok ápolására — az idén első ízben rendezi meg országszerte a Forradalmi Ifjú­sági Napokat. Az ifjúsági na­pok első eseményeként már­Legnagyobb területen, több mint öt- és félezer holdon szántottak, s csaknem 3300 holdon végezték el a vetést. Emellett jelentős területen a növényápoláson, a takarmány­betakarításon, s a gabona- aratáson munkálkodtak. A termelőszövetkezet tavaly már csak egészen kis mértékben vette igénybe a helyi gépja­vító állomás segítségét. Az idén a termelőszövetke­zetiek azt a célt tűzték ma­guk elé. hogy tovább gépesí­tik a munkafolyamatokat, s növelik egv-egy gép teljesít­ményét. dús 15-ét ünnepelte az ország ifjúsága. Tegnap délelőtt Sal­gótarjánban és Balassagyarma­ton volt ifjúsági nagygyűlés, amelyet mindkét helyen a .KISZ városi bizottsága rende­zett — összesen mintegy két­ezer fiatal részvételével. A megyeszékhelyen, a Sal­gótarjáni Acélárugyár Műve­lődési Otthonában rendezték meg a városi fiatalok nagy­gyűlését, amelyet Szabó Ferenc a salgótarjáni úttörőház igaz­gatója nyitott meg. A megnyi­tó után Tóth András a KISZ városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Meg­emlékezett a márciusi ifjak kezdeményezte magyar sza­badságharcról. a Tanácsköz­társaság küzdelmeiről és a magyar nép szabadságát jelen­tő 1945-ös eseményekről. — Mi kommunista fiatalok jól tudjuk — mondotta —, hogy 1848 egyet jelent a sza­badságért való küzdelemmel és a hazaszeretettel. Szeretni a hazát igazán csak egyféle­képpen: tettekkel lehet... A nagygyűlés kiváló alkalom volt arra, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napok programjában szereplő városi kulturális szem­le egyik bemutatóját is meg­rendezzék. Az ünnepi megem­lékezéséi? után került sor az énekkari bemutatóra, amelyen Megalakult, s április 1-vel megkezdi működését a Kom ­lói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A szö­vetkezet neve —, amelyet az ország más vidékeir még ma is általánosan haszna. f'ld- művesszövetkezet elnevezés helyett választottak — jól ér­négy tanintézeti kórus lépett a közönség elé. A kulturális szemle bemutatói délután foly­tatódtak. A József Attila Mű­velődési Házban rendezték meg a szemle utolsó forduló­ját. Három irodalmi színpad, a szakmunkástanulók népi tánccsoportja, a közgazdasági technikum művészi tornászai szerepelték a délutáni bemuta­tókon. A Forradalmi Ifjúsági Na­pok nyitányaként Balassagyar­maton is megemlékeztek már­cius 15-ről, A Balassi Bálint Gimnázium udvarán tegnap délelőtt ezerötszáz fiatal vett részt azon az ifjúsági nagy­gyűlésen, amelyen Bálint Ta­más, a salgóbányal KISZ-ls- kola igazgatója mondott ünne­pi beszédet. Délután névadó ünnepséget rendeztek a gim­náziumban. A III/c osztály KISZ-alapszervezete Ságvári Endre lfj ű kommunista hős ne­vét vette fel. A Forradalmi Ifjúsági Napok első eseményeként megyeszer­te megemlékeztek az 1843-as magyar szabadságharcról. Az ifjúsági napokkal kapcsolatos eseménysorozat március 20-án folytatódik. A Tanácsköztársa­ság 50. évfordulójáról minde­nütt fáklyás felvonuláson, ün­nepi gyűléseken emlékeznek meg a fiatalok. zékeltethetően utal arra, a fej­lődésre, amelyen a földműves- szövetkezeti mozgalom az or­szág egész területén átment. Az új szövetkezet elsőd!égés célja. hogy megjavítsa a 30 000 lakosú baranya; bá­nyászváros, valamint a körze­téhez tartozó nagyobb bányász- települések áruellátását. ország megyéje Az első általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents