Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

1987. március 26., vasárnap NOG RAD »3 Mivel gyarapíthatjuk a háztáji jövedelmet? A háztáji terület okos ki- művesszövetkezet iái ónként használása szép jövedelmet 23 forintot fizet, az első té­A gombatermesztés nyújthat Különösen a ház- pésű toll ára 150, a második gombat^mLzt^^S^kLerü tartásbeli nők, nyugdíjast*, tépésű 140 forint. A libamáj munka meüeU iaenSTi^etVr de sok esetben a serdülfiko- felvásárlási ára pedig 110 és ^ ^egy^eS né^tméteTn^ ru gyerekek közös munká- 140 forint kilogrammonként r. Hi in ib^,e?f.y ■ val nagyobb összeget keres- Tanácsos«■ áUománycseré- két telepíS men™ !^ kát v^asztani Szükséges ezer forint évi jövedelmet is Kát választani. Szükséges biztosíthat_ Gondozása nem hetnek. Lássuk csak: mit ér­demes termelni, s milyen ál­lat szakszerű tenyésztésével járna jól a család? azonban az egészségügyi kö­vetelmények szigorú betar­sok se tása: száraz ólban, megfele­Tyúktartás — Tojáshozamok lő takarmányozásuk mellett szaKta folyamán A háztáji és kisegítő gaz­daságok jelenlegi tyúktörzs­állománya 28 millió darab körül van. Ez bőségesen ele­szép jövedelmet hoz. Háziny áltenyésztés Az elmúlt évek alatt nép­időt igényel. Termeszté- a földművesszövetkezet megtanul­ható. Szerződés esetén a ter­melők magas előleget kap­hatnak. Egy termelési idő­szak 6 h ónap. Somody Erzsébet Bőséges reggeli — Hús helyett főzelék A karcsúság néhány szabálya Sütik az ereket, s ezzel az úgy­nevezett „érelmeszesedést” is elősegítik. Az egészség és a szépség ér­dekében annyira fontos kar- Manapság többségükben kö- csúság néhány egyszerű sza­vér, kevéssé mozgékony embe- bályát ismertetjük, rek keresik fel szívpanaszok­Egyes emberek villával követnek el öngyil­kosságot: betegre eszik magu­kat, s ily módon túlterhelik testüket. kai az orvosi rendelőket. Tíz- húsz vagy még több kilő túl­súlyt cipelnek magukon. Azaz: szívük, vérkeringésük túlter­helt. Lépcsőjárásnál légzésza­vart, szívdobogást észlelnek, gendő lenne a belföldi igé- gazdaságunk részére is fon- ayek kielégítésére, és még tos termelési ággá fejlődött: exportra is jutna, ha sok he- keresett exportcikk a házi­lyen javítanák a tartásviszo- nyúl. A rendkívül igényte- nyokat, az élelmezést, és a len házinyúl jóformán min- takarmányozás is megfelelő den hulladéktakarmánnyal lenne. Szakszerű gondozással beéri, a család számára Is TO—100 tojás helyett nagyon kedvelt könnyű ízle­200 tojás kerülhetne piacra, ' . egy-egy háztartásból. Ez azt te® husa, nagy feherjetartal- jelenti, hogy évenként 40 ma miatt. A gyermek boldo- tyúkot számítva 6—8000 da- gan törődik a kedves nyu- rab lehetne a tojáshozam. A szikkal A földművesszövet- földmuvesszovet kezetek szí- ­vesen tájékoztatják a gazdái- kezetek segítik a nyultenyész- kodókat a már jól kipróbált tő szakcsoportokat: a legjobb fajtákról és na szükséges, a fajták kiválasztásához taná- háztáji épületek átalakításé- csot adnak. A szerződéssel hoz. a berendezésekhez köl- lekötött nyulak után dara- csónt is folyósítanak. bonként 1 kg szemes takar­mányt, s szükség esetén a gazdasági épületek átalakítá- Altalában Igen jól kifizető- sához kölcsönt is folyósíts­ak: a hízott libáért a föld- nak. A Iúdtenyésztés SIMON LAJOS: Mozdony-vers m SeMnl-lobbai «totót fájva, mintha hét pár dvddg húzna, mért saaladsa mozdonyt Messze az otthon! ► Mondd csak, holt ^ Klspiricst fala véfén, egészen a vilás aaélén, tenger-réten, erdő scélen, szép-kerek dombon es völgyön túl... — Sebbel-lobbfH hajrá, jobban, hátad mögé alkony toppan, fuss haza hát mire csillag gyűl! Díszpárnák 1 4- aka A különböző díszítések, jól kiscicát ábrázoló párnákra elhelyezett színfoltok adják gondolunk, meg a lakás bensőséges han- Díszárnát könnyen elké- gulatát. Ilyen a látszólag ha- szíthetünk: 2 db körülbelül r.yagul odadobott díszpárna 40 cm-es négyzet, vagy 35— is. 45 cm anyag elég hozzá. Ol­cső maradékból — akár régi Nem a bodros, tüllfodros. ruhák épen maradt részé- va?y giccses csendéleteket, s bői is — készíthető. Ha valaki azok közé tarto­zik, akik hízásra hajlamosaik, 1. Napjában csak háromszor egyék! 2. Étkezéskor sohase igyon éjszaka rosszul alszanak és két-három kortynál többet; napközben gyakran fáradtak. az étkezések között délelőtt T . , ... , . , , . . „ 10 óra körül és legfeljebb déi­-J^£nkabb ^nfaktustól ujAn fél-fél pohár vizet, vagy félnék ^ az emberek. Ennek a fceét, édesltés nélkül, esetleg betegségnek különböző okai gyümölcsszörpöt. (nikotin, különleges terhelő­sek stb) vannak, de egyik leg- 3, Reggelizzék kiadósán! — lényegesebb ok a mértéktelen különben túl hamar lesz fá- és helytelen táplálkozás. A radt és éhes. Fehérjetartalmú zsíranyagok ugyanis az erek- ételek (zsírtalan hús, kemény ben lerakodhatnak, és így szű- stb ) hatása * legtartó­sabb. Közvetlenül az ebéd után ne aludjék! Ha erről nem akar lemondani — például va­sárnap —, akkor inkább ét­kezés előtt aludjék. Közvetle­nül asztalbontás után mozog­jon még legalább fél órát (há­zimunka, séta). 5. Naponta legalább egy órát mozogjon friss levegőn, ezt hóban, szélben, esőben is. 6. Végezzen szabadgyakorla­tokat felkelés után és lefek­vés előtt! 7. Sportoljon rendszeresen. 8. Az ételeket sószegényeb­ben készítse el! ízesítésére használjon inkább zöldségfé­léket 9. Húsadagját időnként he­lyettesítse kétszeres mennyi­főzelíkkel! 10. A lefekvés előtt két órá­val Vacsorázzék! Esté kis ada­gokat, zsírszegény, könnyen emészthető ételeket fogyasz- szon. Egyszínű kárpiton jól matat a huzat anyagából készí­tett párna, melyet vastag, színes fonállal tarkítunk. A pamutszálat néhány helyen öltjük csak le, hogy ne moz­dulhasson el helyéről A rózsáról A rózsákról érdekes adatokat jegyez fel a történelem. A sob színben pompázó virág évszáza­dok óta kíséri az emberiséget. Napjainkban egyre nagyobb tálé hódit. Nagy virágbősége, vált» zatos színgazdagsága a kertészke- dók kedvencévé teszik. A Kerté­szet] Kutató Intézet 2000—250# faj­tát neveit, a „rózsaiskolák" pedig általában 250—300 fajtát telepíte­nek. Ezeket 2—3 évig megfigyelés alatt tartják. Ez idő alatt ismer­kednek az egyes fajtákkal: ho­gyan díszük, hogyan viselkedik az éghajlattal és a gomba kán- tevékkel szemben. Eladásra ugyanis már csak azok a fajták kerülhetnek, amelyek a sajátos hazai éghajlati viszonyok melletti szépségüket megtartva, a száraz­ságot is jól tűrik, 9 a különbőz« rózsabetegségeknek ellenállnak. A kiskertekben általában hasa» nált 80—80 fajta színvariáció min­denki Ízlését kielégíti. A domi— náló fehér, piros, sárga és rózsa­szín alapszínekből 10—15 mát szín is variálható. A szakembe­rek azt tartják, hogy a rózsa divatvirág, olyan mint a ruha. A divat színében és formái ábak mutatkozik meg. Az utóbbit min­dig a bimbó állása határozza meg. S hogy mikor, melyik rózsa a „divatos”, azt a virágot kedvel# kertész figyelemmel kíséri, 9 ezért évente egy-egy újabb töve* gazdagítja kertjét. Ahol nagyobb hely van. ott külön kis rózsá­kért, úgynevezett „rozarium” is létesíthető. A futórózsa a kerti pihenő díszítésére alkalmas. A sárgaszínű, rózsaszín szénéi virító „Peace” a narancspiros „Super Star” a rózsanemesítés új sikere. Üj, bársonyos bordó színű „Crimson Glory” s a vérpiros „Concertó”; ezek tavasztól őszit virítanak. A rózsatöveket a földművesszö­vetkezetek hozzák forgalomba, • a szállításról is gondoskodnak. Érdekes fajták természetesen kö» vétlenül a faiskolákban is meg­rendelhet ók. A rózsatóveket mielőbb ültessük el, ne hagyjuk a gyökereket ki­száradni. Az őszi ültetést gondo­san, földdel takarva óvjuk a fagy­tól, s ugyanezt tegyük régebb! rózsatöveinkkel is. «. A GYERMEKEKNEK A nagy erdőben született egyszer egy kicsi nyűi, és na­gyon félt. Ha száraz gally reccseni meg valahol, madár szállt fel fészkéről, vagy puha hó hullott le valamelyik fa­ágról — a kicsi nyúlnak mind­járt inába szállt a bátorsága, kergetőzni, így félt egy napig, kettőig, egyig megbolondultak volna, egy hétig, egy esztendeig; de azután megnőtt, és csak elunta a félést. — Nem félek, én senkitől! rikkantotta, hogy az egész 0r cú bútól nyílt cet vetni, ugrálni, get találni az erdőn, de az alighanem ördög volt vagy gonosz lélek. A többi nyúl sokáig nem tudott magához térni: volt , .. . , , amelyik bokorba bújt, néme­vagtazni. semmit se vettek eszre, s csak ... 7 , .. . * ,V mintha egytől vigadtak tovább. Végűi a hen- lylk íatonk mo°e- egyik-másik a gödörbe. Nagy sokára elunták a bú­jócskát, a bátrabbak elő-elő- kandikáltak rejtekhelyükből. — Milyen ügyesen megi­cegő nyuszi felugrott egy fa- Nem is érdemes erről tuskór a, hátsó lábára ült, és egyszer annyit beszélni — hetvenke- beszélni kezdett: dett Hosszú Fül-Kancsi Szem- — Hallgassatok ide. ti gyá- Rövid Fark. aki most már vák! Hallgassatok ide, és fi­végképp nekibátorodott. — gyeljetek rám. Mutatok én jesztette a farkast, a mi hős dó visszhangzott belé. — Egy Ha egy farkassal találkozom, nektek valamit, de valami társunk! — mondogatták. — cseppet se félek, s ennyi az egyszerűen felfalom ... olyat, hogy ... hogy.. . Ha ő nem lett volna velünk. — Jaj, de mulatságos! Na- A hencegő nyelve itt a szó aligha usztuk volna meg él­hát, milyen ostoba! szoros értelmében elakadt: te- ve ... De hol van ő maga, Valamennyi nyúl tisztában öntete a farkaséval találko- h°l van 0 mi rettenthetetlen volt vele, hogy Hosszú Fül ne- zott! A többiek nem látták a hősünk? petséges és ostoba,^ azért va- farkast, de ő meglátta, és Keresni kezdték. Keresték, moccanni sem mert. kutatták mindenfelé — de se­Ezután egészen különös do- hol se találták a bátor nyu- log történt. A hencegő nyuszi szit. Csak nem falta fel egy a levegőbe ugrott, akár a gu- másik farkas? Végre-valahára milabda, és rémületében egye- megtalálták, amint a félelem­egész! összegyűltek az öreg nyu­lak, összeszaladtak a kis nyu­szik, odasántikáltak a vénség- nél is vénebb nyúlanyókák. ... úgy hallgatták mind, hogyan lamennyien kinevettek. — -z li —■* M-v 0—1 ho« henceg a nagynevű nyúl — úgy hívták, hogy Hosszú Fül- Kancsi Szem-Rövid Fark —, hallgatták, és a saját fülüknek sem. akartak hinni. Ilyen még No, ha az ember — akarom mondani, a nyúl — a farkast emlegeti, már nincs is messze maga a farkas. Az erdőt járta, dolga után nesen a farkas széles homlo- ^ félig-meddig eszméletlenül nem volt a világon, hogy egy nézett, eközben megéhezett, kAra pattant: onnan, mint a hevert a bokrok alatt az árok­nyúl ne félt volna senkitől. és alighogy kigondolta: „-Be jó gombolyag, végiggurult a far- ban. Hallod-e, Kancsi Szem, lenne egy kis finom nyúlhus! ’ j^xis hátán, még egyszer meg- — Éljen Kancsi! — kiabál- — már hallotta is, hogy va- fordult a levegőben, és azu- ták össze-vissza. — Nagyszerű lahol a közelben a nyulak a (íjn txgy elinalt, mint aki még gyerek vagy, Kancsi! Ügyesen nevét kiabálják, őt a szűr- saját magától is el akar fut- elriasztottad a vén farkast. hát a farkastól se félsz? — Nem félek én se a far­kastól, se a rókától, se a medvétől __ senkitől se félek! he farkast — emlegetik. Több nj Soká, soká futott a szeren- Köszönjük testvér! Pedig már H át ez igazán roppantál ** "f?* Ä Szi’ csétlen nyuszi amíg csak ere- azt hittük, hogy csak hen­ntulatságos volt! Kuncogtak a nyuszicsemeték, mellső lábuk­kal eltakarva pofácskájukat. matolt és odalopózkodott. je egészen el nem hagyta, cegsz. Már egészen közel ért a Folyvást úgy rémlett neki, A bátor nyuszi egyszerre farkas a vigadó. játszadozó hogy a farkas üldözi, és már- eröre kapott. Kimászott a bo­nevéttek a jószívű öreg nyúl- nyálakhoz; meghallotta, hogy már belekap rettenetes fogai- kor aíóI_ megrázta magát, anyókák de somolyogtak még valamennyien rajta nevetnek, val. Végül egészen elalélt sze- összevonta szemöldökét, és az öreg tapasztalt nyúlbácsik s a legjobban nevet Hosszú gényke, lehunyta szemét és méltatlankodva felelt:- .......... Fül-Kancsi Szem-Rövid Fark. félholtcn terült el egy bokor „ No, megállj, barátocskám, alatt. ~ H°áV gondolhattatok ró­is, akik már róka karmából is szabadultak, és túljártak o farkas eszén. Micsoda nevet séges kis nyúl! De milyen ne vetséges! Egyszerre minden lám ilyesmit? Ej, ti gyávák! ezért fölfallak!’’ — gondolta A farkas eközben az ellen­magában a szürke farkas, és kező irányba loholt. Amikor a Ettől a naptól kezdve a hős figyelni kezdte, melyik nyúl nyúl a fejére esett, azt hitte, nyúl maga is szinte elhitte, kinek jó kedve lett. Vala- a2, amelyik annyira kérkedik hogy valaki rálőtt. Így hát el- hogy 6 csakugyan nem fél mennyien nekiálltak bukfen- bátorságával. A nyulak pedig szaladt. Elvégre is nyalat ele- senkitől. VÍZSZINTES : 1. Húsvéti népszokás. 10. Egyenletes. 11. Férfinév. 12. J. H. 14. Juttasd. 15. Keres­kedelmi rövidítés. 16. Sötét A. I. R. 17. Döfj. 18. Időegy­ség. 19. Nem törédék. 21. Vonód mássalhangzói. 22. Bota ikerszava. 24. Jég né­metül. 25. Megszólítás. 38­folyadék. 18. Mélység fölött Harapás. 27. Vissza: bódult. vezet. 19. Férfinév. 20. Állat. 22. Bogas ikerszava. 23. Elé­gelt. 24. E kockázat. 25. B. R. D. 26. Tyük is lehet ilyen. 28. Kellem. 29. Fém. 30. Ta­karmány. 32. U. C. 33. Le __ e llentéte. 35, A függ. 25 rö- vízszintes 1. viden. 36. Pajkos. 40. A vízsz. 1 alkalmával kapha­tod. FÜGGŐLEGES : 1. Nem sík. 2. Kettős más­salhangzó. 3. Vaspálya. 4. ví idéző. 5. Az egyik nap. R A hét vezér egyike. 7. Két római ötszázas. 8. Rohanó víz. 9. Gyors. 13. Étel. 14. 28. Könyv németül. 29. Z-vel végén: magot hintesz. 31. Mint a vizsz.15. 33. F. N. E. 34. Fájdalom szava. 37. Lásd. 38. Állat. 39. N. A. Megfejtésül beküldendő a és 50. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Kilián György, Lukács Imre és Amati. Könyv- jutalmat nyertek: Vajtek Szilveszter Salgótarján, Krizsanyik Róbert Egyházasger- ge, és Szirácsik Zoltán Balassa­gyarmat. A könyvet postán küldjük el!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents