Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! atXIII. EVF- 30 SZÁM ARA- 50 FILLER 1967. FEBRUAR 4. SZOMBAT ■■■■HMM-, ■ '■VA*r Akihez biztos út vezet '3 oldal) Lakók, lakások (4 oldal) Februárban befejezik a küldöttválasztó közgyűléseket (5. oldal. Teljesítették a célkitűzéseket Sikerea év l\óg;rádaápon9 Patvarcon éa Vanyarcon Tegnap tartotta zárszamado közgyűlését a nógrádsápi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet. A vezetőség beszámolója a mújt évi-eredményes gazdál­kodást bizonyította, s azt, hogy a közös gazdaság évről évre erősebb, szilárdabb lesz. A vártnál jobb esztendőt zártak most is. A növénytermesztés és az állattenyésztés tervezett bevételét egyaránt túlteljesí­tették. A növénytermesztés a várt 1 millió 300 ezer forint helyett több mint két- és fél­millió forintot hozott. Az ál­lattenyésztés bevételének túl­nyomó többsége a fejlett baromfitenyésztésből szárma­zik. A mintegy három- és fél­millió forintos jövedelemből, több mint 1 millió 800 ezer forint, a baromfi és a tojás értékesítésből adódik. A mun­kaegység értéke és így a ta­gok jövedelme is magasabb a tervezettnél. Eredetileg 30 fo­rinttal számoltak és most több mint 35 forintot fizetnek mun­kaegységenként. Nógrádsápon az egy tagra jutó átlagos jö­vedelem 15 ezer 500 forint. A patvarci művelődési ott­honban is pénteken került sor a termelőszövetkezeti tagok ta­nácskozására. A közös gazda­ságban jelentősen túlteljesí­tették a múlt év terveit. Kü­lönösen a burgonyatermesztés növelte számottevően a ter­melőszövetkezetiek jövedel­mét. A patvarciak kapcsola­tot létesítettek a magtermelte­Gyorsabb gyorsabb Á harmadik ötéves terv előkészítésének időszakában úgy látszott, hogy a salgótar­jáni Arany János utcai lakás- építkezések üteme lassabb lesz az igényeknél: a több, mint ötszáz lakásra tervezett beru­házási program megvalósítá­sának java része a negyedik ötéves terv időszakára marad. Azóta változott a helyzet, le­hetőség nyílt e tempó meg­gyorsítására. Elkészültek az első itt épülő százhatvan la­kásos épület kiviteli dokumen­tációi, s mert ez a ház a vá­ros rekonstrukció folyamatos­sága szempontjából kulcsfon­tosságú, kivitelezését nemcsak megkezdik, de hatvannégy la­kást még az idén beköltözhe- tővé tesznek. Készülnek már az ezzel szomszédos, ugyan­csak százhatvan lakásos lakó­to vállalattal es a / Nyírségi Kísérleti Intézettel. A bevétel­ből mintegy félmillió forintot tartalékoltak az új gazdasági év megalapozására. De több százezer forintot osztottak ki munkaegységként és prémi­umként a szövetkezeti ta­goknak is. A tervezett 33 fo­rint helyett 42 forintot ért a munkaegység Patvarcon, és erre még kilenc forint prémi­umot fizetnek. A vanyarci Virágzó Terme­lőszövetkezetben is jól sike­rült az elmúlt esztendő, mint ahogy erről a zárszámadó köz­gyűlésen az elnök beszámolt A jól szervezett munka, a tagok szorgalma, igyekezete eredményeképpen a bevételi terveket teljesítették. A mint­egy 900 ezer forintos tartalé­kolás mellett. 32 forintot kap­nak minden munkaegységre a termelőszövetkezeti tagok. Tegnap, pénteken jöttek össze zárszámadó közgyűlés­re a termelőszövetkezeti ta­gok Csélhátsurányban, Bán­kon, Legénden és Hasznoson is. Ma tartja zárszámadó köz­gyűlését a salgótarjáni járás két közös gazdasága, a ho- mokterenyei és a karancske- szi termelőszövetkezet. Ma jönnek össze az elmúlt évet értékelni a kállói termelőszö­vetkezet tagjai is. A cseszt- vei termelőszövetkezetben ugyancsak ma tartják a zár­számadó közgyűlést. tervezés. kivitelezés ház tervei is a budapesti LAKOTERV Vállalatnál. En­nek az épületnek a kivitele­zését jövőre kezdik meg, és 1969- ben adják át rendelteté­sének. Mindkét beruházás egyenként mintegy harminc- millió forintba kerül. Érde­kességük, hogy az egyik ház földszintjén közületi garázso­kat létesítenek, a másikban pedig körzeti gyermekorvosi rendelőt helyeznek el. A harmadik ötéves terv ide­jén megépül itt egy nyolcvan- négy lakásos toronyépület is. Kivitelezését 1969-ben szándé­koznak megkezdeni, befejezé­sére 1967-ben kerül sor. így az Arany János utcában 1970- ig — a korábbi lehető­ségek szerint százhatvan la­kással szemben — négyszáz­négy'lakás épül meg. Megnyitották megyénkben is a mezőgazdasági könyvhónapot Tegnap délután három óra­kor a szécsényi járási könyv­tárban tartották meg a me­zőgazdasági könyvhónap me­gyei megnyitó ünnepségét: a megnyitó beszédet Forgó Imre, a megyei tahács mezőgazdasá­gi osztályvezető-helyettese mondotta. Egyidejűleg a járási könyv­tárban tablókon bemutatták a mezőgazdaság különböző kár­tevőit, azonkívül megnyitották a mezőgazdasági szakkönyv­kiállítást is. A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében ugyanitt dél­után 5 órakor dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója tartott elő­adást a szaktudás szerepéről a mezőgazdaságban. Jelölő gyűlés Salgótarjánban és RomhqnYbqn A mérleg alapvetően pozitív Brutyó János elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke már csütörtökön Salgótarjánba érkezett. A me­gyei, a városi párt- és tanács­vezetők társaságában elláto­gatott a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalathoz, dél­után pedig a ZIM Salgótarjá­ni Gyáregységében tett láto­gatást. Tegnap délelőtt Jedlicska Gyula elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága első titkára kíséretében a Salgótarjáni Acélárugyárat kereste fel. Délután az Acélárugyár mű­velődési házában országgyűlé­si képviselői jelölő gyűlésre, és megyei tanácstagi jelölő gyű­lésre került sor. A népköztár­saság címerével díszített szín­padon az elnökségben helyet foglalt Brutyó János, Jedlicska Gyula, Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára, Nagy Béla, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizottsá­gának elnöke, Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke, a gyár párt-, tömeg­szervezeti és gazdasági vezetői, az üzem munkásainak képvi­selői. A zsúfolásig meglelt nagy­teremben az acélárugyári munkások mellett ott voltak a város üzemeinek, intézmé­nyeinek küldöttei csaknem félezren. Tóth Károly, az acéláru­gyári pártbizottság titkára az üzem, a városi pártbizottság, a városi Hazafias Népfront nevében üdvözölte a megje­lenteket, majd Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első tit­kára emelkedett szólásra. — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, ez év ja­nuár elején kiírta az új or­szággyűlési és tanács válasz­tásokat. A március 19-i válasz­tásoknak előkészítése során fontos szakaszába érkeztünk a mai nappal, a városunkban is megkezdődő jelölő gyűlések­nek. A jelölő gyűlések felada­ta, hogy számot adjunk a négyéves munkáról és fogad­juk el jelöltünket az ország- gyűlési és tanácstagi válasz­tásra — kezdte beszédét Sza­lai Gáspár elvtárs. / — Nincs szégyenkezni va­lónk városunk választópolgá­rai előtt. A jelölő gyűlés szónoka ezu­tán számokkal is illusztrálta a város egészségügyi, kulturá­lis és szociális ellátásának ja­vítását. Elmondotta, hogy az elmúlt négy év során mintegy 1 milliárd forintot költöttek Salgótarján beruházásaira. Ebből az összegből csaknem 1700 lakás épült fel. Míg 1945 előtt csak 26, addig ma már 140 orvos munkálkodik a vá­ros lakóinak egészségügyi helyzetének javításán. Ugyan­akkor bővült az üzemi és a körzeti rendelőintézetek szá­ma. Az 1963. évi 2900 köbmé­terrel szemben ma naponta 5100 köbméter vizet kap Sal­gótarján. A villamos energia fogyasztás mintegy 50 száza­lékkal, a fogyasztók száma pedig 20 százalékkal emelke­dett a városban. Az életszín­vonal növekedését bizonyítja, hogy Salgótarjánban már minden második családban megtalálható a televízió ké­szülék. Javult elsősorban a női munkaerő elhelyezési lehető­sége s a közeljövőben újabb 800 nőt foglalkoztató üzem is megkezdi a működését. — A valósághoz tartozik, hogy sok még a gond — je­lentette ki Szalai Gáspár elv­társ. — Ilyen a közlekedés, a kereskedelem terén fellelhető probléma. A megoldás azon­ban jó úton halad. A harma­dik ötéves tervben mintegy 500 kolóniái lakás felszámolá­sára kerül sor. Megépül a vas­úti aluljáró, elkészül az új üzletház. A harmadik ötéves terv során tovább folytatódik az öblösüveggyár rekonstruk­ciója, megkezdődik az új Bá­nyagépgyár építése, megoldást nyer az Ötvözetgyár gázelszí­vó berendezésének építése. Terveink szerint 1969 első fél­évében beindul a ZIM új gyáregységének üzeme is. Szalai Gáspár ezután a váro­si pártbizottság, a városi nép­front, a város üzemeinek dol­gozói nevében javaslatot tett arra, hogy Salgótarjánban is­mét Bruttó János, elvtársat fo­gadják el országgyűlési képvi­selőjelöltnek. Mint mondotta: együtt volt velünk örömben és gondban, akit jól ismerünk, hi­szen sokat segítette a város problémáinak megoldását. Bru­tyó elvtárs, mint megyénk, vá­rosunk képviselője munkája során arra törekedett, hogy elő­segítse a város fejlődését. Jó kapcsolatot teremtett a város választópolgáraival, több ízben meglátogatta az üzemek, a bá­nyamedence munkásait. Ezért a megyében, különösen Salgó­tarjánban a dolgozók megsze­rették Brutyó János elvtársat. A párt politikájának maradék­talan megvalósításáért kifejtett tevéken) sége, kiállása biztosí­ték arra, hogy a jövőben is, mint képviselő Salgótarján, Nógrád megye, az egész magyar dolgozó nép 'rdekedt képvisel­je. A nagy tapssal fogadott be­jelentés után többen felszólal­tak: Ürmössy László, Búzás Já­nos, Kerekes Elemér, Kerner A Romhányi Cserépkályha- gyár kultúrtermében több mint 300 választópolgár je­lenlétében tartották meg az országgyűlési képviselő, a me­gyei és járási tanácstag jelölő gyűlését. Megjelent Bóka Mi­hály vezérőrnagy, megyénk or­szággyűlési képviselője, Lip- ták Gyula, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, Devcsics Miklós, a rétsági já­rási pártbizottság első titká­ra, Rakonczai József, a rétsá­gi járási tanács vb-elnöke. A jelölő gyűlést Titkos Ferenc, a Romhányi Cserép kályhagyár igazgatója nyitotta meg. majd Devcsics Miklós beszélt a je­lölő gyűlés résztvevőinek az el­múlt négy év járási eredmé­nyeiről. Fejlődött a járás me­zőgazdasága és ipara. Tolmács, Felsőpetény mellett jelentős beruházást kapott a jelölő gyű­lést vendégül fogadó Cserép- kályhagyár is. Mintegy 50 mil­lió forintot fordítottak re­konstrukciójára, új munkahe­lyek létesültek, a munkáslét­szám csaknem a duplájára emelkedett. A járás mezőgazdaságáról szólva elmondotta, Devcsics elvtárs, hogy az első esztendő Lajos, dr. Bartha Róbert, Mé­nesi Józsefné, Hábel Imre, Bálint Ferenc. Tóth Károly, a nagygyűlés elnöke ezután szavazásra szó­lította fel a választópolgáro­kat, akik nagy taps közepette egyhangúlag fogadták el Bru­tyó Jánost, Salgótarján város országgyűlési képviselőjelölt­jének és Holkó Ferencet, az acélárugyár szegcsomagoló üzemének csoportvezetőjét, megyei tanácstagjelöltnek. A szavazás után Brutyó Já­nos elvtárs emelkedett szólásra. — Elöljáróban megköszö­nöm azt a bizalmat, hogy a je­lölő gyűlésen részt vevő válasz­tópolgárok ismét jelölnek Sal­gótarján országgyűlési képvi­selőjének — kezdte felszólalá­sát Brutyó elvtárs. — Amikor ezelőtt négy esztendővel itt, Salgótarjánban országgyűlési képviselőnek jelöltek, elmon­dottam; nagy megtiszteltetés számomra, hogy annak a vá­rosnak választópolgárai jelöl­nek képviselőnek, akik a fel- szabadulás előtt nagyszerű harcokat vívtak a kizsákmá­nyolás ellen, a felszabadulás óta pedig becsülettel megállják a helyüket a szocialista hazánk építésében és a nehéz idő­ben is a párt, a kormány legbiztosabb támaszaként tevékenykednek. Ilyenkor amikor választásokra készü­lünk, a választópolgárokban, de a képviselőben is felmerül egy számvetés, olyan irányban mérlegeli, értékeli munkáját, hogy mit végzett az elmúlt négy esztendő alatt és megfe­lelt-e annak a bizalomnak, amelyet a választópolgárok vártak tőle. Ügy gondolom, ha visszatekintünk az elmúlt négy esztendőre, nincs szégyenkez­nivalónk és dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy ez alatt az idő alatt előbbre haladtunk, komoly eredményeket értünk volt a múlt évi, amikor mér­leghiány nélkül gazdálkodtak. Megfelelő tartalékokat képez­tek, növelték a termésátlago­kat és a fejlődés mutatja, hogy pártunk agrárpolitikája he­lyes. Pártunk négyéves poli­tikájának megvalósítása érde­kében jól tevékenykedtek a járási és községi tanácsok tag­jai. Ezután javaslatot tettek az országgyűlési képviselőjelölt személyére. A jelölő gyűlés egyhangúlag elfogadta Róka Mihály vezérőrnagy elvtárs új - bóli jelölését, országgyűlési képviselőnek. Ezzel kapcsolat­ban Gazsi János, a romhányi fmsz igazgatósági elnöke fel­szólalásában elmondotta: na­gyon örülünk. Róka elvtárs ismételt jelölésének, lesz mun­kája bőven. A magunk részé­ről mindent megteszünk, hogy ebben támogassuk. Fábián Fe­renc, a kétbodonyi tanács vb- elnöke elmondotta, hogy Róka elvtárs eddig is igen sokat se­gített a társadalmi és gazda­sági problémák megoldásában. Nyíri Sándor, a cserépkályha- gyár dolgozója mondotta: So­kat köszönhetünk Róka . elv­társnak, többek között a 18 lakásos ház megépítését, segí­el. A fejlődés számottevő Nóg­rád megyében, de ezen beiül Salgótarjánban is amiről előt­tem Szalai elvtárs is szólott. De amikor felsoroljuk az eredmé­nyeket, egy percre sem szabad megfeledkeznünk, szemet húnynunk a bajok, a nehézsé­gek fölött — sajnos azok is akadnak még bőven. Mindezek mellett a mérleg alapvetően pozitív. Brutyó János elvtárs ezután visszatekintett az 1963-as vá­lasztások óta eltelt időre, majd értékelte a Nógrád megyei kép­viselőcsoport eddigi tevékeny­ségét. Az új kórház, a műve­lődési otthon, az új lakások százai, a salgótarjáni távfűtés, az Ipoly szabályozása mind mind egy-egy fontos állomása az országgyűlési képviselők ed­digi tevékenységének. Beszé­dét így fejezte be: — Ismételten köszönöm az előlegezett bizalmat. Meggyő­ződésem, hogy Salgótarján vá­lasztópolgárai hűen a párt po­litikájához, képesek a megnó- vekedett feladatok sikeres megvalósítására, amihez mi megválasztásra kerülő ország- gyűlési képviselők a jövőben is minden segítséget megadunk. Ez egyik legnagyobb felada­tunk; becsülettel teljesíteni a választópolgárait által megsza­bott kötelességünket. Felszólalt a gyűlésen Holkó Ferenc, megyei tanácstagje­lölt is, aki köszönetét mon­dott az előlegezett bizalomért. Brutyó János elvtárs este részt vett a Béke utcai iskolá­ban rendezett jelölő gyűlésen is, ahol a választópolgárok csatlakoztak az acéláru gyáriak jelöléséhez és megyei tanács­tagjelöltnek választották Sán­dor Elemért, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­két. tette a tsz-t is, most arra kér­jük, hogy az új mechanizmus­ban is hasonló aktivitással tá­mogassa munkánkat. Megyei tanács tagjelöltnek Dániel Józsefet, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjá­nak igazgatóját, járási tanács­tagjelöltnek pedig Fülöp Ká­rolyt, a romhányi erdészet ve­zetőjét és Slezák. Györgynét, a cserépkályhagyár dolgozóját fogadta el a jelölőgyűlés. Ezután Róka Mihály elvtárs beszámolt az ország belső helyzetéről, nemzetközi politi­kánk alakulásáról és hangsú­lyozta: „amit alkottunk az a nép szolgálatának eredménye”, a dolgozó emberek összefogá­sának eredménye. Foglalkozott a megye iparának, mezőgazda­ságának eredményével, kie­melte, hogy a rétsági járás dolgozói aktívan támogatták a tanácsok munkáját, hiszen egy év alatt négymillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Ismertette az ország- gyűlési képviselők munkáját, a megye fejlődése érdekében, vé­gül hangsúlyozta: senki előtt nem volt az ajtóm zárva, amit lehetett a törvényes kerete­ken belül igyekeztem támogat­ni, elintézni. „Amit alkottunk, az a nép szolgálatának eredménye1'

Next

/
Thumbnails
Contents