Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

4 woeníc iwrt március 5. vasárnap Az igekötők szerepe és helyesírása Az igekötők szófajiüag a ha­tározószók csoportjába tartoz­nak, mert valamely igéhez ta­padva határozói viszonyt fe­jeznek ki: átáll, beáll, kiáll, leáll, összeáll, visszaáll, meg­áll. Érezzük, hogy az igekötők jócskán módosítják az igék je­lentését. Azok önkényes cse­rélgetése semmiképpen sem lehetséges. Hiszen egészen mást jelent az, ha valaki meg. á 11 valakivel vagy leáll va­lakivel. Arról meg ne .'s beszél­jünk, hogy az összeáll va­lakivel jelentése mennyire más. Az igekötőnek háromféle szerepe lehet: a) módosíthatja az ige jelen­tését az irány megjelölésével: jön — kijön, bejön, lejön fel­jön stb; b) kifejezheti az igei cselekvés (létezés, történés) be­fejezettségét. lezárhatóságát: olvas — elolvas, tanul — meg­tanul, ás — felás stb.; e) telje­sen megváltoztatja az ige je­lentését: számol — felszámol, szab — megszab, tud — betud. Az igekötők alárendelő szó- összetételekben fordulnak elő. és azokat általában egybeírjuk az igékkel, illetve igenevekkel: elad — eladni — eladó, eladott, eladandó — eladva. Ügy érzem, hogy nyelvtan­oktatásunknak és a helyesírás tanításának egyik fogyatékos­sága az, hogy egyáltalán nem hangsúlyozzuk ezt a tényt: az igekötő gyakran az igenevek­hez tartozik. Így adódik aztán az a gyakori hiba, amellyel új­ságokban, sőt könyvekben is gyakran találkozunk. Például: „Ez évi tervét az Eger — Sal­gótarjáni TÜZÉP Vállalat úgy alakította ki, hogy an­nak jóváhagyása esetén valamennyi telep kitudja elégi- teni a vásárlók igényét A „kitudja elégíteni” szó- kapcsolat nyilvánvalóan hibás, mert a „ki” igekötő nem a *,tudja" igéhez, hanem az elé­gi teni igenévhez tartozik. Te­hát így helyes: ki tudja elégí­teni. Itt tehát nem elég tudni (és mechanikusan alkalmazni!) azt a legközismertebb szabályt, amely szerint az Igekötőt egy­beírjuk az igével, ha az ige előtt áll. A „tudia” ige előtt valóban áll egy igekötő. a „kd”, de ez nem a „tudja” Igéhez, hanem az elégíteni főnévi ige­névhez tartozik. Ilyen esetek­ben a bizonytalanság azonnal megszűnik, ha az állításból ta­gadást csinálunk, mégpedig így: ki tudja elégíteni — nem tudja kielégíteni. (Íme. máris „helyére ment” az ige­kötő.) A „jóváhagyása” birtokos személy rágós főnevet szintén kiemeltem. Ez helyesen sze­dett, mert a „jóváhagy” ige- kötős igéből képezzük a „jóvá­hagyás” főnevet A „jóvá” szó igekötői szerepe ugyan nem annyira nyilvánvaló, mint a legismertebb igekötők eseté­ben (elhagj, felhagy, meg­hagy), éppen ezért ajánlatos lesz még néhány „szokatla­nabb” igekötős igét felsorol­nom: abbahagy, ellenáll, szét­szakít, agyoncsap, alámerül, félreáll, felülkerekedik, hátra­néz, helyrehoz, hozzáad, ke­resztülfolyik, közbelép, külön- ir, széjjelszed, továbbad, utána­néz, közzétesz. Az ilyen igekötők is egybe- írandók az igével, ha a hoz­zájuk tartozó ige előtt állnak. (Közzéteszik a vá­lasztói névjegyzéket.) Különírandók, ha az ige után állanak. (Tegyék köz­zé a választói névjegyzéke­ket!) Ha az igekötő és a hozzátar­tozó ige (vagy igenév!) között más szó is áll, mindhárom szó különírandó. (A választási eredményeket a sajtóban és a rádióban közzé fogják ten­ni.) Az igefcötőként is használa­tos határozószókat — fenn, raj­ta, ide, oda stb. — k ü 1 ö n i r- j u k az igétől akkor, ha ha­tározói szerepüket akarjuk hangsúlvozni (Pl.: — Fenn áll a dombon. De: Más eset is fennáll- h a t.) Befejezésül lássuk az egybe­4« iríOfvni'iT „tó” iaeKórőt Pe tőffl Sándor Arany Jánoshoz írt levelében! „Mi a mennvdörgós menny- kő jutott eszedbe, azt monda­nod. honv -Toldi estéje- utol. só munkád? öcsém, a te fe­jedben még igen sok van, és ha magad szépszerivel mind­azt k i nem bocsátód, majd kiverem énné félj...” Tóth Imre rßor f fiU (Béla áíjz/’j művei luimjlemeíLen Mind nagyobb népszerűség­nek örvend hazánkban, illet­ve Nógrád megyében is a Ma­gyar Hanglemezklub. Célja az általános zenei ismeretterjesz­tés és a hanglemezkultúra fej­lesztése művészi értékű ko­moly zenei és magasrendű szórakoztatózenei hangleme­zek útján, ezen belül a mai magyar zene- és előadóművé­szet széles körű megismerteté­se. A zenét szerető, művész­lemezt kedvelők egyre széle­sebb táborának összefogásán túl a klub segítséget nyújt azok részére, akik most kezde­nek komolyzenei hanglemez- gyűjteményük összeállításá­hoz. A klub tagsága részére szak­tanácsot is nyújt, idei prog­ramjában a zeneirodalom klasszikusain kívül a XX. szá­zad zenéiének kiemelkedő mesterei szerepelnek váloga­tott alkotásokkal. Világvi­szonylatban egyedülálló a Bartók Béla összes művei hanglemezen című sorozat amelyet Magyarországon ugyancsak a klub tagjai sze­rezhetnek meg először. A klub hanglemezein megörökí­tett művek a zeneirodalom különböző korszakait és mű­fajait képviselik, s így alkal­masak művelődési otthonok, iskolák zenei nevelőmunkájá­ban illusztrációként történő felhasználására is. A klub­tagság egyébként díjtalan. A tagság rendszeres tájékoztatást kap a megjelenő hanglemez újdonságokról, igényoe veheti a klub tanácsadó közönség- szolgálatát. s részt vehet a klub hanglemezbemutatóin. Megíeqv*és HAH Megérkezik a reggeli vonat a salgótarjáni vasútállomásra. Özönlenek az emberek, s köz­ben ki így, ki úgy emeli föl hangját. Fröccsen a latyak, né­hol bokáig süpped bele a láb. Mintha nem is állomáson, ha­nem legalábbis egy építkezé­sen lenne ez. Idős parasztasszony is ká­szálódik a kocsiajtóban. Há­tán kosár — o piacra jön — a Iában ragyogó fekete csiz­ma. Lépne a földre, de meg­retten a sártól. A mögötte le­vők azonban sürgetik. A ma­ma ledobban, s legott odavan a fényes csizma. Jó palóeosat káiomkodik mire megjegyzi valaki a tömegből: „Nyugi mama! Nemsokára ünnep lesz, addigra biztos beszórják salak­kal." — Pr — így élünk mi: t A tanácsel * — Egy perc türelmet, azon­nal beszélgethetünk, csak el­intézem a néni ügyét. Szóval nénikém, mondja meg a fiá­nak. nem tehetünk semmit az érdekében. Amikor szóltunk neki, ne hagyja itt a falut, há­tat fordított. Most pedig mi nem tudunk segíteni. Város­ban sincs lakás, nemhogy fa­lun. Maradt volna a szövet­kezetben, azóta építhetett vol­na magának családi házat. Na­gyon sajnálom... Látja, ez van! Néha „nem”-et is kell mondania az embernek. Ilyenkor elterjed a faluban, hogy a tanácselnök nem akar segíteni. Előfordul, hogy megnyugvás helyett be­szaladnak a járáshoz. Persze ott is elutasítják őket, mert ha én nem tudom megoldani, ak­kor a járás sem tud segíteni. És kilincselnek tovább, egé­szen Kádár elvtárs titkárságá­ig­Ez már persze egyre ritkább és ez a jó. Tudja, nagyon fél­tem a jelölő gyűlésektől. Ezt csak most utólag merem nyil­vánosan bevallani. Azt hittem, majd előkerülnek a régi, egyé­ni panaszok, hogy újra elő­szedik az elutasított ügyeket. Kár volt aggályoskodni, az emberek közügyekkel jöttek. Én is nyitott szemmel járok, tudom, hol égett ki egy vil­lanykörte az utcai oszlopon, hol rossz a járda, az út, hogy perembolt kellene az új te­lepen, de azért másként fogal­maznak az emberek. Egyrészt kritikusabban, másrészt a szenvedő alanyok oldaláról. És ilyenkor sürgősebbnek érzi az ember az intézkedést. Aztán tudja, hogy van: a választók mégiscsak tömeget képvisel­nek, és így egy kis nyomást is gyakorolnak az emberre, rajtam keresztül pedig a fe­lettes hatóságra. Más az, ha odaírhatom: a választók ja- vasolaták, kérték! Másként in­tézkedünk mi is itt a községi tanácson. Volt olyan, aki kereken megmondta: maguk ott a ta­nácsházán nem látják, mi kel­lene a falunak? Persze, hogy látjuk, nagyon is jól látjuk, de kötve a ke­zünk. A villany is, a járda is, az út is pénzbe kerül. Addig lehet nyújtózkodni, amíg a ta­karó ér. Nem tovább. És ha egyszer néhány feladat kima­rad a pénztakaró alól, akkor mit lehet tenni! Semmit! Most viszont — ahogy mon­dani szokás — súlyozunk. Me­lyik fontosabb, melyiket kérte több választó, és melyik fela­dat megvalósítása érint több lakost. És akkor kopogtatunk a megyénél a járásnál. Na­gyon sokat jelentett nekünk hatvanháromban is a jelölő gyűlés. Az emberek is meg­nyugodtak, mert látták, nem. hiába beszélnek. Mi is nyu- godtabban dolgoztunk, mert tudtuk, hogy elsősorban a vá­lasztók kívánságának teszünk eleget. És most, a jelölő gyűlések összegezése után érzi az em­ber. hogy azért valamit csak tettünk 1963 óta. Most keres­ve sem tudtak volna annyi közérdekű dolgot ránkolvasni, mint négy esztendővel ezelőtt. Nem mondom, akad még ten­nivaló a faluban. Hiányzik há­lom kilométer járda, a tsz- majorja felé bekötőút épül — majd! Mikor? Az sok min­dentől függ, de meglesz. És tudja ezt a falu is. Én joggal beszélek a falu nevében, hi­szen itt élek közöttük. Napon­ta találkozunk és nem túlzás, ha kimondom: nálam az el­múlt négy évben is naponta volt jelölő gyűlés. Naponta kopogtattak az emberek. És ilyenkor tartani kellett a „frontot”. Azért mondtam én még az őszön, hogy csak akkor vállal­ja valaki a tanácstagságot, a tanácsi funkciót, ha vállalja vele a nehézségeket is. Naponta meg kell küzdeni a választók bizalmáért. Nem úay van az. ahogyan egyesek képzelik, hogy vége a választásnak, négy évig Négy esztendő eredményeiből 1964 elején adták át rendeltetésének Salgótarjánban a MŰM 211-es iparitanuló-inté- zetét, amelynek építésére több mint hétmillió forintot költöttek. Az (nézetben tíz tante­rem és egy tornaterem áll a tanulók rendelkezésére, ahol jelenleg is 1500 fiatal 63 szakmában folytatja tanulmányait Koppány György felvétele A választok javasolták— a tanács válaszol A palotási jelölő gyűlésen számos közérdekű javaslatot vetettek fel a választópolgá­rok. A kérdésekre Czank Já­nostól, a községi tanács végre­hajtó bizottságának megbízott elnökétől kértünk választ. Hegyi János Árpád út 2. szám alatti lakos a 25-ös vá­lasztókerület lakói nevében az Árpád út kövezésének befeje­zését kéri. Azt Ígérte, hogy az itt lakók társadalmi összefo­gással is segítik a munka mi­előbbi befejezését. Válasz: liven k4résw»1 köz­ségünkben több körzeti jelölő gyűlésen foglalkoztak a vá­lasztópolgárok. A községi ta­nács, a községfejlesztési alap­ból elvégezteti az utcák kö­vezését elsősorban ott, ahol ez a munka még nincs be­fejezve. A sorrendiséget en­nek figyelembe vételével ál­lapítjuk még. Kérem az érin­nyugodtan ülhet az ember az irodában. És meg kell küzdeni a csa­láddal is. A feleségemmel már négy hete nem tudtam szót váltani. Az ember csak aludni tér ha­za, akkor meg fáradt arra, hogy vitatkozzon az asszony­nyal. Én sem vitatkozom. Majd csak megérti, hogy. a „köz­munka” nem ismer munka­időt. A kisfiam óvodából ha­zafelémenet beszalad hozzám, hogy lásson. Most is ott jön, ni. Csakúgy tapodja a sarat, dehát nem lehet haragudni rá. Azt a kevéske időt, ami­kor láthatom, nem tölthetem el atyai intelmekkel. Egyet azért szeretnék meg­érni. Azt hogy egy emberre ne osszanak ki annyi funkciót, a másikra meg semmit. Ha el­megy az ember valamilyen ér­tekezletre szinte mindig ugyanazokat az arcokat látja. Másokat viszont csak a kis­vendéglőben, presszóban ismer fel. Hát ennek kellene már véget vetni. Én is nyolc bi­zottságban, szervben szerepe­lek választás, vagy delegálás útján. Tudom, mondják, mi­nek vállaltam, de ha egyszer más nem vállalta. Mert ennek is van visszája,' akárcsak a szövetnek. Ha többen kapcso­lódnak be a közügyek intézé­sébe, a társadalmi munkába, kevesebb feladat jut egy em­berre és azt a keveset jobban elvégezheti. Nem igaz? «• i>. tett utcák lakóit, hogy a felajánlott társadalmi mun­kát végezzék is el, mert így anyagi erőnkből több utca kövezése valósítható meg. Varga Illésné, Hunyadi út 14. szám alatti lakos a 19-es választókerület lakói nevében kéri, mikor lesz a községnek új művelődési háza. Szükséges lenne ez azért is mivel Palotás tsz-központi község, s a műve­lődési ház a környék kulturá­lis központját is biztosíthatná. Válasz: A községi tanács, az egyesült termelőszövetke­zet vezetősége és a körzeti földművesszövetkezet igazga­tósága foglalkozik a gond megoldásával, hiszen a mű­velődési otthon építése va­lamennyi jelölő gyűlésen el­hangzott Sajnos, anyagi fe­dezetünk kevés az építkezés megkezdéséhez. Bízunk azon­ban abba.i. hogy a helyi ta­nács, a tsz, és az fmsz se­gítségén kívül felsőbb taná­csi szerveink is segítenek e problémánk megoldásában, s a közös összefogással telje­sül Palotás lakóinak kérése. Szükséges lenne a művelő­dési otthon azért is, mert sok fiatal tartózkodik közsé­günkben, és ezzel ki tud­nánk elégíteni a fiatalok, a falu lakói kulturális igé­nyét, segítenénk a község szocialista fejlődését. Pete Józsefné, Ságvári út 7. szám alatti lakos a 13-as vá­lasztókerület lakói nevében a közvilágítási lámpák szaporítá­sát kéri körzetükben. Válasz: A kérés indokolt, és a községi tanács község­fejlesztési tervében a teljesí­tés szerepel is. Bízunk ab­ban, hogy egv-két év alatt megoldjuk a községben a közvilágítási lámpák bővíté­sét. Varga József, Ady Endre út 1. szám alatti lakos a 13-as vá­lasztókerület lakói nevében a hangoshiradó bővítését kéri. Válasz: A megoldást elha­tározta a községi tanács. Fel­méréseket végzünk, melyik utcákban van erre szükség, s a községfejlesztési alapból megoldjuk a szerelést. Bízunk abban, hogy a község érintett lakossága társadalmi munkában is segít nekünk, s így hosszabb bővítést tudunk megvalósítani. Darázs Ferencné, Bocskai út 3. szám alatti lakos a 24-es választókerület lakói nevében kéri, folytassák tovább a par­kosítást, elsősorban a főútvo­nalak mentén. Válasz: A község szépíté­se, parkosítása egyik fontos feladatunk A községi tanács­nak a községfejlesztési alap­ból sok kérést kell teljesíte­nie. Ezért mi úgy látjuk, hogy a község szépítése, par­kosítása, társadalmi feladat is, amihez a falu összefogását kérjük. Társadalmi munká­val véleményünk szerint egy-két év alatt nagyot lép­hetünk előre. Kollár Ferenc, Bocskai út 18. szám alatti lakos több vá­lasztópolgár nevében kéri, hogy a tanács járjon el a kenyér minőségének javítása érdekében. Jó lenne, ha a köz­ségben egy sütödét létesítené­nek. Válasz: A probléma vala­mennyi körzetben felvető­dött A lakosság kérése jo­gos: jó minőségű kenyeret kapjanak A községi tanács felveszi a kapcsolatot az FMSZ Igazgatóságával és a járási tanács illetékes szak­osztályával, hogy keressük a megoldást a kenyér minősé­gének javítására. A kiveze­tő út természetesen egy sü­töde létesítése lenne, ami­vel a körzeti községek ke­nyérellátását is biztosítanánk. Erre azonban jelenleg anya­gi fedezet nincs. A minősé­get azonban jobb munkával máris javíthatnák. Gyarapodott a tsz Az elmúlt évben jelentős építési, átalakítási munkát végeztek a kazárt Zöldmező Termelőszövetkezetben. Elké­szültek többek között a 200 férőhelyes juh-hodállyal, s így most már biztosítva van az állomány megfelelő elhe­lyezése. Elkészítették a 10 köbméteres üzemanyag-tar­tályt, amely lehetővé teszíj hogy a nagyobb munkák ide­jén is elegendő üzemanyag álljon a traktorosok rendel­kezésére. Saját erőből rendbehozták a gépműhelyt, s bővítették a villanyhálózatot is. Harminc­cal nőtt a szarvasmarha fé­rőhelyek száma is tavaly. *

Next

/
Thumbnails
Contents