Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
4 WOBBlB T«fi7. február 16. csBtiVWSc A választók javasolták a tanács válaszol A pásztói községi tanácstagi jelölő gyűléseken is számos közérdekű javaslat hangzott el. A kérdésekre Csépány István a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke válaszol. Zeke János, Kölcsey Ferenc tót 7. Mos községekben a vízmű építéséhez a lakosságnak nem kell fizetni. Pásztón a hozzájárulás 2500 forint. Miért van ez? VÁLASZ: Az egészséges ivóvíz biztosítása és a község fejlesztése szempontjából redkívül fontos volt, a vízmű-társulat, létrehozása. A lakosság többsége ezzel egyetértett és támogatja a vízmű megvalósítását és ezért hozzájárulásként hajlandó a 2500 forint megfizetésére. Ennek ellenére a teher nagyobb részét az állam vállalja magára. A 21 millió forintos beruházásból csupán 5,3 millió forintot kell a lakosságnak saját erőforrásból biztosítani. A vízmű megépítése valamennyiünk érdekét szolgálja, annak terhét ha részben is, de vállalnunk kell. Tóth Ferenc, Ady Endre út SÍ. Pásztón még mindig nincs művelődési otthon. Mikorra várható a megépítése? VÁLASZ: Igaz. hogy Pásztónak még mindig nincs művelődési otthona. Ismeretes azonban, hogy építése az új SZTK rendelő intézet szomszédságában megkezdődött. Az eddig végzett munka üteme azonban nem kielégítő. Szerződésünk értelmében a Nógrád megyei Tanács Építőipari VállalatnaK a művelődési otthont 1967. december 31-ig meg kell építeni. Tapasztalatunk azonban arról győz meg bennünket, hogy a kivitelező munkája nem kielégítő és a határidő betartása máris veszélyben van. A választópolgárok nevében ezúttal is kérjük a kivitelező vállalat dolgozóit a határidő maradéktalan betartására. Dvorszki József, Ibolya út 4. A perifériákon. így többek között a kastélykert környékén megoldatlan az üzlethálózat problémája. Mi várható e téren? VÁLASZ: Megfelel a valóságnak, hogy a perifériák üzlethálózata megoldatlan. Nemcsak a kastélykerté, hanem az úgynevezett Vásártéren, a Kutriban, és a Homok részen is. A vásárlóknak hosszú utat kell megtenniük mindennapi bevásárlásért. Az fmsz eddig lakásbérlettel és a tulajdonos boltvezetőként való alkalmazásával igyekezett ezen segíteni. Ez a megoldás azonban nem lehet végleges. Ezúton is kérjük az fmsz-t, hogy épületvásárlással, vagy építéssel találják meg a végleges és megnyugtató megoldást. A kastélykerti gond megoldható úgy, hogy a közvetlen szomszédságában levő Kövicses patak mellett kialakítandó házhelyekből vásároljon az fmsz és azon üzletet építsen. Farkas Mihály, Szabadság út 4. Sem mennyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő a kenyérellátás a községben. Milyen változás várható? VÁLASZ: A felvetés jogos. Az elavult, két korszerűtlen sütőüzem elsősorban a minőségi igényeket nem tudja kielégíteni. Alapvetően az új sütőüzem megépítése vezethet eredményre. Ennek üzembe állítása a tervek szerint 1969-re várható. Szükséges lenne azonban a határidő lerövidítése, amelyhez a megyei tanács ipari osztálya segítségét kérjük. De addig is lelkiismeretesebb munkával, az előírások szigorú betartásával segítse a sütőipari vállalat a jogos kívánságok teljesítését. Szőke László, Fenyő út 4: A Körút és egyéb utcák köz- világításának bővítését hogyan tervezi a községi tanács. VÁLASZ: A közvilágítási lámpahelyek száma eléri a négyszázat. Ebből az utóbb: években korszerűsítettünk és nagy fényerejű lámpákkal cseréltünk fel 138-at. Tudjuk, hogy ennek ellenére több utca közvilágítása nem kielégítő. Az igények ismertek előttünk és még ebben az évben gondoskodunk a köz- világítás bővítéséről. Járja néni kálváriája Járja Jánosné, 67 éves asz- szony, sírva kereste fel a balassagyarmati városi KISZ- bizottságot és elpanaszolta. — Honnan fizessek be 1563 forintot. Addig nem tudom kifizetni, amíg az én pénzemet kézhez nem kapom... És panaszából egy tengeri kígyóvá dagadt ügy bontakozott ki. A levél, a csekkek, amelyeket Járja Jánosné megmutatott a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalat (Zagyvapélfalva) 1566 forintos követeléséről szól. A befizetésre tíznapos határidőt tűztek ki. Ugyanakkor egy másik hivatalos irat szerint a megyei bíróság 1966 november 8-án kiadott határozatával Járja Sándornak — a panaszos fiának — 13 ezer forintot ítélt meg a fenti vállalattól. Határidő: tizenöt nap. Jogerős bírósági ítélet a ^Népköztársaság nevében”. Az ítélet kétéves hercehurca után született. Még 1964 decemberében 18 lakást kellett volna átadnia a fenti vállalat elődjének. A megyei bíróság — minőségi és mennyiségi kötbér címén — több mint százezer forintot ítélt meg. A vállalat — fizetés helyett — a családoktól különböző címen kisebb ösz- szegeket követel, amik a bírósági végzésben nem szerepelnek. Az egész ügy most úgy áll, hogy a vállalat nem fizet, amíg saját követelését be nem hajtja. Az építtetők addig nem tudnak fizetni, amíg a vállalattól meg nem kapják igen jelentős követelésüket. Többféle megoldás látszik nyilvánvalónak: első, hogy a vállalat tartsa be a megyei bíróság jogerős határozatát. Ha úgy tetszik (bár ez a követelése csak a bírósági ügy után merült fel) vonja le a neki járó összeget és fizessen a károsultáknaík. Ugyanis a „Népköztársaság nevében” meghozott ítéletek nemcsak a dolgozókra kötelezőek, hanem a vállalatokra is. Nyilvánvaló, hogy a vállalat nem szívesen fizet kártérítést, de a halogatással (mert úgyis fizetnie kell!) újabb kárt okoz, most már az emberek gondolkodásában és ez a súlyosabb. Janák Gyula. balassagyarmati városi KISZ- titkár A Belgrádi Terazián Koppány György felvétele Hasznosan dolgozik-e a hasznos! ndtanáes? A címben fölvetett kérdés egyben már feltételezi, hogy dolgozik Hasznoson a nőszervezet. Ha pedig tevékenykedik, akkor bizonyára nem is haszontalanul. De megvalósítja-e azokat a feladatokat, amelyek egy ilyen jellegű falusi tömegszervezetre hárulnak? Tud-e olyan vonzó programot adni, amely az asszonyokat a közösségen keresztül formálja? És hogyan látja el elsősorban a szövetkezetben dologzó nők érdekvédelmét? Ezekre a kérdésekre a községi tanács elnökének, és a nőtanács titkárának segítségével kerestük a választ. Mit is mond Szalva József vb-elnök? — Nem lehet vitás, hogy községünkben gyenge a nőtanács. De azért van fejlődés. Sokat gondolkoztam már, hol a hiba. A titkárban? Becsületes, egyszerű asszony. Ügy vélem nem egy emberen múlik a tömegszervezet jó, vagy rossz munkája: mindnyájunknak van elgondolkozni valónk. A többi tömegszervezettől sem kapnak kellő támogatást. A női pedagógusok — bár van elég tennivalójuk — távol maradnak a nőszervezettől. Az elnök szavaiból nem nehéz megítélni, hol is szorít a cipő, mit kellene tenni, hogy pezsgőbb nőmozgalmi munka bontakozzon ki Hasznoson. Nincs munkatervük. Készítsenek még most az év elején! Évek óta nem számoltatták be a titkárt a végzett — vagy nem végzett — munkáról. Az olyan vélemény, hogy volt elég más beszámoltatni való — nem lehet elfogadható. A pártalap- szervezet, az új titkár, — Kiss István — vezetésével bizonyára többet foglalkozik a nőszervezettel is, mint korábban. A termelőszövetkezet zöme női tagból áll. A vezetőségben viszont nincs nő. Miért? Munkájukat jobban figyelemmel kellene kísérni és anyagi, erkölcsi támogatásban részesíteni őket. Hol érvényesül itt a nőtanács érdekképviselete? Van tehát bőven tennivaló. A kívülről jövő segítségnek viszont csak akkor van értelme, ha a nőtanács is mindent megtesz, hogy előbbre jussanak. A terápia eredményes, ha ismerjük a diagnózist. Tudjuk, hol, mit kell tenni. Hogyan vélekedik viszont erről Csépe Jó- zsefné, a nőtanács titkára? — Én nem tudom, hol lehel a hiba. Nem érdekli az asszonyokat, hogy mit akarunk csinálni. Horgolótanfolyam? Otthon is horgolhatunk — mondják. Tehát rendezvényeket nem csinálnak, mert nem látogatják. És talán azért is nem látogatják, mert nem csinálnak. És a kör bezárul. Persze évek óta tartó csendéletet nehéz egy kezdeményezéssel megtörni. A kezdeti részvétlenség alábbhagy, ha az asszonyok úgy látják: érdemes az összejövetelekre elmenni, mert ott tanulhatnak esetleg olyasmit is, amit otthon nem lehet elsajátítani. Ahhoz, hogy Hasznoson élénk nőmozgalmi munka bontakozzon ki, a korábbinál nagyobb lelkesedés, és összefogás szükséges. Csak ezek után töltheti be igazán a feladatát: mozgósítani a politikai és gazdasági célok megvalósítására, formálni a nők világnézeti, szakmai és általános tudását, tevékenyen ellátni érdekképviseletüket. Rozgonyi István Préselt nádból készít ízléses, praktikus vikendházakaí a Bács—Kiskun megyei Nádgazdasági Vállalat. Az előkalkuláció szerint a helyszínen felépítve tizenötezer forintba kerül a kis nyaraló, melynek húsz négyzetméternyi alap- területe beton és két helyiségből áll (MTI foto —* Fehérváry Ferenc felv.) ^párh iLza mű j t&idfaiet&k Az író — Szép ez a Szigliget... Jó ez a pihenés, de én nem fogok pihenni.., Hogyisne! Most amikor ... Azért ezt nem gondoltam volna... Ugyan, miért ne? Népszerű vagyok. Népszerű vagyok! Ez kétségtelen. Nézzük csak, hogyan is volt? Szigligetre a szokott módon — beutalóval és természetesen vonattal jutottam el. Az alkotóház „vezérkara” buszt küldött elénk Keszthelyre. Budapest—Keszthely között nagyon megszomjaztam. Mondom magamnak: — egy üveg serital jót fog tenni. és azzal nekivágtam az imbolygó vagonoknak. Hamar megtaláltam a büfés kocsit. Nagyon rendes gyerek volt az a büfés. Azonnal láttam rajta, amikor beléptem. A sör? Ki figyelt oda? Sör. Számít, számíthat valamit, amikor az embertől szószerint idéznek?! Azt mondja nekem az a nagyon rokonszenves, müveit, kétségtelenül fogékony gyerek, az a büfés — Jó napot, lró Űr! Az ember elindul hazulról, a ködös, latyakos fővárosból, és nem is gondolja, hogy... Csak arra számítottam: majd az, alkotóházban jól kipihenem magam. Rengeteg munkám volt mostanában a hivatalban, írni? Otthon is lehet. Most már más a helyzet! Kötelez, igen is: KÖTELEZ a népszerűség ... Olvasóim várják a gondolatokat, a szép kerek történeteket — Tőlem. Ez igen, ez most már így lesz, de mikor volt másként? Amit tegnap a Hungáriában Sz. mondott rólam az egy disznóság, és rágalom! Igen is népszerű vagyok, le sem tudnám tagadni... Ezek után! A büfés — Tele vagyok jó sztorival ... Többnyire gyorsvonatokon teljesítek szolgálatot. Tudja, a büfés kocsiban. Van egy mondás. Tulajdonképpen tőlünk, büfésektől ered, de ezt nem sejti senki... „Aki belép a büfés kocsiba — már be van . csapva!” — Valahogy így. Jó szakma. Érteni kell a módját. Persze a mondást nem kell egészen komolyan venni. Szakmai sovinizmus ... Azért van benne valami. Nézze, magának elmondom, mert olyan képe van, mint egy... Az átverés már a sörnél kezdődik. Kétféleképpen lehet csinálni... Az egyik a „beverés”. Ez azt jelenti, hogy „felhígul” a sör. Persze nem magától. Nem fér dolog, egy gyerek is meg tudja csinálni nem szeretem. A másik: a „leemelés”. Művészet. Bűvészet. Gyakorolni kell, ha lehet — tükör előtt. A titka? Tudja mit? Mindent azért magának sem mondok el. Nem is erről, a sztorikról akartam beszélni. A múltkor bejön hozzám egy barnakabátos mikulás és egy üveg sört kér... Nagyon el volt kenöd- ve, láttam rajta, hogy kitikkadt valahol, de mást is megfigyeltem ... A pasas ismerős volt valahonnan. Mialatt „leemeltem” egy fél ■pohár sört az üvegéből (dolgozni akkor is kell, ha gondolkodik az ember!) jól megfigyeltem az arcát. Akit én egyszer megnézek magamrtak, ezer év múlva is megismerem... Nem voltam én mindig büfés. Egy időben a Danúviában skeráltam, akkor találkoztam a barnajakós mikulással. Csináltunk egy olyan irodalmi színpad félét. Engem nem nagyon érdekelt az ügy, de volt ott egy világi jó csaj. arra hajtottam, de nagyon. Kész. A pasas akkor is olyan önképzőköri szinten írogatott, és a fene tudja, hogyan — kapcsolatba került a mi irodalmi színpadunkkal. Behozta egy novelláját és az én nyakamba sózták. Nekem kellett felolvasnom. Valami disznóról szól, amit elloptak a közösből ... Jó sztori, mi? — Jó napot, író úr! — faltoltam a szivarral, amikor leesett a tantusz és olyan mélyen hajoltam meg előtte, hogy az állam a pulthoz verődött. Koppant az övé is. Egyből feldühödött a kisöreg, és még két üveggel rendelt. Fogalma sem volt, honnan ismerem, ezért nyugodtan nyomhattam neki a sódert, hogy így, meg úgy tisztelem, régi, lelkes olvasója vágyóit, rajongó híve, miegymás ... A szpícs közepén eszembe jutott két viszonylag jó sor a disznós novellából, és azt is leszavaltam neki... Két vermut. Hoppá! Leemeltem a felét. Amikor jó a szórás, sok minden bejön. Eszembe jutott az is, hogy vagy fél éve olvastam valamit a lapokból: X.Y. első kötetét kiadták. Nyomás! — Kár, hogy nincs nálam, dedikálhatná az író úr! — búgtam. A szivar azt sem tudta melyik lábára álljon. Szeressük egymást gyerekek... Ha neki ez örömet okoz! Miért ne? Legalább egy százast kerestem a bolton, és plusz az emberbaráti cselekedet... A pali szószerint „leszállt” Keszthelyen ... A. glóriát is láttam a feje felett ... Egy sört? Parancsoljon, főszerkesztő úr! Pataki László
