Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

4 NÖC R A D 1967. március 4 szombat AZ OLVASÓKI Híradás Kallóról Az összefogás szép példája Felbolydult a falu. Mi le­het az? — Nem volt még ilyen — beszélgettek az em­berek. Lehet, hogy máshol nem nagy dolog, de Kálién először van öregek napja. Erre készült a faluban mindenki. Volt biztatás; el­lenvélemény. Minek az, így az egyik — ugyan milyen is lesz? Ezt lehetett hallani legtöbbet. Egy kis merészség, jóindulat, és támogatás, egyenlő — siker. Hogy ki rendezte? Magam sem tudom. Nőtanács, párt- szervezet, tsz, szakszervezet, úttörők, KISZ, művelődési ott­hon? Valamennyien! Vasár­nap fél hatkor még csak egy­két ember szállingózott, majd csapatosan egyre többen és többen. Az öröm szorítja tor­kunkat és félünk. Félünk, mert a hely kicsinek bizo­nyul, 50-nél több nagymama és nagypapa zsúfolódott ösz- sze a kis helyre. Egyre töb­ben jöttek, meghatódva, meg- illetődve. Az üdvözlő szavak elhangzása után, lassan fel­oldódott a merevség. Nem vagyok híve az érzel­gősségnek, de valami meg­hatódás vett erőt rajtam, s valamennyiünkön, amikor a munkában megfáradt öregek színes csoportját láttuk. Ba­rátságos és közvetlen hangu­lat uralkodott a kis terem­ben, egyik—másik öreg nem szégyellt — dacára a falusi előítéleteknek — régi, elfe­lejtett dalokat magnóra éne­kelni. Nagyon szép volt. Emlékezetes. Az öregek vár­ják a következő alkalmat újabb összejövetelre. Mit is lehet csinálni közös összefo­gással? A példa megmutatta. Gonda Zoltán Sötét van, nem lálunk... Magyargéc községben régóta van villany, de most mégis ar­ról kell szólni, hogy nincs. Az utcai közvilágítás olyan hiá­nyos, hogyha égne is minde­nütt a lámpa ahova felszerel­ték, az sem volna kielégítő. A Rákóczi úton, vagyis a főúton, több mint egy hónapig nem égett három villanyégő, amely a közvagyon védelme szem­pontjából is baj, mert az egyik éppen a termelőszövetkezeti terményraktárnál rossz. A köz­ségi szerveknél nem egy eset­ben hívtuk fel erre a figyel­met, mert a pótolt égők is csak három napig világítottak. Azó­ta újra sötét a falu. Az ille­tékesek, úgy tűnik, szeretnek sötétben járni, de mi, a lakos­ság a világosságot szeretjük! Vagyis azt akarjuk, hogy ég­jenek az utcai villanyok. A lakosság érdekében: ifj. Pásztor Pálné Magyargéc Zúzalék kellene... Válaszol az illetékes: Baglyasalján öt helyen áll meg az autóbusz. A megálló­helyek többségénél mind a felszállási, mind a leszállási oldalon bokáig ér csapadékos időben a sár, a hóié. Az uta­sok e miatt akaratlanul szennyezik a járművet és egymás ruháját. A felnőttek piszkos cipővel érkeznek munkahelyükre a gyermekek ugyanígy az iskolába. Meggyőződésem, ha a vá­rosi tanács körülbelül két te­herautóra való zúzott követ bocsátana a lakosság rendel­kezésére, az emberek szíve­sen szétterítenék társadalmi munkában a zúzalékot. Sávolyi Tivadar Baglyasalja, Petőfi út 21. Kiosztották a Mezőgazdasági Technika egyéves rejtvénypáiyázatának díjait Tizenkét hónapig tartó szakmai versenyt rendezett a Mezőgazdasági Technika és az NDK Mezőgép és Traktor­ipari Képviselet, amelynek a díjait a napokban adták át. A szerkesztőség a szakmai torosok szakértelmét, a gé­pek iránti szeretetét. A ver­seny rendkívüli sikerén fel­buzdulva elhatározták, hogy idén a Mezőgazdasági Tech­nikában újabb szakmai ve­télkedő indul 10 hónapon át, verseny első tíz helyezettjé­nek Budapesten adta át a 30 000 forint értékű jutalmat. A díjkiosztó ünnepségen Jür­gen Kästner — az NDK kép­viselet vezetője — elmon­dotta, hogy a beérkezett pá­lyázatok ezrei igazolták a mezőgazdasági gépészek, trak­esetenkénti pénzjutalommal, s 15 tárgynyereménnyel. A verseny első díját Bibék Sándor, a Pásztói Gépjavító Állomás technikusa nyerte, aki filmfelvevő és filmvetí­tő gépet kapott jutalmul (Ké­pünkön balról a harmadik). Elrendeltem Legutóbbi összeállításunk­ban közöltük Tóth István tari olvasónk panaszára érkezett választ, melyet az ÁFOR jut­tatott el hozzánk. A napokban az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vezérigazgatója az alábbi intézkedéséről értesítet­te lapunkat: „Felülvizsgáltam az ÁFOR Asványolajforgalmi Vállalat fenti panaszlevéllel kapcsolat­ban írt válaszjevelét, mely véleményem szerint nem ter­jed ki a panasz minden rész­letére. A panasztevő Tóth István­az ellenőrzést nak a Mekalor tüzelőolaj tá­rolásával, kezelésével és fel­használásával kapcsolatos „Tá­jékoztató” egy példányát meg­küldettem. Továbbá utasítottam az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vál­lalatot, hogy a mozgó labor­kocsi programjába iktassák be a hatvani kirendeltség és a pásztói gázolajos kúfminőség- ellenőrzését. Ugyanezen út kapcsán felkeresik á panaszost a reklamáció helyszíni kivizs­gálása érdekében. Bese Vilmos sk. vezérigazgató Jól szórakoztunk Az egyre fejlődő és korszerűsödő csécsei szövetkezeti ven­déglőbe nemcsak inni és mula tozni járhatnak a község fia­taljai. Szervezett összejövetele ken is részt vehetnek. A na­pokban például halászvacsorát rendezett a szövetkezet! A fi­nom halászlevet a Pásztói Ágasvár Étterem főszakácsa ké­szítette. Zenét ugyancsak aZ Ágasvár Étterem zenekara szol­gáltatott. A jól sikerült, és ünnepi külsőségekben bővelke. dő vacsorán a falu lakosai közül több mint százan vettek részt. Dicséret illeti a rendezésért a vendéglő vezetőjét és helyettesét, akik mindent elkövettek a siker érdekében. Na­gyon jól szórakoztunk és úgy gondoljuk, máskor is rendez­nek ilyen, és ehhez hasonló es teket, a fiatalok és a felnőtt korosztály szórakozási igényeinek kielégítésére. Human Imre Csecse Levél Deutschland-ból Feladója Kovács Zoltán Mélyen Tisztelt Szerkesztő­ség! En, Kovács Zoltán 1926- tól 1939-ig Salgótarjánban laktam. Itt jártam elemibe, az I.- körzet elemi iskolájá­ba. Apám ez idő alatt isko­laigazgató-tanító volt. Két osztályt jártam a polgári is­kolában is, két osztályt pe­dig a reál gimnáziumban. Gondolataimban sokat vagyok Salgótarjánban, és emlékezem vol t osztálytársaimra, kedves ismerőseimre. Mindenkit sze­retettel üdvözlök, sok minden jót, békességet kívánok. A legszívélyesebb köszöntéssel. Kovács Zoltán Kit illet meg az ideiglenes özvegyi nyugdíj? Az új tsz-nyugdíjrendelke- zés nagy megelégedést váltott ki a tsz-tagok körében. Ezt mutatja az is, hogy nagy az érdeklődés a törvény megis­merése iránt. N. S.-né olva­sónk kérte közöljük, kit illet meg ideiglenes özvegyi nyug­díj? Férje most húnyt el, 32 éves korában. Kilenc évig volt tagja a tsz-nek. Gyermek nem maradt hátra, kérdezi, jogosult-e ideiglenes özvegyi nyugdíjra, és ha igen, meddig? Az új nyugdíjtörvény szerint ideiglenes özvegyi nyugdíjra az a feleség jogo­sult, a férj halálától számított 1 éven át, akinek férje öreg­ségi vagy rokkantsági nyug­díjban részesült, vagy a rok­kantsági nyugdíjhoz szüksé­ges nyugdíjéveket megszerez­te, illetőleg üzemi baleseti vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében halt meg. Olva­sónk férje a rokkantsági nyug­díjhoz előírt 8 nyugdíjévét megszerezte, ezért ezen aa alapon vált jogosulttá az ide­iglenes