Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

4 nőén üb Y9GT féBruár 2«. vasárnap A határozószók helyesírásáról A határozószök a cselekvés (történés, létezés) különböző körülményeit jelölik meg. Pél­dául: künn’ most, hirtelen. — Künn, most hirtelen beborult az ég. (A „künn” a történés helyét, a „most” a történés idejét, a „hirtelen” a történés módját határozza meg. Még­pedig önállóan, önmagában, ra­gok nélkül.) A határozószók egy része szerkezeti szempontból össze­tett szó, méghozzá alárendelő összetétel: akárhová, semmi­kor, — délelőtt- holnapután. Az utóbbi két hatórozó- ezon jól felismerhető, hogy egy egy névszóból (dél, holnap) és egy-egy névutóból (előtt, után) alkottuk őket (délelőtt, holnapután). A névutós névszó azonban különírandó. PL: tavasz előtt. „Éjféltájban körüljár­nám az eget. Ügy tudnám meg, hogy a babám kit szeret.” (Nép­dal.) Valamint a se- és sem- elő­tagé határozószókat: sehol- se­honnan, semeddig, sehogy — semmit, semmikor. A sohase (sohse) és sohasem időhatározószók kivételével kü­lön írjuk a se és sem szócskát, ha az nem a határozószó előtt áll, hanem utána: semmikor sem, sehogy sem. „Sohse vörös a hulló csil­lag: Rózsás, lila. zöld. kék, vagy sápadt, Szeszélye az égi világnak.” (Ady Endre) Q A legnehezebb helyes- írási problémák az ez. ai (a, e) mutatónévmások név­Első választók (MTI foto — Had as János felvétele) Difterenciált oktatási rendszer Balassagyarmaton A balassagyarmati Bajcsy- Zsilinszky általános iskola egyes osztályaiba bevezették a differenciált oktatási rend­szert. Az új oktatási mecha­nizmus megvalósításával a pe­dagógusok megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a hátrá­nyos helyzetű, gyenge tanu­lókkal. Előkészületeiket a most fo­lyó oktatási év elején kezdték. A felmérés alkalmával azt is figyelembe vették, hogy a hát­rányos helyzetű gyermekek el­sősorban milyen tantárgyak­ból szorulnak nagyobb segít­ségre. Az elégtelen és közepes rendű tanulókat a nevelők gyakrabban feleltetik, mint a jobb előmenetelűeket. Amíg a pedagógus az előbbiekkel fog­lalkozik, az alatt a többi diák elgondolkodtató írásbeli fel­adatokat old meg. A nevelőtestület a félévi ér­tesítők kiosztása után az ér­dekelt szülőket részletesen tá­jékoztatta az új módszerről s az eddig elért eredményekről. Bolt a Mátrában... A határozószót és a névutós névszót tehát meg kell külön­böztetnünk. Különbségüket ép­pen az egybe- és különír ássál jelölhetjük írásban. Egybeírjuk a határozó- ■■ szóvá vált névutós fő­név set: délután, tegnapelőtt, szerfölött, rendkívül, világ­szerte. „Én is voltam Párádon. Nem tartom szükségesnek elmonda­ni, hogy ez is fürdőhely, mert világszerte ösmeretes.” (Vörösmarty Mihály) Egybeírjuk a szavak végé­re nyomósítóként odatett -féle utótagot is az ilyen kapcsola­tokban: hazafelé, visszafelé. A mi vidékünkön kétféle ér­telemben is használt alábbi szólásmondás jól példázza- mi­kor tekinthető a „féle” szó a határozószó utótagjának, és mikor különiramdó névutónak: — No, Hatvan felé hazafe­lé. — (Mondjuk a Hatvan felé közelgő gyorsvonaton, ha a Balatonról utazunk hazafelé Salgótarjánba.) —- Hej, hatvan felé hazafelé. — (Mondják a hatvanadik életévükhöz közeledők, akik gondolatban már a végső állo­más felé járnak.) •y Egybeírjuk a határoző­—szóvá fejlődött szókap­csolatok következő fajtáit is: akárhová, elsősorban, nagy­részt, éjféltájban. utós szókapcsolataiból adód­nak. Ugyanis az ez, az, a, e mu­tatónévmással egybeírjuk a hozzátartozó névutót, ha a kapcsolat határozószóvá fej­lődött: anélkül, azóta, azután, eszerint, ezelőtt. De különírjuk a mu­tatónévmásokat akkor, ha a névmás határozott rá­mutatási fejez ki: az alatt az idő alatt; a mö­gött a hegy mögött; emel­lett a folyó mellett. (Az el­igazodást megkönnyíti az a tény. hogy a fenti példáinkban ugyanaz a névutó kétszer is előfordul ugyanazon szerkezet­ben. — Nehezebb a dolgunk a következő előfordulásoknál: az alatt van, nem e mel­lett; e szerint kell eljár­ni.) Lássuk befejezésül összefüg­gő szövegben az ugyanazon elemekből álló valóságos hatá­rozószókat* illetve névutós névszókat! — A mögött a fa mö­gött bújt meg Matyi. Ott, ott, amögött! Az alatt az idő alatt ott lapult, amig Döbrö- git jobbágyai el nem vitték. És persze azalatt jókat ne­vetett magában. Tóth Imre Mátraalmáson az elmúlt na­pokban német vendégek jár­tak. Galyatetőn üdülnek, de mindennap lejönnek a falu­ba. Azt mondják, szeretik ezt a kis hangulatos községet. Má­sok is jönnek, Mátraalmáson emelkedik az idegenforgalom. Nincsen nevezetesség a falu­ban, mégis szeretnek az em­berek idejárni. Szép a környé­ke. Egyik oldalról a Mátra sziklás hegyoldala határolja A pihenőkön ősbükkök és a völgyben az állandóan siető hegyipatak. Igazi pihentető vidék. Az emelkedő idegenforga­lomra készült fel a vegyes bolt két fiatal dolgozója Sturk Györgyné, a vezető és Gem- biczki Olga, a helyettese. — Nekünk az a legfonto­sabb, hogy ragyogjon minden a tisztaságtól és bőségesen le­gyen áru. Más országbeliek is rendszeresen betérnek hoz­zánk. Amit itt látnak, arról ítélnek meg bennünket — gy a boltvezető. És valóban, egy népesebb csoport, túrabakancsokban be­dübörög a helyiségbe. Vesz­nek levelezőlapokat, cukorká­kat, kisebb ajándéktárgyakat és jókedvűen továbbmennek. — Elégedettek és nekünk ez a legfontosabb — mondja Ol­ga, a helyettes vezető. De jönnék a helybeliek is. Hetvenöt család él Almáson. Ezek kielégítése legalább olyan fontos, mint a vendége­ké. Az egyik vásárlót megkér­deztük. Annyit mondott: meg­kapnak ők itt mindent. Az el­ismerésre méltó munkának a titka, hogy a bolt két dolgo­zója szorgalmasan tanul is. Sturkné már öt éve vezeti az üzletet. Boltvezetői iskolát végzett. Gembiczki Olga is okosodik mellette. Az idén a közgazdasági technikumba iratkoznak. —■ Megyünk mindketten, tu­dás nélkül nem volna szép az üzletünk sem — a boltvezető büszkén végigtekint birodal­mában. Valamit még akart monda­ni. De autó zúg a bejárat előtt, árut hoztak. Indulnak átvenni. Ez fontosabb minden másnál. Igazuk van, nem za­varjuk őket Ha arra járnák, térjenek be hozzájuk... a Gy. így élünk mi: A rendőr — Tudja mit mondok én önnek? Ha a rendőr minden egyes szabálysértőnek — bün­tetés helyett — a kezébe nyomna egy százast, nem len­ne olyan rossz ember! Sőt! Megsüvegelnék. Dehát ilyen rendeletek, szabályok vannak és aki megsérti azokat, vár­hatja a büntetést. Az orvos­nak az a kötelessége, hogy gyógyítson, a pincér kiszolgál, a fodrász hajat bodorít, a rendőr pedig vigyáz a rendre. Ezt pedig csak úgy teheti, ha néha büntet is. Hányszor szaladnak hozzám, hogy „biztos úr jöjjön, mert megölik egymást.” Rohanok is, ahogy a lábam bírja, nyo­momban a segélykérő. A hu­ligánokat szétválasztom, felí­rom, bekísérem, leszidom, ki­nek mi jár. És megnyugszanak a kedélyek. A bámészkodók helyeselnek, sőt szigorúbb in­tézkedést sürgetnek. Aztán másnap este leállítok egy kerékpárost, mert nem ég a lámpája. Mit gondol ki volt? Pontosan az előző napi segélykérő. Felháborodik, tilta­kozik. magyaráz, hogy még csak most gyújtottak lámpát az utcán, hogy neki be kell érnie az Acélgyárba és nem volt ideje megcsinálni a dina­mót. Pedig egyelőre csak fi­gyelmeztetem a szabálytalan­ságért mégis rossz vagyok ne­ki. Legközelebb feljelentem! Tudom, nekem is vissza­mondják az ismerősök, hogyan vélekednek a rendőrről. Azt tartják, nem érdemes vitat­kozni, legjobb elismerni: hi­bát követtem el őrmester elv­társ! Ha látja az ember a megbánást másként intézkedik. A bíróság előtt is enyhítő kö­rülménynek számít. Már a fe­leségem is tudja. Nem is vi­tatkozik soha velem. Hogyan élek? Furcsa kérdés: szolgálat, egyenruha, igazoltatás! Pihe­nő, segítek az asszonynak, bar­kácsolom a motoromat, és mindig azon gondolkodom, miért ilyenek az emberek? Miért szegik meg minduntalan azokat a szabályokat, amiket jól ismernek. A minap is iga­zoltatok egy motorost. Szabály­talanul előzött. Kérdem tőle, ismeri a KRESZ-t? — Igen! — Akkor miért szabályta­lankodott mégis? — Csak! Legtöbbször ennyi a válasz, legyen okosabb tőle az ember. Én ideges szoktam lenni. Higy- gye el a legszívesebben senkit nem állítanék meg. Azt szeret­ném, ha csak csupa jó barát­nak köszöngetne az ember, mert ilyenek is vannak. Nincs is velük semmi bajom. Család? Két gyerek! Egy fiú, egy lány! A fiú nagy va­gány, mondom is neki, rajtad nem látszik meg rendőrapád nevelése. Nagyon szeretem őket. Este, ha otthon vagyok szabadnapon, mindig faggat­nak: mi történt a szolgálatom alatt? Szigorúbbak, mint az őrsparancsnok Nekik krimi kell. Azt kérdezik hetek óta, van-e Magyarországon is Bel- phegor, és ha van, hol lehet azt látni. Szóval odahaza is van mivel szórakoznia az embernek. A kertszomszédom például már ősz óta nyúz, ijesszek rá ,a la­kótársára. mert mindig az udvarra önti a salakot. Egy idős néni arra akarja rávenni a feleségemet, hogy egyik es­te látogassuk meg és hango­san dicsérjük eladó házát. Ab­ban bízik, hogy az egyenru­ha láttán megijed a lakója és önként kiköltözik a lakásból. Persze, hogy egyiket sem teszi meg az ember. És az is természetes, hogy utána én vagyok a rossz fiú, mert ilyen kis szívességre nem vagyok hajlandó. Hát nem! Csak a törvény szerint. Még a saját apámnak sem tennék meg törvénytelen dolgot. Er­re felesküdtem. Szenvedélyem a motor. Azt barkácsolom, ha ráérek. Olyan a konyhánk, akár egy lakatos­műhely. Most a kuplungot ja­vítgatom, hogy a nyáron el­mehessünk a Balatonra. A fe­leségem nagyon szereti a vi­zet, a Tisza mellett nevelke­dett. Tudja, ha kívánságról van szó, akkor az asszony törzsőrmester. Különben? Szóval az az igazság, hogy én nem szeretek odahaza vi­tatkozni. Éppen eléa a szolgá­lati idő alatt és különben is, mit csináljak, ha a feleségem sohasem követ el semmilyen nagy szabálytalanságot! e. b. A megyei művelődési ház márciusi eseménynaptárából Művészeti eseményekben élénk hónapja lesz március a megyei József Attila Művelő­dési Háznak. A változatos programsort március 7-én a Szolnoki Szig­ligeti Színház vendégjátéka nyitja. A társulat, — mely a továbbiakban havonta egy al­kalommal rendszeresen ven­dégszerepel majd nálunk — ezalkalommal az Egy bolond százat csinál című zenés ko­médiát játssza. Egy nappal később, március 8-án a KISZ Központi Művészegyüttese és Rajkózenekara lép színpadra magyamóta és népdal műsor­ral, majd 11-én az Országos Rendező Iroda ad sláger- és paródia estet Sárosi Katalin, Toldy Mária, Aradszky Lász­ló, Angyal János, Dobsa Sán­dor, a Zsoldos-együttes és Sa­dok Savir tel-avivi parodista közreműködésével. A hónap komolyzenei ese­ményének a 10 esztendős Sal­gótarjáni Pedagógus-kórus március 17-i hangversenye ígérkezik, az irodalmi igényű közönséget pedig a Budapesti Irodalmi Színpad együttesé­nek újabb vendégjátéka szol­gálja a hónapban. Négy esztendő eredményeiből Hetvenöt apróság biroduima a salgótarjáni Lovász Jó­zsef utcai új óvoda. A korszerűen berendezett óvoda építé­sére több mint 1,2 millió forintot biztosított népgazdaságunk Koppány György felvétele Szakszerű erdőgazdálkodás Meghaladja a 600 holdat az er­dő területe a kazárl termelőszö­vetkezetben. A közős gazdaság ve­zetői különös gonddal ügyelnek arra, hogy tervszerű és szakszerű erdőgazdálkodást folytassanak, ne rabolják ki idő előtt az erdőt. Az elmúlt éven mintegy 600 köbméter szerfát értékesítettek, s így a ter­vezett 157 ezer forint bevételi ter­vet több mint 450 ezer forintra tel­jesítették. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a kivágott fa helyére új át­telepítsenek. Meghaladta a 120 ezer forintot tavaly az újratelepítésre, valamint a % erdőfelújítás és ápo­lásra fordított összeg a közös ga»* daságban.

Next

/
Thumbnails
Contents