Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

1967. március 25. szombat’ WOG R * O 3 Távlati terv a megalapozottság záloga NEB-vizsgálat a termelőszövetkezeti beruházásokról Termelőszövetkezetei;.,, , megalakulásuk után a nagy­üzemi termeléshez szükséges feltételek csak részben voltaK meg. Minthogy a gazdálkodás eredményeinek alakulását a felszereltség mérve nagy mér­tékben befolyásolja, indokolt a szükséges beruházásokat mi­előbb megvalósítani. Egy közelmúltban tartott NEB-vizsgálat során arra ke­restek választ a népi ellenő­rök, miként érvényesül a ter­melőszövetkezeti beruházá­soknál a megalapozottság és koncentráltság, milyen felté­telek biztosítása szükséges ahhoz, hogy a termelőszövet­kezeti beruházásoknál a cél­szerűség és gazdaságosság messzemenően érvényesüljön. A termelőszövetkezetek be­ruházásaihoz az állam sok se­gítséget nyújt hitellel, anyag­gal, tervezői és kivitelezői ka­pacitással, a költségek jelen­tős részének átvállalásával. Jogos az az igény, hogy a be­ruházásokra felhasznált milli­ók a lehető legnagyobb ha­tásfokkal jelentkezzenek a termékek mennyiségében, mi­nőségében, a termelési költ­ségek csökkentésében. A termelőszövetkezeti beru­házások műszaki-gazdasági megalapozottságának fontos dokumentációja a majorterv. Ezzel, három kivételével va­lamennyi megyei termelőszö­vetkezetünk rendelkezik. Azt mondhatnánk, hogy ez na­gyon kedvező. Ám ha azt is megnézzük, hogy a rendelke­zésre álló majortervek a tar­talmi követelményeknek is megfelelnek-e, — nem adha­tunk igenlő választ. Túlnyo­mó többségük — a vizsgálat megállapítása szerint — csak major-vázlat. Gazdaságossá­gi számítások egyáltalán nem készültek, sőt több majorváz­lat a vízbeszerzés, közműve­sítés fejleszthetőségének le­hetőségeire sem tért ki. Ke­vésbé lepődhetünk meg ezek után azon, hogy megépítettek majorokat és csak utána vet­ték észre, hogy ott nincs elég ivóvíz. Máshol vízjáratban vagy talajvizes területre épül­tek állattenyésztésre, állattar­tásra szolgáló épületek. Ismét máshol a megközelíthetőség kérdése nem esett latba kel­lő súllyal, vagy a további fej­lesztésre nincs meg a lehető­ség. Több létesítmény költsé­gének összehasonlítása az országos irányárakkal azt mutatja, hogy megyénkben drágább az építkezés. Ez sem írható kizárólag a kedvezőtlen domborzati tényezők rovására, része van benne a felületes tervezésnek, a hibás telepítés­nek is. Több létesítmény jelenleg kihasználatlan, vagy nem ren­deltetésszerűen hasznosított azért, mert a megvalósítás ide­jén a tsz-ek egyesülését, a termelésszerkezet szükségsze­rűen bekövetkező változását nem vették figyelembe. Eltérnénk az igazságtól ha azt mondanánk, hogy az em­lített hiányosságok jellemző­ek megyénkben a termelő­szövetkezeti beruházásokra, hiszen az utóbbi öt-hat év­ben sok száz beruházás való­sult meg a Nógrád megyei tsz-ekben is, amelyek túl­nyomó részben a célnak és követelményeknek megfelel­nek. Ám a kiragadott példák mégis arra Intenek, hogy fon­tos és sürgető feladat az üzemfejlesztési tervek elké­szítése valamennyi tsz ré­szére. A termelési irány meghatározása és rögzítése alapvető feltétele annak, hogy csak szükséges és meg­alapozott beruházások léte­süljenek. Sok termelőszövetkezetben gondot okoz a hatvanas évek elején létesült szerfás épüle­tek hasznosítása. Az azóta el­telt időszak alatt bizonyossá vált, hogy a szerfás istállók nem alkalmasak gazdaságos állattartásra. A korszerű is­tállók számának gyarapodá­sával párhuzamosan csökken a felhasználásuk. Egy részük már jelenleg is kihasználat­lan, vagy nem rendeltetés­szerűen hasznosított. Nagy számukra és jelentős érté­kükre tekintettel célszerű átalakításukra, illetőleg hasz­nosításukra módot kell ta­lálni. A termelőszövetkezeti be­ruházások koncentrálásának lehetőségét a nagyarányú igény, és az anyagi lehetősé­gek korlátozottsága eleve meghatározza. Ez évre a tsz- ek százhúsz milliós beruhá­zási hiteligényével szemben ötvenegymillió forint a fel­használható keret. Az elfoga­dott tervek szerint körülbelül kétszáz létesítmény a terme­lőszövetkezetek mintegy 80 százalékában kerül megvaló­sításra, tehát koncentráltság­ról kevésbé lehet szó. örven­detes viszont a járulékos be­ruházások megvalósításában tapasztalható haladás, külö­nösen a villamosenergia biz­tosítása terén. Több a prob­léma a vízellátás, valamint a bekötő és belső utak hiánya ■miatt. Vízellátásban a foko­zott haladást főleg a megye vízszegénysége akadályozza, a hosszadalmas előkészítő mun­kák miatt a hitelek egy része felhasználatlan ma­radt. Utak építéséhez viszont a pénz kevés; az ez évi hi­teligényeket csak tíz száza­lékban elégítették ki. Sok bosszúságot okoztak termelőszövetkezeteinkben a típustervek merev előírásai. Ezek kényszerű alkalmazása esetenként olyan visszásságo­kat eredményezett, hogy kü­lönböző létesítményeket elő­re látható hibákkal építettek meg. A tervtől való eltérés ugyanis — még indokolt eset­ben is — az állami kedvez­mény elvesztését jelentette volna. Vizsgálatunk az előbbiek mellett foglalkozott a beru­házásokat előkészítő és lebo­nyolító szervek, valamint a tsz önálló építési vállalkozá­sok tevékenységével. A kivitelezési határidők tartásában örvendetes javulás mutatkozik. A még előfordu­ló elmaradásoknak főként anyaghiány (tégla, cement) volt az oka. Ezért a vizsga­lat feladata volt az építkezé­sek anyagellátasának es gyor­sításának lehetőségeit kutat­ni. E célból vizsgáltuk a Kis- terenyei Állami Gazdaság­ban salakblokkból épült ki­lencvennyolc férőhelyes te­hénistálló célszerűségét és költségkihatását. A megálla­pítások szerint a salakblokk nagyüzemi istálló építésére ugyanúgy megfelel mint a tégla. Ennek ellenére egyet­len termelőszövetkezeti be­ruházásnál sem került még felhasználásra. Ennek az ille­tékesek szerint az az oka, hogy drága. Az említett istál­ló építésénél — 1963-ban ké­szült — ötvennégyezer forint volt a többletköltség a tégla és salakblokk árkülönbözeté­ből eredően. A következő években előre láthatólag sor kerül termelőszövetkezeti be­ruházásoknál is a salakblokk felhasználására. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy a termelőszövetkezetek a salakblokk árának kedve­ző alakulására szintén számí­tanak. . Tari János Az úttörő kulturális szemle salgótarjáni bemutatói Mint már hírül adtuk, a Salgótarjáni Városi Tanács VB. művelődésügyi osztálya és a KISZ városi bizottságának úttörő elnöksége e tanévben is megrendezi a kulturális szémlét, amely három terüle­ten (bemutató, pályázat, ki­állítás) folyik. A rendezvénysorozat szerve­sen illeszkedik a Forradalmi Ifjúsági Napok programjába. A szemle valamennyi ága a művészet sajátos eszközeivel hozzájárul a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére indított úttörőakció célkitűzéseinek tel­jesítéséhez, a mai valóságot ábrázoló, a gyermekek életko­rának megfelelő művek nép­szerűsítéséhez, a szocialista társadalom építését szolgáló és tükröző művészet eredmé­nyeinek megismertetéséhez. Az úttörők ének- és hang­szerszólistáinak illetve ének­és hangszerkettőseinek találko­zóját a napokban rendezték meg. A mese és prózamondók április 8-án az úttörőházban találkoznak egymással, a vers­mondók versenyére pedig ugyancsak e helyen április 15- én kerül sor, A bányász mű­velődési otthonban április 18- án délelőtt az úttörő tánccso­portok bemutatóit, délután a jelenetet előadó csoportok, a szavalókórusok, a bábcsopor­tok és egyéb művészeti ágak képviselőinek találkozóját tartják meg. Április 23-án az acélárugyári művelődési ott­honban ifjúsági dalosnap lesz, ahol ének- és zenekarok talál­koznak egymással. Az úttörőházban rendezik meg április 22-én a kisdobos versmondók, május 8-án a mese- és prózamondók, május 13-án az ének- és hangszerszo- lót előadók, illetve a kisdobos ének- és hangszerkettősök ta­lálkozóját. Az acélárugyár! művelődési otthonban május 21-én a kisdobos művészeti csoportok találkoznak egymás­sal. (te) Dezső bácsi a talponállók törzsvendége. Valamelyikben többnyire meg lehet találni. Könyörgő, sóvár pillantásai­val, adakozásra buzdító sza­vaival sokszor kinyitja a pénztárcákat. Mivel a sör­nek, a pálinkának szabott az ára, a kérése is igen ha­tározott, Van aki rámordul, a bohémabb lelkek azonban könnyebben behódolnak a vagány koláulónak. Meg az­tán az ittas emberben van is talán valami együvétarto- zás: ma nekem, holnap ne­ked. Igyál cimbora. Tavaly ősszel sírva tért be a „Kéményseprőbe”, Van ember a világon, akit egy öreg fájdalma nem tud meg­hatni? Körülnézett, vizsgáló­dott, csakhamar megtalálta a médiumát, egy csendes, ma­gában iszogató vendégben. Ez a jobb öltözetű ember vala­mi meghatározhatatlan fog­lakozást, talán lélekbúvárt sejttetett. Lehet, hogy ki­sebb kirándulásnak szánja idejét a kocsmák látogatá­sán, mert itt lehet látni, hal­lani sok mindent. S akiről nem tudjuk, kicsoda, vagy tiszteljük, vagy félünk tőle. Dezső bácsi éppen öt tisztel­te meg a fájdalmával. — Születésem napja van A jobb munka­körülményekért Pályázati felhívás az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus A Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat vezetősége igyekszik enyhíteni a különbö­ző munkatermek zsúfoltsá­gát és egyéb más módon ja­vítani a munka- és egészség­védelmi körülményeket. A központi telephelyen megszüntetik a szabászat zsúfoltságát, és itt is beveze­tik a folyamatos termelést. Szó van arról, hogy a minta­készítési részleget és a bedol­gozói kiadót kitelepítik je­lenlegi helyéről. A balassagyarmati telepen egy viilanyboyler beállításá­val a női fürdőben megold­ják a melegvíz-szolgáltatást. Ugyanitt az irodák zsúfoltsá­gának megszüntetése érdeké­ben a gyártáselőkészítők ré­szére külön helyiséget bizto­sítanak, a gépterem fűtését pe­dig meleg levegő hófúvásá­val oldják meg. A jobbágyi telepen a mun­ka- ás egészségvédelmi fej­lesztést az előirt normák alap­ján valósítják meg az eszten­dő végéig. Az előbbieken kívül olyan egészségügyi témákról szer­veznek előadásokat, amelyek a dolgozók többségét érdek­lik. A balesetek megelőzése céljából pedig a balesetvédel­mi oktatásokat filmvetítéssel Esti Egyetemére Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága az 1967/68-aa tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—-leninizmus .esti egyetem következő tagozataira: 1, hároméves általános, 2, Kétéves szakosító, HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hallgatok az első évfolyamon filozófiát, a második év­folyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanul­mányozzák. Negyedévenként beszámolót, félévenként vizs­gát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredmé­nyekről, illetve a egyetem elvégzéséről végbizonyítványt kapnak, ennek törvényes elismerését az 1088/1957. sz. korm. rendelet biztosítja. A jelentkezés feltétele: egyetemi, közép­iskolai, vagy marxizmus—leninizmus esti középiskolai vég­zettség. A esti egyetemnek Salgótarjánban és Balassagyar­maton működik hároméves tagozata. KÉTÉVES SZAKOSÍTÓ TAGOZAT A jelentkezők a következő szabadon választható sza­kokon tanulhatnak: filozófia, politikai gazdaságtan, nem­zetközi munkásmozgalom története. A jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai vagy marxiz­mus—leninizmus esti egyetemi végzettség. A tagozSt hallga­tói negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesz­nek. Az eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1983. VII. 2. sz. kprm. rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyer­hetnek. Szakosított tagozatok Salgótarjánban, működnek. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A különbö­ző tagozatokon hetenként egyszer meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. Tandíj egy évre 170 Ft, amély két részletben fizet­hető. A marxizmus—leninizmus esti egyetem mindkét tagoza­tára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezők mindkét tagozaton felvételi vizsgát tesz­nek. A felvételi vizsgák ideje: 1967. április 20. és május 20. között. A pályázatot a munkahely szerint illetékes Járási és Városi Pártbizottsághoz kell benyújtani. A pályázathoz szükséges kérdőívet, valamint a felvételi vizsga anyagát képező kérdéseket a pártbizottságoknál és az esti egyetem igazgatóságán lehet szerezni. A pályázatot 1967. április 15-ig lehet benyújtani. egybekötve tartják meg. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Első helyet szerzett az MHS rádióklubja Kevesen ismerik a me­gyénkben működő rövid- és ultrarövidhullámú rádióama­tőrök munkáját. A világszer­te ismert é$ kedvelt rádió­amatőr-sportot hazánkban a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség keretében űzik a lelkes amatőrök. Az elmúlt évben az MHS országos elnök­sége értékes díjakkal éves ver­senyt kezdeményezett a ma­gyar rádióamatőrök és rá­diósklubok között, amelyben a mozgalmi munka, a kikép­zés-oktatás, a rádióiránymé- rő-versenyek és az éterbeli aktivitás került értékelésre. A verseny meghirdetése után az MHS Nógrád megyei Rádióklubja is komoly szer­vező munkához kezdett, hogy megyénk sikeres szereplését biztosítsa. Megélénkült a rá­dióamatőr állomások tevé­kenysége és a salgótarjáni HA 6 NI hívójelű Fekete Sán­dor az év során 4453 pontot, a HA 6 NC hívójelű Nagy Béla 2538 pontot, a zagyvapál- falvi HA 6 NJ hívójelű Joó Lajos 223 pontot ért el. Sajnálatos, hogy az ultra­rövidhullámú adóamatőrök közül csupán a HG 6 NE hí­vójelű Csikós Ervin vett részt a versenyen. Az MHS megyei rádióklub kollektív állomása az év során ötven országból csaknem ezer kül- és belföldi rádióamatőr állomással létesített rádiókap­csolatot. A kollektíva telje­sítményével tíz nemzetközi diplomát szerzett. Az MHS országos elnöksége az elmúlt héten kihirdette a a verseny eredményét. A megyei rádióklub a rádiós többtusa és gyorstávlrász ver­senyben a megyék között az első helyet szerezte meg és csupán Budapest előzte meg. A rádióamatőr konstruktőr munkában a hatodik, míg a rövidhullámú amatőrforgalom­ban a hetedik helyen végzett. Fonák — törölte repedezett, bütykös kezével az arcát. — Akkor isten éltessel — köszöntötte a vendég. — Sose gondoltam volna, hogy igy élem meg a hat­vankettedik esztendőt, — Meghalt valakije? — Nincs énnekem senkim. De pénzem sem egy pohár italra. És tényleg most lenne hat­vankét éves, éppen ma? Le­het ez afféle rászedés is. S ezt értésére is adta a ven­dég. Dezső bácsi pedig koto­rászni kezdett a zsebében. Előkerült egy szakadt fény­kép, gyűrött újságkivágás, végül a személyi igazolvány. Abban pedig ott volt az öreg állításának bizonysága: pon­tosan hatvankét éves. Ennyi ceremónia után már a ven­déget illette a szó, s nem is kérette magát tovább. — Szereti a pálinkát? I — Hogy mondja? — tar­totta füléhez a kezét az örea, — Mondom, inna pálinkát? — Hát ha megtisztel vele, uram! — Kereken négy deciig helyzet tartott ez a tisztelet. Ek­kor azonban megmakacsolta magát a jólöltözött, Dezső bácsi látta, emberére akadt, újabb igénnyel rukkolt ki: kellene neki egy alkalomhoz illő ebéd is. A vendég ösz- szeráncolta a szemöldökét, amin persze nemigen lehet csodálkozni, mert az; ilyen kérés még a legnagyobb ba­lekot is mellbeütötte volna. A vendég szófián lett, jelez­ve: a potya kapui bezárul­tak. Hanem a visszautasítás nem veszi kedvét az öreg­nek. Valakinek a vára min­dig bevehető, s ha már fizetnek, elfelejt mindent, A minap láttam ismét. Pontosan 3 forintot kért. Az­tán jött még 50 fillérért és kisvártatva újabb 40 fillért kért. A „sima” üveges sör­nek ugyanis ennyi volt az ára. Megállt mellettem csüg­gedten, egykedvűen nézett maga elé, faggatni kezdtem. — Család? — Nincs, senkim. Harminc­négyben még önálló csizma­dia voltam. Feleségem meg­szökött a legjobb barátom­mal. — Miből él? — Kapok 250 forint *e~ gélyt, szenet hordok, meg ami jön, Mindent elvállalok, Ide is bejönnek értem. — Nézem az öreget. Zsír­tól fénylő sapkája a fején, a vedlett vasutaskabát lö­työg rajta. Ápolatlan. — Hol lakik? — A Pécskőn, egy cigány- családnál. Nagyon jók hoz­zám. A cigányok szeretik a szegényembert. Szociális otthonba lenne a helye. Ott kipna tiszta ru­hát, ételt, figyelmet. Mon­dom neki, de egyáltalán nem sejtettem, mit okozok vele. Megsértődött. Indulatossá lett, s mint akit arcul csaptak, gyorsan fakévnél hagyott. Állítólag ajánlotta már a tanács neki a szociális otthont, de nem egyezett bele. Enélkül pedig semmit sem lehet tenni. így szól a törvény. Fonák hely­zet. '■ Tántorogva ballagja alko­nyaid életének napjait. Egy kába. pillanatában elragad­hatja autó. vonat, rosszul es­het.. . A kocsmákban talán majd meqfegvzi.k: meghalt Dezső, a potyáé. Gulyás Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents