Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! M S.ZM.P NŐ G R Á D M EG Y EJ XXIII. ÉVF. 31. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 5. VASÄRNAP Egy tanácstag önvallomása (4. oldal) Szabadulás a börtönből (5. oldal) Lamosné meg az üdülés (5 oldal) Gondoskodás A jelölő gyűlésekről jelentjük a bányászokról — Mi lesz velem, hova megyek? — ezt kérdezte a bányász. Meddig maradhatok a jelenlegi beosztásban? — Ez a gond foglalkoztatta már régóta a bányák alkalmazottait. A kérdés indokolt volt. Hátterében nem nógrádi és nem is csak országos, hanem világjelenség áll. Mint energia- hordozók, az olcsóbb szénhidrogének, az olaj és földgáz, egyre inkább előtérbe kerülnek a szénnel szemben. öt év alatt a szénhidrogének fel- használása és a KGST kooperációban importált villamosenergia szénhelyettesítő mértéke a kétszeresére növekedett. Az ország energia szerkezete a jövőben tovább korszerűsödik. Ezért a széntermelés átmenetileg csökken, noha az országnak mindig több energiára lesz szüksége. Ez' törvényszerűen maga után vonja, hogy a gazdaságtalan bányák termelését csökkentsék, ugyanakkor a termelés koncentrációjával, a fejlett technika széles körű alkalmazásával tegyék gazdaságossá, versenyképessé a széntermelést. A nógrádi szénmedence sajátos gondja, hogy amíg országosan nyereséges a széntermelés, nálunk például tavaly — noha jól dolgoztak a bányászok, a tervezettnél kisebb önköltséggel, nagyobb árbevételt értek el — mégis több mint 280 millió forint állami támogatásra szorult a^ tröszt egésze. Ezt az összeget az államháztartás más területéről kellett elvenni. A tröszt területén van már nyereséges akna, mint például Kányás. Olyan is, ahol kevés megszorítással gazdaságossá tudjuk tenni a termelést. A tröszt távlati tervében is az szerepel, hogy 1975-ig fokozatosan gazdaságossá teszik a medence széntermelését. Ezt a célt csak a fejlett technikák, technológiák alkalmazásával, a gazdaságtalan aknák fokozatos visszafejlesztésével és ami ebből következik, létszámcsökkentésével érhetik el. Pártunk IX. kongresszusán többen is foglalkoztak a bá- nyászság gondjaival. Hadd idézzünk itt Kádár elvtárs kongresszusi vitazáró beszédéből : „A Központi Bizottság és a kormány figyelembe veszi a bányászok osztályharcos, forradalmi érdemeit. Dolgozzunk azon, hogy ezeknek az embe- reknek — jobbára idősebb bányászokról van szó, “ problémáját tisztességesen es becsületesen, az emberiesség követelményeinek megfelelően oldjuk meg.” Azóta viszonylag rövid idő telt el, de a kongresz- szus útmutatása alapján nagyon sokan fáradoztak a megoldás érdekében. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter legutóbb az országgyűlésen és1 most adott sajtótájékoztatójában beszélt azokról a nagy jelentőségű, a társadalmunk jellegéből fakadó kormányhatározatokról, amelyek éppen az emberiesség, a humánum szellemében születtek. ' Miről van sző? Egyik helyen felszabadul munkaerő, amire másutt szükség van. A bányászok áttelepü- lését az állam szervezetten kívánja segíteni. Alti családjával együtt költözik más helyre, az egy sor előnyt élvezhet, lakás- kiutalásnál, vásárlásnál, vagy OTP hitelre történő építésnél, azonkívül a bányában eltöltött évek alapján és a szociális helyzetüktől függően még 30- tói 50 ezer forintig terjedő állami támogatást is kaphatnak. Elősegí+ik számukra az esetleges lakáscserét is és a különbözet megtérítéséhez is hozzájárul az állam. A rendelet alig látott napvilágot, Nógrádban már is több bányásztól lehet hallani, hosy élni kíván ezzel a lehetőséggel Jó, jó — mondhatja bárki — de ml lesz azzal, akit minden ideköt és itt szeretne maradni még akkor is, ha szakmát kell változtatni? Valóban a legtöbben ilyenek lesznek. A párt és kormány azonban messzemenően figyelembe vette ezt a körülményt is, és a központi szerveken kívül a helyi szervek kötelességévé teszi az adott körülményekhez mérten új munkalehetőségek biztosítását. ■ . Nógrádban nem újkeletű mozgalomról van szó, hiszen már eddig is hathatós intézkedések történtek a volt bányai épületek hasznosítására. Így jött létre Kisteleken a dom- borcimke üzem. Kisterenyén már elkészült a traktorkerökek nullszériája, Nagybátonyban tervezés alatt áll a volt cent- rálé épületében a MEKOFEM új üzeme. Több épülettel kapcsolatban folynak tárgyalások, több állami és szövetkezeti, ipari üzemek létesítésére. Mindez csak bizonyítja, hogy a bányászság gondjainak megoldásával az alsóbb szervektől a kormányig, illetve a pártközpontig sokan foglalkoznak. Amíg a bányáknál fokozatosan szabadul fel a munkaerő, másutt éppen a fejlődés igényel több munkáskezet. Ilyen fejlődés tapasztalható a ZIM Salgótarjáni Gyáregységénél, az üveggyáraknál, az Acélárugyárban, a faipari vállalat szé- csényi telepén és még sorolhatnánk a kisebb-nagyobb üzemeket. Maga a Nógrádi Szénbányászati Tröszt is tesz erőfeszítéseket. Már az idén több olyan melléküzemágban tevékenykedik, mint az alkatrészkészítés, nyílászáró szerkezetek előállítása, ládák gyártása. Ezekhez a munkákhoz már most tud átcsoportosítani másutt felszabaduló munkaerőt. Az igaz. hogy a nehéz, de viszonylag jó keresetet biztosító bányamunkával szemben ezeknél az üzemeknél éppen a termelés jellegéből adódóan keresetcsökkenéssel kell számolni. Az új munkafogások elsajátítása, begyakorlása is időbe telik. A kormány ezt is figyelembe vette, amikor határozatában leszögezte, hogy az átképzés idejére személyi pótlék illeti meg a bányászt. Igen jelentősek azok a szociális intézkedések is amelyek egyrészt a bányászatban már nem foglalkoztatható dolgozók segélyezését, a munkaidő megrövidítésének már idei bevezetését teszik lehetővé. Az idős. hosszú szolgálati időt eltöltött, valamint megrokkant, csökkent munkaképességű bányászokat a nyugdíjrendszer keretében társadalombiztosítási kedvezményekben lehet részesíteni. Ennek azért van különösen nagy jeletősége Nógrádban, hiszen a bányászság átlag életkora éppen a már eddig megtett korlátozó intézkedések hatására, évről évre jelentősen növekedett. Jónéhányan vannak, akiket ez a szociális intézkedés kedvezően érint. A nógrádi bányák visszafejlesztését az élet hozta. Az emberekről való gondoskodás pedig nemcsak a ma feladata, hanem a jövőé is. A most megjelent kormányhatározat csak bizonyítja, hogy a bányászok nincsenek egyedül gondjaikkal. Bodó János Programom; a dolgozó emberek szolgálata Szécsényben ismét Sümegi Jánost jelölték Tegnap megyeszerte tovább folytatódtak az ország- gyűlési képviselői, a megyei, járási és községi tanácstagi jelölő gyűlések. Az alábbiakban munkatársaink jelentései alapián számolunk be az országgyűlési képviselői jelölő gyűlésekről. A választások előkészítése során /megkezdődtek a jelölt gyűlések a szécsényi járásban is. Első alkalommal Szécsény községben jöttek össze jelölt gyűlésre a választópolgárok A II. Rákóczi Termelőszövet kezet ünnepi külsőt öltött ku) túrterme zsúfolásig megtelt Az elnökségben helyet foglal Kiss József, az MS3MP Nóg rád megyei bizottságának me zőgazdasági osztályvezetője dr. Fábián László, a Hazafia? Népfront Országos Bizottsá gának munkatársa, Kiss Sán dór, az MSZMP Járási Bizottságának első titkára, Bőd nár József, a járási tanács vb- elnöke, Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára, a választókerületi bizottság elnöke. Bővíz Ferenc, a jelölő gyűlés elnökének üdvözlő szavai után Varga Ferenc emelkedett szólásra. Bevezetőül szólt az új választójogi törvényről, majd rövid visszapillantást tett az elmúlt több mint száz esztendő választásaira. Varga Ferenc ezután szólt a második ötéves terv eredményeiről, vázolta az elkövetkezendő évek feladatait. Ahogy elmondotta, a legutóbbi országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások, illetve a második ötéves terv időszaka alatt elért eredményekre méltán büszkék Szécsény község és a járás dolgozói. Elmondotta, hogy a másoSűmegi János dik ötéves terv ideje alatt mintegy 132 millió forintot fordítottak a járási tanács költségvétéséből a legégetőbb feladatok megoldására. Szécsény község éves költségvetése három és fél—négymillió forintot tett ki ez idő alatt. Sikerült a járási székhelyen tantermeket, bölcsődét építeni, elkészült a törpevízmű, i kul- túrház épült Pöstyénben. Elkészült a község részletes rendezési terve, ennek alapján átépítik, korszerűsítik a község központját. Mindezek azok a feladatok voltak, amelyeket a választópolgárok az elmúlt évek tanácsválasztásai során megtartott jelölő gyűléseken felvetettek. Az előadó ezután ismertette a választópolgárokkal, hogy a járás egy képviselő választó kerületet képez. A jelölések során két megyei, négy járási, ötven községi tanácstagot jelölnek, valamint egy országgyűlési képviselő jelöltet. Ezután javaslatot tett az ország- gyűlési képviselő személyére, a megyei tanácstagra, valamint egy járási és etgy községi tanácstagjelöltre. Munkája, eddigi ' tevékenysége alapján >rszággyülési képviselőjelöltnek, valamint megyei és községi tanácstagjelöltnek Sümegi-Jánost, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét javasolta. Sümegi elvtárs' az elmúlt években többször is felszólalt a parlamentben, a parasztság érdekében. Járási, tanácstagnak Szerémi Tyulát, á szécsényi gimnázium igazgatóját javasolta az előadó. A javaslatot követő vitában többen — Bán Lajos, Pancso- vai Gyula, Miklósik Ignác, Mikes József, Galcsik Gyula méltatták a jelöltek eddigi tevékenységét, s hasznos javaslatokat adtak, további munkájukhoz. Sümegi Jánost és Szerémi Gyulát egyaránt arra kérték, úgy mint eddig segítsenek abban, hogy mielőbb nyugvópontra jussanak Szécsény község gondjai. A jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták §ümegi János jelölését országgyűlési képviselőnek, megyei és községi tanácstagnak, valamint Szerémi Gyula jelölését járási tanácstagnak. Ezután mindkét jelölt köszönetét mondott a választó polgároknak az előlegezett bizalomért. Sümegi János azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek országunkban á dolgozó emberek előtt állnak. Szerényen említette meg munkáját;, erőfeszítéseit, amelyet mint képviselő eddig tett. Tevékenysége érthetően elsősorban mezőgazdasági területre terjedt ki, hiszen évek óta vezeti a helyi termelőszövetkezetet. Amint mondotta, aki a mezőgazdaságban azon fáradozik, hogy növekedjenek a növénytermesztés és állattenyésztés hozamai az a munkások, az értelmiségiek érdekeit képviseli, értük dolgozik. Ezután rövid visszapillantást tett az elmúlt ciklusra. Az ország- gyűlésen négyszer kapott szót. Főképpen a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett javaslatokat. Ezek voltak a talajjavítás, az Ipoly szabályozása, a nyugdíjtörvény. Fáradozása nem volt eredménytelen. A megyében megkezdődött a talajjavítás, az Ipoly szabályozása. 1967-ben életbe lépett az új nyugdíjtörvény Is. Illetékes fórumokon szót emelt Szécsény község gondjainak enyhítéséért is. Igyekezett minden embert meghallgatni, ahol tudott segített. Befejezésül arról szólt: teljes erejével dolgozik a továbbiakban is, hogy elősegítse a dolgozó emberek életének javulását. Szerémi Gyula hozzászólásában arra tett ígéretet, hogy a hivatali kötelességén túl azon fáradozik, tovább javítsa a gimnázium tanulóinak oktatási-nevelési körülményeit, segítsen azokon a gondokon, amelyek jelenleg a szécsényi járás pedagógusainak helyzetét, munkáját nehezítik. Megvalósult célok Gajdos Jánost jelölték Bercelen Jelölő gyűlést tartottak tegnap este hat órai kezdettel a berceli községi kultúrotthon- ban, mintegy 300 résztvevő jelenlétében: A jelölő gyűlésen megjelent Géczi János a megyei pártbizottság titkára, dr. Szatmáry Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Andó Gyula, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára. Mravik József, a berceli községi tanács vb-elnöke megnyitója után Hoff er István, a balassagyarmati járási tanács vb-elnöke tartott beszámolót. Ismertette a járás fejlődését az elmúlt négy esztendőben. — Járásunk, az ország több mint száz járásával együtt évről évre fejlődik, gazdagodik. A községfejlesztési hozzájáruláson túl emelkedik a költség- vetés összege és párhuzamosan csökken az adókivetés. Míg 1963-ban 26 millió, 1965- ben már 39 millió a járás költségvetése, ugyanakkor az adóbevétel 15 millióról 7 és félmillióra csökkent 1959 óta. A változásokhoz a községek nagyban hozzájárultak azzal, hogy a községfejlesztési alapokat célszerűen használták fel. Helyesen, jól szervezték meg a társadalmi munkát. Jellemző a lakosság aktivitására, hogy 1963-ban 424 ezer, 1965- ben már 615 ezer forint volt a társadalmi munka értéke a iárás községeiben. Ezután Hoffer elvtárs foglalkozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, annak eredményeivel. Elmondotta többek között: évről évre emelkedik közös gazdaságaink vagyona. És ezzel párhuzamosan növekszik a tsz-tagság jövedelme is. Az egy dolgozó tagra jutó tiszta vagyon értéke 1965-ben már meghaladta a 21 ezer foríntot. Az egy tagra jutó részesedés az 1965-ös zárszámadás szerint járási átlagban csaknem 11 ezer forint volt. Bővült járásunk kereskedelmi hálózat is, javult a lakosság számára végzett szolgáltatás, az ipari tevékenység. A járásban ma már három rádió- és tv-szervíz működik. Gajdos János Tíz kisgép-javító üzemet tartanak fenn és a ktsz „hozom— viszem” szolgálata tizenöt helyen tevékenykedik. Az életszínvonal alakulását mutatja, hogy a járás lakossága egyre többet költ szórakozásra lakáskultúrájának fejlesztésére. Ma már több mint 1400 tv-készüléket tartanak üzemben, ebből Bércéi községben 158 darabot. A háziasszonyok munkáját könnyíti a propán-bután gázfogyasztók számának növekedése. Az életkörülmények javulását mutatja a lakáshelyzet -alakulása. Szinte minden községben új utcák épülnek. Járásunkban 1961 és 65 között 727 családi házat építettek csaknem 30 millió forintos költséggel. A második ötéves tervidőszakban lényegesen előreha- ’adtunk járásunkban a népművelés- és közoktatás terén. Beiskolázási tervünket száz százalékra teljesítettük. Az oktatási reform megvalósítása során erőfeszítéseket tettünk a munkára nevelés javítása érdekében, a termelési egységek és az általános iskola kapcsolatának javítása érdekében. Az idei tanítási é^ben a gyakor(Folytatás a 3. oldalon.)
