Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

19f»7 f^hrnt?** 94 a Ad 3 J hányass FMKT mérlege Egy év alatí 39 szakdolgozat Iparági versenyben veitek részt az elmúlt évben a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt fiataljai. A termelési, üzem­szervezési és műszaki fejlesz tési '»adatok jobb teljesíté­Losszan lehetne sorolni az el­végzett feladatokat A fiatalok újító mozgalma is igen jelentősen fejlődött a szénbányáknál. A feladat- tervből 11 témakör feldoigo­se szerepelt a tervükben, zását vállalták és megszer­Ku.önosen sok jutott a fiatal műszakiakra az irányításban, ellenőrzésben. Védnökséget vállaltak a bányaüzemek frontfejtésein, patronálták a kányási szén- gyalut, Mizserfán közremű­ködtek a külfejtési üzem szervezésében. A Nagybátonyi Szolgáltatónál a gépjavítások minőségének javítása érdeké­ben új technológiákat dolgoz­tak ki. Az új technológiai eljáráso­kat kidolgozták az ÁBBSZ előírásainak megfelelően elő- vájásokra, kamra-, paszta- és frontfejtésekre. Kidolgozták a tröszt fejtési rendszereit, a váeatfenntartás és átépítés technológiai előírásait és még vezték más trösztökkel a ta­pasztalatcserét is. Eddig nyoic javaslatot küldtek el, rövide­sen újabb ötöt postáznak, ugyanakkor ők is kaptak megvalósításra alkalmas újí­tást más trösztöktől. A legnagyobb fejlődés még­is a fiatal műszakiak, közgaz­dászok tanácsa mozgalomban tapasztalható. Tavaly 102 technikus és 33 mérnök vett részt az FMKT munkájában. Egy év alatt 39 szakdolgoza­tot készítettek, háromszor kisterenyei zések alapján az illetékesek már értékeltéli a tanulmányo­kat, szakdolgozatokat és úgy határoztak, hogy azok közül tízet felküldenek az országos pályázatra. Tavaly már két fiatal mérnökük nyert orszá­gos szinten pályadíjat. Figyelembe véve a tröszt gondjait, az FMKT-mozga- lomra az idén is komoly fela­datok várnak. Segítsége nél­kül elképzelhetetlen a fiata­lok másik mozgalma: a szak­ma ifjú mestere címéi-t folyó verseny. Ebben eddig négy­százan vették részt és 87 tia- tal nyert címet. A foglalkoztatottság növe­lésére több kezdeményezés történt az utóbbi időben. A traktorkerék­annyit, mint az előző évben. A benyújtott szakdolgozatok mindegyike a tröszt fontos műszaki és gazdasági kérdé­seivel foglalkozik, illetve azok megoldására tesz javaslatot. A trösztnél szakvéieménye­gyártó részleg létrehozásának gyorsítása érdekében a KISZ szervezésében 5320 óra társa­dalmi munkát végeztek és az elkészült beruházás értéke meghaladta a 280 ezer forin­tot. Eiősödsk a borsosberén yi szövetkezet Az utóbbi években egyen­letes fejlődést mutat a bor- sosberényi Haladás Termelő­szövetkezet. Palkovics Mihály termelőszövetkezeti elnök örömmel számolt be erről a zárszámadó közgy űlésen, ahol részletesen értékelte a tava­lyi munkát. A borsos herényi­ek jórészt annak köszönhetik a jó eredményeket, hogy so­kat javult a szakmai vezetés, ugyanakkor messzemenőén figyelembe vették a tagok ja­vaslatait. A termelőszövetke­zet vezetői az idén is követik a tavaly bevált módszert: minden nagyobb munka előtt megbeszélik a tagokkal a tennivalókat. Borsosberényben tavaly kü­lönösen sokat fejlődött a termelőszövetkezet növény­termesztése. Az egyes növé­nyeket olyan táblákban ter­melték. amilyen táperőt meg­kívánt a termesztésük. Emel­lett a gondos talajmunka és az időben elvégzett növény- ápolás is hozzájárult a jó ter­méseredményekhez. Ennek köszönhető, hogy például bú­zából 12,5 mázsát, ősziárpá­ból 14 mázsát, kukoricából 18 mázsát, burgonyából 117 má­zsát és cukorrépából 228 má­zsát takarítottak be átlagosan egy holdról. Az állattenyésztés azonban nem tartott lépést a növény­termesztéssel. Az egy tehén­re jutó tejtermelés csupán 1800 liter. A tervezett 70 hí­zómarha helyett csak 35-öt értékesítettek. A juhokról sem sikerült a tervezett gyap­júmennyiséget lenyími. Ugyanakkor az állattenyész­tésben túllépték a tervezett költségeket. A termelőszövetkezet elnö­ke hangsúlyozta, hogy az ál­A legéndi jelölt Legenden is lezajlott a jelölő gyűlés. Koczkár Károly aét járási tanácstagnak jelölték. Tomek Tibor, a községi tanács vb-elnöke mondta el, nagy körültekintéssel választották ki a jelöltet. A népfront aktívái végigjárták a falut, meghall­gatták a közvéleményt. így esett a választás Koczkárnéra. Keménykezű brigádvezető, aki elhanyagolja a munkáját, azt könyörtelenül összeszidja. Néhány fogatos megfeledke­zik magáról, a pohár fenekére néz, akkor aztán nincs mun­ka. Rájuk nagyon haragszik. Megszégyeníti őket az egész tagság előtt. Nemcsak „lefelé",, hanem „fölfelé” is nyílt Koczkárné. A múltkoriban a brigádtagok nem kapták meg az általa bejelentett munkaegységet. Addig vitázott a veze­tőséggel, amíg az igazsága nem győzött. Vannak tehát a faluban, akik nem tapsolnak, ha Kocz­kár Károlyné nevét hallják. A népfront viszont éppen azért szerette volna tanácstagnak, mert határozott, harcos, küzd az igazságért. Elmentek hát és megkérdezték az embereket, jónak látják-e Koczkárnét jelöltnek. Tomek Tibor is a bi­zottságban volt, és most azt mondja: — Nálunk szeretik a határozott, kemény embereket. Koczkárné pedig az... Tehát jelölték, pedig ő nem akarta. — Nem vállalom, nem akarom, hogy akiket hanyagsá­gukért megszólítok, a választásnál töltsék ki rajtam bosz- szújukat... Tóth János, a munkatársa tapasztalt ember. Ö tudja leg­jobban, hogy Koczkárné tanácstagnak való, de arról is jód ismerte, hogy kényszeríteni nem lehet. Azzal sem menne sokra, ha bátorítaná a brigádvezetőjét, csak vállalja, mel­lette áll a falu. Máshoz folyamodott. Az aprókrumpli kiadá­sával foglalkoztak, amikor megszólította Koczkárnét: — No, nem kell már izgulnod. — Miért? — nézett rá csodálkozva az asszony. Az öreg Tóth fontoskodott. Került, fordult egyet, aztán félr~ hívta, mintha a falnak is füle volna. — Meghallottam, hogy nem jelölnek. Nyugodtan men­jél csak a jelölő gyűlésre ... Koczkárné megdöbbent. Hirtelen érte a hír. Legbelül bántotta is a dolog, de az­zal nyugtatta magát, hogy elvégre ő is így akarta. Mikor a gyűlésre került a sor, elment, hogy megtudja ki lesz a je­lölt A járási kiküldött okos dolgokat mondott. Aztán a vá­rakozás percei következtek. Ebben a csendben felállt az öreg Tóth és elkiáltotta magát. — Éljen Koczkár Károlyné! A résztvevők egyszerre kiáltottak. — Éljen! Éljen! Koczkárné legyen a jelöltünk. Egyhangúlag jelölték járási tanácstagnak. A napokban találkoztunk vele. A tsz-irodában végzett valami papírmun­kát. Sietett, mert várták a majorban is. Annyit azért elmondott. — Még a választásnak nincs vége, de arról már meg­győződtem, éredemes őszintének lenni. Akkor az emberek is őszinték ... B, Gy. lattenyésztésben reálisabban kell tervezni, s fokozni kell a tenyésztői tevékenységet. Ki keli selejtezni a kiöregedett jószágokat és lehetőség sze­rint saját erőből pótolni a kiselejtezett állatokat. A jö­vőben nagyobb gondot kell fordítani a szakszerűbb ta­karmányozásra és a gondo­zásra. A zárszámadó közgyűlésen foglalkoztak a szövetkezei főagronómusának tevékenysé­gével. Bírálták, mert keveset foglalkozott az állattenyész­téssel. Gondosabb irányítás­sal növelni lehetett volna jö­vedelmezőségét. De a felelős­ség alól nem mentes az állat- tenyésztési brigádvezető sem. Az említett hiányosságok ellenére is szép eredménnyel zárta a tavalyi évet a borsos- berényi termelőszövetkezet Amíg 1964-ben csak 6220 fo­rint jutott egy-egy dolgozó tagra, addig 1966-ban már 8312 forint az egy tagra jutó éves jövedelem. A fejlődés mellett az idei évet is meg­alapozták. Csaknem száznegy­venezer forintot tartalékoltak a gazdálkodás költségeire. Sok történt9 még több történhetne A csökkent munkaképessé­gű dolgozók foglalkoztatásá­ról szóló kormányrendelet négy évvel ezelőtt jelent meg. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már a következő esztendőben megvizsgálta, hogy a munkáltatók mennyi­ben teljesítették a rendelet­ben foglalt kötelezettségei­ket. Újabb egy és negyed­év elteltével a népi ellenőr­zés utóvizsgálat során kere­sett fel tíznél több megyei üzemet. Lényeges változást nem ta­pasztaltak a népű ellenőrök. A csökkent munkaképességú- ek érdekében alakított válla­lati bizottságok léteznek ugyan, de tevékenységük eléggé alkalomszerű. Szépen, zökkenőmentesen dolgozik a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a Kisterenyei & a Nagybátonyi Bányaüzem bi­tagja az utóvizsgálat során Lelkiismeretesen, együttér« nagy fokú tájékozatlanságot zéssel foglalkoznak a vizsgált árult el. Nem tudott nyilat­kozni a bizottság tevékenysé­géről, a csökkent munkaké­pességűek számáról, foglal­koztatásuk lehetőségéről. Az ötvözetgyárban a vizs­gálat és az utóvizsgálat kö­zött tizenegyről tizenötre nö­vekedett a szilikózisban szen­vedők száma. Az üzem föld­rajzi helyzete nem szerencsés, mivel a környező hegyek megakadályozzák az üzemből kiáramló korom elillanását. Ezt a problémát hivatott megoldani az az elszívóberen­dezés, amelynek létesítésére negyvenötmillió forint hitel­keret áll rendelkezésre. A korszerű technika alkal­mazása — például a Síküveg­gyárban a keverő-kontiner gépi mozgatása, üvegleszedő zottsága. Pontos dokumentá- asztal beállítása — több he­ció. rendszeres munka jel­lemzi az acéJárugyári bizott­lyütt csökkentette a baleseti veszélyt. Ennél egyszerűbb ság tevékenységét is. A csők- (és olcsóbb) intézkedést, mint kent munkaképességűek például az öblösüveggyári ügyeinek intézésében helytáll üvegfúvók egészségügyi osz­az öblösüveggyári bizottság: ez viszont semmiféle nyil­vántartást nem vezet saját munkájáról. A síküveggyári rehabilitációs bizottság egyik tályozása — a rehabilitációs munka egyik alapja! — az üzemben a népi ellenőrök ja­vaslata ellenére sem hajtottak végre. üzemek a tbc-s betegekkel, noha ők nem is tartoznak az említett rendelet hatálya alá. Szorosan együttműködnek a megyei TBC-Gondozó Inté­zettel, s a rehabilitációra szo­rulók számára minden “sel­ben biztosítják a könnyebb munkabeosztást. Amint pedig a gyógyult dolgozó visszatér­het eredeti m unkaköré be, megüresedett helyét felszaba­dítják az újonnan rehabilitá- latídók számára. Kellene-e, lehetne-e többet tenni a csökkent munkaképes­ségű dolgozók érdekében? Igen. Helyes volna, ha a vállalati bizottság félévenként beszá­molna az üzemi párt- és szak - szervezet színe előtt az igaz­gatónak a végzett munkáról. Ez a munka sokkal színvo­nalasabb lehetne, ha a bizott­sági tagok is, az üzem dol­gozói is — újabb oktatás, tá­jékoztatás keretében — alapo­sabban megismernék a 33/1963. számú Korm. ren­deletet. Sokat érne, ha a vál­lalatok a rehabilitáció terén — tanácsi segítséggel — koo­perálnának egymással. Új j elválasztották a szakszervezeti bizottságot a Tolmácsi Gépállomáson A napokban újjáválasztot­ták a szakszervezeti vezető­séget a Tolmácsi Gépállomá­son. A tanácskozás jelentősé­gét növeli, hogy a szakszer­vezeti bizottság abban az sdő- szakban kezdi meg tevékeny­ségét, amikor az új gazdasági mechanizmusból adódóan nő­nek a feladatok, fokozódik a szakszervezeti bizottság szere­pe. A szakszervezeti vezetőség beszámolójából, a hozzászólá­sokból egyaránt kiderült, hogy Tolmácson eddig is eredmé­nyesen tevékenykedett a szak- szervezet. Ellenőrizte a gép­állomás dolgozóinak ellátását, javaslatukra a munkásszál­lók új berendezési tárgyakkal volt közvetlenül az alapszer« gyarapodtak. Gondosan vi- vezet vezetőihez fordulni gyáztak arra: a gépállomás ügyes-bajos dolgában. Meg- munkásai olyan körülmények említették, Harsányi Károly műhelyszerelő nevét is, aki már több mint öt hónapja be­teg, azonban elfeledkeztek róla a beteglátogatók és se- gélykérelmét sem bírálták el tévé- méltányosan. Mások azért szóltak, mert nincs elegendő öltözőszekrény, a traktorve­zetők pedig azt kifogásolták, hogy a szakszervezet vezetői csak ritkán látogatják meg őket a földeken. Így nincs is módjuk arra, hogy közvetle­nül megismerkedjenek gond­jaikkal, amelyek a munka so­rán jelentkeznek. között dolgozzanak, hogy el­kerüljék a baleseti veszélyt Készt vett a szakszervezeti bizottság a termelés szerve­zésében, segítette a szocia­lista munkabrigádok kenységét. A tanácskozáson szó esett azokról a gondokról is, ame­lyeket a szakszervezeti bizott­ságnak még nem sikerült megoldania. A kialakított szakszervezeti bizalmi rend­szer például nem felelt meg a várakozásnak. Így aztán a dolgozók többsége kénytelen Párlcsoport a szalagedzőben Programuks Jót és többet hon aztán nekikezd a kísér­leteknek, konstruál két gépet, s ettől kezdve nem kell az acélszalag széleit fáradságos kézimunkával gömbölyíteni. De amíg a gép elkészült, volt sok vita szakmai megjegyzés. Legtöbbet a pártcsoport tag­jai segítettek az üzem többi szakemberei mellett. Az üzemvezetőnek biztos támasza a pártcsoport. Ha va­lamit akar, a párttagokkal be­szél először azok ismerik a Ha mér azt mondjuk, párt- Régi üzem a szalagedző. Öt- szalagedző különben pártszer- dolgozók véleményét, az üzeni csoport, azt is érthetjük: po- vözött, edzett acélt gyárta vezetileg a hideghengerműhöz minden rezdülését, s ha ők tá- litika. Hogy miről és hogyan n„k, több milliós hasznot hajt tartozik. Hetven—nyolcvan an- mogatják, tudja azt is, hogy lehet politizálni egy hatvan- va évente a gyárnak. Tavaly bér előtt sonan tartózkodtak mindenkire számíthat, hármas létszámú üzemben, a már India is rendelt acélt in- a szerepléstől. Gaál István, a — Anélkül sosem döntök — szalagedzőben? Ki hogyan nen, s most újból befutott régi párttag mondja: mondja. — jutalomról, pré­végzi dolgát, úgy ad egy rendelés. A lengyelek já- — Nem vagyok a szavak miumról, hogy ne ismerném a választ magáról. Itt van mind- tékokhoz kértek rugókat. A mestere, de van véleményem, pártcsoportot, a szakszerveze- járt a pártcsoport vezetője, az piacon a nyugatnémetek a Most, hogy havonta rendsze- fi bizalmi véleményét, de azt ötvenöt éves Laczkó József, speciális acélok koronázatlan résén megtartjuk az üzemben is mondhatom, az egész üzem aki egyben művezető is. Min- királyai. De olyan alkotó lég- a pártcsoport-értekezletet, s itt véleményét. Ilyen segítséggel den reggel bejön fél hatra, há- kör van ebben a viszonylag nem keli válogatni a szava- könnyebb r"“oíf‘5'”i b"’ megítélni kinek­romnegyed natra. Lehet, hogy kis üzemben, hogy egymás kát, azt hiszem engem is kinek a munkáját, magatar­gondolta már valaki róla: után születnek a legújabb jobban ismernek. tását, ezért aztán sosem kell Jóska bácsi nem szeret termékek; mérőszalagacél, sí- És így van ezzel más is a szélmalomharcot vívni, félre- otthon lenni vasv zavarta az nieringyűrűk tv-készülékhez, szalágedzőben. Az üzemben értéseket tisztázni, asszony * — De in mondanák különféle rúgóacélok, s ezes szinte családias a hangulat, A szalagedző háromszor nyert a termékek most már ver- mindenki ismer mindenkit, szocialista címet. Ez talán egy senyképességükkel lassan, de még a szokásokat is. kicsit sablonos kijelentés. De biztosan kikezdik a nyugat- — Érdemes volna eljönnie csak azoknak, akik erről ke­németek nimbuszát. Ennyit egy pártcsoport-értekezletre veset tudnak. Ez a cím az az üzemről. Gépekkel azon- — mondja Latzkó József. — üzem minden dolgozójánaK ban nem lehet mindent meg- Tart néha másfél óráig is. becsületére válik. S amíg így oldani. Sokszor csapnak ősz- Csakúgy pattognak a véle- lett. sok láthatatlan szál fo­sze vélemények, felfogások. S menyek. nódott egybe: Józsi bácsi és ennek is olyan a hatása az Hegyes Ferenc, az üzemve- mások példamutatásából, «sz­emberek magatartására, felfo- zető is örül ennek a változás- teletet kiváltó emberi maga­gására, mint az edzőkemen- nak. Több támogatást segít- tartásából, abból, hogy sokan ’ ' ................. ■ Hei: v an is a véleményüket, nem azért, germű pártszervezetének szei - dudaszó mmtha nem lett volna kinek vező titkára, munkásőr, s> mit mondania. A formák vol- gyakran ír a Népszabadság­tak riehézkesek. Havonta tag- nak is. Munkáslevelező. Tele . . , gyűléseket tartottak, s voltak van buzgalommal, energiával m. Szóval fel kellett figyelni pártcsonortok is. A faggyúié- Ha elmegy egy külföldi üzem­abból hatás lett. seken kevés ember szólt. A be, csupa szemmé válik. Itt­is, nevetne egyet. Viccnek ez is elmenne. Csakhogy a mun­ka sehol sem játék, hát még itt a szalagedzőben, ahol órá­hoz, meg műszerekhez való acélt gyártanak. Úgy vizsgál­nak minden munkadarabot, mint az orvos a páciensét. Tizenhárom vizsgálatot végez­nek el egy acélon, amire én csak annyit tudnék mondani, , , ... .... _ „ iól hailik A-/ór;- Tóqka bácsi ceneh az acélra. seget kap. Különben róla azt felnőtt feljel nem rés J J Sokáig kevesen hallatták itt is el kell árulni, hogy a heri- iskolapadba ülni. Azért szokásában mégis van vala­mi. Senki sem szökött késni. Az ablézolók már előtt faggatják egymást: hogy ment a gép, mire kell ügyel­itt tisztelete és rangja a oáft- csonortnak. mert a tagjai nvóitot+ak ebben a legtöbhet. Jót és többet. Ez itt a tö­rekvés mindenki előtt vagyis ez a politika. G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents