Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

VILAC pfot FTAR.TAT. EGYESrUETÜK* töűTAR Tavasz a parkban NOGRAD megy, ei bizottsága és á megyei j an ács ea«>*/v4^ XXIII. ÉVF. 70. SZÁM ARA: 50 FILLÉR iiniiiii n mi wi mm h 1967. MÁRCIUS 23. CSÜTÖRTÖK líadhík a megbízólevelei megvénk orizággvníléii képviselőinek Országszerte megkezdődött a március 19-én megválasztott országgyűlési képviselők meg­bízólevelének átadása. Tegnap délután Salgótarjánban, a me­gyei tanács dísztermében ta­lálkoztak a választókerületi bizottságok tagjai és a meg­választott országgyűlési kép­viselők. Az ünnepség során Marczi- nek István elvtárs, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára köszöntöt­te az országgyűlési képviselő­ket, a választókerületi bizott­ságok tagjait. Ezután Matúz József elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára, a megyei választási bizottság elnöke emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében elmondot­ta: megyénk községeiben, vá­rosaiban 165 013 választópol­gár adta szavazatát a Haza­fias Népfront jelöltjeire. — Ez a választás a nép képviselőinek megválasztása volt, egy népszavazás eredmé­nyével ért fel — mondotta a többi között. A választópolgá­rok hitet tettek pártunk IX. kongresszusának határozata, a párt politikája mellett. Meg­választották azokat, akik mél­aktív harcosai a szocializmus teljes felépítésének — jelen­tette ki Matúz József elvtárs. Ünnepi beszéde további ré­szében hangsúlyozta, hogy ez a választás a szocialista de­mokratizmus jegyében zajlott le, a dolgozó tömegek mond­tak véleményt az ország sor­sáról, jövőjéről. Szólt Matúz elvtárs a választókerületi bi­zottságok megbízatásáról is, ami ugyancsak négy évre szól. Feladatuk, hogy tartsák to­vábbra is a kapcsolatot a vá­lasztópolgárokkal, a képvise­lőkkel, segítsék a képviselők munkáját, a fogadóórák szer­vezését, a panaszok, észrevéte­lek továbbjutását. — A megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, a megyei tanács és a választási elnökség nevében köszönetét mondok az eddig végzett munkáért. Az országgyűlési képviselőktől azt kérem, olyan aktivitással kép­viseljék megyénket, körzetü­ket, amilyen lelkesedéssel megválasztották önöket. Ak­kor biztosak vagyunk abban, hogy megyénk fejlődése töret­len, zavartalan lesz. Ezután a választ ókoridét) bizottságok elnökei kedves szavak kíséretében adták át a tóan képviselhetik a dolgozó- megválasztásról szóló megbí- kat a Parlamentben, a külön- zólevelet Brutyó János elvtárs- böző szintű tanácsokban, akik nak, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága elnökének, Jedlicska Gyula elvtársnak, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága első titkárának, Róka Mihály vezérőrnagy elvtárs­nak, Sümegi János elvtársnak, a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet elnö­kének, Schuehmann Zoltán elvtársnak, a MŰM Balassa­gyarmati Szakmunkásképző Intézet igazgatójának, Varga Tiborné elvtársnőnek, a pász­tói 2-es számú óvoda vezető­jének, Gajdár Pál elvtársnak, a székvölgyi bányaüzem szoci­alista brigád vezetőjének és Gajdos János elvtársnak, a Balassagyarmati Körzeti Föld- művesszövetkezet igazgatósági elnökének. Az országgyűlési képviselők nevében Brutyó János elvtárs mondott köszönetét, aki hang­súlyozta, hogy nagy megtisz­teltetés képviselőnek lenni, különösen itt Salgótarjánban, illetve Nógrád megyében. Mint mondotta: — A bizalo­mért igyekszünk jól dolgozni, kivesszük a részünket a mun­kából, hogy újabb eredményes négyéves ciklust záriunk majd le. tíankó János elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a megyei ta­nács nevében köszöntötte az országgyűlési képviselőket. A tsz-kongresszos elüti A Központi Statisztikai Hi­vatal összeállította a tsz-ek fejlődésének érdekesebb ada­tait. Az pzeket tartalmazó kis könyvet megkapják a tsz- kongresszus résztvevői, ké­sőbb pedig más érdeklődőknek is közreadják. A kiadvány a többi között megállapítja, hogy 1966-ban a