Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
IW? február 12. NflO R« O 11 Jltinduj észintén... Kovácsék moziba készülődnek. Másfél hónap óta először. Eddig mindig közbe Jött valami, de a mai estéjük teljesen szabad. Tibikét — aki négyéves és egyetlen gyerek — ágyba dugják. Amikor az előszobában öltözködnek, megszólal a szobában a telefon. Tibiké, mint a puskagolyó, kipattan az ágyból, s a készülékhez szalad. — Itt Kovács lakás... Tes- *ék?... Besietnek a szülök is. De már későn. Egyáltalán nem akarták felvenni a kagylót, mert esetleg megint fütyülnek a mozinak. Integetnek a gyereknek ... Apja, kezét a kagyló nyílására teszi, s azt suttogja Tibiké fülébe: — Akárki keres, mondd azt, hogy nem vagyunk itthon!. . Érted? .. Semmi szükség most a vendégekre. —- Igen — feleli hangosan Tibiké, s ez a szó a vonal túlsó végén is hallatszik.-— Igen, itthon vannak, de nincsenek itthon, mert apu azt jj ' *r mondta, hogy semmi szükség most a vendégekre. Csókolom! ★ — Levelet kaptunk — újságolja az ötéves Ági hazatérő anyjának. — Jönnek Zsuzsika néniék! — No, hála istennek — olvassa a lapot sóhajtva a mama —, legalább hozhatnának vagy két kövér kacsát vendéglátás fejében. Az üres kézzel érkező vendégnek sehol sem örülnek ... Mi is a piacról élünk! — De jó lesz! — tapsol Ági örömében. — Ugye, én eszem meg á máját? ... A vendégek megérkeztek. Éppen ebédhez készülődnek, amikor Ági lihegve érkezik az óvodából. Köszön, és rögtön Zsuzsika néni nyakába ugrik. — Megnézhetem a kacsákat? — Milyen kacsákat? — néz vissza értetlenül Zsuzsika néni a kislányra. — Hát, amit nekünk hoztak, cserébe a vendéglátásért. Mert mi is a piacról élünk ám... ★ Ilyen és hasonló történeteket vég nélkül lehetne idézni. Az említett esetekben pironkodtak a szülök gyermekük őszintesége miatt. Vagy inkább saját maguk miatt? .. Mivel ők maguk beszéltek meggondolatlanul a gyerek előtt? Igen emiatt. Természetesen ennél még kellemetlenebb esetek is előfordulnak. Súlyosan elmarasztaló vélekedés hangzik el a kicsi jelenlétében valamelyik távollevő ismerősükről. Amikor pedig az ócsárolt ismerős is jelen van, homlokegyenest másképpen beszélgetnek vele, vagy róla. A gyerek szemével nézve ez igen furcsa dolog. „Tegnap úgy beszéltek apuék Aranka néniékről, ma meg már így beszélnek?” — gondolja... És egyszer ő maga is eljut oda, hogy szemébe egészen mást mond a barátjának, vagy ismerősének, mint a háta mögött. S Így megszűnik az őszintesége. Nem lehet hát más a szülök feladata, mint az, hogy ők is mindig nyíltak és őszinték legyenek. Ezt kívánja gyermekeink. a jövő becsületes embereinek érdeke, az egész társadalom érdeke. Baratc Rozália KERÁMIA VÁZÁK TÉLEN A falusi szolgáltatásokról Patyolat tiókok — Mosó-szalonok — Divat és lakberendezési bemutatók — Háziipari tanfolyamok a löldművesszövetkezetekben — Mit kapnak a falusi asz- szonyok a földművesszövetkezetektől 1967-ben? — ezzel a kérdéssel fordultunk Agonács Gáborhoz, a SZÖVOSZ osztályvezetőjéhez. — Terveink szerint 1970-ig több új szolgáltató felvevőhelyre van szükség. A legjobban bevált segítség a falvakban a Patyolat ruhatisztítás. A Könnyűipari Minisztériummal történt megállapodás értelmében 500 községben létesítettünk újabb Patyolat-fiókot. Bővítjük' a szakbolt hálózatot. Jól működik a háztartási gépek kölcsönző szolgálata. Az asszonyok már rendszeresen igénybe veszik a babakocsikat, mérleget stb. — Újdonság a „Mosó-szalon". — Igen. Egyre hatásosabb mosószerek kerülnek forgalomba, s ezek helyes használatára igyekszünk tanítani az érPraktikus tudnivalók A kárpitozott bútort a rendszeres porszívózás mellett időnként ki is kell porolni. Hogy ne szálljon a por, a bútorra ecetes vízbe mártott, jól kicsavart ruhát terítünk és ezen keresztül poroljuk. ★ Gyakran előfordul, hogy a férfinadrágok lecsúsznak a fogasról. Elkerülhetjük a bosz- szúságot, ha a fogas nadrágtartó részére egy szivacs-csíkot ragasztunk. * deklődőket a bemutató „mo- só-szalonok”-ban. Lakberendezési kiállításokat is rendezünk, hogy a falusi lakosság szélesebb körben megismerkedjék a modern, praktikus bútorokkal. A divatbemutatók nagyon népszerűek, a falvak lányai sem akarnak elmaradni a városbeliektől. — Egyéb szolgáltatásaik? — Jól szolgálnak a nyomdaipari vállalatok. Telefon- rendelésre is nyomtatnak, egyik napról a másikra, esküvőre és egyéb alkalomra szóló kártyákat, meghívókat. —- Milyen terveik vannak még? — A szakemberhiányt szeretnénk megszüntetni. Tanuló- képzéssel. és másodállású szakemberek alkalmazásával. — Hallottuk, hogy több tanfolyamot indítanak ebben az évben! — A csipkeveréstől a vesz- szőfonásig otthon is elvégezhető munkára tanítanak be tanfolyamokon. Kötést, horgolást, szabás-varrást, szőnyegszövést, csuhéjból lábtörlő-, vesszőből színes kosárfonást. A főzőtanfolyamokon a felvilágosítás mellett a változatos, könnyű és mégis tápláló ételek • népszerűsítésére törekszünk. Az éttermi mintakonyhán szakácsok tanítják a sütés főzést, s a szép terítés művészetét is. A „növendékek” főként fiatal lányok — fejezte be nyilatkozatát Agonács Gábor. S. E. Citrom arcra, fejre A citrom gyógy-, szépségápoló- és tisztítószernek is ak. kai más. Ami a szépségápolást illeti, igen ajamatos a gyenge citromos vízben való mosakodás. Este hideg vízbe belevágunk egy fél citromot, reggel ezzel mossuk meg arcunkat, mégpedig úgy, hogy meg sem töröljük hanem hagyjuk, hogy az víz beigya magát bőrünkbe Ez igen üdítő hatású, jót tesz az idegeknek, rugalmassá teszi a meglazult izmokat, kisimítja a ráncokat, s fehéríti az arcbőrt Pakolás formájában is alkalmazhatjuk: egy citrom levét egy tojás fehérjével felverünk, kis lángra tesszük és tovább verjük, amíg pépszerű lesz. Az arcot tápláló krémmel bekrémezzük, majd rákenjük a keveréket és 10 perc múlva langyos vízzel lemossuk. Ha zsíros az arcunk, kikészítés előtt citromlébe mártott vattával kenjük be. Igen jót tesz szeplők esetében is: a citromot vékony szeletekre vágjuk, s egészen befedjük vele az arcot. Kb. 10 percig hagyjuk rajta. A korpás fejbőrnek ugyancsak gyógyszere: egy citrom ;evecói es s.ét tojás sárgájából pépet keverünk, belemaszí- rozzuk a fejbőrbe, majd langyos vízzé] leöblítjük. Az eredmény gyorsan megmutatkozik. Puha, fényes lesz hajunk, ha az öblítő vízbe citromot csavarunk. A háziasszony kezének ápolásában is nagy szerepet játszik a gyümölcsök „gyöngye”, eltünteti a gyümölcs- vagy zöldségtisztítástól származó barna foltokat. Ha a kezünk nem is foltos, mosóvízbe te-, gyünk kicsavart citromhéjakat s ezeket — mosás közben — ujjainkkal jól nyomkodjuk meg: megszabadulunk a „kony- haszagtól”, melyet különösen a hagymaszeletelés Idéz elő. Így finomodik is kezünk, mert a citrom puhítja a bőrt. A lakásban többféle váza található. Ezek nyáron szebbnél szebb virágokkal pompáinak. télen azonban üresen állnak, s legfel jebb valamelyik szekrény tetején porosodna' Kis körültekintéssel, ötlettel télen is me felelő módon díszíthetik a lakást. A nagyob padlóvázákba tegyünk gallyakat. Szépen d! szít a piros bogyós galagonya, a mogyoró bokor barkás ága. s a platángally, amelye’ rajta maradtak a termések. ' A kisebb kerámia vázákba ugyancsak tehe tünk ilyen gallyakat. Szép benne a sás buzo gánya is. Sokáig épen marad, ha a buzogány hajlakkal jól lefújjuk. Ugyancsak sokáig megmarad az ezüstfenyő gallya. — ács — foto: Csuzi Megtörténik, hogy vasalás közben halványsárga folt keletkezik a vasalt holmin. Nem kell mégegyszer kimosni, csak a sárga részt friss hagymalével bedörzsölni. A folt azonnal eltűnik. * Bőrövbe lyukat felmelegített kötőtűvel szúrjunk. így a lyuk széle nem foszlik ki. ★ Fába könnyebben üthetjük be a szöget, ha előzőleg beszappanoztuk. Keményfát ajánlatos előre kifúrni. • Ha gyapjúholmit gyorsan akarunk vasalni és nincs bespriccelve, csavarjuk forró vízzel benedvesített és jól kicsavart törülközőbe. GYERMEKEKNEK /ÍZSZINTES: 1. Hatvan éve elhunyt mérnök; a fiúméi kikötő tervezője. 10. Varr. 11. Deszka. 12. Manó mássalhangzói. 14. Részesül. 15. C. K. 16. Létezik, id. Rejtjel. 19. Az ízesítő. 20. Nyíltan. 22. Ilonka. 23. Építőanyag. (Utolsó négyzetben kettős betű). 24. Egyiptomi népcsoport. 25. L-lel elején: balti nép. 26. Olasz folyó. 28. Csiigafajta. 29. Patkó közepe. 30. Nagy edény. 32. Fel ellentéte. 33. A. I. A. 35. Fölé. 36. Jólöltözöttség. 40. Százhatvanöt éve született bányamérnök, a hazai kohászat egyik megalapítója. (Márton). FÜGGŐLEGES: 1. Gyümölcs jelző lehet. 2. Megfelelő. 3. Egyiptomi folyó mássalhangzói. 4. A. T. 5. Folyó teszi. 6. Időegység. 7. Tabi László. 8 . .. doboz: község Fejér megyében. 9. Patak megyénkben. 13. Égitest. 14. Kö táviratban. 17. Község megyénkben. 18. Kisipari szövetkezet. (.uioiso négyzetben kettős betű). 19. Európai hegység. 21. Legelő. 22. Ókori görög törzs. 24. Karika mássalhangzói. 25. Attila. 26. A ritmikus mozgás. 27. Ferunév. 28. Felélénkül. 29. Ariadne magánhangzói. 31. Ellenérték. 33. Mezg. 34. Soha németül. 37. Kutya. 38. C. Z. 39. Vissza: a natrium vegyjeie. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 40. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Csonka János- Sámuel Colt. Czin- ke. Könyvjutalmat nyertek: Plavacz Miklós S.-tarján, Oláh Erika S.-tarján és Simon Ilona Károly-akna. A könyveket postán küldjük el! Farkaskatand Magas hó borított mindent, a fenyőfák ágai mélyen meghajoltak a hóteher alatt. Nagyon hideg reggelre ébredt BucSkómezó Már régen meg- virradt, amikor a gyalogszánok elindultak a faluból a közeli erdőbe tüzelőért. A dermesztő hideg és az egyre erősödő szél azonban visszakergette a falubelieket a házak közé. Féltek a megfagyástól, s a farkasoktól: üvöltésük éjjé7. már behallatszott a faluba .4 kis falu kéményseprője azonban kemény legény volt. Nekivágott az útnak, hogy eljutva a közeli faluba, kötelességét teljesítse A szél erősödött, hordta a havat az országúton, a kéményseprő azonban nem tágított. haladt tovább Ott, ahol az ors-áaút az erdőbe kanyarodott, rémülten megtorpant, farkas állt az eraőszélen. A kéményt eprő a menekülésre gondolt, mert a farkasok már megindultak feléje. Futásban keresni menedéket? A farkasok gyorsan beérik. Védekezni nem tud, mert fegyvere nincsen. Menekvés lenne a fára mászni, de az erdő messze. Utolsó lehetőségként az országút szélén álló távíró- póznához futott, odatámasztotta a létráját, villámgyorsan felmászott a létra legmagasabb fokára. Átölelte a póznát, s úgy érezte, megmenekült. A farkasok a pózna alá értek. Sóvár szemekkel nézték a már biztosnak érzett zsákmányt. Az egyik üvölteni kezdett, a másik pedig a hóban ülve éhesen bámulta a kéményseprőt. Abban reménykedett, hogy a farkasok majd megunják a várakozást, s elkotródnak. A hideg szél azonban erősödött, söpörte a havat, a kéményseprő egyre jobban fázott, tagjai meggémberedtek, s ereje is kezdte elhagyni. Segítségért kiáltozott, majd éles füttyjeleket adott le ,.. A zúgó szélben az egyik erdőszéli kunyhó gazdája meghallotta a kiáltozást, s amikor kereste a hangok eredetét, észrevette a farkasokat. Az országutat messzire elkerülve a faluba futott. A tanító jó vadász hírében állt. ehhez rohant be. s kérte, segítsen a kéményseprőn. A tanító lovasszánnal vágtatva igyekezett a kéményseprő segítségére. Tapasztalt vadász lévén tudta, hogv jármű közeledtére nem menekül a farkas, de ha két-három embert lát, elfut. Amint lőtávol- ságra megközelítette a szán a póznát, az útszéli árokba ugrott, s célba vette az egyik farkast. A szánt továbbvitték a lovak. A lövés dörrent, s az egyik farkas összerogyott. A másik futásnak eredt. A kéményseprő megdermedve mászott le, a kiállott izgalomtól még mindig remegett. S mert félő volt. hogy a kéményseprőnek füle, orra, keze megfagy, a tanító és az odaérkező, segítséget hozó hegyi- lakók hóval dörzsölték a halál torkából megmentett embert. A hatalmas farkast a falubeliek elismeréssel méregették. Ezentúl saját hősüknek tekintették a tanítót, aki emberéletet mentett meg és vadásztudományával szép zsákmányhoz jutott. Dudinyszky Béla
