Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

1967 február 5. vasárnap NOGR A 0 r? A jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) lati oktatásban részt vevő ta­nulók aránya már eléri a 72 százalékot. Pedagógusaink bátran tá­maszkodnak az úttörő mozga­lomra, ahol eleven és színes élet folyik. A táborozásokon túl a szórakozás mellett foglal­koznak a jobb tanulás módsze­reivel, munkásmozgalmi ha­gyományokat gyűjtenek, csat­lakoztak a Salgótarjánból in­dult mozgalomhoz. \ Tisztelt jelölő gyűlés! Eddigi politikánkhoz híven, törekszünk, hogy a falusi dol­gozók életkörülményei köze­lebb kerüljenek a városiaké­hoz, Az elmúlt év végén je­lent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet» a tsz- tagok új nyugdíjrendszerérői. Ez és az ehhez hasonló szociá­lis intézkedések, melyeket a IX. pártkongresszus határo­zott el, azóta már a megvaló­sítás szakaszába léptek. Ezután Hoffer elvtárs fog­lalkozott a járás termelőszö­vetkezeteit érintő országos ha­tározatokkal, a hitelelengedé­sekkel. a földtulajdon rende­zésével. Majd így folytatta. — Szeretnék szólni Bércéi utóbbi négyévi fejlődéséről. Parkosították a község köz­pontját, folyamatban van a kultúrnáz építése, felújították az óvodát, eszpresszó nyílt, korszerűsítették a főutak közf- világítását, kivezették a vil­lanyt. Ordas-pusztára. Gimná­zium létesült a faluban és két pedagóguslakást vásároltak. Ezen túl bekötőút épült a tsz központi majorjához. Gépesí­tették a közös gazdaságot. Oj állatférőhelyeket létesítettek. A március 19-én megválasz­tásra kerülő községi tanácsnak meg kell oldania Bércéi közút­jainak portalanítását, a lakos­ság jó ivóvízellátását, amely­hez törpevízmű építésére len­ne szükség. Nem feladatom, hogy az új tanács elé progra­mot állítsak, de ha a fenti két legfontosabb probléma megol­dására vállalkoznak, akkor is­mét számíthatnak a választó- polgárok bizalmára, megbecsü­lésére, — fejezte be Hoffer Ist­ván elvtárs. Ezután javaslatot tettek a gyűlés résztvevőinek az ország- gyűlési képviselőjelölt szemé­lyére. A berceli jelölő gyűlés megyénk országgyűlési képvi­selőjének egyhangúlag Gajdos Jánost, a Balassagyarmati Körzeti Földművesszövetkezet igszgatósági elnökét jelölte Megyei tanácstagnak Fülöp Zoltánnét, a Berceli Szülőott­hon gondnokát jelölték. Já­rási tanácstagnak jelölték: Hoffer Istvánt, a .Balassagyar­mati Járási Tanács vb-elnökét, Vrhegyí Ferencet, a berceli is­kola Igazgatóhelyettesét, Ker­tész Jánosnét, a berceli tsz munkacsapat vezetőjét. Ezután szólásra emelkedett Gajdos János, akit a jelölő gyű­lés országgyűlési képvisel ön ok jelölt. Bevezetőben elmondot­ta. hogy mennyire különbözik a mostani választás a régiektől. Amikor csak ígérgettek a jelöl­tek és ígéreteiket sohasem va­lósították meg, vagy csak rész­ben. Példát is mondott, ami­kor a jelölt utat, iskolát, min­dent ígért, sőt ha kell, még hi­dat is építenek. Erre valaki közbeszólt: hiszen patakunk sincs! Majd akkor az is lesz — mondta a jelölt, csak szavazza­nak rám. Ma viszont pártunk és kor­mányunk ígéreteit napról nap­ra valóra váltja, ezért a párt és a kormány politikáját érdemes támogatni. Ezután arról beszélt Gajdos elvtárs, hogy mennyire meg­változott az emberek élete. Fa­lun is észrevehető ez a változás. Megköszönte a választópol­gárok bizalmát, és ígérte, hogy megválasztása esetén teljes erejével igyekszik eleget tenni a bizalomnak. Értékes eredmények új feladatok Gajdár Pált jelölték Székvölgyön A délelőttös műszak dolgo­zói még a bányában voltak, de a délutános buszjáratok már megérkeztek. Jöttek Mi- zserfáról is a székvölgyi bá­nyához. Ott voltak Kistelek, Mátraszele és Kazár küldöttei is. A felolvosó terem ezúttal szűknek bizonyult, még az aj­tón kívül is álltak, amikor Petik Sándor, a Hazafias Nép­front nevében megnyitotta az országgyűlési képviselő, vala­mint megyei és járási tanács­tag jelölő gyűlést. Nádasdi András elvtárs, az SZMT vezető titkára szólt ez­után a gyűlés résztvevőihez. Többek között elmondotta, hogy iiyeriKor szokás számve­tést készíteni, mit végeztünk az elmúlt négy óv alatt, ho­gyan váltottuk valóra a négy év előtti célkitűzéseket. Az el­múlt négy esztendő munkája felett nincs mit szégyenkez­nünk — állapította meg az előadó, aki a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy tovább erő­södött a népi—nemzeti egység, nőtt a munkásosztály politi­kai öntudata és felelőssége az ország ügyei iránt. Erősödött a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, az ér­telmiség felelőssége tudatában vesz részt közös ügyünk valóra váltásában. Az elmúlt évek során tovább erősödött a szo­cialista demokrácia is — mondotta többek között. A to­vábbiakban a második ötéves terv végrehajtásáról beszélt Nádasdi elvtárs és példákat említett megyénk eredményei­ről. Nógrádban például a máso­dik ötéves terv során 4,2 mil­liárd forintot fordítottunk be­ruházásokra. — Az elmúlt év elején be­vezetett ár- és bérrendezések következtében — folytatta az előadó — két és fél százalék­kal nőtt a dolgozók átlagkere­sete. Növekedett a nyugdíját­lag A családi pótlékok fel­emelésével, az e célra kifize­tett összeg a korábbi 8 mil­lió 651 ezer forintról több mint 47 millió forintra emel­kedett. Az elmúlt négy év alatt megyénkben több mint húszezer felnőtt és ötezer gyermek részesült kedvezmé­nyes üdültetésbe. Igen nagy jelentőségű a IX. pártkong­resszus által elhatározott élet- színvonalat javító intézkedés; az anyasági segély bevezetése; a tsz-tagok nyugdíjának ren­dezése; valamint a munkaidő csökkentésére hozandó intéz­kedések. Nógrád megye dol­gozói jelentős mértékben já­rultak hozzá az életszínvonal (növeléséhez. Csak az elmúlt évben — előzetes számítások «sprint — 4 százalékkal növe­kedett a termelés, javult a gazdaságosság és a termékek minősége is. Nagy szerepei játszott ebben a IX. pártkong­resszus tiszteletére indítón munkaverseny, amelyben több mint ötvenezer dolgozó tett vállalást és azt teljesítette is Csak ebből mintegy százmillió forint értékű túlteljesítés vár­ható. Az eddig végzett sikeres munka teremtette meg a jőve feltételeit. A legfontosabb feladat megismerni, megértet­ni és végrehajtani a IX. párt- kongresszus határozatát. En­nek szellemében teljesítjük már idei tervünket is. Mosl kell felkészülnünk az új gaz­dasági reform bevezetésére ét megoldani olyan jelentős gon­dot, mint a szénbányászat távlatait érintő intézkedések miatt felszabadult munkaerő emberséges elhelyezése. Hogy a IX. kongresszus foglalko­zott ezzel a gonddal annak máris hatása van. Ezt legjob­ban bizonyítja dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter­Gajdár Pál Acélárugyárban és most, mint szocialista brigádvezető dol­goznak együtt. Bodor Vilmos a szurdoki bányászok nevében nek, a napokban elhangzott szólalt fel, s többek között kl- nyilatkozata, amelyben már a konkrét kormányintézkedé­sekről adott számot, — mon­dotta többek között, majd ki­fejtette, hogy nagy feladataink megoldásához azonban nyu­godt körülményekre, békére van szükség. Nádasdi András elvtárs Ezután javaslatot tett a gyűlés résztvevőinek, hogy jelöljék országgyűlési kép­viselőjelöltjüknek Gajdár Pál alapszervi párttitkárt, a szék­völgyi bánya szocialista bri­gádvezetőjét. Mint elmon­dotta, annak idején cseléd ember volt, bányász lett és szinte a felszabadulás óta dol­gozik a közért. Megyei tanácstagnak Tözsér Gyulát, a mizserfai bányaüzem dolgozóját javasolta. Dr. Do­monkos Imrét, a járási tanács titkárát, aki Kazáron született, munkás családból származik és a munka mellett szerezte meg a doktori címet, járási tanácstagnak javasolta. A .vitában többen felszólal­tak. Kelemen István, a kazári tanács kiküldötte javasolta el­sőnek, hogy fogadják el a Hazafias Népfront javaslatát. Szluka Jenő többek között ki­fejtette, hogy ismerik Gajdár Pált, és a többieket, az eddig végzett munkájukat, s éppen ezért ő is csak ajánlani tudta a javaslat elfogadását. Gajdár Béla szakszervezeti titkár ha­sonlóan vélekedett. Hegedűs Aladár Király-tárói. dolgozó többek között elmondotta, hogy annakidején Gajdár Pál­lal együtt kezdte a munkát az jelentette: a jelölteknek nem lesz könnyű feladatuk. Bíznak oennük, hiszen saját soraik­ból valók. Hasonlóan véleke­dett Tófok Lajos is, aki Kis­telekről érkezett a gyűlésre. Tuza József reményét fejezte ki, hogy. most már Bárnáról is lesz képviselő és a jövőben talán sikerül orvosolni régi sérelmeiket, hogy nincs a községnek kultúrháza és rossz az útja. A felszólalók valamennyien a jelöltek mellett foglaltak ál­lást, s amikor szavazásra ke­rült a sor, mindenki felnyúj­totta karját; a jelölés egyhan­gú volt. A jelöltek közül ezután Gaj- lár Pál, a tőle megszokott szerénységgel megköszönte a bizalmat és ahogy mondta, minden erejével azon lesz, hogy ennek megfeleljen. ígér­te, erejéhez mérten igyekszik még többet tenni. Hasonlóan nyilatkozott Tözsér Gyula, a megyei tanácstag és dr. Do­monkos Imre járási tanácstag­jelölt A színhely: Ismét Salgótarján! Előkészületek a III. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválra Ötven zenekar — Négynapos jtrogram — Külföldi együttesek Az elsőt Szombathelyen, a másodikat tavaly Nógrád me­gye székhelyén, a harmadikat — a soron következőt — ismét Salgótarjánban rendezik meg. Az ország amatőr könnyűze­nészeinek salgótarjáni feszti­válja május negyedikén kezdő­dik és hetedikéig tart. ötven zenekar (hagyományos, gitár és jazz), közöttük négy külföldi együttes látogat el Salgótarján­ba, a tavasszal. A KISZ Nógrád megyei bi­zottságának irányításával — a megyei szervek, kulturális in­tézmények, tömegszervezetek vezetőinek bevonásával — a napokban megalakult a feszti­vál rendező bizottsága. A bi­zottság tegnapi ülésén megtár­gyalták és elfogadták a köny- nyűzenei találkozó végleges programját és egymás között is egyeztették azokat a feladato­kat, amelyek teljesítése alapja lehet a fesztivál sikerének. Eszerint a megyei rendező bizottság feladata, hogy min­den rendelkezésére álló esz­közzel segítse a fesztivál zök­kenőmentes lebonyolítását. A program sok tekintetben változott a tavalyihoz mérten, így, mint az az eddigiekből is kitűnt: nem három, hanem négy napig tart majd a köny- nyűzenei találkozó, tovább kí­vánják erósíteni az esemény fesztivál jellegét — ezért a zsű­rizés (az országos, hasonló ren­dezvények gyakorlatától elté­rően) zártkörű lesz. A cél első­sorban az, hogy a leghaladóbb tánczenei stílusók és irányza­tok országosan is elterjedje­nek. A zsűrizések egyébként három salgótarjáni művelődé­si házban zajlanak majd, a há­rom kategória szerint A gitá­rosok az acélgyári, a hagyomá­nyos, tehát tánczenei együtte­sek a bányász, míg a jazz kate­góriában versenyző zenekarok az üveggyári művelődési ott­honban lépnek a zsűri elé. Négy külföldi együttes — szovjet, csehszlovák, jugosz­láv, és lengyel — érkezik május negyedikén Salgótarjánba. Az előzetes tervek szerint a tavaly rendkívül nagy sikert aratott szovjet jazz-quartett is ott lesz a meghívott négy külföldi együttes között. „Újoncként'’ a lengyelek jönnek, és mivel aligha szerepelt salgótarjáni közönség előtt lengyel könnyű­zenei együttes — várhatóan nagy érdeklődés nyilvánul meg irántuk. Említésre méltó új vonása a harmadik fesztiválnak az a tö­rekvés, hogy a szovjet könnyű­zeneszerzők legsikeresebb al­kotásait népszerűsítse. A köte­lező számok, az idei salgótarjá­ni találkozón, egy szovjet dalt is tartalmaznak. A rendező bizottság tegnapi ülésén sok szó esett arról — az idegenforgalmi vonatkozásban kiaknázható — lehetőségről is, amely a négy napig tartó or­szágos találkozóban rejlik. Szükségesnek látszik, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal szoros kapcsolatot teremtsen és közös programot dolgozzon ká< egyrészt a külföldi idegenfor­galmi szervekkel, másrészt a hazai ifjúsági utazási irodával. Azt a tavalyi gyakorlatot, hogy a Salgótarjánba érkező zenekarokat, a városi KISZ- alapszervezetek segítik, az idén is alkalmazni akarják. Ezzel kapcsolatban a tegnapi rende- zőbizottségi ülésen szó volt ar­ról. hogy a KISZ-szervezetek a tavalyinál jobban, szervezet­tebben fogadják a vendégeket. Öt salgótarjáni előadás, négy vidéki fellépés, televíziós és rádió-közrvetítés, szakmai be­mutatók, a dijak nyilvánosan történő átadása, ifjúsági bál és előadás, fogadás a zenekar ve­zetők és a zsűri tagjainak rész­vételével — ezek a négynapos program kiemelkedő esemé­nyei. Az értékesítési gondok új utak A szénértékesítés helyzeté­ről, és az idei egyenletes ter­melés biztosításának felada­tairól tárgyaltak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. Iz­galmas téma ez ma már nem­csak a vezetők, hanem a szén­bányászat minden dolgozója számára. Legfontosabb fela­dat, hogy az alacsonyabb ter­melési terv mellett is biztosít­sák a termelékenységben ed­dig elért színvonalat, csök­kentsék a költségszintet, és felkészüljenek az új gazdasá­gi mechanizmus bevez»tésére. Mindezt nem lesz könnyű megvalósítani. Üj, a gazdasá­gosságot jobban előtérbe he­lyező szemléletet, céltudatos, új vezetési, műszaki irányítá­si módszert kíván. Nógrádban különféle intézke- megkezdődött a verseny az dések a szén törésére, keverő- egyes szénbányászati trösztök, sere, a fűtőérték javítására. Ezek a vásárlók igényeinek fokozott kielégítését szolgál­ták, de az is köztudott, hogy mindez költségekkel járt. Kü­lönösen az elmúlt évben tet­tek nagy erőfeszítéseket az igények kielégítésére, de az idén még nagyobbra lesz szükség. Korábban szénhiány volt, nem voltak elhelyezési gon­dok. Központilag rangsorol­ták, hogy először hova szál­lítsák a szenet. Ez a helyzet már évekkel ezelőtt változott, ahogy a földgáz-, olajfelhasz­nálás erősödött és keletkeztek fölös szénkészletek is. Ezzel párhuzamosan megnőtt a fo­gyasztók igénye, és mind na­gyobb minőségi követelménye­ket támasztanak a nyákkal szemben. Ebben az évben megszűnt a kényszerkiutalási módszer. A fogyasztó lemondhat a számá­ra kiutalt szénről. Igen fontos tehát a szállító és fogyasztó jó kapcsolata. A szerződéskö­tés is csak a szállítóra kötele­ző, a fogyasztóra nem. Igen nagy- szerepe lesz a tervszerű­ségnek, amit nem árt a bá­nyáknál jobban tudatosítani. A terv túlteljesítéséből adódó szén elhelyezésére alig van mód, viszont az elmaradás pótlása későbbi hónapokban sem lehetséges. Van viszont kötbérfizetési kötelezettség. Ha előfordul, hogy a megren­delő elfogadja a bánya lema­radását kötbpr ellenében, vagy anélkül, akkor az is megtörténik, hogy más bánya- szénbá- üzemektől seerzi be a szenet. Történtek Már most tapasztalható, hogy üzemek közöt.t a fogyasztók megszerzéséért. A jobb körül­mények között dolgozó trösz­tök, bányák előnybe vannak. Ma mór tehát egyre inkább közös üggyé válik a minőség, a gazdaságosság. Eddig a bá­nyászt kevésbé érdekelte, hogy az általa előállított ter­méket kinek, hova adják el. Ez a gond csak a vezetőket foglalkoztatta. A jövőben lét­kérdés az értékesítés, az, hogy piacképes szenet termeljenek. Az elmúlt évi erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Ton­nánként 2 forinttal nagyobb árbevételt sikerült elérnie a tröszt egészének, ami négy­millió-hatszázezer forinttal nagyobb bevételt eredménye­zett. Az idén még feszítetteb­bek a tervszámok. Átlagosan 65 kalóriával nagyobb fűtőér­tékű szenet kell termelni, és a hamutartalom a tavalyi 37 és fél százalékkal szemben, nem érheti el a 27 százalékot. Az árbevételnek a tavalyi ered­ményhez viszonyítva, minden tonna szénnél, kilenc forinttal kell növekednie. Ez a néhány szám érzékelteti a feladatok nagyságát. A megoldásra vá­ró gondokból bőven jut a szénértékesítő osztály dolgo­zóinak, de végső soron még sem ott dől el minden. Kérdés: sikerül-e a bányáknál megte­remteni az egyenletes terme­lés feltételeit? Ez egyrészt műszaki kérdés, de szemlélet­beli is, amit a munkahelye­ken, a bányászok körében kell tudatosítani. A januári példa nem jó erre. Sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy ne csak havi, vagy deká­donkénti tervteljesítés legyen (most az sincs), hanem na­ponta felszínre jöjjön a terve­zett mennyiség. A trösztnél van több egész­séges elképzelés, amelyeket műszakiak, közgazdászok dol­goztak ki. Lehetséges, hogy egyes gyengébb minőséget adó széntelepek termelését átme­netileg talán szüneteltetni kell. Árra is készülnek, hogy az osztályozás tökéletesítésé­vel nagyobb értékű terméket állítanak elő. Számításba vet­ték a darabosabb szén terme­lésének fokozását. Az új pia­cok kutatását, is feladatként határozták meg. A szénbányászat problémái ismertek. Az orvoslás lehető­ségei azonban korlátozottak. Sajnos a meglévő lehetőségek kihasználásánál sincs minden rendben. A januári elmaradás egy részét indokolja a hide­gebb idő, de vannak olyan bányászati problémák, ame­lyek szubjektív eredetűi’-, ez­ért sürgős változásra va” szükség, mert félő, hogy kt sőbb nem lesz mód a jelenít gi elmaradás pótlására. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents