Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 63. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1967. MÁRCIUS 15. SZERDA Tűz van odaát (2. oldal) Tükörkép Salgótarjánról (4. oldal) A megyei bajnokság nyitánya (3. oldal) A twz-tagfok «»Sí “apja Nagy és nevezetes napra virradt megyénk termelőszövetkezeti tagsága: ma kerül sor első ízben olyan megyei küldöttértekezlet megtartására, ahol a parasztság' közös céljai, érdekei, jövője érdekében vitatja meg tapasztalatait és gazdag javaslatokkal készül a következő egyedülálló eseményre, a termelőszövetkezeti kongresszusra. Űjabb történelmi forduló ez a magyar parasztság életében: egyenes következménye a társadalom szerkezetében beállott változásoknak, a szocialista rend következetes, szívós és lélkes építésének. Nem szorul magyarázatra, hogy a felszabadulás előtt, de még a mező- gazdaság szocialista átszervezése előtt sem gondolhattunk erre a minőségi lépésre, hiszen a parasztság egységét, összefogását, egyértelmű és egymást segítő állásfoglalását megany- nyi ellentét akadályozta. Az idősebbek jól emlékeznek még a két háború közötti időszakra, amikor a dolgozó paraszt egyaránt nyögte a kizsákmányoló osztályok terhét, és a létért való küzdelem súlyát társaival szemben. A földbirtokok árnyékában sínylődő agrárproletárok, zsellérek, a földtelenné váló vagy lelketlen erőszakkal feltörekvő kisparasztok, az egymás ellen is acsarkodó közép- és gazdag parasztok világa volt az, s egyáltalán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy sokféle réteg jóformán csak ellentéteket ismert még hasonszőrű társai körében is. S a tőkések, föld- birtokosok még mesterségesen is szították ezeket az szerzési vágyban, kapzsiságban, kenyérharcban éleződő ellentéteket Sok faluban keltett viszályt a vagyonbelj ellentéteken kívül a nemzetiségi és vallási gyűlölködés, amely mögött mindig ott lapultak az uralkodó osztály népellenes, kizsákmányoló, nacionalista törekvései. Á Felvég és az Alvég ellentéte hányszor fajult dühös tettlegessé gig. a vak egyházi és nemzetiségi elfogultság hányszor nehezítette a nincstelenek. napszámosok. szegényparasztok megértését, ösz- szefogását! Ds hiszen éppen az volt a cél: megakadályozni, hogy a parasztság haladóbb rétegei felsorakozhassanak a munkásosztály mögé! Mély és nehezen eltüntethető nyomokat hagyott ez az át- kos örökség a felszabadulás után is. amikor a kommunisták, munkások harca eredményeként, a Szovjetunió győzelme és segítsége által sikerült megszüntetni a kirívó társadalmi igazságtalanságokat. A kisparcellás gazdálkodás keretei között még fel-fel- lobbantak a korábbi ellentétek. A feudálkapitalista múlt átkos maradványainak felszámolása azonban a parasztság soraiban is nehéznek bizonyult, mert az egyéni gazdálkodás újratermelte a maradi, önző gondolkodást és magatartást Később különösen kirívóan nyilvánult meg az a szocialista kereteken belüli ellentmondás. hogy már az ipar és a pénzgazdálkodás, a tudomány és az oktatás területén leraktuk a szocializmus építésének alapjait, de a mezőgazdaság elmaradt az általános fejlődéstől. Szükségszerűen került sor tebá* a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, ami végre módot ad a parasztságnak is a társadalmi haladás előnyeinek élvezésére. Nagy és győzelmes küzdelem, sorsdöntő lépés volt ez parasztságunk életében, hiszen megszüntette a létbizonytalanságot, a hajnaltól» vakulásig tartó embertelen munkát, lehetőséget biztosított a különböző technikai eszközök és a kémiai szerek alkalmazására, a nagyüzemi, korszerű gazdálkodás kialakítására. Tsz-tagjaink mai nagy jelentőségű tanácskozására soha sem kerülhetett volna sor a termelőszövetkezetek létrehozása nélkül. Nemcsak azért, mert szövetkezet nélkül nem beszélhetünk szövetkezeti parasztságról sem, hanem amiatt is, mert csak ez a lépés teremthette meg az egységes parasztosztály kialakulásának feltételeit Ez a lépés betetőzése az oiztályharonak, parasztságunk közös érdekű, szándékú és célkitűzésű osztállyá kovácsolódik és nyugodtan mondhatjuk, hogy néhány év alatt leszámolt a korábbi érdekellentétekkel. Az osztályharc az új módi termelő munkában új formát öltött, a régi torzsalkodások ma már csak emlékként élnek, s ha akad nézeteltérés, annak reális Indokai vannak. A vallási, nemzetiségi rétegződés miatti ellentétek helyét ma már parasztságunk életében olyan célok váltották fel, mint a munkafegyelem érvényesítése, a vagyonvédelem megszilárdítása, a terméshozamok növelése, a takarékosság és így tovább. Az egységes parasztosztály a kommunisták, a munkásosztály vezetésével mind töretlenebből valósítja meg egységes céljait Nagy jelentőségű tehát ez a mai tanácskozás, amely a IJC. pártkongresszus határozatainak megvalósulásában újabb lépcsőfok. Először fordul elő ugyanis, hogy hazánk parasztsága közösen határozza meg jövendő útját amelyen haladni kíván, jövendő sorsát, amelyet maga szab meg és maga választ. Először fordul elő tehát megyénk mezőgazdasági dolgozói körében is, hogy üzemi dolgozóként, nagy és felelősségteli tanácskozáson készül a termelőszövetkezetek első kongresszusára. A parasztság törvényt és irányt szab jövendő gyümölcsöző munkásságának. Megyénk tsz-tagságának felelősségérzetéről, megfontoltságáról és felkészültségéről látványosan tanúskodtak már a jelölő gyűlések is, amelyeken javaslatokkal, tapasztalataik átadásával igyekeztek tartalmat adni a kongresszusi készülődésnek. Már a megyei tanácskozásra is nagy hozzáértéssel és gondossággal választották meg közgyűléseiken a küldöttjelölteiket, hogy akit elküldenek a megyei tanácskozásra, az szükség esetén kellő súllyal képviselni tudja megyénk tsz-tagságát a kongresszuson is, s hazatérve be tudjon számolni a nagy eseményről. a határozatokról. Nem kétséges, hogy lesz miről beszámolni. Hiszen első alkalommal kerül sor ilyen találkozásra, s a szocializmus építésének olyan időszakát éljük. amikor bőségesen van tennivaló gyárban és szántóföldön egyaránt. Köszöntjük tehát a tanácskozás résztvevőit és kívánjuk, hogy végezzenek jó munkát hazánk, népünk, mindannyiunk javái a! Lakos György Napirenden 4z állami, szövetkezeti és magánlakás építés fejlesztése Tegnap Salgótarjánban tartotta az elmúlt választási ciklus utolsó előtti ülését a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály, valamint a tervosztály vezetője jelentése alapján megvitatta az állami, szövetkezeti és magánlakás építkezés fejlesztésére előterjesztett javaslatot. Az előterjesztés szerint megyénkben a harmadik ötéves tervi magánlakás építési előirányzat hatezer-hatszáz darab A tervek szerint ebből 710 társasház, 5890 pedig egyedi családi házként épül fel. A két városi- tanács, a salgótarjáni és a balassagyarmati, megfelelő ütemben készítette elő elsősorban a társasház építési területeket. Salgótarjánban például már elkészült az öreg Jó- zsef-telep területének részletes rendezési terve. Itt a társasházak építését az OTP saját beruházásában tervezi. Az első ütemben 82 lakás beruházási programja már rendelkezésre áll, a kiviteli terveket pedig a Tervező Iroda áprilistól szakaszosan készíti. A tervek szerint Se- baj-telepen 706 lakás helyezhető el. Itt épül fel még az év folyamán a 24 KlSZ-társas- ház. A harmadik ötéves terv hátralévő éveiben a közművesítéstől függően, további lakások építhetők ezen a területen. Balassagyarmaton a Szomtagh Pál álcában kezdték meg a társasház építést, ahol 142 lakás építhető. Ebből 78 lakás kiviteli terve még a múlt évben elkészült, s a tervek szerint az első lakásokat még ez év májusában átadják a tulajdonosoknak. Ugyancsak Balassagyarmaton a Rákóczi út 44—46 számú foghíjas területen az OTP járási székházakkal együtt 15 lakás építését tervezi saját beruházásában. Megindult a társasház építési akció Pász- tón és Szécsényben is, kidolgozás alatt áll mindkét község területrendezése. A harmadik ötéves tervben a magánlakás építések nagy része családiház formájában valósul meg. A végrehajtó bizottság foglalkozott a telekellátottsággal is. A megyében mintegy 12 ezer beépítetlen telek van, ebből 6 ezer korlátozás nélkül beépíthető a harmadik ötéves tervben, ami fedezi a számszerű szükségletet. Annak ellenére, hogy a szükséges rendezési tervek általában elkészültek, a telkek kisajátításának vontatottsága azonban még ma is gátolja a tervszerű családiház építést. Éppen ezért, a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a megfelelő telek ellátással a választék biztosításával fokozni kell az építési kedvet. Néhány gond is gátolja a családiház építkezést. Ezek közé tartozik az anyagellátásban tapasztalható hiányosság, hiszen az elmúlt évben falazóanyagból, cementből, tető- fedőanyagból, fából és nyílászáró szerkezetekből mutatkozott hiány. Törekedni kell arra, hogy a jövőben folyamatos legyen az anyagellátás, bizto- s tsák a csa’ádi. társasház építési akció sikeres megvalósítását. A végrehajtó bizottság intézkedési irányelveket fogadott el az állami, szövetkezeti és magánlakás építés fejlesztésére. Javult megyénk egészségügyi helyzete Megtartották az Orvos — Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének nógrádi küldöttértekezletét Az Orvos—Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének nógrádi választói közgyűlését tegnap Salgótarjánban, az SZMT- székházban tartották meg Az elnökségben helyet foglalt Gé- czi János elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára, dr. Gál György elvtárs, a Központi Bizottság Tudományos és Kutatási alosztályának vezetője, Kontsek Aranka, az Orvos—Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének osztályvezetője és Vadkerti Ló- ránd, az SZMT titkára. Dr. Merényi Sándor elnökletével értékelték az elmúlt négy év munkáját és javaslatokat tettek az újabb időszak feladatainak a megvalósítására. Az írásos beszámolóhoz Fazekas Vilma megyebizottsági titkár fűzött szóbeli kiegészítést Négy évvel ezelőtt az egészségügyi szakszervezetek négy fontos teendő megvalósítását tűzték ki célul: a megye egészségügyi ellátásának színvonalát emelni, a dolgozók szakmai képzése mellett politikai nevelőmunkát folytatni, élet- és munkakörülményeiket továbbjavítani, és a szakszervezet vezető és elenőrző tevékenységét fokozottabban érvényesíteni. A színvonalasabb egészség- ügyi ellátás érdekében létrehozták a szakszervezet segítségével a Társadalmi Tervbizottságot. melynek feladata a népegészségügyi elképzelések kidolgozása és a beruházások figyelemmel kísérése, segítése, A fejlődés jellemzői: nőtt a kórházi ágyak száma, több órás az üzemi és szakorvosi x-endelés, több az orvosi körzet, jobb a szakember-ellátottság. Erre nagy szükség Is van, mivel a megyében a társadalombiztosítottak száma az 1960. évi 72 százalékról 79 százalékra emelkedett. Az üzemegészség fejlesztésére a Bányász Szakszervezette] közösen orvos—műszaki találkozókat szerveztek. Javítani való is akad azonban bőven: a rendelőintézetek száma a járób.etegek szakorvosi ellátása még kívánnivalót hagy maga után. A fekvőbeteg elhelyezési gondok az év közepén átadásra kerülő megyei kórházzal lényegében megoldódnak. A cél: 1970-ig elérni a 2000 ágyas megyei létszámot a jelenlegi 1714-ei szemben. Az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményei javultak, különösen az 1966. IL 1-én bevezetett bérrendezés óta. Havonta Nógrádban csaknem 160 ezer forinttal több bért kapnak az egészségügyi középkáderek. A szakszervezeti bizottságok figyelemmel kísérik a dolgozók érdekvédelmét és intézkednek a vitás esetekben. A jövőben még nagyobb feladatok hárulnak a szakszervezetekre; ezért tovább kell erősíteni a tömegkapcsolatot és mozgalmi jellegét. A hozzászólások után került sor a 33 tagú szakszervezeti tanács és a küldöttek megválasztására, akik az SZMT megyei értekezletén és az Orvos—Egészségügyi Dolgozók V. Kongresszusán képviselik szakszervezeti tagságukat. Újraválasztották a megyei bizottságot is. Elnöke dr. Merényi Sándor, titkára Fazekas Vilma lett, A küldöttgyűlés résztvevői ezután megtekintették a ..Nógrád megye egészségügyi fejlődése” című kiállítást. Fogadás a megvei tanácson ötven termelőszövetkezeti tag kitüntetése A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága március 14-én, Salgótarjánban fogadást adott a megyei küldöttértekezlet alkalmából kitüntetett termelőszövetkezeti tagok, alapító tagok tiszteletére. Részt vett az ünnepségen Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is. Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének megnyitó szavai után Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Azokat az asszonyokat, férfiakat köszöntötte, akik ott voltak az első termelőszövetkezetek születésénél. s most is azon fáradoznak, hogy erősödjön, gyarapodjon a közösség. Ezután rövid visszapillantást tett az elmúlt esztendőkre, beszélt arról, hogy a hajdani kis szövetkezetek általában erős gazdaságokká terebélyesedtek. Elemezte a mezőgazdasági termelés növekedését, a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek előtt álló legfontosabb tennivalókat. Ezután került sor a kitüntetések átadására. A Fölmű- velésügyi Minisztérium a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést adományozta Koncz Lászlónak, a káliói Üj Tavasz Termelőszövetkezet traktorosának és Kiss Istvánnak. a nézsai Dózsanépe Termelőszövetkezet traktorosának. Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést kapott: Túrái Erzsébet, a patvarci Lenin Tsz tagja. Pénzes Istvánné, a hu- gyagi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet brigádvezetője, Bucsánszki János. a herencsényi Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet munkacsapat-vezetője, özv. Bartos Istvánné, a galgagutai Táncsics Termelőszövetkezet tagja, Lénárd József, a dejtári József Attila Termelőszövetkezet brigádvezetője, id. Sass Mihály. a balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet tagja, Bombái János, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagja, Zsiga János, a csecsei Madách Termelőszövetkezet tagja. Pongrácz Ferenc, az ecsegi Béke Termelőszövetkezet tagja, Papp János, a vanyarci Virágzó Termelőszövetkezet tagja, Laczkóvszki András, a keszegi Zöldmező Termelőszövetkezet agronómusa, Oravecz József, a szátoki Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. Po- vazsán András, a bánki Üj Tavasz Termelőszövetkezet, bri- gádvezetője. Kovács Mihályné, a nőtincsi Néphadsereg Termelőszövetkezet tagja és Simon Bálintné, a nagybátonyi Búzavirág Termelőszövetkezet könyvelője. A földművelésügyi miniszter elismerő oklevéllel jutalmazta: Nagy Andrást, a palo- tási Május 1. Termelőszövetkezet brigádvezetőjét. Szálkái Györgynét, a mátraszöllősi II. Rákóczi Termelőszövetkezet sertésgondozóját. Fekete Juliannát, a csécsei Madách Termelőszövetkezet tagját, P. Szabó Jánost, a diósjenői Űjba- rázda Termelőszövetkezet brigádvezetőjét, Zsomborka Antalt, a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet állatgondozóját, Pribeli Jánost, a tereskei Kossuth Termelőszövetkezet állatgondozóját, Csábi Józsefnét, a csitári Március 21. Termelőszövetkezet növénytermesztőjét, valamint Hanzel Jánost, a becskei Űj Élet Termelőszövetkezet brigádvezetőjét Az alapító termelőszövetkezeti tagoknak a megyei tanács elnöke ugyancsak oklevelet adományozott. Fiala József, a csesztvei Madách Termelőszövetkezet brigádvezetője. Lok- sa Pál, a csitári Március 21. Termelőszövetkezet növénytermesztője. Horváth Sándor, a patvarci Lenin Tsz nyugdíjas tagja, Bágyon Pál. a galgagutai Táncsics Termelőszövetkezet tagia. Jambrik György, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagja. Szilfai József, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja, Palkovics Béláné, $x nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet tagja, Ta- káts István, a nőtincsi Néphadsereg Termelőszövetkezet tagja, Rezsnyák András, és Korenykovács András, a nóg- x’ádi Béke Termelőszövetkezet tagjai. Száraz István, a rom- hányi II. Rákóczi Termelőszövetkezet tagja, Koczkár Ká- rolyné, a legéndi Ady Endre Termelőszövetkezet brigádvezetője, Mikula János, a zsuny- pusztai Dózsa Termelőszövetkezet brigád vezető je. Varga Pál, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet tagja. Puszta Lászlóné, a ludányha- lászi Termelőszövetkezet tagja, Erki Mihály, a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet állatgondozója, Torják László, a homokterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet “elnöke, Ká-nfor János, a kistere- nyei Vörös Október Termelő- szövetkezet elnöke, Gáli László, a lucfalvi Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke. Molnár Pál, a ceredi Ceredvölgye Termelőszövetkezet elnöke, Jacs- manek Pál, a karancslapujtői Karancsmente Termelőszövetkezet állatgondozója, Krizsa- nyik Jánosné, a pásztói termelőszövetkezét alapitó tagja. Pálinkás Joachim, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet takarmányosa. Dunai József, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet tehenésze, Kelemen István, a pásztói Béke Termelőszövetkezet elnöke. Bárány András, a varsányi Termelő- szövetkezet tagja és Szilágyi József, a ceredi Ceredvölgye Termelőszövetkezet tagja kapott elismerő oklevelet munkájáért. A Földművelésügyi Minisztérium 75 termelőszövetkezeti tagot részesített kitüntetésben, azonban több mint 20 termelőszövetkezeti tag a zárszámadó, illetve a küldöttválasztó közgyűlésen vette át a kitüntetést az elismerő oklevelet 1