szövetkezetek az ország termő- területének 68 százalékát művelték és a mezőgazdasági áruforgalom 75 százalékát adták. A tsz-ek szolgáltatták a kenyérgabona 74, a cukor­répa 92, a zöldségfélék 86, a vágósertés és a vágómar­ha 55, a tej 45 százalékát. A közös gazdaságok min­den _ katasztrális holdnyi -zántóterülete átlagban 2650 forint értékű terméket bocsá­tott az állam rendelkezésé­be, 850 forinttal többet, mint öt évvel korábban. Különö­sen vágóállatokból és állati termékekből adnak jóval na­gyobb mennyiséget. A szövetkezetek közös va­gyona 1961 óta több mint kétszeresére nőtt. Az egy holdra számított közös va­gyon azonban némelyik he­lyen kétszer akkora, mint más, gyengébb tsz-ekben. Koppány György felvétel« Előkészületek a központi szürkevas-öntöde kivitelezéséhez A szovjet vendégek salgótarjáni látogatása Baráti beszélgetés az illegális kommunistákkal Vízügyi tanácskozás íi isterenyén — Óriás víztározók u lengyendi völgyben A Salgótarjánban tartózko­dó szovjet vendégek G. V. Szredin vezérőrnagy, az ide­iglenesen Magyarországon tar­tózkodó szovjet katonai ala­kulatok parancsnokhelyettese, az 1944-es felszabadító harcok salgótarjáni frontparancsmoka. Sz. A. Markov alezredes és J. V.Ponomarev, a Szovjet­unió Budapesti Nagykövetsé­gének első titkára tegnap foly­tatta városlátogatási program­ját. A vendégeket elkísérte út­jára Alics János, a megyei pártbizottság tagja, Szalai Gás­pár, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első tit­kára és Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács VB-elnöke. A szovjet vendégek délelőtt ellátogattak a Salgótarjáni Acélárugyárba, ahol Tóth Ká­roly, a nagyüzemi pártbizott­ság titkára, Ürmössy László, a gyár főmérnöke,a társadal­mi szervek képviselői fogad­ták. Tóth Károly ismertette a gyár fejlődését, a párttagok, a szocialista és ifjúsági brigá­dok munkáját. Ezután a ven­dégek és a vendéglátók meg­tekintették a huzalmű, a hen­germű és kovácsoló gyárrész­leget, ahol a szovjet vendégek beszélgetést folytattak a gyár­részleg dolgozóival. A Salgótarjáni Öblösüveg­gyár kapujában Csábi Imre. sz üveggyári pártbizottság tit­kára és Varga Gyula, a gyár igazgatója köszöntötte a ven­dégeket. Varga Gyula igaz­gató tájékoztatója után meg­tekintették a fazekas kemen­cét, az új finomfehér kád­kemencét, s az új feldolgozó üzemet, ahol kisebb beszélge­tés is kialakult a vendégek és a gyár dolgozói között. Délután kedves, baráti ta­lálkozóra került sor a me­gyei pártbizottság székházá­ban. A felszabadító harcok frontparancsnoka az illegali­tásban dolgozó kommunisták egy csoportjával beszélgetett A megyei szállítási opera­tív bizottság tegnap ülést tar­tott, amelyen — más napiren­den szereplő kérdéseik között — a 2. számú AKÖV képvi­selője beszámolt az autóbu­szok nyári menetrendjének előkészületeiről. Az aiutóbu- Sizok nyári menetrendje kö­rülbelül május közepén meg­jelenik, és május 29-én ér­vénybe lép. Tekintettel arra, hogy a Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt több járatáról le­mondott. az idén lehetőség nyílott új helyközi autóbusz- járatok indítására. Közülük kettő — Csesztve—Balassa­gyarmat, illetve Albert-akna— Gusztáv-telep—Salgótarján kö­zött — január óta már közle­kedik. Az új menetrenddel megkezdik a közlekedést a el, ahol felelevenítették az 1944-es harcok dicső emlékeit, a Vörös Hadsereg és az ak­kor illegalitásban dolgozó kom­munisták, a szénmedence bá­nyászainak együttes küzdel­mét. A szovjet vendégek a kora esti órákban visszautaztak Bu­dapestre. Buják—Pásztó, Mizserfa—Ka­zár—Salgótarján, Nézsa—Nóg- rádsáp—Beroel—Balassagyar­mat, Vizslás—Salgótarján— Somoskő, Rimóc—Szécsény— Nagylóc, illetve Szátok—Te- resike—Rétság helyközi jára­tok. A MÁV Budapesti Igazgató­ságának képviselője elmon­dotta, hogy a MÁV új menet­rendje 1967. május 28-tól 1988. május 25-ig lesz érvényben, anyaga már a nyomdában van. Tartalmaz néhány Nógrád me­gyére kedvező személyforgal­mi menetrendi változást is. A Hatvanból 23 óra 19 perckor induló és Pásztóig, valamint vissza közlekedő vonatot 1967. május 28-tól Salgótarjánig közlekedtetik. Innen 4 óra 18 perckor indul Szolnokra, ahol Megkezdődtek az első elő­készületek a Kistérenye köze­lében a harmadik és negyedik ötéves terv időszakában léte­sítendő központi szürkevas­öntöde megépítéséhez. Már­cius 21-én, kedden, a kistere- nyei általános iskola előadó­termében tartották a vízbe­szerzési tanulmány terv bírá­latát a beruházásban érdekelt vállalatok, intézmények, szer­csatlakozása lesz Debrecen, Szentes és Békéscsaba felé. Hatvan állomáson közvetlen csatlakozása lesz Budapestre, ahová munkanapokon 7 óra 8 perckor, munkaszüneti napo­kon 6 óra 56 perckor érkezik. A 308. számú, Budapestről je­lenleg 17 óra 28 perckor in­duló gyorsvonatot 45 perccel később indítják, csatlakozása Csehszlovákiába Somoskőújfa­lun kedvezőbb lesz. Régi kí­vánság teljesül azzal, hogy május 28-tól munkanapokon Vác és Balassagyarmat között 16 óra 30 perces indulással személyvonat lesz Drégelypa- lánkra, amely onnan 19 óra 30 perckor fordul és Vácra 21 óra 24 perckor érkezik. Köz­vetlen csatlakozása lesz Bu­dapestre, ahová a vonat 22 óra 37 perckor érkezik. vek képviselőinek részvételé­vel. A beruházást előkészítő és lebonyolító Öntöde Vállalat létesítmény irodájának meg­rendelésére tavaly december­ben a MÉLYÉPTERV szak­emberei láttak hozzá a hálom változatot tartalmazó tanul­mányterv elkészítéséhez. A keddi tárgyalásnak az volt a célja, hogy a képviselt válla­latok, szervek érdekeinek szempontjából elbírálják: a három változat közül — vagy azokon kívül — milyen víz- beszerzési megoldások szol­gálják legelőnyösebben a léte­sítendő üzem vízellátását. A vitában egyértelműen el­fogadták a MÉLYÉPTERV I. számú változatát, illetve an­nak továbbfejlesztését. Az I. számú változat szerint az új üzem számára úgy biztosítják a vizet, hogy a nagylengyendi völgyben (Nagybátony mel­lett), a lengyendi patak víz­gyűjtő területén völgyzáró gátakkal víztározó rendszert építenek. Tekintve, hogy az így nyerhető víz még nem elegendő, a Zagyva folyóból, felszíni vízkivételi művek ré­vén vizet termelnek ki, és azt szivattyúkkal a tározóba emelnék át. A víztározó rendszer befogadóképessége hárommillió köbméter. Az I. számú vízbeszerzési változat kiviteli költségeit a MÉLYÉP­TERV szakemberei százhar­minchétmillió forintban jelöl­ték meg. A vita során szóba került, hogy az I. számú változat egyik vitatható pontja az. hogy a Zagyvából kitermelt, és szivattyúkkal a tározókba át­emelt víz évi üzemköltségei körülbelül egymillió-kétszáz­ezer forintra tehetők. E költ­ségek csökkentése, valamint a kivitelezés olcsóbbá tétele ér­dekében a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztálya figyelemreméltó ja­vaslatot tett. AZ ÉKV javas­lata szerint a felszíni vízkivé­teli mű és szivattyúrendszer helyett előnyösebbnek látszik a lengyendi víztározókon kí­vül további két tároló létesí­tése az Iványi és a Bárna patakok forrásvidékén. Az in­nen biztosítható vízmennyiség szivattyúk nélkül, gravitációs úton továbbítható. A javaslat mellett szól, hogy elfogadásá­val az általános kiviteli költ­ségek jelentős summával — becslés szerint mintegy öt­ven—hatvanmillió forinttal — csökkenthetők. Olcsóbbá te­szi az üzemköltséget is, mert a természetes vízgyűjtő terüle­tekről nyert vizek kevesebb tisztítást igényelnek, illetve a víz tovább(tására mellőzni le­het a drága szivattyúkat. A beruházó és tervező in­tézmények képviselői a javas­latot indokoltnak tartották, és felhasználásának lehetőségét a tervezés során megvizsgálják. Az értekezlet nem vetette el végleg, és vizsgálatra mél­tónak nyilvánította a II. és III. számú változatot, illetve azok elemeit, csakúgy. mir\t a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak újításként benyúj­tott vízbeszerzési javaslatát. A megyei szállítási operatív bizottság ülése Új autóbuszjáratok, járatsűrítés, kedvező vasúti menetrend-változások

Next

/
Thumbnails
Contents