Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-29 / 74. szám

VTLÄC PTROTFT5RTAT FCYESrOFTEKt XXIII. ÉVF 74. SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 29. SZERDA Magdika, Bözsi néni, meg az asszonyok (3. old) Felcsigázott kedélyek nyomában Mátrak eresztesen (3. oldal) SBTC—Dunaújvárosi Kohász 4:2 (4. oldal) A megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük Hinteni ötszázmillió forint a megyei közutak fejlesztésére A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Hankó János elnökletével március 28-án ülést tartott — az 1963-bán megválasztott testület utolsó tanácskozását. Napirendjének legfontosabb pontja Nógrád megye közlekedésfejlesztési programjának megvitatása volt. Az ülésen megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, vala­mint Géczi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Mától pedagógiai napok Salgótarjánban Módszertani előadások — Pedagógus találkozó A programot Maróthy Győző, a megyei tanács építés-, köz­lekedés-, és vizügyi osztá­lyának vezetője terjesztette a végrehajtó bizottság elé, amelyben megállapítja, hogy a megye vezető testületé mar több alkalommal foglalko­zott a közlekedési ágazat egy-egy szakterületével. Az egyes témakörökben hozott határozatai elősegítették a megye közlekedésének foko­zottabb ütemű fejlődését. A fejlesztési program a feladatokat szakáganként is­mertette. A vasútfejlesztés tenni­valói közül jelentőse­gével kiemelkedik a Hat­van—Somoskoujfalu vo­nal korszerűsítése: ez a második ötéves terv idő­szakában megkezdődött es a harmadik ötéves tervben, mintegy nyolc- vanegymillió forintos rá­fordításból befejeződik. A negyedik ötéves terv idő­szakára tervezi a MÁV a Hatvan—Somoskőújfalu vo­nal dieselesítését és térköz­biztosító berendezések fel­szerelését. Az előterjesztés megjegyezte, hogy a Kiste- renye—Maeonka térségében létesülő központi szürkevas öntöde üzembehelyezése, to­vábbá a szénbányák 1975-re várható vasúti forgalma va­lószínűleg felvetik a nagy- bátonyi rendezőpályaudvar kiépítését, illetve a Selyp— Kisterenye fővonalszakasz kapacitás bővítését. Az előterjesztés foglalko­zik a balassagyarmati vasú­ti csomópont fejlesztésének problémáival. A csomópont vonalai közül vannak telje­sen elavult pályatestek, de ezek korszerűsítésére a KPM tervei szerint csak a negye­dik ötéves terv időszakában kerülhet sor. Fontos volna azonban már ma felülvizs­gálni e térség vasúti sze­mélyszállításának menet­rendjét, amely dacára, hogy Balassagyarmat az utóbbi években erősen iparosodik, még mindig az egykori hi­vatalnok város igényeit tük­rözi. Tekintve, hogy a KPM nagyhorderejű intézkedése­ket tervez a vasúti árufuva­rozással kapcsolatban — mégpedig annak érdekében, hogy az a jelenleginél nagyobb arányban történjék a köz­utakon — az ÉKV osztály, a megyei szállítási bizottság megbízásából teherforgalmi vizsgálatokat tartott. A ta­pasztalatok alapján javasla­tot tett több, kisforgalmú vasútállomáson a teherfor­galom megszüntetésére. Ez feltételezi a körzeti vasútál­lomások felé vezető közutak felújítását,- kiépítését. A teheráruforgalom jelen­tős részének a közutakra va­ló átterelése megköveteli, hogy a következő időkben az eddiginél jóval nagyobb fi­gyelmet szenteljünk a köz­utak építésének, a meglévők korszerűsítésének, felújítá­sának, fenntartásának. Ennek szükségességét alátámasztja az a tény is, hogy a megye területén húzódó országos úthálózat a portalanított bur­kolat arányát tekintve, mesz- sze elmarad az országos át­lagtól. Méltányolva a megye jogos igényeit úthálóza­tának elmaradott állapo­tát, a KPM, a megye út­hálózatának fejlesztésé­re a harmadik ötéves terv időszakában há- romszázötvenkilenc mil­lió forintot fordít. A tanácsi kezelésben lévő közutak korszerűsítésé­re, építésre száztlzenhat- millió forintot költenek. Az előterjesztés szóvá te­szi azokat az intézkedéseket, amelyeket a megyei útügyek intézésének megjavítása érde­kében tesznek. Üdvözli az önálló megyei közúti igaz­gatóság felállítását, sürgeti olya., centralizált üzemi vál­lalat^ létesítését, amely meg­felelően felszerelve elláthat­ná a tanácsi kezelésű útháló­zat korszerűsítését, fenntar­tását is. Ez utóbbiak felújí­tása, fenntartása ugyanis a jelenlegi keretek között le­hetetlen. A megyei szállítási bizott­ság tevékenységének ismerte­tése után a jelentés részlete­sen beszámol a megyeszékhely közlekedésfejlesztésének prog­ramjáról. Ebből különösen fontosak Salgótarján rekonst­rukciójával, illetve a vasúti pályaemeléssel kapcsolatos építési feladatok, valamint a huszonegyes úttal párhuzamo­san megépítendő út, amely a néhány éven belül telített for­galmú Rákóczi utat tehermen­tesíti. Az előterjesztés szóbeli kie­gészítése, valamint a kérdé­sek megválaszolása után vita következett, amelyben többen sürgették a közúti hálózat kor­szerűsítés, fenntartás szerve­zeti, technikai feltételeinek megteremtését. Trizna János, a megyei pártbizottság osztályvezetője többek között a kistérényei központi szürke­vas öntöde szállítási igényeire figyelmeztetett, amelyek kielé­gítésére már most gondolni kell. Illés Miklós, a megyei tanács vb-elnökhelyettese egyebek között a Hatván—So­moskőújfalu vonal ■ dieselesi- tését sürgette; felvetette egy salgótarjáni központi MÁVAUT-pályaudvar mielőb­bi megépítésének szükségessé­gét. Géczi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára kifejezte azt a reményét, hogy az a korrekt együttműkö­dés, amely a megye és a KPM között kialakult, hozzájárul a megyei köz­lekedés színvonalának emeléséhez. A vitában felszólalt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter is. Han­goztatta. hogy ellentétben a néhány évvel ezelőtti állapo­tokkal. a magyar vasút ma már képes kielégíteni a belföl­di szállítási igényeket. Ez le­hetővé tette, hogy a közleke­déspolitikában előtérbe kerül­jön a közutak, és a " közúti közlekedés fejlesztése, annál is inkább, mert a közúti for­galom részesedését a személy és teherszállításban jelentő­sen növelni kell. A végrehajtó bizottság ülé­se elé terjesztett jelentés egyes pontjaival kapcsolatban közölte, hogy az 1964-ben Sal­gótarjániban folytatott megbe­széléseken jelzett 390 millió forintos beruházást a KPM ma is állja, azt a megyed köz­lekedés fejlesztésére fordítják a harmadik ötéves terv idő­szakában. Az 1968—1?70. év­re tervezett beruházások jó­váhagyása után ismét Salgó­tarjánba látogat, ahol konkré­tan és részletesen megbeszé­lik az országos terv Nógrád- ban realizálandó tennivalóit. A miniszter bejelentette, hogy a Hatvan—Somoskő­újfalu vonalat előrelátha­tólag az ötödik ötéves terv időszakában villamosítják. A villamosítás előtt, tehát a negyedik ötéves terv idősza­kában a vonalat folyamatosan Diesel-vontatású mozdonyok­kal látják el. Ez az ütem az országos vasútfejlesztés* prog­ram része. *­Dr. Csanádi György f közle­kedés- és postaügyi miniszter kíséretében Salgótarjánba ér­kezett Csamangó Henrik, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak vezetője. Nagy Béláné, a Budapest—Vidék Postaigazga­tóság vezetője, Tapolczai Kál­mán, az AKÖV vezérigazgató­ja, akik látogatást tettek a külső pályaudvaron, a 2. szá­mú AKÖV központjában, il­letve a megyei postahivatal­nál. A végrehajtó bizottsági ülés után — a megyei veze­tők kíséretében — a miniszter is ellátogatott az AKÖV köz­pontjába, a közúti kirendelt­ségre, illetve a megyei posta- hivatalba. 1 A salgótarjáni városi tanács vb művelődésügyi osztálya három év óta megrendezi a városban a pedagógiai napo­kat. amelyek programjaként szaktárgyanként módszertani és tudományos továbbképzés­ben részesül Salgótarján peda­gógus társadalma. A szakmai továbbképzésnek ez a korsze­rű formája népszerű a peda­gógusok körében. A pedagógiai napok programjáról a tantes­tületek már az év elején ér­tesülnek. Ennek megfelelően az intézményekben szaktárgyi alkotó munkaközösségek mű­ködnek, amelyek a különböző témáknak megfelelően mód­szeres anyaggyűjtést végez­nek. A munkaközösségi veze­tők tevékenységük eredményé­ről tanulmányok formájában számolnak be a pedagógiai na­pokon. A salgótarjáni városi peda­gógiai napokat ez évben már­cius 29-től 31-ig rendezi meg a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya. A , rangos ren­dezvénysorozatot március 29- én délelőtt kilenc órakor az MSZMP Nógrád megyei Bi-. zottsága székházának nagyter­mében ünnepélyesen nyitják meg. Előadást tart Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-he­lyettese. Másnap az óvónők részére délelőtt kilenc órakor a IX. Tudományos életünk nagy­fontosságú eseménysorozata kezdődik el ma Salgótarján­ban. A TIT Országos Törté­nelmi Választmánya délelőtt 11 órától a Nógrád megyei TIT szervezet Salgó utcai klubjában plenáris ülést tart. Az ülés napirendjén szerepel az MSZMP IX. kongresszusa számú óvodában (Vöröshad­sereg út 41.), bemutató foglal­kozás lesz. Tíz órakor a Má­jus 1. úti általános iskolában a szarvasi felsőfokú óvónő­képző intézet tanára tart elő­adást az anyanyelvi és kör­nyezetismereti foglalkozások módszereiről. A napközi ottho­nos nevelők délelőtt kilenc órakor a Május 1. úti általá­nos iskolában Elekes Pál bu­dapesti napközi otthonos szak- felügyelő előadását hallgatják meg a napközi otthonban fo­lyó világnézeti nevelés, tartal­mi és módszertani kérdései­ről. Ugyancsak ez időpontban és e helyen hangzik el előadás az orosz szakos tanárok szá­mára is. Kosaras István tan­könyvíró, az Országos Pedagó­giai Intézet, munkatársa Az audio-vizuális eszközök fel- használása az idegen nyelvek tanításában címmel tart elő­adást. A történelem szakosok­nak szintén itt tárt előadást Szebenyi Péter, az Országos Pedagógiai Intézet történelem tanszékének előadója. Téma: a hazafias-honvédelmi nevelés, példaképnyújtás a történelem órán, különös tekintettel a munkásmozgalom és az anti­fasiszta ellenállás hőseire. A földrajz szakos nevelők is a Május 1. úti iskolában hallgat­ják meg dr. Udvarhelyi Ká­roly kandidátus, főiskolai tan­székvezető tanár előadását, 11 által felvetett elvi-történeti kérdések és a történelmi is­meretterjesztés feladatainak megtárgyalása. A vitát dr. Mód Aladár egyetemi tanár, a választmány elnöke vezeti. Beszámoló hangzik el az ülé­sen a történelmi ismeretter­jesztés helyzetéről ,szerepéről, feladatairól, majd a délutáni órakor pedig itt tart előadást dr. Kulin György, az URÁNIA Csillagvizsgáló Intézet igaz­gatója a világegyetem szerke­zetéről. A földrajz szakos ta­nárok másnap a megye terüle­tén autóbuszkiránduláson vesznek részt. Rendkívül tartalmasnak ígérkezik a március 31-i prog­ram is. Az,alsótagozatos neve­lők délelőtt kilenc órakor a Madách Imre Gimnáziumban és Szakközépiskolában Fara­gó Lászlónak, a Művelődés- -ügyi Minisztérium osztályve­zetőjének előadását hallgatják meg a IV. osztályból az V.-be való átmenet problémáiról, különös figyelmet szentelve a hátrányos helyzetben levő ta­nulókra. A fizika szakos ta­nárok ekkor a Május 1. útit iskolában hallgatják meg az Iskola-tv munkatársainak elő­adásait. Téma: az Iskola-tv lehetőségei, megoldási formái, saját és más országok tapasz­talatai, illetve az Iskola-tv szerepe, jelentősége, lehetősé­gei és módszertani problémái a fizika tanításában. Este nyolc órai kezdettel a Karancs Szálló éttermében pedagógus találkozóval zárják a rendez­vényeket. A salgótarjáni példa nyo­món ez évben Balassagyarma­ton is megrendezik a város? pedagógiai napokat. I. E. órákban előadói konferenciára kerül sor. Ennek keretében Honfi József tudományos ku­tató: Újabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének ku­tatásában címmel tart elő­adást. A téma felkért hozzá­szólói dr. Johancsik János és Szabó Béla lesznek. Csütörtökön délelőtt mint­egy 200 meghívott részvételé­vel háromnapos országos tör­ténész vándorgyűlés kezdődik Salgótarjánban, a megyei ta­nács dísztermében. A Magyar Történelmi Társulat, a TIT, az Országos Pedagógiai Inté­zet. valamint a Nógrád me­gyei Tanács közös szervezésé­ben a vándorgyűlés első nap­ján délelőtt fél 11-kor Hanák Péter: Az üzemtörténet kuta­tásának problémái címmel tart előadást. A felkért hozzá­szólók között szerepel Hanák Katalin, Incze Miklós, Sárkö­zi Zoltán. Délután 3 órakor Kabos Ernő előadását hallgat­ják meg a történészek az 1966. évi prágai nemzetközi üzem­történeti konferencia tapasz­talatairól. Pénteken délelőtt Jenei Károly előadása a sal­gótarjáni üzemek történetét ismerteti. A téma felkért elő­adói Kovács Ferenc, Kovács János, Lizsnyánszki Antal, Molnár Pál, Szabó Károly, Szilágyi Gábor és Vaszkó Ákos lesznek. Ezen a napon a vándorgyűlés meghívottjainak ismerkedési estet tartanak a Karancs Szálló különtermét ben. A történész vándorgyűlés harmadik napján, szombaton délelőtt üzemekbe látogatnak el a vendégek, megtekintik a salgótarjáni bányamúzeumot és autóbuszkirándulást tesz­nek a salgói és a somoskői várhoz. Itt a tavasz. A földek azonban meg nedvesek, none/, a szántás. A Kistercnyei Állami Gazdaságban a traktorosok azonban kihasználják a napos időt. Ahol lehet szántanak. Egyszerre öt lánctalpas traktorral kezdték el a tavaszi szántást. A Világos-pusztai te­rületen Hajdú József és váltótársa, Demeter József kettős műszakban dolgozik (Foto: Koppány György) Mlegkesdi munkáját a TIT Országos Történelmi Választmányának plenáris ülése Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents