Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
196*7 fehni ár 17 péntek K66R* O 3 Á tudomány egyik erődje Hányán segíti a laboratórium a mezőgazdasági termelést? Megyénk állami gazdaságaiban a terméshozamok növelésében egyre nagyobb szerepet kap a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok laboratóriumának munkája. Több olvasónk kérésének tettünk eleget, amikor ellátogattunk a gyakorlatot segítő tudomány ebbe az egyik erődjébe. Nyolc —tízezer talajminta Vezetőnk Gergely Lajos, az igazgatóság laboratóriumának irányítója elmondta, hogy a munkát 1963-ban kezdték meg. Kezdetben az igazgatóság gazdasági agrokémiai igényemen ellátása volt a feladat, majo fokozatosan alakult ki a ma, szervezet. Munka akad bőven, Nógrád- ban 35 ezer, Pest megyében 142 ezer hold vizsgálata, talajtérképezése már magábavéve elég. A munkatársak között találunk vegyészmérnököt, mezőgazdasági mérnököt, vegyész, élelmezési- és mezőgazdasági szaktechnikusokat. Az egyik fő részlegünk az agrokémiai, a másik az analitikai. A ' á ni •« é' millió forint értékű álló- és fogyóeszköz segíti, így többek között az analitikai meghatározásokhoz a legkorszerűbb műszerek állnak rendelkezésünkre. A genetikus üzemi talaj térkép, és az azt kiegészítő kartogram- mok, valamint a szöveges tanácsadás megmutatja nemcsak a különböző talajféleségeket, hanem a talajszintak elhelyezkedését, a talajok mészállapo- tát, tápanyagellátottságát, továbbá öntözésre való alkalmasságát Évente a talajvizsgálatok során 8—10 ezer talajmintát vesznek, és közel 5000 tápanyagvizsgálat kerül sorra. Alapos munkát végeznek, mert például a tápanyagvizsgálatokhoz 10 holdanként 20-—25 helyről kell mintát venni. Egy mintán átlagosan öt vizsgálatot végeznek el. Ennek az az eredménye, hogy a nagyüzem táblánkénti részletezésben kap tanácsot. laj művelhetőségének mélységére, valamint módszerére, így a forgatásos és lazításos mélyművelésre tett többek között javaslatot. Ennek alkalmazása a gépállomány jobb kihasználását, s ezáltal költségmegtakarítást eredményezett. Igen jó eredménnyel használták a tápanyag-kartogramokat. Ezek táblánként adják meg a talaj tápanyag-ellátottság, s lehetővé teszik, hogy a tervezett termésszini eléréséhez szükséges műtrágyaféleségek a megfelelő meny- nyiségben kerüljenek felhasználásra. Már az első évben feltűnő volt az, hogy a korábbi műtrágyafelhasználássa) szemben egyharmaddal növekedett a nitrogén, felényivel a foszforműtrágyák szükséglete, viszont káliumra jóformán nem is volt szükség, mert az megfelelő mennyiségben rendelkezésre állt a talajban. A tápanyag-arányok helyesen történt kialakítása biztonságosabbá tette a termelést Megkérdeztük Glatz Ferencet, az állami gazdaság igazgatóját is, hogy számukra mit eredményezett a laboratórium segítsége? Elmondotta, hogy talajjavítással, a műtrágyázá- si tanácsadás alapján kialakított talajerő utánpótlással jelentősen növelték a terméshozamokat. Kukoricából például 1961-től számítva 16 mázsa volt a legmagasabb holdanként! átlagtermés, ezzel szemben tavaly 20,05 mázsára nőtt az átlag Még talán ennél is lényegesebb, hogy az állattartás szempontjából annyira fontos lucernából 1961 óta sohasem sikerült 18 mázsánál nagyobb hozamot elérni, tavaly viszont megközelítette a 33 mázsát az átlagtermés. A laboratórium javaslatára kezdték el alka’ mázni a gazdaságban a foszfor-műtrágyázás Kreybig Lajos-féle módszerét. Néhány igen erős lejtésű táblán pedig a laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy ezek talaja szántóföldi művelésre nem alkalmasak, s erdősítést javasoltak. Ez azóta meg is történt, javaslatára víztárolót építettek, mely biztosítja a komlótelep öntözését. Másik fontos munkája a laboratóriumnak a gazdaságok által rendszeresen beküldőd takarmányok béltartalom-, karotin- és ásványi anyag vizsgálata így az állattenyésztők pontosan tudják, hogy a takarmány mennyi fehérjét, keményítőt, kalciumot, foszfort, vagy karotint tartalmaz, s ennek megfelelően állítják össze a napi adagokat Évente csaknem 2000 takarmánymintát vizsgálnak meg, ezt a szolgáltatást. valamennyi Nógrád megyei állami gazdaság igénybe veszi Ezen a munkaterületen idén úiabb lépést kívánnak tenni. A talaj, a növénytermesztés. közelebbről a takarmánytermesztés és az állattenyésztés összhangját igyekeznek kialakítani. Új vizsgálatok Üjabb munkaterületként jelentkezik az állatok vérsavójának vizsgálata. Ez fontos útmutatást ad az állati szervezet, valamint az állat egye.« szerveinek kellően kiegyenlített működésére Tavaly 500 állat vérsavóját vizsgálta folyamatosan a laboratórium Adataival hozzájárult a hozamok növeléséhez, a szaporulat biztosítás' hoz. Megyénkből a Pásztói Állami Gazdaság tehenészetét vizsgálták. Idén ezt a szolgáltatást más gazdaságokra is kiterjesztik. Az ez évi feladatokról szólva a továbbiakban még megtudtuk. hogy még a tavaszi munkák előtt átadják a Bor- sosberényi Állami Gazdaság, és a Szécsényi Tangazdaság vezetőinek a genetikus üzemi talajtérképet. Így azok adatai, tanácsai már az idén segítik a munkát. De ha év közben bármelyik gazdaságban is problémák adódnak, a laboratórium vizsgálataival. munkájával mindig rendelkezésükre áll Náhllk György líj követelmények az újító—-feltalsló mozgalomban Az ipar jogvédelmi fogadónapok tapasztalatai megyénkben Az Országos Találmányi Hivatal az újító- és feltaláló mozgalomban végzett csaknem két évtizedes irányító munkájában fontos helyet foglal el a fogadónapok szervezése. Ennek során kicseréljük a mozgalomban szerzett tapasztalatainkat a gyárak, üzemeik vezetőivel és dolgozóival, tanácsokat adunk a felmerülő jogi ügyintézési prob- émákhoz, ezen kívül a legfrissebb kívánságoknak megfelelően tájékoztatást is adunk egyes konkrét iparjogvédelmi ügyekkel kapcsolatban A fogadónapokat Nógrád megyében is a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezésében bonyolítottuk le 1966-ban. Az SZMT székházban 4, a salgótarjáni Öblösüveggyárban izedig egy alkalommal tartottunk iparági :ellegű fogadónapi tájékoztatást. Ennek során több konkrét ügyben intézkedtünk. Az öblösüveggyárban a transzformátor-állomás rekonstrukcióját segítette elő az az újítási javaslat amelynek alkalmazásával majdnem félmilliós értékű termelés- kiesést sikerült megakadályozni. A javaslatot bevezették, azonban az újító és a gyár között folyó díjvita több hónapig elhúzódott, mert a végrehajtási utasítás szerint csak 800 forintig fizethet eszmei díjat a gyáregység vezetője. Hivatalunk eljárt a felettes szerveknél, melynek eredményeképpen az újítóknak kifizették a megérdemelt 20 ezer forintos eszmei díjat. A fentiekhez hasonló témájú panaszok hívták fel a figyelmünket arra, hogy az Országos Üvegipari Vállalat újítási végrehajtása már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek. Megváltoztatása céljából eljártunk az Építésügyi Minisztériumban is. Tárgyalásaink után elkészült az új végrehajtási utasítás tervezete, amelyet valószínű rövidesen eljuttatnak a gyáregységekhez. Egy másik fogadónapunkon előadták: az egyik vállalatnál beadott újítási javaslatot azzal utasította el az elbíráló, hogy a téma szerepel a műszaki fejlesztési tervben. Vizsgálatunk során megállapítottuk. hogy a terv valóban tartalmaz, ólyan bekezdést, mely szerint a feladatot meg kell oldani, de nem írja elő annak végrehajtási módját, azaz a témát csak mint igényt Veti fel. Az újítási javaslat viszont ennél jóval többet tartalmazott. Ismertette a megoldás módját, a teljes technológiát és mellékelte hozzá a rajzokat. A javaslat viszonylagos újdonsággal, is rendelkezett Megoldott egy műszaki fejlesztési feladatot, amelynek révén más fontos téma megoldására kapacitást szabadított fel. Néhány esetből arra következtettünk, hogy az elbírálók nem ismerik kielégítő módon a 29/1959-es számú kormányrendeletet. Ez nem is baj, hiszen minden vállalatnál van újítási előadó. Ezeknek a feladata, hogy tájékoztassák a vezetőket Bár a megyében minden vállalatnál van újítási előadó, de számukra nem minden esetben biztosítják azt az időt, amit az ügyintézésen kívül igényel még a mozgalom. Több vezető elfeledkezik arról, hogy az újítási — feltalálói tevékenység — jórészt mozgalmi jellegű. Nehezíti a helyzetet, hogy esetenként az előadók sem ismerik alaposan a rendeleteket. Emiatt néhány elbíráló nem kéri ki a szakelőadó véleményét. vagy ha ezt megteszi, akkor sem a rendeletnek megfelelően bírálta, el "z újítást. Ez arra késztet bennünket, hogy a jövőben az újítási előadói hálózatot magasabb szín« vonalon képezzük ki, hogy méltó partnerei legyenek az egyszemélyi elbírálóknak. Vannak olyan ügyek is, amelyek rendezéséhez kevés a mozgalmi szervek segítsége. Maguknak az újítóknak kell jogaik érdekében megfelelő időben jelentkezni, hogy ügyük ne évüljön el. Még jobb az, ha a tanácsadáson kívül megismerkednek a rájuk vonatkozó rendeletek előírásaival. Az elmúlt év tapasztalatából azt is leszűrtük, hogy az SZMT közgazdasági bizottsága rendelkezik olyan tapasztalt szakkáderekkel, akik az ellenőrzések során képesek felderíteni a súlyosabb mulasztásokat. Ezeket helyben, egyre nagyobb sikerrel meg is oldják. A jövő bonyolultabbnak ígérkező problémai azonban más követelményt írnak elő. Növelni kell azoknak a szakkádereknek a számát. akik nemcsak szakmailag, hanem politikailag is tárgyalóképesek, ha a vezetőknek más a véleményük egy-egy konkrét üggyel kapcsolatban. mint az újítási előadóknak. Szóba került, hogy a fogadónapokat az SZMT társadalmi munkatársai bonyolítsák le, az Országos Találmányi Hivatal szar- értői viszont csak a nagyobb problémák kivizsgálásába kapcsolódjanak be. De jó lenne esetenként tájékoztató előadások tartásával bővíteni az újítással foglalkozók ismereteit. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos irányelvek arra ösztönöznek bennünket, hogy a megfelelőbb ösztönzők kialakításával tovább segítsük az újító és feltaláló mozgalom kibontakoztatását. Barna Ferenc az Országos Találmányi Hivatal munkatársa A gyakorlati szakember pontos és alapos tanácsot kap a talajművelésre, talajjavításra, a műtrágyázásra, a műtrágyák .mennyiségének és minőségének megfelelő megválasztására De szükség esetén a talaj- védelem és öntözés kérdéseiben is részletes felvilágosítási tudnak adni, de az üzemszervezés is hasznos tanulságokat merít belőle, például az üzemágak arányainak megállapításánál. Nógrádkővesdi tapasztalatok Felvetődik a kérdés, hogy azok a gazdaságok, amelyek mar megkapták az üzemi talajtérképet, miként használták fel ezeket. 1965-bén készült el a több mint öt és félezer holdas Nógrádkövesdi Állami Gazdaság üzemi talajtérképe. A javaslatokat már az őszi munkák során felhasználták. Így igen hasznos volt a gazdaság részére a talaj művelési kartogramm, mely a tahapesolat a gyakorlattal De térjünk vissza a laboratóriumba! Vajon az üzemi talaj térkép kiadásával megszűnik a laboratórium kapcsolata a termelőüzemmel? Nem. Sőt tulajdonképpen ezzel kezdődik. Hiszen felhasználásukkal a laboratórium állandó talajművelési, műtrágyázás! tanácsadással segíti a termelő- munkát. Négyévenként pedig újból vizsgálják a táblák tápanyag-ellátottságát, s a tényleges állapotot figyelembe véve adnak segítséget a hozamok növelésere. Jól felhasználta a Pásztói Állami Gazdaság is a laboratórium-adta lehetőségeket A nógrádkövesdiekhez hasonlóan javították a tápanyag gazdálkodást, s ezen túlmenően lucernásuk és zöldségkertészetük vízrendezésében és öntözésében használták fel a? üzemi talaj térkép adatait. A Sziráki Állami Gazdaságban a laboratórium munkatársainak Jól haladnak a szerződéskötések Az idei tervek szerint 3200 told burgonya termésének értékesítésére kőit szerződést a .erroelőkkel a MEK. A szerződéskötés munkája lassan befejezéshez közeledik, hiszen a terület nagy részére, 2842 holdra már leszerződtek a közös gazdaságok, egyéni e emelők. Jó hatással van a burgonyatermesztésre, hogy az állam ebben az évben bizonyos cikkekre, így a burgonyára is bevezette az ártámogatást Eddig ugyanis több gazdaságban nerfi termelték szívesen ezt a viszonylag kis iövedelmet hozó növényféleséget. A rendelkezések szerint a burgonyatermelő közös gazdaságoknak minden mázsa termés után ártámogatást biztosítanak. Az ártámogatás ösztönző hatása máris érezhető, hiszen több termelőszövetkezet kérte a MÉK-től a szerződéses területek növelését. A termelési kedv növekedése bizonyára azt eredményezi, hogy a korábbi évektől eltérően, amikor a szerződött mennyiségnek csak 60—70 százaléka került értékesítésre, most számolni lehet a tervek 100 százalékos teljesítésével. A zöldségféléknél a szerződéskötéseknél bizonyos elmaradás mutatkozik. Ennek a magyarázata, hogv a tervektől eltérően a MEK az idén csak uborkára, vöröshagymára és zöldpaprikára köt szerződést. röe#a néni... Kitüntették Vida István traktorost Vida István tolmácsi traktoros tavaly egész évben egyenletes, kiváló munkát végzett. Kora tavasztól késő őszig, a hó lehullásáig munkálkodott. Különösen a talajmunkában nyújtott kiváló teljesítményt. Sok traktorost megelőzve csaknem kétezer normálhold talajmunkát végzett el. A november 20- tól december 20-ig terjedő időszakban — a mélyszántási munkák utolsó szakaszában — csaknem kétszáz hold mélyszántási teljesítménnyel az első he'ven vérzett a megye gép. és gépjavító állomásainak traktorosai közül. A téli fagyok beálltával a .műhelyben, a gépjavításban hasznosíthatja szaktudását. Hégi dolgozója a gépállomásnak, s a tizenöt év alatt ritkán kellett igénybe vennie a szerelők segítségét.. A szaktudás segített a gépjavításban is. Felkészültsége, gondossága azon is meglátszik, hogy az ő gépére az átlagosnál jóval kevesebb anyag-alkatrészt; fordítottak. Ennek megfelelően kedvezően alakult a keresete is. Jó munkája eredményeképpen nem volt ritka az olyan hónap, amikor a bére ötezer forint fölé emelkedett. Igaz, ezt nem nyolcórás munkával érte el, de ő fáradságot nem ismerve dolgozott másfél műszakot is. A megyei operatív bizottság értékelése és döntése alapján a gép- és gépjavító állomások traktorosai közül Vida Istvánt érte az a megtiszteltetés, hogy felterjesztették a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésre. A kitüntetést és az ezer forint jutalmat a napokban adták át a traktorosnak. Megérdemelte. Egymillió forint tartalék Készpénzes munkadíjazás a balassagyarmati Palócföld Tsz-ben A balassagyarmati Palóc- egyéb módszerek alkalmazá- föld Termelőszövetkezetben sa mellett — növelje a közös megtartották ez év első köz- munkában rendszeresen részt- gyűlését. A közgyűlésen a vevők számát, s ezzel fokoz- dolgozó tagok teljes létszám- za a termelést. Az elnök hangban megjelentek, de jócskán súlyozta, hogy a készpénzes a nyugdíjasok közül is. A ve- munkadíjazás fedezetéül egy- zetőség javaslatát Halaj Fe- millió forintos tartalék áll renc tsz-elnök terjesztette a rendelkezésre —, a tavalyi közgyűlés elé. Javasolta, hogy jó munka eredményeként: a tsz térjen át a készpénzes munkadíjazásra. Ez alkalmas- A közgyűlés a javaslatot mk ígérkezik arra, hogy — egyhangúlag elfogadta. Pontosabb, gyorsabb könyvelés A fal mellett állt. Neki már nem jutott hely, pedig fiatalabbak ültek mellette. Amíg meg nem szólalt nem vettem észre. Vékony testén lógott a ruha. Az ünneplő fekete. Az arcát csak a fekete kendő sejttette. A rossz világításban nem látszottak a ráncok. Olyan volt mint a többi falusi asszony, csak valamivel öregebb. Amikor megszólalt, felnevettek az emberek. Valaki megjegyezte az első sorban: „Rajta Tera néni! Mondja csak!’ A nevetéstől belészorult fl szó, mint aki megijedt. A csendben azonban megjött a hangja. Vékony, rekedtet hang, amelyet már jócskán elköszörült az idő. „Régen olyan örömmel mentem dolgozni. Most meg nem tudom mi lesz velem, menjek-e?” Nem értettem mit akar ezzel mondani az öregasszony. Az egyik termelőszövetkezeti vezető súgta: „Üj normákat dolgoztunk ki, s még Tera néni nem ismeri.” Az öregasszony szavaiból nem lett vita. Elnyomták a későbbi hozzászólók. O meg csak állt, fáradtan dőlt a falnak. Ide-oda fordította a fejét, érdekelte mit mondanak a többiek. Hangjából félénkség féltés áradt; hiszen már hatvan fölött jár, s oly jó lenne még dolgozni. Ez a hang sokáig rezgeti bennem. S olyan jólesett, hogy az idős termelőszövetkezeti elnök megnyugtatta, megbiztatta Tera nénit. Az új gazdasági mechanizmus a számviteli munkában az eddiginél nagyobb pontosságot, gyorsaságot követel. — Ez az oka annak, hogy "re valamennyi adócsoportnál bevezetik az Evolut névon ismert átíró-könyvelést — mondották a rétsági köz- :gi adócsoport dolgozói. — \ mi községünk egyike an- ' ,oik az ötnek, amelyben me- mk területén már ebben t évben áttértek az Evolut ' almazására. Az adózókat t szektorba csoportosítva tartjuk nyilván. Mindegyik csoport számára vezetünk naplót is, főkönyvet is. Az át- író-könyveiés karton: ainak használata mindkettőt feleslegessé teszi. Ugyanakkor megszűnik az a hibalehetőség, hogy tévedés folytán más adat kerüljön a naplóba, más a főkönyvbe. Az Evolut- könyvelés körülbelül huszonöt százalékos időmegtakarítást eredményez számunkra. \ későbbiekben áttérünk a épi könyvelésre; az NDK-bói mportálandó gépek napontf láromezer tétel gépi könyve- .ésére alkalmasak.
