Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

NIBBÍD S > Szívvel, értelemmel... Beszélgetés Chtnell Anna tanácstaggal — Kitaposott út nem volt <— mondta Chmell Anna me­gyei tanácstag a minap, este a salgótarjáni városi tanács helyiségében megtartott jelö­lő gyűlésen. — De jó érzés le­het számunkra, hogy mi sem voltunk azok. akik leghátul kullogtunk. Sokat dolgoztunk azért, hogy a megye, a város emelkedjék. Hiszen vele emelkedünk mi is. Ezüstfehér haján csillogott a fény. Mégsem ez a szelíd fényjáték ragadott meg ott a zsúfolt teremben, hanem az a halkan hangzó, de acélke­mény igazság: vele emelke­dünk! Igen, a várossal, a me­gyével, az országgal amely- nem eredményei a mi kezünk, eszünk munkáját dicséri. Ma­gunkat láthatjuk viszont ben­ne. Ügy éreztem, ez az este folytatódott néhány nappal később, amikor lakásán keres­tem fel Chmell Anna tanács­tagot. nyugdíjas pedagógust. Ez a szelíd, de következetes akarat és szándék tette em­lékezetessé azt a pár percet fc. Ült testvéreivel a szobában, jegyzeteket készített. A csa­ládból négyen — leányok — pedagógusok, férfi testvérük patikus. A pedagógus pálya családi vonás, örökség? — Távolról sem — moso­lyodon el a nyugdíjas peda­gógus. — Bár anyánk volt a legjobb nevelőnk, aki mindig azt mondta: úgy dolgozzatok gyermekeim, hogy munkátok­kal kiérdemeljétek mások ce- esülését. Apánk egyébként az Acélárugyárban dolgozott géplakatosként Chmell Anna erős kávéval kínál. A kávé kitűnő háziasz- szonyra vall. Kortyol gatása közben a beszélgetés tizenkét éves aktív közéleti tevékeny­ségére terelődik. Tizenkét év óta gondja az egész város, az egész megye . gondja. Más emberek baja, öröme. Élmé­nyei? Rengeteg adódott. Me­gyei tanácstagként, a művelő­dési állandó bizottság tagja­ként népi ülnökként meg­annyi tapasztalatot, élményt szerzett — Talán egyik legkedve­sebb élményem, amikor a fel­sőpetényi intézetben jártam ellenőrző úton. Egy kislány hozzám szaladt: néni, nem te vagy az anyukám? Mondták, hogy ezek az árvák minden idegenben anyukát, szülőt ke­resnek. Elhatároztam, min­dent megteszek értük, amit tehetek. Mindent meg kell tenni az emberért. Ezt vallja tehát Ctimell Anna; a pedagógus, a ta­nácstag, a népi ülnök.. Ezt vallja az ember. A gondok természetesen nemcsak a művelődésüggyel kapcsolatban jelentkeznek. Az emberek szeretetét a „kis” dolgok becsületén és tiszte­letben tartásán keresztül is el lehet érni, ki lehet érde­melni. Chmell Annát szívesen keresik fel idős, rokkant em­berek is. segélyt kérnek, la­kásügyekkel kapcsolatban ve­szik igénybe segítségét, s ki tudná sorolni, mi mindenben kérik még tanácsát. S ő sen­kit sem utasít el. senkit sem Ingyenes diafilmbemutatót rendez a Magyar Hirdető he­lyi kirendeltsége február 17-én dálután két órai kezdettel Salgótarjánban, a November 7. filmszínházban. A vállala­tok, gyárak, üzemek vezetői, a kereskedelmi szakemberek számára szervezett bemutató felhívja a figyelmet a mo­dern reklámra, a praktiku­sabb, szemléltetőbb propagan­dára mind a termékek nép­szerűsítése. mind pedig az áruk eladása szempontjából. küld máshoz, mindenkinek se­gít, amennyire lehetősége van. Most is a „kis”, dolgokat sorolja szívesebben amelyek véleménye szerint nem is olyan „kicsik”, hiszen belő­lük tevődik össze szocialista jelenünk. Lelkesedik a gyö nyörű, épülő Salgótarjánéig de tudja, sok még a tenniva­ló. nincs ok még a pihenésre Közbiztonság egyes rétegek szociális helyzete, városkép: gondok, tudati elmaradottság megannyi súlyos probléma. Tudja a nevelés társadal mi ügy, nem az, egyes peda gógusok. szűkebb csoportos ügye. Ha rosszat látunk, *e- gyük szóvá, mondjuk el. fi­gyelmeztessük polgártársain • kát. Ne rongáljuk azt a vá­rost, ami a mienk, amelyet közös erőfeszítéssel építünk Aki ennek a városnak, ennek a megyének a polgára nem mehet el szó nélkül a hibák mellett sem. Azt hiszem, ez a gondolat vezérli Chmell Anna tanács­tagot abban, hogy munkáját, közéleti tevékenységét tizen­két éve imnár ilyen töretlen iendülettel, szívvel, értelem­mel végzi. A rendezvény a szakemberek számára annál is inkább hasz­nos lehet, mert az új gazda­sági mechanizmusban vala­mennyi vállalat maga rendelke­zik majd propagandakeretével, így a bemutató kapcsán ezen összegek felhasználásának módszerével is megismerked­hetnek majd. A bemutatón a Magyar Hirdető országos köz­pontjának képviselői is megje­lennek, akik válaszolhatnak a felmerülő kérdésekre. (tóth) Diafilm bemutató Salgótarjánban a modern reklámról Óné lék háza A kétbodonyi határ éppen oly hegyes-völgyes, zegzugos és helyenként megtört, vízmo­sásokkal szabdalt, mint álta­lában mindenütt az eróziós ve­szélynek kitett rétsági járás­ban. Helyenként a csupasz hegytetőről leomló víz mély szakadékokat, meredek falú horhosokat vájt. Egy ilyen szűk hasadékban verte fel kunyhóját Orsós Istvánék öt­tagú csa'ádja. Az oduszerű, kicsiny kunyhóban húzódott meg még tavaly is Orsósné, a Romhányi Cserépkályhagyár szorgalmas dolgozója, beteges férje, aki ötödik éve nem hoz már jövedelmet a családnak és a három Orsósgyerek, a «ét kis’ánv és a kicsi f;ú Múltbé­li örökségként hozták maguk­kal az elesettséget, az igény­telenséget. m Orsósné a unta szorgalma­san megje'enik a gyárban, ahol egészségi okokból hétórásra csökkentették a munkanapot. Általában a szikkasztó gépek­ből kikerülő cserepeket rakos­gatja át a szárító állványokra Szereti a munkáját és szereti a gyárat. — Éreztették-e valamikor vele. hogy cigány? Fölöttesei, munkástársai lés ö masa is!) tömör rövidséggel adják meg a választ: — Soha. Azt azonban sokáig nem t"d*áv meg. hősi a tiszta, ren­des asszonv mi’ven emberte­len körülmények közt él. Ta­lán titkolták is, rejtegették is Orsósék nehéz helyzetüket. Egy közösségben azonban semmi sem maradhat örökké -tckhan. Hamarosan kitüdó- dott az Orsóscsalád szomorú, sivár eieimouja is. — Valamit tenni kell! Nem tudni, kitől indult el ez a közhelyként hangzó, általá­nos észrevétel, de annyi bizo­nyos, hogy hamarosan végig­futott az egész üzemen. A gyár munkásai, asszonyok és férfiak, törték a fejüket a megoldáson. Megmozdultak a társadalmi szervek, napirend­re tűzte Orsósék ügyét a gyár igazgatója is. — Vdomjt tenni kell! Orsósék mostoha lakáshely­zete egyik napról a másikra közüggyé duzzadt. A tanácskozásokat tettek követték. Megmozdult az egész üzem Titkos Pál. az üzem igazgató­ja és a pártszervezet intézke­déseket tett és közbenjárt, hogy Orsósné házépítési köl- sönt kapjon. A rétsági OTP- fiók negyvenkétezer forintos kölcsönt hagyott jóvá. A gyári dolgozók összefog­ok és gyűjtést inditottak a 'átépítésre Csakhamar négy­ezer forint gyű’t ös'te a mun­kások önkéntes hozzájárulásá­— Mit szól erre, Orsósné? Az asszony kék Köpenyben, mosolyogva áll mellettem, de a visszaemlékezés elűzi a de­rűt. — Majdnem sírtam a még­ha tódás tói! Nagyon rendes emberek. Az építkezésnél is sokat segítettek. Valóban, a gyár munkásai egy percre se hagyták magá­ra a dolgos, rendes asszonyt, aki szokatlanul nehéz családi helyzetében olyan hősiesen helytáll. Ezernégyszáz forint körül mozog a havi jövedel­me, egyedül keres és mégis jól ellátja a családot. Élelem­ben nem szenvednek a gyer­mekek és a beteg férj hiányt, azon kívül gondosan öltözteti is őket. Most is rendbentar- tott meleg öltözékben, feszes kiscsizmákban élvezi a tél örömeit a három egészséges gyerek. Az építkezés dolgát tehát továbbra is kézben tartotta az üzem közössége. Ottmári Gyu­la beruházó elkészítette az építendő tég’aház terveit. Tor- nácos, szép. nagy házat terve­zett, nagy szobával, tágas konyhával, éléskamrával. Az építőanyag gyors, mielőbbi be­szerzésében a szakszervezet segédkezett: néhány napon be- 'ül az üzem teherkocsijai a 'helyszínre szé'lították a tég­lát, meszet. cementet. Szer­számot, állványokat és egyéb Fiatalok figvelmcbp aiánljuk Szándékok és lehetőségek Pályaválasztás. Az általános iskolák nyolcadikosai, a kö- íépiskolák negyedikesei hosz- ssú idő óta ezzel ébrednek, ez­zel fekszenek. Velük együtt a szülők, ismerősök köre, tágabb értelemben az egész társada­lom mérlegeli a lehetősége­ket, amelyek széles skálát, vagy szűk keresztmetszetet mutatnak, aszerint, hogy ki, honnan és hogyan szemléli. A pályaválasztás valóban társa­dalmi gond, s intézményessé vált Nógrádban is a vele fog­lalkozás, a pályaválasztóknak való segíteni akarás. Felkerestük a Nógrád me­gyei Pályaválasztási Tanácsot, ahol az alábbiakban tájékoz­tattak bennünket a megye várható munkaerőhelyzetéről, az ebből fakadó pályaválasz­tási feladatokról. Kérdés: Előreláhatóan ho­gyan alakul a megye mun­kaerőhelyzete? Válasz: A harmadik ötéves terv időszakában hnintegy 8— 9000 szakmunkást igényel a megye ipara, építőipara, ke­reskedelme és mezőgazdasá­ga. Munkaterület választásá­ra tehát bőven nyílik lehető­ség. Ismeretes továbbá, hogy a tervidőszakban Nógrád üze­meiben komoly rekonstrukció megy végbe, s korszerűbbé válik a mezőgazdasági terme­lés is. A fiataloknak tehát el­sősorban arra kell töreked­niük, hogy a szakmunkáskép­zés és a szakközépiskolai há­lózat rendszerében megfelelő szakmunkás képesítést szerez­zenek. A következő években a szakmatanulási lehető­ségek, a megyei középiskolai hálózat bővülésével az általá­nos iskolákban végző fiata­loknak mintegy 70—80 száza­léka tovább tanulhat valami­lyen formában. Kérdés: Milyen továbbta­nulási és elhelyezkedési le­hetőségek várják az 1967. évben általános iskolát vég­zetteket? Válasz: Ebben az évben az általános iskolák VIII. osztá­lyaiban 3700 tanuló (1900 fiú) végez. Közülük gimnázium­felszerelést is a gyár biztosí­tott. A romhányi községi ta­nács intézkedett, hogy Orsós­né házához idejében jusson kő. — Amikor elkezdődött az építkezés — emlékezik vissza Orsósné — kivonult szinte az egész üzem. Jóformán csak az maradt ki, akinek halasztha­tatlan dolga' volt. S már a tél beállta előtt be- koitoznettek hegyi odujukbo. a községbe, a szép házba. A ház ugyan még nincs oe takarítva, a piros téglák nég csupaszon virítanak, de az uj épület tetszetős külsejével már így is magára vonja a figyel­met. Utcára nyíló ablaka «p. pen arra a vízmosásra néz, unoi a másik két csa.ádda. együtt Orsósék is meghúzód­tak (Azóta a szomorú helyze­tükben osztozó másik két csa­lád is a faluba költözött!) Kö­zelegtek a hideg napok, a pad­ló megcsSnálása így tavaszra maradt, de Orsóséknak az új, szép ház félig készen is ked­ves. Mindenki jól érzi magát. Csak az üzemben mondják a vezetők és munkások, hogy menjek el háznézőbe május­ban mégegvszer. Addig a va­kolat is a falakra kerü1, a padlókat is beillesztik a föl­des szobába. Mert védnökséget vállaltak 'k Orsósék kétbodonyi új há­láért az utolsó szög beveré- séig. Lakos György ban tovább tanulhat 800, szak­középiskolában 320, techni­kumban 200 fiatal. Salgótar­jánban közgazdasági géplaka­tos, gyermekgondozói, Balas­sagyarmaton mezőgazdasági gépszerelő, gyümölcstermesztő. Pásztón kertészeti szakközép­iskolai osztályok indulnak Salgótarjánban a gépipari, Szé- csényben a mezőgazdasági technikum várja a fiatalokat. A gimnáziumokban ezután is lesznek tagozatos osztályok: Salgótarjánban és Pásztón orosz, Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gimnáziumban pedig francia tagozaton. Eddigi . felméréseink szerint körülbelül 330 tanulónk van, aki más megyékben levő kö­zépiskolába kérte felvételét. A váci közgazdasági techni­kumba peiaaul a rétsági já­rásból 18-an, a debreceni és a budapesti vegyiipari techni­kumba a salgótarjáni járás­ból 30-an jelentkeztek. Ezek felvétele kétséges, e helyeken nagy a tolongás, nem ártana szülők, gyerekek figyelmét fokozottabban felhívni a rea­litások figyelembevételére e tekintetben is, hogy elsősor­ban a megyében levő lehető­ségek közül válasszanak. Kü­lön kell szólnunk jelentőségé­nek növekedése miatt, a szak­munkásképzésről. Ennek je­lenleg több formája van: az általános iskolákra épülő úgy­nevezett hagyományos — a Munkaügyi Minisztérium és a különböző szaktárcák intéz­ményeiben folyó — képzés, az érettségivel egybekapcsolt szakközépiskola, és az érett­ségire épített szakmunkáskép­zés. E formák közül a képzés fő bázisa továbbra is az álta­lános iskolára épülő ipari, me­zőgazdasági és kereskedelmi szakmunkásképzés. Elkészült az 1967/68. tanévre kiadott szakmunkástanuló felvételi tervjavaslat, amelyből kitű­nik, hogy a MŰM nagyüze­mi képzésbe (209. sz. Intézet, Nagybátony, 211. Intézet, Sal­gótarján, 217. sz. Intézet, Ba­lassagyarmat), a helyiipari képzésbe (tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, mező- gazdasági tsz-ek, magánkis­ipar), s a szaktárcaképzésbe (Könnyűipari-, Élelmezés­ügyi-, Belkereskedelmi- Föld­művelésügyi Minisztériumok, SZÖVOSZ, Erdészeti Főigaz­gatóság) összesen 1499 fiatal kapcsolódhat be, azaz 1249 fiú ís 250 leány. A szakmunkás- képzés újabb formája az emeltszintű képzés. A korsze­rűsített tananyag elsajátítása biztosíthatja, hogy a tovább­tanulni szándékozó fiatal szak­munkások termelőmunkájuk "Svidejű végzése mellett 2—3 év alatt esti, vagy levelező tagozaton középiskolai vég­zettséget szerezhetnek. Az 1967/6R-as tanévben megyénk­ben kilenc szakmában 11 emeltszintű osztóivt indítunk. Pé’dául autó-, villanyszerelő, "énlakatns. esztergályos, bá- ovaelpktrpiakatos, síitőinar! szakmunkás, stb.) A tovább­tanulni nem szándékozóknál “ond. hogv igen sok fiú se­gédmunkás akar lenni, holott életkoruknál fogva e munka­körben nem alkalmazhatják őket nyolcórás munkaidőre: “örvendetes viszont, hogy kü- ’önösen a lányok közül sokan a mezőgazdaságban kívánnak elhelyezkedni. Kérdés• A lehetőségeket ismerjük, talán megérdemel egy külön kérdést az is, mi­lyen a fiatalok érdeklődése az egyes szakmák iránt, il­letve, melyek a jelentkezés feltételei? Válasz: Különösen a kérdés első része izgalmas. Tapaszta- I tataink szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem ismerik eléggé az egyes szakmákat, terveiket nem hangolják ösz- sze a társadalmi és népgazda­sági igényekkel, így arányta­lanságok, feszültségek kelet­keznek. Például a megyébe» kell ez évben 12 fodrász (75 jelentkező), 40 autószerelő (152 helyett), 40 női szabó (169-cel szemben). Kellene vi­szont 150 kőműves (45 jelent­kező akadt), szükség volna 60 kohászati kovács szakmunkás­ra (15 helyett), 70 ácsálványo- zóra (15 a jelentkező itt is). Kellene 200 mezőgazdasági szakmunkás (44 ellenében), va­lamint 14 edző-hőkezelő (egy jelentkező sincsen). Ami a je­lentkezéseket illeti: korláto­zott felvételi lehetőségek nyíl­nak a technikumokba, 'ahol felvételi vizsga van. Űj irány­zat a mostani beiskolázásban, hogy a gimnáziumok elsősor­ban az egyetemeken, főisko­lákon továbbtanulni szándéko­zókat veszik fel, s nagyobb arányú a beiskolázás a szak­munkásképzésbe. A szakmun­kástanuló képzéshez szüksé­ges jelentkezési lapot az ál­talános iskola adja a fiatalok­nak. ezen két szakmát kell feltüntetni, kikötés után va­lamelyik vállalattal javasol- tatni, (a Nógrád megyei pá­lyaválasztási tájékoztató közli, melyik vállalat milyen szak­munkásokat képez.) A kitöltés és a vállalati javaslat után a jelentkezést az általános is­kola továbbítja a megye-' mű­velődésügyi osztálynak, illetve az osztály az illetékes oktatá­si intézménynek. Kérdés: Milyen lehetősé­gek várják a középiskolák* ban végzőket? S hová me­hetnek a lányok? Válasz: A megye középis­koláiban 1018 fiatal végez (559 leány), gimnáziumban 556 (399 leány), szakközépiskolá­ban 182, technikumban 270 diák. Felsőfokú oktatási in­tézményben körülbelül 150 fi­atal tanulhat tovább, 376-an jelentkeztek. A gimnáziumban érettségizettek részéré a szak­munkásképzés különböző for­máiban 156 hely áll rendel­kezésre. Ebből a MŰM nagy­üzemi képzésben 92, a helyi- ipari képzésben 42. s a szak­tárcaképzés különböző terüle­tein 22 hely biztosított. Ezen­kívül a megyében oktatott va­lamennyi szakmában korlátlan beiskolázási lehetőség nyílik érettségizett fiatalok részére. Valamennyi műszerész szak­mára (összesen 26 hely) csak érettségizetteket vesznek fel. A szakképesítést adó középis­kolákban érettségizők (tech­nikum, szakközépiskola) a szak­munkásképzésben nem tanul­hatnak tovább. Van még hely érettségizők- számára a laka­tos (30), villanyszerelő (20), víz- gáz- csővezeték szerelő (25), kereskedelmi (22), női szabó szakmákban a nagybá- tonyi szakmunkásképző inté­zetben (20), stb. szakmákban. A megye nehézipari jellegénél fogva a lányok részére korlá­tozott a szakmunkásképzésben való részvétel is. Idén össze­sen csupán 300 leányt tudunk felvenni szakmunkástanuló­nak. A mezőgazdaságba je­lentkezhet 100, a textil és a ruházati iparba 70, a kereske­delembe 50, a szolgáltató ipar­ágakba 20, ápolónőnek, védő­nőnek csecsemőgondozónak 70 leány. Utóbbiak a megyei ta­nács egészségügyi osztályán jelentkezhetnek. Részükre Bu­dapesten és Egerben biztosít­ják a továbbtanulást. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents