Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÁD XXIII. ÉVI'. 54. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 4. SZOMBAT Terveznek a termelőszövetkezetek Három járásban új ártámogatás — Megkezdték a tervek felülvizsgálatát Választási nagygyűlés Hátságon Tegnap délután Rétságon a mozi helyiségében Róka Mihály vezérőrnagy, országgyűlési képviselőjelölt tar­tott választói nagygyűlést. Az elnökségben Nagy Zoltán, a járási pártbizottság titkára, Rakonczai József, a járási tanács vb-elnöke és Srám András a Hazafias Népfront járási titkára mellett a községi párt-, tanácsi és népfront­vezetők foglaltak helyet. Róka Mihály nw. Töretlenül emelkedett életsziiiional — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy élve a lehetőséggel megköszönjem bizalmukat, hogy 14 éves képviselői mun­kám elismeréséül újra jelöl­tek. Nagy öröm számomra az a lehetőség, hogy választóim­mal együtt tovább dolgozha­tom a választókörzet politi­kai, gazdasági és kulturális fejlesztésén. — kezdte t szá­dét Róka Mihály elvtárs. Majd így folytatta: — Most amikor ml, a Hazafias Népfront jelölt­jei a párt politikájával, vá­lasztóink elé állunk ígérhetem, továbbra Is méltóak akarunk lenni erre a megtiszteltetésre. Mi. a dolgozó nép és azon be­lül választóink képviselői aka­runk lenni, azzal a helyes és kipróbált politikával, amelyet pártunk folytat és amit a IX. kongresszus is megerősített. A Hazafias Népfront meg­vitatta a IX. kongresszus döntéseit, s arra az állás- foglalásra jutott, hogy egyetértve annak céljaival, választási felhívásként egész népünk elé tárja. A közelmúltban lezajlott jelö­lő gyűlések tapasztalatai bizo­nyítják: népünk egyetért ez­zel a politikával, a választó- polgárok helyeslik és támogat­ják ezt a programot Róka Mihály vezérőrnagy ezután a választás jelentősé­géről beszélt. Szólt az elmúlt évek ipari, mezőgazdasági és kulturális eredményeiről. A megye szocialista ipara — mint mondotta — a szénbányászati tröszt termelése nélkül 74 szá­zalékkal termelt többet, mint 1960-ban, így az ipari terme­lés évi átlagos fejlődési üte­me meghaladta a 11 százalé­kot. Tervszerűen emelkedett a termelés. Javult a termékek minősége is, melynek egyik mutatója, hogy míg 1960-ban 110, addig 1965-ben már 373 millió forint értékű exportárut adott a megye a népgaz­daságnak. Szólt a harmadik ötéves terv­be foglalt iparpolitikáról. A mezőgazdaságról elmon­dotta: annak fejlesztése előre­haladásunk égjük záloga, hi­szen a mezőgazdaság hazánk másik, vezető népgazdasági ága. Az életszínvonal alakulá­sáról hangsúlyozta: a munkás- osztály és a parasztság élet- színvonala az elmúlt években töretlenül fejlődött. Ezt mutat­ja hogy mindinkább előtérbe kerül a tartós fogyasztási cik­kek vásárlása. De növekedett a bérből- és fizetésből élők reá^övedelme is 1960-hoz ké­pest 18, a parasztság összes fo- gi - - ztásának reálértéke pedig 17 százalékkal. Az előadó ezután megyénk raz^Hsági, kulturális és politi­kai fejlődését méltatta. — Az 1960—65 közötti idő­szak Nógrád megye és a rét­sági járás szempontjából is nagy jelentőségű volt. A me­gye ipara a kitűzött feladato­kat teljesítette, illetve túltel­jesítette, 60 százalékos volt a növekedés. Az élelmiszeripar­ban az országos irányelvek 1 százalékos fejlődéssel számol­tak, Nógrád megyében ez 28,7 százalékos volt. A megye lakosságának pénzbevétele 28 százalék­kal volt nagyobb 1965-ben, mint 1960-ban. Megnőtt a lakosság iparcikk iránti kereslete. 1965-ben négy­szer annyi televíziót, sokkal több hűtőszekrényt, porszívót és bútort vásároltak mint öt évvel korábban. Az elmúlt években befejeződött a rétsá­gi járás falvainak villamosítá­sa és tovább folytatódott a kiépített hálózatok bővítése. A megyében 11 ezer négyzet- méter pormentes és négyezer négyzetméter nem pormentes út épül. Tovább fejlődött az ivóvíz- és a szennyvízhálózat is. Az elmúlt öt évben 50 ál­talános iskolai tantermet épí­tettünk, amiből 25 a rétsági járásban került átadásra. Eb­ben a ciklusban nyílt meg a járás első gimnáziuma, Rom- hányban. — A járás három ipari üzemében, a Felsőpetényi Ás­ványbányában, a Romhánvi Cserépkályhagyárban és a Tolmácsi Erdőkémiában az elmúlt 4 év során jelentős fejlődés történt. Valamennyi üzemben emelkedett a munkáslét- szám, a Romhányi Cse- répkályhagyárban pedig 51 millió forintos költség­gel nagy rekonstrukciót hajtottak végre. A termelés növekedését mu­tatja, hogy a Cserépkályha- gyár kályhacsempéből 90 szá­zalékkal, falburkolólapból 62 százalékkal termelt többet. Az ásványbánya termelése 31 százalékkal nőtt, az erdőké­mia bruttó termelését ebben az időszakban háromszorosá­ra növelték. — Ismeretes az a probléma, hogy a járás üzemei a meg­lévő munkaerőt nem tudják teljes egészében foglalkoztat­ni, ezért több ezer dolgozó naponként 30—50 kilométer távolságot utazik. A követke­ző évek feladatának, tekint­jük a munkaerő helybeli fog­lalkoztatottságának megoldá­sát, megfelelő iparosítás és bedolgozó üzemek, üzemré­szek telepítésével. — A mezőgazdaság fejlesz­tésében továbbra is a legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik az ott dolgozók munka- és életkörülményeinek javí­tása, keresetük növelése — folytatta beszédét Róka Mi­hály elvtárs. A kitűzött cél eléréséhez azonban tovább kell növelnünk a termelőszö­vetkezetek gépesítésének szín­vonalát, magtárakat, istálló­kat, juhhodályokat kell épí­teni. Meg kell oldani hat ter­melőszövetkezet vízellátását négyben pedig a villanyháló­zatot kell bővíteni. A közsé­gek meglévő problémái még nagyok. Ezért az elkövetkező evek fő fel­adata lez, a községek jó minőségű ivóvízzel való ellátása, belvizek, úthá­lózat és a közvilágítás rendezése, valamint laká­sok építése. Az elmúlt években állami tá­mogatásból a többi között új gyógyszertár és egészségház létesült Rétságon, gyógyszer- tár Diósjenőn. Sokat fejlődött a kiskereskedelem és vendég­látóipar is. Róka Mihály elvtárs beszé­de további részében az új gazdaságirányítási rendszerről, s annak jelentőségéről be­szélt. Szólt az új választási törvényről. Beszédét így fe­jezte be: — Nógrád megye választói az elmúlt választások alkal­mával a megyék közül első­ként adták le szavazatukat a népfront jelöltjeire. A megye járásai közül választókerüle­tünk volt a második. Bízunk ebben a hagyományban és választóinkban, hogy március 19-én, élve a lehetőséggel és alkalommal is elsőként adják szavazataikat a népfront prog. ramjára, jelöltjeire. Ezzel ki­fejezésre juttatják bizalmu­kat, egyértelmű állásfoglalá­sukat pártunk politikája mel­lett. A zárszámadó közgyűlések befejezése után valamennyi termelőszövetkezetben hozzá­láttak az idei gazdálkodás előkészítéséhez, megszervezé­séhez. A közös gazdaságok többségében már elkészítették a termelési terveket, s most a pénzügyi terveken dolgoz­nak. A rétsági, a szécsényi és a salgótarjáni járásban az idei terveket már az új ár­támogatásos rendszernek meg­felelően készítik. A munka kissé lassabban halad, mert a szakembereknek, a könyve­lőknek szokatlan feladatokat kell elvégezniük. A héten már csaknem va­lamennyi járásban megkez­dik a termelési és a pénzügyi tervek felülvizsgálatát, meg­erősítését. A pásztói járás kö­zös gazdaságaiban jó ütem­ben haladt a munka és így már az elmúlt hét végén megkezdték a termelési és a pénzügyi tervek felülvizsgála­tát. Az erdőtarcsai termeié- szövetkezet kezdte a sori. Ecseg, majd Vanyarc követ­te. A tervfelülvizsgálat to vább folyik. Létrehozták már azt a bizottságot is, amely a termelőszövetkezetek beruhá­zási tervét erősíti meg. A já­rási tanács mezőgazdasági osztályán kapott értesülésen szerint, március tizediké tá­ján sor kerül az első tervtár­gyaló közgyűlésekre is. A szövetkezeti tagok tanácsko­zását előreláthatólag március utolsó napjaiban fejezik be A rétsági járás termelőszö­vetkezeteiben ugyancsak meg­felelő a tervkészítés üteme. Tegnap sor került az első tervmegerősítésre is. A hónap második felében pedig meg­kezdődnek az idei gazdálko­dást meghatározó, jóváhagyó közgyűlések is. Hasonló a helyzet a szécsényi járás kö­zös gazdaságaiban. Tizenhat termelőszövetkezet készített termelési, és pénzügyi tervet, és március elsején sor került az első tervmegerősítő tár­gyalásra is. A tervtárgyaló közgyűlések sora március második felében kezdődik. Serény munka folyik ezek­ben a napokban a balassa­gyarmati és a salgótarjáni já­rás termelőszövetkezeteiben is. A balassagyarmati járás kö­zös gazdaságaiban gyakori ..vendégek” a járás pénzügyi szakemberei, hogy segítsenek a terv pénzügyi részének el­készítésében. Az előzetes ter­veknek megfelelően ezen a héten sor kerül az első terv­felülvizsgálatokra is. A terv- tárgyaló közgyűlések a hó­nap közepén kezdődnek. A jubileum tiszteletére Csatlakoznak az Októberi Forradalom évfordulójára kezdeményezett munkaversenyhez As önköltség csökkentései « minőség javítása, út határidők megtartása a verseny-vállalások et öt erében Az ÉM Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalatának segédipari főépítésvezetősége csatlakozott ahhoz a munka versenyhez, melyre a balassagyarmati épí­tők szólították a vállalat dol­gozóit. A lakatosüzem, az Ok­tóberi Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére egyebek között vállalta, hogy gazdál­kodásában javít a tavalyi eredményeken. Tervét legke­vesebb három százalékkal túl­teljesíti úgy, hogy az anyag- költségeket öttized százalékkal, a bérköltségeiket három száza­lékkal csökkenti. Helyi szere­lés esetén, a minőségi kifogá­sok pénzben kifejezett érté­két öt százalékkal csökkentik. Az objektumok átadásakor a lakatosok munkája miatt sem mennyiségi sem minőségi le­vonás nem lesz. Az üzem ve­zetői vállalták, hogy a felada­tok hatvan százalékát előre kiadott utalványozás alapján végzik. Négv esztendő eredményeiből Üj otthont kapott az Állami Könyvterjesztő Vállalat sal­gótarjáni üzlete is, amelynek kialakítására mintegy 700 ezer forintot költöttek. Az üzlet általában 2,5 millió forint értékű könyvvel várja a vásárlóit. A havi forgalom már meghaladja a 300 ezer forintot Koppány György felvétele Felajánlást tett az évfordu­ló tiszteletére Zsidai István szocialista lakatosbrigadja is. Vállalásaik közt szerepel, hogy a telepen végzett munka mi­nőségében nem lesz több ki­vetni való agytized százalék­nál, szerelésnél pedig az 1966- os eredményekhez képest két százalékot javítanak a minő­ségben. Az anyagfelhasználást fél százalékkal, a szerszám és fogyóeszköz-felhasználást egy százalékkal csökkentik. Ter­vüket, éves szinten, legalább öt százalékká] túlteljesítik. Csatlakozott a jubileumi munka versenyhez a főépítés­vezetőség asztalosüzeme is. Elhatározták, hogy az üzem tevékenysége — a kedvezőtlen munka-összetétel ellenére — nyereséges lesz. Ennek érde­kében munkáiknak legalább ötven százalékára előre ki­dolgozzák a feladat elvégzésé­nek idejét, s az azért kifizet­hető munkabért. A balassa­gyarmati új lakótelep építésén mindent elkövetnek, hogy az ottani építők versényvállálá- sainak teljesítését elősegítsék, s az asztalosok munkájában sem mennyiségi, sem minőségi hiba ne legyen. A salgótarjá­ni tizenhattantermes iskolá­ban a minőségi hiány, ami az asztalosok munkáját illeti, nem érheti el az egy százalé­kot. Az üzem összességiének vál­lalását alátámasztja Tőzsér Jtu nos brigádjának felajánlása. A szabászok a fenyőfa-hulladék egyszázalékos csökkentését, a gondosabb Xaválogatást, a hul­ladék fokozottabb felhasználá­sát ígérték. Kormos István asztalos-brigádja a balassa­gyarmati lakásépítkezésen csak jó minőségű, mennyiségi hi­ány nélküli munkát akar ki­adni a kezéből. De vigyáznak a társ-szakmák munkájára is, ezért, amikor feladataik vég­zéséhez hozzálátnak, a talált állapotokat jegyzőkönyvben rögzítik. Tóth József asztalos- brigádja a salgótarjáni általá­nos iskolán dolgozik. A hibát, lan minőségen kívül vállalták,' hogy munkájukat két nappal a határidő előtt befejezik, a tizenötös jelű lakóépületben pedig a festés utáni illesztést az utalványozott húsz óra he­lyett tizenhét óra alatt bevég-< zik. Kimondták, hogy a bri­gádhoz csak szakszervezeti tag tartozhat, s olyan ember, aki igazolatlanul sosem hiányzik. Dane sok Sándor gépműhely! brigádja, egyebek között a géphibák miatti termeléskies« tizenöt százalékos csökkentésé­re, havi tervének száztíz szá­zalékos teljesítésére; Verebélyi István, a brigád feladatainak három nappal a határidő előt­ti teljesítésére tett felajánlást Tovább árad az Ipoly Balassagyarmatnál Mint arról tegnap már be­számoltunk, az Ipoly erőtelje­sen árad végig a nógrádi sza­kaszon. Hol fsánál az első na­gyobb árhullám már levonult. Ma estére várják Balassagyar­mat alá. Ha megérkezik, ak­kor el kell rendelni a II. fo­kú árvízvédelmet, amikor na­gyobb erővel kezdik a védeke­zést. Ez az árhullám előrelátható­lag 29Ö centiméternél tetőz a város alatt Annak érd elvében, hogy minél kisebb tetőzéssel megüsszuk a folyó áradását Balassagyarmatnál, a csehszlo­vák hatóságok átvágták az új árvédelmi töltést mintegy húszméteres szakaszon & a víz így már 220—230 centimé­ternél átbukik a kialakult kü­szöbön Nem torlódik össze az árhullám a városi Ipoly-ka- nyarban, és gyorsabban lefo­lyik a víz. Mint azt Ács Boldizsártól, a balassagyarmati városi tanács vb építési csoportvezetőjétől megtudtuk, elzárták a vízlefo­lyó csatornákat, és újabb föld- mennyiséget szállítanak a helyszínre, hogy megakadá­lyozzák az emelkedő árhullám betörését a város alsóbb ré­szeibe. Lakott területet ez az áradás nem veszélyeztet és a városi tanács mindent megtesz, hogy a múlt évi árhullámhoz hasonló kártevést megakadá­lyozza. Megérdeklődtük az árvízvé­delmi ügyeletén a holisai ada­tokat is. A tegnap jelzett 414 centiméteres árhullám már le­vonulóban van, de — mint azt az adatokból következtetni le­hetett — újabb, a tegnapinál valamivel kisebb árhullám van kialakulóban az Ipoly fel­ső szakaszán. Csütörtökön délután és pénteken kint jártunk a ba- lassagjarmati járás északi ré­szén és a határ bizony ked­vezőtlen képet mutat. Az ár­területen mindenütt kint van a folyó. Ipolyszögön az út­menti házak kertjeiben a víz emelkedik. A mostani árhul­lám is csak bizonyítja, meny­nyire fontos és szükséges a szeszélyesen kanyargó, kes­keny mederben folvdogáló Ipoly szabályozása. *■ kr - '

Next

/
Thumbnails
Contents