Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

1967 február 59 kedd. RfleBiO 3 Politikánk m«ffe!el dolgozék érdekeinek IIári Béla Bizakodóéi nézünk {Folytatás az 1. oldalról) »ától, a szocializmus teljes felépítésétől. A munkaidő csökkenlésérő! energiahordozók belépése, az olaj, a földgáz hasznosítása törvényszerűen vetette fel a gazdaságtalan széntermelés korlátozását A csökkentés érint bennünket, nógrádiakat is. A szénbányászati tröszt éves termelése jelenleg mint­szerint egy új, úgynevezett centrolit-öntödét építünk eb­ben a térségben, mintegy 115 ezer tonnás évi termeléssel. Ha azt említem, hogy a }üz- helygyári öntöde évi termelé­se alig haladja meg a 13 ezer tonnát, akkor máris elképzel­A megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képvi­selőjelölt ezután a munkaidő csökkentésével foglalkozott Kijelentette: már most lob­ban ki kell használni a nyolc órás munkaidőt, hogy így ala­pot teremtsünk a csökkentés­hez. Az országban máris több mint 150 ezer munkás dolgo­zik csökkentett munkaidővel Nógrád megyében elsősorban a bányászoknál szeretnénk mielőbb bevezetni ezt. De to­vább folytatódik az egészség­ié ártalmas munkaköröknél, vagy a nehéz fizikai munkát végzőknél is a munkaidő rö­vidítése. — Nagybátonyban is gond a lakáshelyzet. A második öt­éves terv során a tervezett 250 ezer helyett több mint 280 ezer lakást építettünk. 1970- ig. a harmadik ötéves terv irányszámai szerint újabb 3(H) ezer laikás épül Magyarorszá­gon. A 15 éves távlati fejlesz­tési terv még nagyobb lehető­ségeket ígér. Ebben a tervben egymillió lakás felépítése sze­repel. ami végső soron nagy­részt megoldja a lakásgondot Magyarországon — jelentette ki a szónok, majd így folytat­ta: Terveink reálisak — A tervek véleményünk szerint reálisak, megvalósítha­tók. Épülnek a házgyárak, gazdaságilag is egyre inkább fejlődünk, és ez a biztosíték a terv megválóéi ti ásáiioz. Ter­mészetesen addig is sokaikéi] tennünk. Elsősorban a ma- gánházak építését szorgalmaz­zuk annak ellenére, hogy az elmúlt évek során több kisebb nagyobb gond gátolta ezt a tevékenységet. Volt rá példa, hogy az építeni szándékozó­nak egész kálváriát kellett megjárnia amíg megépült a lakása. Hol a terveket nem fogadták el, hol a cement, tégla, fa hiánya gátolta az építkezést. Terveink szerint a salgótarjáni salakblokk-üzem bővítését szorgalmazzuk, és ezzel szeretnénk elősegíteni a magáreház-épílkezést. Van azonban véleményünk szerint más jelenség is. Az, hogy az emberek jó része az államtól várja a segítséget. Megveszik a stafrrungot, a bútort, a te­levíziót. sőt nem egy esetben a gépkocsit is, csak éppen la­kás nincs. Mi azt szorgalmaz­zuk, hogy a fiatalok minél többen kezdjék meg az előta- karékosságot, államilag pedig segítjük az építkezést anyag­gal és mással. Ismert előttünk a nagybátonyi lakásgond. A közművek jelenlegi állapota nem tette eddig lehetővé, hogy több lakás épüljön a Bá­nya . árosban. Tervünk uz, hogy a bányatelepek szanálá­sából az új lakások egy részét itt építsük fel, Nagybáfony- ban. A bányászai jövőjéről Tisztelt nagygyűlés! Itt, önök között legtöbb a bányász, s szinte valamennyi­en kapcsolatban vannak a bá­nyászattal. Ismert, hogy az új egy 2,6 millió tonna, máris 1 millió tonnával kevesebb mint 1964-ben volt. Az elképzelések szerint a tröszt termelése 2,2 'hintáé tonnára csökken majd. Ez természetesen elsősorban az északi bányákat érinti, azokban csökkentjük, vagy szüntetjük meg fokozatosan a szién termelését. Ismert az is, hogy több mint százéves a bá­nyászkodás Nógrád megyében. A kitermelt szén fűtőórtéke alig valamivel haladja mega 2700 kalóriát, ós minden 100 forintra 47 forint állami do­táció esik. A geológiai viszo­nyok rendkívül rosszak, jóval rosszabbak, mint az ország­ban bárhol A széntermelés csökkenté­se gonddal Is jár. Azt azon­ban máris kijelenthetem, hogy a nagybátonyi meden­ce termelése megmarad a távlati tervben is. A szénbá­nyászat termelésének csökke­néséből adódó problémák le­küzdéséhez segítséget kértünk IX. kongresszustól. Javaslata­ink nagy része már kormány­határozatban nyert megfogal­mazást. Több elképzelés van. Nehezíti helyzetünket, hogy a bányászoknál az éves átlagjö­vedelem eléri a 30 ezer forin­tot, míg az az Acélárugyár­nál például alig több tizenki­lenc ezer forintnál. Ez ne­hezíti a helyzetet a bányászok más üzembe való irányításá­nál. Különösen altkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a me­gye munkásosztályának csak­nem 50 százaléka a bányáitól élt. Új öntöde ’Vagybálony térségében Mivel a megye a bányákra épült, azt kértük a kormány­tól, hogy olyan fejlesztést keli megvalósítani, ami pótolja megoldja a megye gazdasári fejlődését. A kormány mél­tányolja ezt. Máris szó van arról, hogy Nagybátony—iVI a - conka térségében egy új öntó-. dét létesítünk az elkövetkező években. Nagyba tony szeren­csés természeti fekvése lehe­tővé teszi ezt. Az elképzelések hető az új öntöde nagysága. Az üzemben — amelyik ter­mészetesen korszerűen gépe­sített lesz —, mintegy négy- ötezer ember foglalkoztatását tudnánk biztosítani. A távlat­ban ez a gyermekeknek és unokáknak is biztos megélhe­tést jelent. Az öntöde telepí­tése olyan stádiumában van, hogy reálisnak mondható az elképzelésünk, és 1973—1974- ben beindulhat a termelés. Láthatják választópolgá­raink: mindent elkövetünk, hogy minél több munkahelyet biztosítsunk megyénk dolgozói számára. Terveink megvalósí­tásához azonban idő és türe­lem szükséges. Mi ézt kérjük Önöktől. Az új munkahelyek létesítése mellett természete­sen tovább fejlesztjük gyá­rainkat is. hogy a megyében jelentkező hét—nyolcezer fia­talnak munkaalkalmat teremt­I síink csakúgy, mint a bányá­ban felszabadult munkaerő­nek. vagy asszonyainknak. Közös program: a szocializmus ieiépíié CSC Jecfücsika Gyula elvtárs be- éde további részében a vá' lasztások előkészítésével foglal- ozott. Mint mondotta, az em­berek döntő többsége egyet­ért a párt IX. kongresszusá- •ak határozataival, ami egyébként a Hazafias Népfront diasztási programját is képe- i. Összehasonlítást tett a szo- ialista és a kapitalista orszá- iok választási kampánya kö­pött. Mint mondotta, nyuga­ton mindenképpen a tőkésre zavarnak az emberek. Mert úába van többpártrendszer, ízok élén. a tőkések, a banká­nk. a földbirtokosok állnak. Nekünk nem hiányzik ez á öbbpártrendszer. A népi. nemzeti Összefogás, a nép- rontpolitika megvalósítása ez ! ml legfontosabb feladatunk Hangsúlyozta, hogy csak egye- 'ül a kommunisták nem tud­ják felépíteni a szocializmust, ahhoz szükség van minden al­kotó kézre — ez a népfront- ■olitika. Az elmúlt napokban befe­jeződtek a jelölő gyűlések. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége elfogadta a jelölé­seket és a sajtóban nyilvános­ságra hozta. Megkezdődtek a választási gyűlések, amelye­ken a jelöltek szólnak a vá­lasztópolgárokhoz. Népünk va­lamennyi rétege hallatja sza­vát: nők és férfiak, munkások és értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüllek. a fiatalabb és idősebb korosztály egy­aránt. Elmondják véleményü­ket az eddig végzett munká­ról, a jövő feladatairól, fellép­nek, mint jelöltek, de mint választók is részt vesznek a különböző rendezvényeken. A nagy beszélgetéseken különbö­ző emberek jelennek meg, programjuk azonban megegye­zik abban, hogy legszentebb ügyük egész népünk boldogu­lása, a szocializmus teljes fel­építése hazánkban. Beszédét így fejezte be: — Az országban rend és nyugalom van. De van gond is, amivel szembe kell néz­nünk. Köszönöm az előlege­zett bizalmat. Azon fogok munkálkodni, hogy javuljanak az élet- és munkakörülmé­nyek, növekedjék az életszín­a holnap elé Érsekvadkerten, a községi művelődési házban mintegy 300 választópolgár részvételé­vel választási nagygyűlést tar­tottak vasárnap. Megjelent Hári Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető helyettese. Andó Gyula elvtárs, a balassagyar­mati járási pártbizottság első titkára, Hoffer István elvtárs, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Siket László elvtárs, a Hazafias Nép­front községi bizottságának titkára megnyitója után Hári Béla elvtárs mondott beszédet. Bevezetőben elemezte a je­lölő gyűlések látogatottságát. Hangsúlyozta, hogy azok né­pesek és aktívak voltaic, Űj vonás az új választójogi tör­vény megvalósulásában, hogy az országgyűlési képviselőket is egyéni választókerületekben jelölik. Ez fokozta a válasz­tók, de a képviselőjelöltek ak­tivitását is A jelölő gyűlések azt mutatják, hogy a választók többsége ma már meg tudja különböztetni, mi az amit a köz érdekében kell elmonda­nia. — A mostani választási gyű­léseken számadást adunk az elmúlt négy évről — mondot­ta Hári Béla elvtárs — hogy a választópolgárok a szavazás­kor érezzék és tudják, mire adják voksukat. — Társadalmi és politikai életünk kiegyensúlyozottan alakult az elmúlt években. Fontos, hogy az ember bizto­san nézhessen a holnap elé Amiben élünk, dolgozunk az biztos, egyenletes fejlődést mutat, azt kell továbbra is fenntartani. Fejlődik megala­pozott, és a jövő szempontjá­ból Is megnyugtató gazdasági életünk, Ezután értékelte az ipar és a mezőgazdaság fejlődését, hangsúlyozva, hogy az elmúlt három évben növekedett a termelékenység. Az egész gaz­dasági életre nagy hatással van az export, mely szintén fejlődött. A közös gazdaságok szilárd bázisai lettek hazánk mezőgazdaságának. A paraszt­ság túlnyomó többsége tudja, érzi, hogy vannak és lesznek termelőszövetkezetek és eze­ken keresztül kell megvalósí­tani a jobb életet. Ezután érsekvadkerti példá­kat említett. A tsz 1960-ban kilenc és fél, 1960-ban huszon­egy és félmillió forint értékű árut értékesített. A faluban emelkedett a dolgozók reáljö­vedelme Érsekvadaerten 1961- ben 12,3, tavaly már 19,8 mil- l’ó forint volt a kereskedelem es a vendéglátás forgalma. — Lehet, hogy egyes csa­ládok jövedelme nem alakul! ezzel arányosan, de egy biz­tos: a faluban, összességében hétmillió forinttal többet vá­sároltak, mint öt évvel koráb­ban. Javult az egészségügyi, a kulturális, a szociális és a kommunális ellátottság is fa­lun, városon egyaránt. — Azt nem állítom, hogy nincsenek gondok — mondot­ta Hári elvtárs — de azt igen, hogy életühk szebb, jobb, mint négy esztendővel ezelőtt volt. Ezt a politikát kell tovább folytatni, ennek alakítója, fej­lesztője és irányítója a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt* mely nemrégiben tartotta IX. kongresszusát. Pártunk egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a gazdaságirányí­tási rendszer fejlesztését. Pártunk rájött arra, hogy né­pünk különböző szintű veze­tői már megérették a még nagyobb önállóságra és el­jött az idő a túlzott centra­lizáció csökkentésére. Ma már megteremtődtek a feltételek arra, hogy az egyes üzemek termelésüket maguk alakít­sák. Az új gazdaságirányítá­si rendszer önállóságot jelent a gazdasági vezető számára, de ha ez nem párosul az ál­taluk vezetett Intézmény, vál­lalat, üzem dolgozóinak tu­dásával és tapasztalatával, ha nem támaszkodik azokra, ak­kor nem tudnak eredménye­ket elérni, nem tudják meg­gyorsítani a fejlődést. Ugyanez vonatkozik a me­zőgazdasági üzemekre ia: Többet, olcsóbban, jobban termelni a lakosság ellátásá­ra. A tsz-ek további megszi­lárdítása, az önállóság nö­velése azt is megköveteli, hogy egyenrangú partnerként kezeljék őket a termeltető és felvásárló szervek. — Politikai célkitűzéseink középpontjában az ember áll — hangsúlyozta Hári Béla elvtárs — az ember érdeké­ben hozzuk meg a fejlődést elősegítő intézkedéseinket. Választási naggyűlést tar­tottak Ipoíyvecén is vasár­nap, ahol közel 200 résztvevő előtt Leszáll Pál elvtárs. a Balassagyarmati Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese mondott beszédet. Hugyagon Gajdos János elvtárs, a Balassagyar­mati Körzeti Főldművesszö- vetkezet igazgatósági elnöke beszélt a vasárnapi választói nagygyűlésen. A Fomd-jlmi ifjúsági Napok előtt A, Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Nógrád megyei Bizott­sága kibővített nevelési osz­tályértekezletet tartott tegnap Salgótarjánban. A résztvevők ezúttal megvitatták a Forra­dalmi Ifjúsági Napokra való felkészülés jelenlegi állását, a kulturális szemlék körzeti, vá­rosi és járási bemutatóval kapcsolatos kérdéseket, a for­radalmi ifjúsági filmnapok megrendezésének módját a megye 32 községében, a három tavaszi nemzeti ünnepünk megünneplésére vonatkozó fel­készülést. Szó volt továbbá a KISZ rétegmunkájárók az if­júsági sajtó terjesztéséről is. A Forradalmi Ifjúsági Na­pok március 15-én kezdődnek. Március 20-án valamennyi alapszervezet fáklyás felvohu- lást rendez a megye községei­ben és városaiban a Magyar Tanácsköztársaság évfordulója jegyében. Március 21-ig egyéb­ként minden alapszervezet megrendezi névadó ünnepsé­gét. Április 4-én. hazánk fel- szabadulásának évfordulóján a KISZ helységenként fogada­lomtételt szervez új tagjai szá­mai«. vonal. A választási nagygyűlés után Jedlicska Gyula elvtárs választóival beszélgetett, kérte: segítsék munkájában, hogy mind eredményesebb legyen a képviselők tevékenysége amit a dolgozó nép érdekeiért fejtenek ki. Koppány György felvételei.

Next

/
Thumbnails
Contents