Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
NIBBÍD S > Szívvel, értelemmel... Beszélgetés Chtnell Anna tanácstaggal — Kitaposott út nem volt <— mondta Chmell Anna megyei tanácstag a minap, este a salgótarjáni városi tanács helyiségében megtartott jelölő gyűlésen. — De jó érzés lehet számunkra, hogy mi sem voltunk azok. akik leghátul kullogtunk. Sokat dolgoztunk azért, hogy a megye, a város emelkedjék. Hiszen vele emelkedünk mi is. Ezüstfehér haján csillogott a fény. Mégsem ez a szelíd fényjáték ragadott meg ott a zsúfolt teremben, hanem az a halkan hangzó, de acélkemény igazság: vele emelkedünk! Igen, a várossal, a megyével, az országgal amely- nem eredményei a mi kezünk, eszünk munkáját dicséri. Magunkat láthatjuk viszont benne. Ügy éreztem, ez az este folytatódott néhány nappal később, amikor lakásán kerestem fel Chmell Anna tanácstagot. nyugdíjas pedagógust. Ez a szelíd, de következetes akarat és szándék tette emlékezetessé azt a pár percet fc. Ült testvéreivel a szobában, jegyzeteket készített. A családból négyen — leányok — pedagógusok, férfi testvérük patikus. A pedagógus pálya családi vonás, örökség? — Távolról sem — mosolyodon el a nyugdíjas pedagógus. — Bár anyánk volt a legjobb nevelőnk, aki mindig azt mondta: úgy dolgozzatok gyermekeim, hogy munkátokkal kiérdemeljétek mások ce- esülését. Apánk egyébként az Acélárugyárban dolgozott géplakatosként Chmell Anna erős kávéval kínál. A kávé kitűnő háziasz- szonyra vall. Kortyol gatása közben a beszélgetés tizenkét éves aktív közéleti tevékenységére terelődik. Tizenkét év óta gondja az egész város, az egész megye . gondja. Más emberek baja, öröme. Élményei? Rengeteg adódott. Megyei tanácstagként, a művelődési állandó bizottság tagjaként népi ülnökként megannyi tapasztalatot, élményt szerzett — Talán egyik legkedvesebb élményem, amikor a felsőpetényi intézetben jártam ellenőrző úton. Egy kislány hozzám szaladt: néni, nem te vagy az anyukám? Mondták, hogy ezek az árvák minden idegenben anyukát, szülőt keresnek. Elhatároztam, mindent megteszek értük, amit tehetek. Mindent meg kell tenni az emberért. Ezt vallja tehát Ctimell Anna; a pedagógus, a tanácstag, a népi ülnök.. Ezt vallja az ember. A gondok természetesen nemcsak a művelődésüggyel kapcsolatban jelentkeznek. Az emberek szeretetét a „kis” dolgok becsületén és tiszteletben tartásán keresztül is el lehet érni, ki lehet érdemelni. Chmell Annát szívesen keresik fel idős, rokkant emberek is. segélyt kérnek, lakásügyekkel kapcsolatban veszik igénybe segítségét, s ki tudná sorolni, mi mindenben kérik még tanácsát. S ő senkit sem utasít el. senkit sem Ingyenes diafilmbemutatót rendez a Magyar Hirdető helyi kirendeltsége február 17-én dálután két órai kezdettel Salgótarjánban, a November 7. filmszínházban. A vállalatok, gyárak, üzemek vezetői, a kereskedelmi szakemberek számára szervezett bemutató felhívja a figyelmet a modern reklámra, a praktikusabb, szemléltetőbb propagandára mind a termékek népszerűsítése. mind pedig az áruk eladása szempontjából. küld máshoz, mindenkinek segít, amennyire lehetősége van. Most is a „kis”, dolgokat sorolja szívesebben amelyek véleménye szerint nem is olyan „kicsik”, hiszen belőlük tevődik össze szocialista jelenünk. Lelkesedik a gyö nyörű, épülő Salgótarjánéig de tudja, sok még a tennivaló. nincs ok még a pihenésre Közbiztonság egyes rétegek szociális helyzete, városkép: gondok, tudati elmaradottság megannyi súlyos probléma. Tudja a nevelés társadal mi ügy, nem az, egyes peda gógusok. szűkebb csoportos ügye. Ha rosszat látunk, *e- gyük szóvá, mondjuk el. figyelmeztessük polgártársain • kát. Ne rongáljuk azt a várost, ami a mienk, amelyet közös erőfeszítéssel építünk Aki ennek a városnak, ennek a megyének a polgára nem mehet el szó nélkül a hibák mellett sem. Azt hiszem, ez a gondolat vezérli Chmell Anna tanácstagot abban, hogy munkáját, közéleti tevékenységét tizenkét éve imnár ilyen töretlen iendülettel, szívvel, értelemmel végzi. A rendezvény a szakemberek számára annál is inkább hasznos lehet, mert az új gazdasági mechanizmusban valamennyi vállalat maga rendelkezik majd propagandakeretével, így a bemutató kapcsán ezen összegek felhasználásának módszerével is megismerkedhetnek majd. A bemutatón a Magyar Hirdető országos központjának képviselői is megjelennek, akik válaszolhatnak a felmerülő kérdésekre. (tóth) Diafilm bemutató Salgótarjánban a modern reklámról Óné lék háza A kétbodonyi határ éppen oly hegyes-völgyes, zegzugos és helyenként megtört, vízmosásokkal szabdalt, mint általában mindenütt az eróziós veszélynek kitett rétsági járásban. Helyenként a csupasz hegytetőről leomló víz mély szakadékokat, meredek falú horhosokat vájt. Egy ilyen szűk hasadékban verte fel kunyhóját Orsós Istvánék öttagú csa'ádja. Az oduszerű, kicsiny kunyhóban húzódott meg még tavaly is Orsósné, a Romhányi Cserépkályhagyár szorgalmas dolgozója, beteges férje, aki ötödik éve nem hoz már jövedelmet a családnak és a három Orsósgyerek, a «ét kis’ánv és a kicsi f;ú Múltbéli örökségként hozták magukkal az elesettséget, az igénytelenséget. m Orsósné a unta szorgalmasan megje'enik a gyárban, ahol egészségi okokból hétórásra csökkentették a munkanapot. Általában a szikkasztó gépekből kikerülő cserepeket rakosgatja át a szárító állványokra Szereti a munkáját és szereti a gyárat. — Éreztették-e valamikor vele. hogy cigány? Fölöttesei, munkástársai lés ö masa is!) tömör rövidséggel adják meg a választ: — Soha. Azt azonban sokáig nem t"d*áv meg. hősi a tiszta, rendes asszonv mi’ven embertelen körülmények közt él. Talán titkolták is, rejtegették is Orsósék nehéz helyzetüket. Egy közösségben azonban semmi sem maradhat örökké -tckhan. Hamarosan kitüdó- dott az Orsóscsalád szomorú, sivár eieimouja is. — Valamit tenni kell! Nem tudni, kitől indult el ez a közhelyként hangzó, általános észrevétel, de annyi bizonyos, hogy hamarosan végigfutott az egész üzemen. A gyár munkásai, asszonyok és férfiak, törték a fejüket a megoldáson. Megmozdultak a társadalmi szervek, napirendre tűzte Orsósék ügyét a gyár igazgatója is. — Vdomjt tenni kell! Orsósék mostoha lakáshelyzete egyik napról a másikra közüggyé duzzadt. A tanácskozásokat tettek követték. Megmozdult az egész üzem Titkos Pál. az üzem igazgatója és a pártszervezet intézkedéseket tett és közbenjárt, hogy Orsósné házépítési köl- sönt kapjon. A rétsági OTP- fiók negyvenkétezer forintos kölcsönt hagyott jóvá. A gyári dolgozók összefogok és gyűjtést inditottak a 'átépítésre Csakhamar négyezer forint gyű’t ös'te a munkások önkéntes hozzájárulásá— Mit szól erre, Orsósné? Az asszony kék Köpenyben, mosolyogva áll mellettem, de a visszaemlékezés elűzi a derűt. — Majdnem sírtam a mégha tódás tói! Nagyon rendes emberek. Az építkezésnél is sokat segítettek. Valóban, a gyár munkásai egy percre se hagyták magára a dolgos, rendes asszonyt, aki szokatlanul nehéz családi helyzetében olyan hősiesen helytáll. Ezernégyszáz forint körül mozog a havi jövedelme, egyedül keres és mégis jól ellátja a családot. Élelemben nem szenvednek a gyermekek és a beteg férj hiányt, azon kívül gondosan öltözteti is őket. Most is rendbentar- tott meleg öltözékben, feszes kiscsizmákban élvezi a tél örömeit a három egészséges gyerek. Az építkezés dolgát tehát továbbra is kézben tartotta az üzem közössége. Ottmári Gyula beruházó elkészítette az építendő tég’aház terveit. Tor- nácos, szép. nagy házat tervezett, nagy szobával, tágas konyhával, éléskamrával. Az építőanyag gyors, mielőbbi beszerzésében a szakszervezet segédkezett: néhány napon be- 'ül az üzem teherkocsijai a 'helyszínre szé'lították a téglát, meszet. cementet. Szerszámot, állványokat és egyéb Fiatalok figvelmcbp aiánljuk Szándékok és lehetőségek Pályaválasztás. Az általános iskolák nyolcadikosai, a kö- íépiskolák negyedikesei hosz- ssú idő óta ezzel ébrednek, ezzel fekszenek. Velük együtt a szülők, ismerősök köre, tágabb értelemben az egész társadalom mérlegeli a lehetőségeket, amelyek széles skálát, vagy szűk keresztmetszetet mutatnak, aszerint, hogy ki, honnan és hogyan szemléli. A pályaválasztás valóban társadalmi gond, s intézményessé vált Nógrádban is a vele foglalkozás, a pályaválasztóknak való segíteni akarás. Felkerestük a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsot, ahol az alábbiakban tájékoztattak bennünket a megye várható munkaerőhelyzetéről, az ebből fakadó pályaválasztási feladatokról. Kérdés: Előreláhatóan hogyan alakul a megye munkaerőhelyzete? Válasz: A harmadik ötéves terv időszakában hnintegy 8— 9000 szakmunkást igényel a megye ipara, építőipara, kereskedelme és mezőgazdasága. Munkaterület választására tehát bőven nyílik lehetőség. Ismeretes továbbá, hogy a tervidőszakban Nógrád üzemeiben komoly rekonstrukció megy végbe, s korszerűbbé válik a mezőgazdasági termelés is. A fiataloknak tehát elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai hálózat rendszerében megfelelő szakmunkás képesítést szerezzenek. A következő években a szakmatanulási lehetőségek, a megyei középiskolai hálózat bővülésével az általános iskolákban végző fiataloknak mintegy 70—80 százaléka tovább tanulhat valamilyen formában. Kérdés: Milyen továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek várják az 1967. évben általános iskolát végzetteket? Válasz: Ebben az évben az általános iskolák VIII. osztályaiban 3700 tanuló (1900 fiú) végez. Közülük gimnáziumfelszerelést is a gyár biztosított. A romhányi községi tanács intézkedett, hogy Orsósné házához idejében jusson kő. — Amikor elkezdődött az építkezés — emlékezik vissza Orsósné — kivonult szinte az egész üzem. Jóformán csak az maradt ki, akinek halaszthatatlan dolga' volt. S már a tél beállta előtt be- koitoznettek hegyi odujukbo. a községbe, a szép házba. A ház ugyan még nincs oe takarítva, a piros téglák nég csupaszon virítanak, de az uj épület tetszetős külsejével már így is magára vonja a figyelmet. Utcára nyíló ablaka «p. pen arra a vízmosásra néz, unoi a másik két csa.ádda. együtt Orsósék is meghúzódtak (Azóta a szomorú helyzetükben osztozó másik két család is a faluba költözött!) Közelegtek a hideg napok, a padló megcsSnálása így tavaszra maradt, de Orsóséknak az új, szép ház félig készen is kedves. Mindenki jól érzi magát. Csak az üzemben mondják a vezetők és munkások, hogy menjek el háznézőbe májusban mégegvszer. Addig a vakolat is a falakra kerü1, a padlókat is beillesztik a földes szobába. Mert védnökséget vállaltak 'k Orsósék kétbodonyi új háláért az utolsó szög beveré- séig. Lakos György ban tovább tanulhat 800, szakközépiskolában 320, technikumban 200 fiatal. Salgótarjánban közgazdasági géplakatos, gyermekgondozói, Balassagyarmaton mezőgazdasági gépszerelő, gyümölcstermesztő. Pásztón kertészeti szakközépiskolai osztályok indulnak Salgótarjánban a gépipari, Szé- csényben a mezőgazdasági technikum várja a fiatalokat. A gimnáziumokban ezután is lesznek tagozatos osztályok: Salgótarjánban és Pásztón orosz, Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gimnáziumban pedig francia tagozaton. Eddigi . felméréseink szerint körülbelül 330 tanulónk van, aki más megyékben levő középiskolába kérte felvételét. A váci közgazdasági technikumba peiaaul a rétsági járásból 18-an, a debreceni és a budapesti vegyiipari technikumba a salgótarjáni járásból 30-an jelentkeztek. Ezek felvétele kétséges, e helyeken nagy a tolongás, nem ártana szülők, gyerekek figyelmét fokozottabban felhívni a realitások figyelembevételére e tekintetben is, hogy elsősorban a megyében levő lehetőségek közül válasszanak. Külön kell szólnunk jelentőségének növekedése miatt, a szakmunkásképzésről. Ennek jelenleg több formája van: az általános iskolákra épülő úgynevezett hagyományos — a Munkaügyi Minisztérium és a különböző szaktárcák intézményeiben folyó — képzés, az érettségivel egybekapcsolt szakközépiskola, és az érettségire épített szakmunkásképzés. E formák közül a képzés fő bázisa továbbra is az általános iskolára épülő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmunkásképzés. Elkészült az 1967/68. tanévre kiadott szakmunkástanuló felvételi tervjavaslat, amelyből kitűnik, hogy a MŰM nagyüzemi képzésbe (209. sz. Intézet, Nagybátony, 211. Intézet, Salgótarján, 217. sz. Intézet, Balassagyarmat), a helyiipari képzésbe (tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, mező- gazdasági tsz-ek, magánkisipar), s a szaktárcaképzésbe (Könnyűipari-, Élelmezésügyi-, Belkereskedelmi- Földművelésügyi Minisztériumok, SZÖVOSZ, Erdészeti Főigazgatóság) összesen 1499 fiatal kapcsolódhat be, azaz 1249 fiú ís 250 leány. A szakmunkás- képzés újabb formája az emeltszintű képzés. A korszerűsített tananyag elsajátítása biztosíthatja, hogy a továbbtanulni szándékozó fiatal szakmunkások termelőmunkájuk "Svidejű végzése mellett 2—3 év alatt esti, vagy levelező tagozaton középiskolai végzettséget szerezhetnek. Az 1967/6R-as tanévben megyénkben kilenc szakmában 11 emeltszintű osztóivt indítunk. Pé’dául autó-, villanyszerelő, "énlakatns. esztergályos, bá- ovaelpktrpiakatos, síitőinar! szakmunkás, stb.) A továbbtanulni nem szándékozóknál “ond. hogv igen sok fiú segédmunkás akar lenni, holott életkoruknál fogva e munkakörben nem alkalmazhatják őket nyolcórás munkaidőre: “örvendetes viszont, hogy kü- ’önösen a lányok közül sokan a mezőgazdaságban kívánnak elhelyezkedni. Kérdés• A lehetőségeket ismerjük, talán megérdemel egy külön kérdést az is, milyen a fiatalok érdeklődése az egyes szakmák iránt, illetve, melyek a jelentkezés feltételei? Válasz: Különösen a kérdés első része izgalmas. Tapaszta- I tataink szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem ismerik eléggé az egyes szakmákat, terveiket nem hangolják ösz- sze a társadalmi és népgazdasági igényekkel, így aránytalanságok, feszültségek keletkeznek. Például a megyébe» kell ez évben 12 fodrász (75 jelentkező), 40 autószerelő (152 helyett), 40 női szabó (169-cel szemben). Kellene viszont 150 kőműves (45 jelentkező akadt), szükség volna 60 kohászati kovács szakmunkásra (15 helyett), 70 ácsálványo- zóra (15 a jelentkező itt is). Kellene 200 mezőgazdasági szakmunkás (44 ellenében), valamint 14 edző-hőkezelő (egy jelentkező sincsen). Ami a jelentkezéseket illeti: korlátozott felvételi lehetőségek nyílnak a technikumokba, 'ahol felvételi vizsga van. Űj irányzat a mostani beiskolázásban, hogy a gimnáziumok elsősorban az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni szándékozókat veszik fel, s nagyobb arányú a beiskolázás a szakmunkásképzésbe. A szakmunkástanuló képzéshez szükséges jelentkezési lapot az általános iskola adja a fiataloknak. ezen két szakmát kell feltüntetni, kikötés után valamelyik vállalattal javasol- tatni, (a Nógrád megyei pályaválasztási tájékoztató közli, melyik vállalat milyen szakmunkásokat képez.) A kitöltés és a vállalati javaslat után a jelentkezést az általános iskola továbbítja a megye-' művelődésügyi osztálynak, illetve az osztály az illetékes oktatási intézménynek. Kérdés: Milyen lehetőségek várják a középiskolák* ban végzőket? S hová mehetnek a lányok? Válasz: A megye középiskoláiban 1018 fiatal végez (559 leány), gimnáziumban 556 (399 leány), szakközépiskolában 182, technikumban 270 diák. Felsőfokú oktatási intézményben körülbelül 150 fiatal tanulhat tovább, 376-an jelentkeztek. A gimnáziumban érettségizettek részéré a szakmunkásképzés különböző formáiban 156 hely áll rendelkezésre. Ebből a MŰM nagyüzemi képzésben 92, a helyi- ipari képzésben 42. s a szaktárcaképzés különböző területein 22 hely biztosított. Ezenkívül a megyében oktatott valamennyi szakmában korlátlan beiskolázási lehetőség nyílik érettségizett fiatalok részére. Valamennyi műszerész szakmára (összesen 26 hely) csak érettségizetteket vesznek fel. A szakképesítést adó középiskolákban érettségizők (technikum, szakközépiskola) a szakmunkásképzésben nem tanulhatnak tovább. Van még hely érettségizők- számára a lakatos (30), villanyszerelő (20), víz- gáz- csővezeték szerelő (25), kereskedelmi (22), női szabó szakmákban a nagybá- tonyi szakmunkásképző intézetben (20), stb. szakmákban. A megye nehézipari jellegénél fogva a lányok részére korlátozott a szakmunkásképzésben való részvétel is. Idén összesen csupán 300 leányt tudunk felvenni szakmunkástanulónak. A mezőgazdaságba jelentkezhet 100, a textil és a ruházati iparba 70, a kereskedelembe 50, a szolgáltató iparágakba 20, ápolónőnek, védőnőnek csecsemőgondozónak 70 leány. Utóbbiak a megyei tanács egészségügyi osztályán jelentkezhetnek. Részükre Budapesten és Egerben biztosítják a továbbtanulást. S. E.
