Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
woe» w * n fP/T7 foKrtiár 1 >* i 3 Munkavédelem a gépállomásokén Jovább énükként a kőtelező mutatók »zárna Nagyobb önállóság — hatékonyabb gazdálkodás A gép- és gépjavító állomások gazdasági eredményeire sötét árnvékot vet, ha évközben kinn a határban, vagy berm a javítóműhelyben baleset történik. A statisztikai adatok szerint tavaly aránylag kevés ilyen eset fordult elő. A tapasztalatok bizonyítják, a kitűzött munkavédelmi feladató kát szinte kivétel nélkül, mindenütt helyesen hajtották végre. A munkavédelmi őrök. a biztonsági megbízottak, a gépállomások vezetői és dolgozói jól vizsgáztak. Kedvező statisztika Mit mutajnak a statisztikai adatok? Többek között azt, hogy az 1965-ös évhez viszonyítva csaknem 50 százalékkal csóki-.em a baleseten száma Halálos baleset nem volt tavaly g gép- és gépjavító állomásokon. Mindezekből következik, hogy kevesebb azoknak a munkanapoknak száma is, amelyeken — baleset miatt — nem folyt termelés. A balesetmelőző munka a Tolmá'csi Gépállomáson volt a legeredményesebb. Egy év alatt több mint 50 százalékkal csökkent a balesetek száma Szám szerint a legkevesebb baleset az érsex adstkii Gépjavító Alio- rrásm- esett Mindössze három fő szenvedett kisebb sérülést, s összesen 29 nap maradtak el a munkából. A számok arra is A harmadik ötéves terv idején nagyobb jelentősége lesz a magánerőből történő építkezésnek, mint volt a második ötéves tervidőszakban. Az építőanyag-ellátás zavartalanná tétele érdekében a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megyénkben nyolc nagyobb, állami és szövetkezeti telepen vizsgálta 1965 és 1966 távlatában a kereslet és kínálat alakulását. A tájékozódás megállapította, hogy az állami TÜZEP-te- lepek ellátottsága kedvezőbb a szövetkezetiekénél. A tavalyi esztendő harmadik negyede során az fmsz-telepekre a keresett áruknak csak 30-40 százaléka érkezett meg. Ka- rancslapujtő — például — augusztus helyett novemberben kaPott meg huszonháromezer cserepet. A tájékozódás időszakában Drégelypalánkon csak hatvan százalékig sikerült kielégíteni a lakossági igényeket. A rossz ellátás annál is inkább feltűnő, mert a felhívták a figyelmet, a fiatal munkások óvatosabbak. Az ipari tanulók közül csak kevesen szenvedtek balesetet. „Törődtünk egymással" A munkavédelemmel összefüggő tennivalók egy-egy üzemben igen sokrétűek. Végrehajtásuk nagy gondosságot, lelkiismeretes munkát igényel. Természetesen a legtöbbet maguk az üzem dolgozói tehetik, hogy elkerüljék a balesetet. Tavaly a szocialista brigádok kiadták a tetszőt- törődiünk többet egymással. S általában az tapasztalat, a szocialista brigádmoz- galom jó hatással van a balesetvédelmi munkára. A brigádokon belül nőtt az egymásért érzett felelősség. Természetesen a kedvező képhez az is hozzájárul —, és nem kis mértékben —, hogy gondosabban, körültekintőbben végez.ték el hónapról-hónapra a biztonsági szemléket. A feltárt hibákat igyekeztek mindenütt azonnal kijavítani. A közúti forgalomban részt vevő járművek heti szemléjét is elvégezték. A balesetmentes közlekedés egvik alapvető követelménye, a járművek biztonságos üzemeltetése. Természetesen hiba lenne arra gondolni, hogy a gép- és közeli, de már Pest megyében fekvő ifámosmikola körülbelü, háromszor több árut kap, mint Drégeiypalánk. A minőségi reklamációk száma tavaly lényegesen csökkent az előző évihez viszonyítva. A jogos panaszokat orvosolták. Határozottan kiállt a fogyasztók érdekei mellett a kistere nyel TüZÉP-telep, amely 1966-ban ötvenhárom esetben reklamált mennyiségi és minőségi hiánj*, valamint a szállítás során keletkezett károk miatt. Hiányosságként állapította meg a népi ellenőrzés, hogy a balassagyarmati TÜZÉP-te- lep csak előzetes szerződés alapján forgalmazott falazóanyagot. Emiatt a kisebb javításokhoz szükséges anyagot a lakosság nem tudta beszerezni. Ez évi tervét az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat úgy alakította ki, hogy annak jóváhagyása esetén valamennyi telep kitudja elégíteni a vásárlók igényeit. gépjavító állomásokon most már mindent megtettek a balhetek csökkentéséért, a sérülések megelőzéséért. Nem kielégítő például még mindig a balesetmegelőző munka. Sok helyen lemondanak arról, hogy megfelelő oktatásban részesítsék a dolgozókat, azon egyszerű oknál fogva, hogy mindez feles'egns időtöltés. Az is igaz, a traktorosok, szerelők sem szívesen látogatják á balesetvédelmi oktatást, ott. ahol mindig ugyanaz az ember ismételgeti sokszor hallott „intelmeit”. A gyakorlati tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy változtatni kell a megszokott módszereken Maeasabb szintű, esetleg filmmel összekötött baL esetmegelőző propagandára van szükség. Ennek megvalósítását több gépjavító állomáson rögzítették az 1967. évi intézkedési tervben. A tavalyi, meg a korábbi évek tapasztalata az is, hogy a munkavédelmi újításokat nem becsülik eléggé. Az újítások dí- lazása nem megfelelő, nem ösztönzi a dolgozókat arra, hogy keressék, kutassák a biztonságos munka feltételeit. Most, hogy korszerű gépiekkel gazdagodnak a gép>- és gépjavító állomások. különösen nagy szükség van az óvatosságra, gondosságra. R« an-» I«. hngv ötlettel, leleményességgel elejét vegyék a balesetnek. S. E. Az első bentutaló A KISZ kulturális szemlére készülnek a balassagyarmati járásban is. Az első bemutatót február 12-én Drégelypalánkon tartják, majd pedig Érsekvadkert, Mohora, Bércéi és örhalom következik. Az öt körzeti bemutatón mintegy ötszáz fiatal vesz részt. A legjobbak eljutnak a március 12- én Szügyben megrendezésre kerülő járási bemutatóra. gyutcás városnak tartottam Salgótarjánt. Sokáig. A Rákóczi út úgy szeli ketté a várost, mint egy örökérvényű, megmásíthatatlan folyam, de nem úgy, mint a Duna, Budát és Pestet. Ott két oldalon széles területen, ezer meg ezer épület magasodik — itt dombok nőnek erőszakosan — az ember azt hinné: töretlenül. E A „bevándorló” még egy esztendő múltán is talál újat, igaz, inkább csak önmaga számára. A dombot egy év után fedeztem fel. Nem elég ugyanis lentről nézegetni, fel kell kapaszkodni a meredek lépcsősoron, szerpentinen és, ha már körülfogják az embert a sátortetős épületek — másként látja az egészet. Hátha még ott is él, naponta kapaszkodik fel, ereszkedik alá a dombról, fokozatosan merülve a várost fojtogató füsttel, köddel vegyes légmasszába. Az persze így is áll, hogy Salgótai jánnak tulajdonképpen egy utcája van — a Rákóczi út Akárki megpróbálhatja. Álljon meg mondjuk — az Állami Áruház Rákóczi út felöli sarkánál; egy óra alatt jóformán mindenkivel találkozik, akit ismer a városban. A domb. Hat-hét esztendeje (mondják a helybeliek. írják a tanácsi kiadványok) a megyei tanács mögötti domoos rész kopaszon, értelmetlenül meredezett, legfeljebb kormos fii, széltépett kóró termett meg rajta, az is minek? Azután kiásták az első lakóház alapját, és attól kezdve évről évre változik a képe. Típustervek, típufiházak, sátortetős Tanácsi vállalataink az elmúlt évben jórészt, megszabadultak azoktól a kötöttségektől, amelyek a kötelez»? mutatók sokaságából adódtak. Módjuk nyílt bebizonyítani, mire képesek. Ezért az 1966-os esztendőt, nemcsak az új gazdaságirányítási mechanizmus egyes elemeinek bevezetése fémjelzi, hanem meghatározó, abból a szempontból is, hogy a kapott önállóság birtokában melyik vállalat, mennyiben tudja biztosítani a hatékonyabb gazdálkodást. Ezeknek a gondolatoknak tükrén vizsgáltuk a tanácsi helyiipar elmúlt évi munkáját és az 1967-es év feladatait. Kérdéseinkre Papp György a megyei tanács ipari osztáyá- nak közgazdasági csoportvezetője válaszolt. — Mi jellemezte az elmúlt évben a helyiipari vállalatok munkáját? — Azt a kettős feladatot, hogy a helyiipar tovább fejlődjön, enyhítse a megye foglalkoztatási gondjait és hatékonyan gazdálkodjon, — jórészt megoldotta. Osztályszinten 2 százalékkal teljesítettük túl tervünket, 12,4 százalékkal termeltünk többet, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme meghaladja az országos átlagot. A könnyűipari ágazathoz tartozó vállalatok 18,3 százalékkal azaz 34 millió forinttal adtak több árut, terméket, mint egy évvel korábban. A többlettermelés 66 száza- 'éka létszámemelésből, 34 százaléka pedig a termelékenység emeléséből származik. Igaz, ez nem egyezik meg az országos elképzelésekkel, mégis azt mondom, hogy ló Ugyanis a létszámemelkedés jó része a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál történt, ahol nagyarányú volt a fejlesztés. A többi üzemben vállalatnál a termelékenység emelése és a műszaki fejlesztés került előtérbe. Az egy főépületek. — Korszerűtlenek — mondta valaki, amikor a dombról faggattam és legyintett egy nagyot. — Alaposan elmaradtál az építőművészet ”ízlés-irányától” — ért a vád, mert nekem tetszik az a rész, ott, a város felett. Lehet. Nem világvárosi szint az kétségtelen, de Salgótarján, ugye, nem is világváros. A sátortetők? Nekem az a véleményem jobban illeszkednek a domb ferdén emelkedő oldalához, mint ha doboz alakúak, lapos tete- jűek lennének. ÜD A lépcső. A hazatérő bekanyarodik a megyei tanács épülete mellett és már a második lépésnél érzi — kemény munka lesz oda felkapaszkodni. A napokban itt járt egy pesti fotós kollégám. Késő este találkoztam vele. Panaszkodott. — Öregem, hiába jöttem. Mit fényképezzek itt? Ez a Karancs, meg a művelődési ház... Jó, de nincs is tovább ... — Mikor 'érkeztél? — Reggel. — És mit láttál még a városból? — Mit lehet még látni? Kiderült, aki kalauzolta (maga is salgótarjáni) megelégedett annyival, amennyi látszatra Salgótarjánt jelenti: végigvezette a Rákóczi úton Felmentünk a dombra is. Egy tekercs filmet „lövöldözött" el — másnap. Igen, a lépcső. re jutó termelési értéktervet, a textilipar kivételével valamennyi vállalatunk teljesítette. Továbbra is csak szükségletre termeltünk, áruink minőségével kapcsolatban jelentős kifogás nem merült fel, de nem is javult a kívánt mértékben. Előre léptünk a lakosság igényeinek közvetlen kielégítésében. Szolgáltató, felvevő helyeink száma 85-röl 104-re emelkedett, javult a szolgáltatások minősége, csökkent az átfutási idő. 1966. szeptember 30rig terven felül csaknem 900 ezer forint többletnyereséget értek el vállalataink. A harmadik ötéves terv első esztendejében újabb 300 főnek, köztük 132 nőnek biztosítunk munkaalkalmat. Eredményeinkben nagy szerepe volt a IX. pártkongresz- szus tiszteletére kibontakozott munka versenynek, amelyben a fizikai dolgozók mellett a feladatokból egyre nagyobb részt vállaltak a műszaki és adminisztratív dolgozók. — Mondana néhány szót a bérgazdálkodásról, és az anyagi ösztönzésnél jelentkező problémákról? — A kormány bérpolitikai intézkedése során a munkások átlagbére 5,6 százalékkal emelkedett. Ez kedvezően hatott a munkaerővándorlás csökkenésére, a munkafegyelem megszilárdítására. Sikerült a korábbi béraránytalanságok jó részét felszámolni, ugyanakkor az intézkedések nyomán egyes vállalatoknál újabb bérfeszültségek keletkeztek. Ez abból adódik, hogy rosz- szul gazdálkodtak a bérrel A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál indokolatlanul dupla bért fizettek a gépkocsivezetőknek, a rakodóknak, rosz- szul gazdálkodtak a létszámmal. nem alkalmazták az ösztönzőbb bérformákat. Vállalataink többsége nem élt akiemelt bérezés lehetőségével. Nem tűznek ki célfeladatot á létszám- és az átlagbérmegtakarítás terhére. A hiLáttam egy riportfilmet. Arról szólt., hogy egy magyar csoport (valamilyen évforduló alkalmával) hajóval Auschwitzba zarándokolt. Ha jól emlékszem, a film címében is szerepelt a zarándok szó. Ott, Auschwitzban van egy lépcső, nagyon széles, nagyon meredek, nagyon hosszú, kövei egyenetlenül ágaskodnak az emberi talpak alatt, alattomos buktatók, valamikor a halált jelentették .. Nem. természetesen nem lehetett rekonstruálni, filmen képszerűen újra felidézni az ember rabszolgaságát, kin-keserpes vánszorqá- sát, nehéz súlyok alatt gör- nyedését, azon a lépcsősoron. Kevesen élték túl, de aki csak filmről ismeri — megjegyzi a sok ezernyi mártír kálváriáját. Milyen más ez a lépcső. Felvezet a dombra, haza vezet. Félúton szoborcsoport mellett haladok el Három lekerekített, leegyszerűsített nőalak, kezükben korsó, gyerek. Az egész együtt: az élet. Kiilön- külön nem mozdul, együtt a művészi komponálás révén — dinamikus ez az alkotás. Miért jut minden este eszembe az a lépcső? s A szél. Nem olyan, mint másutt, mint lent. A ház amelyben lakom, majdnem a domb gerincén magasodik, az ablakból nappal, tiszta időben szinte az egész város látszik Éjjel a fények. Az üveggyár örökké kivilágított csarnokai, a Salgó környéke, apró sárga bak felszámolása érdekében a megyei tanács vb útmutatása alapján kidolgoztuk a bérezéssel kapcsolatos tennivalókat, a gazdálkodási utasításban pedig részletesen előírtuk a létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó tennivalókat. — Milyen mértékben növekszik a vállalatok önállósága, melyek azok a területek, ahoi gyors változásra van szükség? — A gyakorlati tapasztalatok szerint az új gazdaságirányítási módszer néhány elemének bevezetése előnyösen hatott vállalataink munkájára. Nagyobb körültekintéssei, felelősséggel dolgoznak, megvalósultak a központi célkitűzések is. Ezért az idén tovább csökkentettük a kötelező mutatók számát, szűkült a kiemelt cikkek és a kötött gazdálkodás alá vont anyagiok listája. Mindez kedvező lehetőséget teremt a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Törekedni kell a munkaigényes termékek nagyobb volumenű gyártására, a munka- és üzem- szervezés színvonalának további emelésére, a veszteségidők csökkentésére, az anyagi érdekeltség érvényesítésére. a bizonylati fegyelem szilárdítására, valamint a hatáskörök pontos kidolgozására. A bank által kiszabott szigorú büntetések ellenére sem javult vállalataink készletgazdálkodása. Az emelkedés mértéke meghaladja a termelés ütemét.. A feleslegesen lekötött kés tietek után fizetendő büntető kamatot a jövedelemből kell kifizetni, ami végső soron csökkenti a nyereségrészesedést. Az idei esztendő feladatainak jobb elvégzése érdekében vállalataink komplex intézkedési tervet készítenek, amely jó alapot ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny szervezéséhez, a vállalati célkitűzések eredményes megva- 1ów(fásához. — feieyte be nyilatkozatát Papp György. fények gyöngysora szemben, a másik dombon. Végig, mintha kürt szólna. Itt fent nem állja útját semmi. vág a szél, rohamoz, alábbhagy, de rögtön újra kezdi. Az ablak alatt vékony akácok, csoda, hogy állva bírják a rettenetes erejű rohamokat. Valami úgy búg itt fent, mint egy kürt. Sokáiq nem találom a hang okozóját. A szél önmagában csendes. Szeles időben olyan a város, mint egy szidollal, puha ronggyal tisztara törölt óriási tükör. Sehol egyetlen ködös, homályos sarok, ez a szél minden zugot bejár. De miért van olyan hangja, mint egy mély hangú kürtnek? A sátortetős házak egymás mögött sorakoznak. Az éles. lecsiszolt épületsarkok, a húrként magasba feszülő vakolt téglafalak, akár a hárfa inai — zengenek. Szeles időben végignéztem egy nagy edény hamu sorsát. Piros fejkendős, sárga pulóvert viselő asszony hozta, kerek hasához szorítva a lavór- szerű edényt, benne a napt hamuadagot. Amikor kilépett a ház kapuján — egyszerűen elszállt a lavór tartalma. Csak az üres edény maradt az asz- szony kezében. Megvonta a vállát és visszament a házba... Mondják: nemsokára buszjáratot indítanak a dombra. Most igazi heayilakó, aki fent él. öreg, fiatal hozzáidomul a környezethez, nénikék szaladnak le fürgén, kislányosan a lejtőkön, nagy kanyarokat vágva le a kígyózó szerpentinből. Reggelente egyébként is' mindenki szalad. Az önkéntelen lefelé lendülés viszi a .hegyieket” a Rákóczi úti buszmegállókig Pataki László A tanító néni szeme Amikor már a házak között jár a sötét, villanyt gyújt és folytatja tovább a munkát. Előtte az asztalon kékbe kötött füzetek halmaza. Egyikben jobb, másikban kevésbé sikerült kísérlet: összekapaszkodott betűk, mondatokká állt szavak. A tanító néni gyakorlott szeme vizsgálódva siklik végig a sorokon. Ide s tova tizenöt esztendeje él Szécsényben és tanítja a szépre, jóra a fogékony apróságokat Lator Istvánná. Neki nincs gyermeke, így aztán túláradó érzéseit mind-mind a nebulókra pazarolja. — Negyvennégy „gyermekem” van most a harmadik osztályban... Ismerem jól valamennyit — mondja mosolyogva. — Szívesen látogatom a családokat, mert ilyenkor sok mindent látok . . . Észrevette azt is, hogy az egyik kisfiú csak nagy-nagy erőfeszítések árán tud írni, olvasni. Szeme gvenge, rosszul lát. — Szemüveg kellene — mondta a tanító néni a szülőknek. — Nincs miből, — hangzott a rövid válasz. A tanító néni azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Szülői értekezleten tette szóvá a fiúcska esetét. S az eredmény: az anyukák közösen vásárolták meg a szemüveget. Szülő} értekezleten beszélt arról a kislánykáról is. aki gondozatlanul, hiányos öltözetben jön az iskolába. Csak egyszer kellett említenie. Azóta már a lánykának olyan ruhája van, mint a többinek. Még a szalag sem hiányzik a hajából. Azt mondják, olyan ez a harmadik osztály, mint egy összetartó, nagy család. A tanító néni gondos szeme vigyázza, hogy rendjén menjenek a dolgok. V. G. Javul az építőanyag-ellátás cA domb