özvegyi nyugdíjra. FELMONDHAT-E A HÁZTULAJDONOS CSERELAKÁS BIZTOSÍTÁSA NÉLKÜL? Gy. L. olvasónk írja, hogy vásárolt egy házingatlant, és az előző tulajdonos a házban Lakó bérlővel öt évre állapo­dott meg a bérletet illetően. Ez az időtartam most telik le, de a bérlő cserelakás ellené­ben haljandó csak elmenni. Köteles vagyok-e cserelakást biztosítani annak a bérlőnek, aki meghatározott időre vette bérbe a lakást? — kérdezi. Amennyiben határozott idő­tartamra kötötték a felek a bérleti szerződést, annak" le­jártával a bérlőknek ki kell költözni a lakásból. Cserelakásra a bérlő ebben az esetben nem támaszthat igényt. Ha a szerződés lejárta­kor a lakást nem hagyja el, a lakás kiürítése iránti pernek van helye. Más a helyzet Z. N.-né ol­vasónkkal, aki úgy vette bér­be a háztulajdonostól a lakást, hogy írásban kikötötték a háztulajdonosnak azt a jogát, hogy a bérleti jogviszonyt cse­relakás biztosítása nélkül fel­mondhatja. Olvasónknak tehát cserelakásra nem lehet igénye, viszont a háztulajdonos fel­mondása jogilag nem érvényes, A levélből ugyanis az állapít­ható meg, hogy december 2-án mondta fel a bérleti jogvi­szonyt a háztulajdonos, de­cember 30-ára. Mivel a jog­szabály szerint ilyen esetben három hónapnál nem lehet rövidebb a felmondási idő, ezért a felmondás nem érvé­nyes. MENNYI TÁPPÉNZ ILLETI MEG A HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTAT? F. N.-né olvasónk írja, hogy két családnál háztartá­si alkalmazottként szerepel. Azt kérdezi, kötelesek-e be­jelenteni őt a társadalombiz­tosításhoz a munkáltatók? Bejelentési kötelezettség alá esik az a háztartási alkalma­zott, aki ugyanannál a mun­káltatónál legalább heti 30 órán át dolgozott, és munka- viszonya legalább 30 napon át fennállott. Tehát ugyanannál a munkáltatónál kell meglenni a szükséges mukaviszonynak. Az nem elegendő, ha csak a nagytakarítások idején, két­hetenként haladja meg mun­kaideje a 30 órát. A biztosított háztartási al­kalmazottat betegsége esetén ingyenes betegellátás, kórhá- zi kezelés és táppénz is meg­illeti. A táppénz összege napi 20 forint. Az a háztartási al­kalmazott, aki bentlakó, é# betegsége esetén munkáltató­jánál ellátást kap, napi 10 fo­rint táppénzre jogosult. Amennyiben olvasónk tehát egyik munkáltatónál heti 3D órát meghaladóan dolgozik, joggal követelheti biztosítási bejelentését. FELVÉTEL, A Debreceni Agrártudományi Főiskola nappali tagozatára A Debreceni Agrártudományi Főiskola nappali ta­gozatára jelentkezhetnek a középiskolákban most érett­ségizők, vagy olyan dolgozók, akik 1967. szeptember 1-ig 35. életévüket nem töltik be és a középiskolák nappali, esti vagy levelező tagozatán érettségiztek. Az 196‘6-ban és 1967-ben érettségizettek jelentkezé­süket csak annál az iskolánál nyújthatják be, amelynél érettségi bizonyítványukat szerezték. 1965-ben, vagy korábban érettségizettek munkahelyükön keresztül je­lentkezhetnek. A jelentkezés a Tü. 820/új r. sz. nyomtatványon tör­ténik, amit a felvételi vizsga tematikájával egütt az érdeklődők rendelkezésére bocsátunk. A jelentkezési laphoz csatolni kell önéletrajzot, szü­lők, vagy eltartók kereseti igazolását, régebben érett­ségizetteknél. a munkaadó javaslatát, eredeti érettségi bizonyítványát, középiskolai tanulmányi értesítőt és 1966-ban, illetve korábban érettségizettek hatósági er­kölcsi bizonyítványt. Az egészségi alkalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt intézmény (megyei, városi tanácsi rendelőintézet belgyógyászata) tölti ki. A felvételi kérelem beküldési határideje május 10. A főiskola egyetemi jellegű intézmény. A végzettek agrármérnöki oklevelet kapnak. A Debreceni Agrártudományi Főiskola Tanulmányi Osztálya Debrecen, Böszörményi út 104. sz. Emberi bölcsességgel Nem jó dolog a pereskedés. A tanácsi építőipari vállalat és a beruházási iroda mégis, már hónapok óta pereskedik a galgagutai termelőszövetke­zettel. A per tárgya az istál­ló, amelyet az építő vállalat készített, és most leszakadta mennyezete. A villanyvezeték is hasonló sorsra juthat, és ez a nádpalló kigyulladásának veszélyével jár. Meglazultak a tartóvasak is. A tetőszerke­zet elcsúszott, látni lehet be­lülről is a szabad eget. Az is­tállóban pedig hízómarhák, amelyből a gazdaságnak exportkötelezettsége van. Az állatok máris megsínylették ezt az állapotot. De az építők pereskednek. A Balassagyarmati Járásbíró­ság egyszer már döntött az ügyben, A két szervet. — mert minőségileg rossz mun­kát végeztek, — összesen 15 ezer forintra büntette. Úgy látszott, ezzel az ügyet lezár­ják és — tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezetnek állathizlalási kötelezettsége van —, segítik a munkájában. Nem ez történt! A megyei bírósághoz fellebbeztek. Igaz, a fellebbezéshez mindenkinek joga van. De ilyen közintéz­ményeknek. mint az említet­tek, mérlegelniük kéne, hasz­nálnak-e az ügynek? Maga­tartásuk javára válik-e a népgazdaságnak? Nem kéne-e segíteni inkább a galgagutai- akat, hogy jobban végezhes­sék a munkájukat?! Nem mérlegeltek, fellebbez­tek. Ismerjük meg, miért. 1962-ben kezdték el Galgagu- tán a szerfás istálló építését. Később téliesítették. A tsz- ben jegyzőkönyvekkel igazol­ják, hogy az átvételkor kifo­gásolták az istállók állapotát. A bírósági döntés is hangsú­lyozza: „A károsodás- egyik forrása az volt, hogy az épí­tő vállalat nem hívta fel az építtető figyelmét arra, hogy páratartalom mérő műszerrel ellenőrizzék a létesítmény le­vegőjét. ..” Tehát sem szellő­ző, sem figyelmeztetés, amely párosul a kétes minőségű munkával. A tsz vezetőinek bekövetkezett a jóslata. Az ól tönkrement és az építők an­nak ellenére, hogy a megyé­ben az egyik legfon tosaöb feladatuk a termelő egységek munkájának elősegítése pert rendeznek. Beszélgettünk a termelő­szövetkezet elnökével. Kese­rűen jegyezte meg, hogy a hízott marha szállítás az is­tállónál közbejött zavarok miatt egy-két héttel eltolódik. Olaszországba kellene szállí­taniuk. Félő, hogy a kereske­dő nem vár két hetet, más­honnan veszik meg a marhá­kat. Az istálló állapota egyre romlik. A tsz-ben tehetetle­nek. a két intézmény mégis fellebbez! Igaz, nekik nem sürgős. Pedig annak kéne számukra is lenni, hiszen azért vannak, hogy többek között segítsék a termelőszö­vetkezeteket. Azzal fellebbeztek, hogy a plafon azért omlott le, mert a tsz nem használ páratarta­lom mérő műszert. Ezzel egyúttal felmentik a tervező­ket a szellőző szerkesztésének hiánya miatt is. Kinek az ér­deke ez? Senkinek! Egyszerű­en huzavona, aminek nem sok értelme van, hiszen a termelőszövetkezetben kár ke­letkezett, akadozik a munka. Ez a dolog lényege. Ha a fel­lebbező szervek időit szakíta­nának és leülnének tárgyalni a termelőszövetkezettel, meg­oldódna a dolog. A gazdaság csak annyit kér: a bíróság által is megállapított hibát hozzák helyre. A termelőszövetkezetek az egész megyében figyelik a vi­tát. Látják a haszontalansá- gát, bosszankodnak miatta, mert Galgagután istállóra van szükség, nem bírósági akták­ra. Döntsön hát az emberi bölcsesség.., Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents