Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-03 / 53. szám
1967 rnáwlivc 3 péntek «1(5R»0 3 Kötbérezés végkimerülésig Megyénk számos termelőszövetkezete szállít vetőbur- gonyát más tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Első olvasásra igen egyszerűnek látszik ez a tény: vele kapcsolatban azonban a kacskaringós paragrafusok még kacskaringó- sa 6b alkalmazása miatt ’lem ritkán több idő vész el végeláthatatlan pereskedéssel, mint amennyit a valóban hasznos termelésre fordítanak. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézettel az Országos Vetőmagellátó Vállalat köti meg a szerződést vetőburgonya szállítására. A kutató intézet a burgonya megtermelésére a közös gazdaságok valamelyikével — például a patvarci tsz-szel — szerződik. Ezzel e&yidőben a vetőmagellátó vállalat más, a vetőburgonyát igénylő nagyüzemekkel szerződik szállításra. Ügyfelei közé tartozik — többek között — a Böhönyei Állami Gazdaság. Mikor a vetőburgonyát felszedték, előbb a vetőmagellátó küld szállítási diszpozíciót a kutató intézetnek, majd pedig a kutató intézet a tsz-nek. Ezután a burgonyát elszállítják Bö- hönyére. Sajnos, akad egy kis minőségi hiba... Az állami gazdaság ekkora vetőmagéllátőnál kifogásolja a hibát, a vállalat pedig a kutató intézetnél. A kifogásról a kutató intézet értesíti a termelőszövetkezetet. A tsz és a kutató intézet megbízottja elutazik Böhönyére, s megál- .apítja. hogy a kifogás jogos. A termelőszövetkezet kijavítja a hibát; s így egy fillér- nyi kár sem éri az állami gazdaságot A vetőmagellátó ennek ellenére kötbérigénnyel fordul a kutató intézethez. Az intézet — hiszen .iem ő termelte, csupán termeltette a burgonyát! — a kötbérigényt a tsz-nek jelenti tovább. Az érdekeltek megjelennek a területi döntőbizottság előtt. A reális tényekre tekintettel a kutató intézet megbízottja közli, hogy intézménye nevében lemond a kötbéiTŐl, — feltéve természetesen, hogy azt a vetőmagellátó vállalat sem igényli. Mivel pedig a vetőmagellátó ragaszkodik a kötbérhez, az ügy a járás-, majd a megyei bíróság elé kerül. Nem ritka az efféle per. J6- szerint valamennyinek menetéből ugyanaz világlik ki: megnyerése nem túlságosan szívügye a felperesnek. Szinte tipikus, hogy a bíróság végül kétezer—ötezer forintot ítél meg a keresetben követelt százötvenezer—ötszázezer forint helyett a vetomageható vállalat javára. Elnnél nagyobb összeg megítélése igazságtalan volna; hiszen a vállalatnak csak az elosztáshoz van köze; az effektiv termeléshez, a minőség javításához semmi. Ezért legalább is furcsának mondhatnánk, ha valamely kisebb tsz valameny- nyi tagjának évi ezerötszáz— ötezer forinttal csökkenne a jövedelme jelentéktelen hiba miatt. Bizonyos, hogy egy-két ilyen eset valamennyi szövetkezet kedvét elvenné attól, hogy vetőburgonya termesztésére vállalkozzék. Vitathatatlan, hogy a kötbérezés a szerződési fegyelem megszilárdításához szükséges, fentebb vázolt formájában azonban nem felelhet meg rendeltetésének. Kérdés, hogy az új gazdasági mechanizmusban is jut-e majd idő, energia efféle bajoskodásra. Remélhetőleg: nem. Remélhetőleg új, az élethez, a méltányossághoz sokkal közelebb álló jogszabályok adnak majd lehetőséget a kötbérezésre, a szerződési fegyelem szilárdítására. — borváró — Mozgalom a falvak tisztaságáén A 8aécsényt járásban a tanács kezdeményezésére mozgalmat indítanak a falvak tisztaságának javítására, parkok létesítésére és beépítésre nem alkalmas területek fásítására. Megnehezíti a célkitűzés megvalósítását, hogy a települések régiek. zsúfoltak. Többek között Hollókő, Nógrádmegyer, Magyargóc, Rünóc, Varsány ősi községek, ahol kisebb a parkosítási lehetőség. Az ablakok alatt ültetnek virágokat. Szabályozzák, hogy az állatokat merre hajtsák. Az utcák takarítását — egyetértésben a lakossággal —- rendszeresen elvégzi k. Megkezdték a cigány lakóterületek fokozatos felszámolását. Karancsságon például két év alatt 18 család épített magának új házat és költözött el a telepről. Áttelepítik azokat a középületeket, amelyek közel esnek a tsz-majorhoz. Magyargécben az iákofa szomszédságában van a tsz-istálló. Áttelepítése hosszabb feladat. De azonnali megoldásra vár, hogy az utca mentén lévő ólakat, ketreceket máshová helyezzék. Már intézkedések is történtek. Rimócon a tanács felhívással fordult a lakossághoz a falu szépítéséért és a köz- tisztaság betartásáért, Szé- csényben kijelölték az utat a trágyahordásra és az állatok terelésére, hogy a főutca tisztaságát megőrizhessék. Több községiben takarítják a vízlevezető árkokat, égetik a gazt. A rend megteremtésében több község példát mutat. Szécsényben 16 500, Hollókőn 200, Ludányhalásziban 4000. Litkén 900, Nagvlócon 200, Egyháza sgergén 300, Ipolytar- nócon 600 négyzetméter parkot készítettek. A tanácsok szabályrendeletet dolgoztak ki a köztisztaság betartására, amit széles körben ismertetnek a lakossággal. A Vöröskereszt aktívád, örvösök és más egészségügyi szakemberek bevonásával, a közegészségügyi helyzet kialakításához nyújtanak segítséget. A tanácsok most további felméréseket végeznek a parkosításra alkalmas területekről, ahol tavasszal megkezdik a munkát. Fásítási ütemtervet is készítenek, aminek a végrehajtását az ősszel kezdik eSL „Akadémikus vita helyett ___1.1___•• l_ V c selekszünk. • • Tavaly többször is elhangzott a nyilvánosság előtt, hogy az 1966-os év a műszaki fejlesztés jegyében zajlott a Síküveggyárban. — Vajon sikeres volt-e ebből a szempontból a műszakiak tevékenysége — hangzott az első kérdés, melyre választ kértünk a gyár főmérnökétől. Bíró Sándortól. — Nem szabad mostohán bánnunk az ezerkilencszáz- hatvanötös évvel sem — mo- solyodik el —, hiszen tavaly voltaképpen azt folytattuk, amit az előző évben elkezdtünk. Az alapvető célunk az üvegolvadék-gyártás megjavítása, korszerűsítése volt. Ugyanis, minden más fejfeszítése már csupán ennek a lemaradásnak a pótlására irányulhatott. Az elmaradás tavaly annak ellenére sem következett be, hogy nem egy. de két kemencét építettünk át. Sőt, a gyár nemcsak teljesítette termelési tervét, de a költségek is kedvezően alakultak. — Mondana néhány erre vonatkozó jellemző adatot? — Csökkent például az olvasztott üveg önköltsége. Mégpedig az előző év önköltségéhez képest kilogrammonként tizenkét fillérrel. Ha a Zagyva L üzemet külön vizsgáljuk, á csökkenés itt még tetemesebb: kilogrammonként huszonnyolc fillér. A javulás részben a failagos energiafellesztés csak akkor lehet ered- . ... ... , , ,, ményes, ha jó mihőségű üve- használás csökkenéséből ered: get húznak a gépek. a I^er'>be? kilertcszazhatvanötben kévés híján — Ez volt a szándék akkor is, amikor megkezdték az új kvarchomok alkalmazását... — Ez is kilencszázhatvan- ötben kezdődött. Persze a tavalyi év a korábbiaknál jóval mozgalmasabb volt a műszaki fejlesztés szempontjából. A Zagyva I. üzemben új égőtípusra tértünk át, ennek megfelelően módosítottuk a kemence-felépítményt is. korszerűsítettük az ellenőrző műszereket, megépítettük az üzem új kéményét A Zagyva II. átépítését is felhasználtuk konstrukciós változásokra. A legnagyobb feltűnést talán éppen ez okozta. Hogy egy év alatt mindkét kemencét átépítették. — Az eredmény értékelésénél feltétlenül latra kell tenni, hogy korábban egy naptári évben csak egy kemenceátépítésre került sor. Az egy nagyjavítás is maximálisan igénybe vette a gyár műszaki kapacitását, hiszen utána rendre átlagosan kétszázezer négyzetméteres termelési lemaradás keletkezett. Ezért a műszakiak szinte minden erőháromezer kalóriára volt szükség egy kilogramm üveg előállítására, kilencszázhat- vanhatban kétezerötszázra... — A korábbi években a gyár vezetői, mérnökei, technikusai körében nem volt egyöntetű álláspont a műszaki fejlesztés irányáról. Történt-e ebben változás, s annak mi a lényege? — Hadd érzékeltessem a változást megint néhány példával. A Zagyva II. megépítése után afféle akadémikus vita kerekedett arról, hogyan korszerűbb a síküveggyártás: úszóval, vagy anélkül. Miközben vitáztunk rossz minőségű üveget húztunk. Mert nem egyetlen, vagy néhány, hanem valamennyi lényeges műszaki tényez®? komplex felülvizsgálata, és szükség szerinti változtatások bevezetése, alkalmazása hozhat döntő eredményt. Ennek az elvnek egyébként útjában állt egy olyan vélemény, mely szerint ..minden műszaki a maga beosztásában egyszersmind teljes értékű fejlesztő”. Amikor ennek a jelszónak a tarthatatlansága végleg bebizonyoElégedetlenkedők Ismeretes, hogy megyénk területén a népgazdaság érdekei miatt a szénbányászatot bizonyos mértékig visszafejlesztik. Szintén ismeretes, hogy — nagy részben a párt kezdeményezésére — úgy hajtják ezt végre, hogy az átszervezés, a létszámcsökkentés a lehető legkisebb mértékben érintse hátrányosan a bányaüzemek dolgozóit. Sajnos, nem kis számban akadnak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy szükség esetén nem csupán az államnak kell áldozatot vállalnia, de az egyénnek is. ök azok, akik a tröszt jogos határozatai ellen a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a Nógrád megye Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz fellebbeznek. Fellebbezésük alaptalansága miatt — természetesen — eredménytelenül. B. Lászlót alapbérének változatlanul hagyása mellett Kis- terényéről Nagybátonyba helyezték. Az áthelyezést azért sérelmezte, mert új munkahelyén kevesebb prémiumra, nyereségrészesedésre számíthat. B. Gyulát Mizserfán aknász! beosztásból vájárt beosztásba helyezte munkáltatója A férfi egészségi állapotára hivatkozással nem fogadta el az áthelyezést, — de nem gondoskodott arról, hogy megszerezze a Munkaképesség Csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság igazolását. A fiatal K. György Mizserfán föld alatti munkakörben dolgozott villanyszerelőként; nem volt hajlandó elfogadni nagybátonyi áthelyezését föld feletti munkakörbe. Vitatta. hogy az intézkedést átszervezés tette szükségessé. A TMDB mindhárom esetben alaposan megvizsgálta az összes körülményeket, s a jogszabályoknak megfelelő határozatában ‘OBerőre emelte a törszt által végrehajtott áthelyezéseket. A talajvédelem tényei és tervei a balassagyarmati járásban A termőtalaj számottevő növelésére nincs lehetőség a megyében, mivel a mezőgazdasá- gi művelésre alkalmas területek művelésbe vonása még a múlt században megtörtént. Ezért alapvető a termőolaj és a termőterületek védelme, a talajok termőképességének növelése. A talajvédelem néhány évvel ezelőtt kezdődött el a megye termelőszövetkezeteiben. Az úgynevezett üzemi talajvédelemmel minden gazdaságban foglalkoznak, a kiemelt területeken pedig — a Lókos patak vízgyűjtőjében és a Zagyva felső folyásának gyűjtőjében — komplex védekezés folyik. A balassagyarmati járásban — ahol jelentős a mezőgazdálkodás — a talajvédelem nem tekint vissza régi múltra. A járás termelőszövetkezetei mindenekelőtt az agronómiád követelményeknek igyekeztek eleget tenni a nagyüzemi táblák kialakításával és a rétegvonalas szántás alkalmazásával. Bercelen, Becskén, Galga- gután, Szán dán, Terényben, Cserhátsurányban, Heren- csényben és Magyamándor- ban összesen több mint 3000 hold rétegvomalas szántást végeztek a termelőszövetkezetben. A rétegvonalas talajművelés alkalmazása fontos, mert a járás művelésbe vont közös terű létéből több mint 40 ezer hold 5—25 százalékos lejtésű. 4000 hold pedig még merede- kebb. A további talai pusztulás megakadálvozása, illetve csökkentése érdekében minden az eróziónak kitett területen a réteevonalakkal Párhuzamosan kell vésezmiök a szövetkezeteknek. Ugvanaikkor a legmegfelelőbb növénytakarót alkalmazzák a különböző lejtésű földeken. Az erodált területeken nagyobb mennyiségű műtrágyát alkalmaznak a növényzet tápanyag kielégítése céljából. Amíg 1961-ben csak 266 vagon, 1965-ben már 446 vagon műtrágyát használtak fej a közös gazdaságok. Ezzel párhuzamosan fokozták a szervesanyag utánpótlást is. Azonban önmagukban még ezek sem biztosítanak a talajvédelem mellett nagyobb termést, mivel a járás termőföldjének jelentős része leromlott termőképességű, humuszban szegény talaj. Javítás nélkül csak sekely termést adna. A talaj termőképességét pedig egyszerű talajerő visszapótlással nem lehet kellően fokozni. Ezért alkalmazzák mind nagyobb területen a kémiai talajjavítást is. A termelőszövetkezietek öt év alatt csak 4000 hold termőterületet javítottak kémiailag, azonban már tavaly valamivel több mint 1200 hold javítását tervezték. A tervet azonban nem teljesítették, mivel szállítóeszközök hiányában a javítóanyag nem jutott el a helyszínre. *gy az elmaradt 231 hold javítását az idén fejezik be. Ebben az évben 800 hold javítását tervezik a termelő- szövetkezetek. Fontos követelmény, hogy a kémiai talaiiavítással egvíde- iűen végezzék a szervesanya« után pótlást, és a nagvadavú műi ráwázást. Mivel nem min d«mi++ áll rendelkezésre éledendő istállótrápva. ez* lehet '•'ótolni a vetésforgóba állított ■söldtráwával Tavwlv rvójdánl a deltád, iobivvécéi á< a balassagyarmati termelőszövetkezet jó eredménnyel alkalmazta a csdllagfürtöt, mustárt, őszi káposztarepcét és a napraforgót A kémiai talajjavítás mellett az altalajlazitás a termőtalaj fizikai állapotát javítja, s a lejtős területek nélkülözhetetlen talaj művelési ej órása. A gyarmati járásban 1965-ben 829 holdon végeztek altalajlazítást. Tavaly már nagyobb területen terveztek, azonban elmaradtak a teljesítéssel. A balassagyarmati járásban is az egyik legégetőbb tennivaló a vízrendezés. A kisebb- nagyobb elöntések, és belvizek mellett a rét területből például csaknem 3200 hold van kitéve az elposványosodásoak, a szántóterületből pedig 500 holdat művelni csak megkésve, egyes évjáratokban pedig egyáltalán nem lehet. A vízrendezés 1964-ben kezdődött el a járásban, azonban a tervezett munkák végrehajtása, a tsz- ek területén levő vízfolyások üzemi rendezése nem történt meg. A kiemelt körzet területén, Dejtáron és Érsékvadker- ten végeztek üzemen belüli vízrendezést tavaly. A vízrendezés fontosságát tekintve szükséges, hogy a jövőben mind a tervezés, mind a kivitelezés vállalati, vagy társulati munkában történjen. Az 1970-ig szóló távlati terv elkészült. Ennek megfelelően az idén 162 ezer köbméter föld kiemelésével járó vízrendezést végeznek a kiemelt területen és üzemen belül. Mivel tavaly már elkészült a dej- tári és az érsekvadkerti tér- i melőszövefkezet komplex talajvédelmi terve, a vízrendezést ennek keretében kezdik el. sodott, a gyár vezetői létrehozták az önálló műszaki fejlesztési csoportot. Az „akadémikus” vitákról is áttértünk a cselekvésre, mert az a célunk, hogy „úszóval, vagy úszó nélkül” sok és jó üveget termeljünk. — Kapcrtt-e segítséget a gyár az Üvegipari Országos Vállalattól a műszaki fejlesztés megvalósításához? __ Az Üvegipari Országos V állalat egyesíti az összes magyarországi üveggyárának s műszaki osztályának egy- egy dolgozója egyszerre két- három gyárat is patronál. Már ebből is sejthető, hogy egyik, vagy másik profil termelési problémáinak megoldására meglehetősen kevés az idejük. Ezért általában az üvegipari ágazatok azon problémái kerülnek előtérbe, amelyekkel momentán nép- gazdasági gondok vannak. Nehezíti az üveggyártás műszaki fejlesztését az is, hogy nincs megfelelő ipari „hinterland ja”. Ügyszólván valamennyi üveggyár spéci áj is külföldi berendezésekkel, tűzálló anyagokkal működik, amelyekhez hozzáférni természetesen csak módjával lehet.— Azt akarja mondani, hogy ezzel növekszik az én» télre mindannak a segítségnek, amit az ÜOV egyáltalán nyújtott? — Pontosan. Bs azt is, hogy a jelenben és a jövőben is tudomásul kell vennünk: az országos vállalat szakemberei képtelenek mélyrehatóan foglalkozni egy-egy gyár műszaki fejlesztésével. Ez arra ösztönöz, hogy a mi fejlesztőink képezzék magukat, váljanak valamilyen szakterületen specialistákká. Egyébként nem csak az ÜOV támogat bennünket a műszaki fejlesztésben. A FERRUNION-nal rendkívül termékeny kapcsolatunk van. Például: harmincéves műszereink vannak. Megpendítettük a FERUNION síküveg osztályán, hogy optikai piraméterre volt szükségünk. Nyugat-Németországból szereztek. Hullám talaní tó berendezést, vágóasztalt az USA-ból hozatnak. Az árát két év alatt üvegben fizetjük vissza. Felmerült, hogy az export-minőségű üveg problémáját nem oldhatjuk meg magyar homokkal — már tárgyalnak is a kvarchomok importjáról. Ugyanez vonatkozik egyes francia tűzálló anyagok behozatalára. Mindezt a fokozódó exporttermelés reményében teszik. Amit mi nemcsak hálás szavakkal akarunk viszonozni. Már megkezdtük például a műszaki előkészületeket ahhoz, hogy kilencszázhatvankilenc- ben, a Zagyva II. átépítésekor egy égőpárral meghosz- szabatsuk a kemencét A felgyűlt műszaki tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a tűztér meghosszabbítása ez üveg anyagának tökéletesebb tisztulását, valamint optikai tulajdonságainak a javulását eredményezi. — Tehát á központi feladut most is az alapvető tennék minőségének javítása. — Most is, és a jövőben is. — Itt is, ott is hallani, hogy a mechanianus reformja óvatosságra int a műszaki 'ejlesztéssel. Erről mi a véleménye? — A fejlesztési tevékenység a termékre akar hatni. Hogy az több. jobb, vagy olcsóbb legyen. Esetleg mindhárom. Ha a reform lehetővé teszi, hogy a fejlesztésből keletkező bevételi többlet meghatározott része a gyárnál maradjon, biztosra vehető, hogy az a bizonyos „óvatosság” pozitív lesz — fejezte be nyilatkozatát Bíró Sándor főmérnök. Cs. G.
