Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-21 / 44. szám
I5ß'? fV+iriiár 21. kedd N08RAD 3 Hé’ hozoft Qlasíorsnégból? A piac még korszerűbb termékeket kíván Elöljáróba,;'] szükséges feloszlatni azt az esetleges érzést hogy a cikkben Nápoly kék egéröl. Velencében gondalázó szerelmesekről, Olaszország kultúrlci nőseinek, értékeinek, természeti szépségeinek méltatásáról lesz szó. Vaskosabb témája van a beszélgetésünknek. Minden szálával kapcsolódik új irányba formálódó gazdasági életünkhöz. — Ügy cseppentem bele az egyhetes olaszországi útba, mint Pilátus a crédéba. Gyárunk Olaszországból sok anyagot importál, de kint is ismerik a mi acélszalagjainkat. így hát igen élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki közöttünk — kezdte a beszélgetést Ürmössy László a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke. — De nehéz is a helyzetünk, Olaszországban nincs olyan összefogó szervezet, mint nálunk a Vaskohászati IgaiZgatosag, vagy a FERRÜ- NION Külkereskedelmi Vállalat. Ugyanakkor 40 hideg- hengermű kínálja portékáit eladásra, tehát sok a vetóly- társ. Ilyen körülmények között már az első tárgyalásnál rájöttem: nehéz lesz nekünk most üzletet kötni. A hide ghengerm ű vek Eszak- Olaszországban helyezkednek el. Technikai felkészültségük általában megegyezik a mieinkkel, egyik-másik azonban jóval magasabb technikai szinten termel. Ami még érdekes: a gyárakban a készáruhoz szükséges alapanyagot is előállítják. Ha a tárgyalások során egy kis fantáziát látnak, mándemt megtesznek az üzlet megkötésének sikeréért. A főmérnök egy pillanatra elhallgat, majd az előtte fekvő jegyzetfüzetbe tekint. Egyet lapoz, aztán így folytatja: — Beszéltem gyártulajdonosokkal is. Panaszkodtak, hogy az állam a nagy adókkal megöli a vállalatok alapítására alapuló kezdeményezéseiket. Elmondták, hogy a kifizetett bér után az adó, vagyis a közteher 70 százalékot tesz ki. Hazánkban csak 29 százalék. Ez a helyzet azonban nem téveszthet még bennünket Ugyanis az állam által kirótt terheket a vállalkozók. gyárosok áthárítják a megrendelőkre, illetve a fogyasztókra. Való igaz, hogy az utóbbi időben nein tapasztalható az a kezdeményezés a vállalatok alapításával kapcsolatban. mint bét—három évvel ezelőtt. Gondolom, ez a visszaesés átmeneti jellegű, talán ily módon akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, újabb kedvezményt kicsd- kami. Nehezen fog menni, mert a munkanélküliéit sokasága a kormánytól vár intézkedést. főleg a déli részen. Ami viszont nagyon meglepett: ilyen foglalkoztatási gondok közepette is rendkívül nagy termelékenységgel dolgoznak a gyárak. Nem mondtak pontos számot, de ahogy én papírra vetettem a dolgokat, azt állapítottam meg, hogy a Bolzanói Acélmű évente 130 tonna acélt dolgoz fel, s ehhez elenyészően kevés munkáskezet, 1500 főt foglalkoztat. A Redaelli cég öt váBalatot foglal magába. Évi termelése 300 ezer tonna, a Sah!Hrozteitottak száma pedig 5000 fő. Ebben benne van a milánói központ is, ahol igen nagy irodán apparátus tevékenykedik. Az üzemekben viszont alig lehet munkást látni. A Fáik cégnél járva jegyeztem fel, hogy amit nálunk a hideghengerműben hét fizikai munkás végez el. ahhoz ott kettő is elégséges. Nem az automatizálás miatt, hanem az észszerűbb mechamizálás eredményeként. Jártunk egy húzóüzemben is. ahol sok modern. nagy teljesítményű gép volt. F.ítv ember két gépet kezel. Nálunk van elvan törekvés. hogv egy géphez két embert ad j űréi. I gaz, a mi lehetőségeink mások, sok még a kézi munka. F.ey kis mecha- nizáJáesal azonban sokat változtathatunk a jelenlegi helyzeten. — Jó volt ez a tanulmányút azért is, mert megtudtam, hogy a gyáregységek irányítását, adminisztrációját nyolc fő látja el, nem úgy mint nálunk, ahol 28—30 fő foglalkozik ezzel. A megtekintett üzemekben két irodahelyiség van. Az egyikben a műszak: vezető, a másikban az adminisztrátor van. Ez utóbbi önállóan levelez, gépel, adminisztrál. Ezzel szemben az igazgatóságon nem spórolnak a szakemberekkel. Minden területnek magvan a maga specialistája, aki úgy ismeri az Összes üzletkötési lehetőségeket, mint a tenyerét. — Még egy dolgot szeretnék elmondani. A Fáik cég több üzemét járva jegyeztem fel a következőket. Az igazgató el volt foglalva, kísérőnek egy jogászt adott mellém. Ahogy beszélgetni kezdtünk már az első percekben meglepett széles körű- alapos tájékozottsága. Nem volt szakember, mégis olyan előadást tartott az üzem gépparkjáról, kapacitásáról, az anyagok minőségéről. a megrendelő partnerek számáról, azok kívánságairól, s arról, hogy termékeiket hol és milyen célra használják fel. hogy szakembernek is becsületére vált volna. Magam gondoltam: jó lenne, ha nekünk is lennének ilyen sokoldalúan képzett, tájékozott kereskedői mi szakembereink. Ez az út tartalmában mást hozott, mint a korábbi. Konkrét üzletkötésre nem került scvr. A látottak azonban még jobban meggyőzték a főmérnököt arról, ha az olaszországi piacot meg akarják tartani, esetleg bővíteni- akkor minőségileg értékesebb termékeket kell gyártani. Az eszmecserék során szóba került még a Redaelli céggel való kooperáció lehetősége. Ha csak ennyit hozott volna tarsolyában Ürmössy László, már akkor is indokolt a megállapítás: hasznos volt az egyhetes olaszországi tartózkodás. Mint nyitott szemmel járó szakember azonban mást is hozott magával. Eredménye később a termelés és gyártmányfejlesztés újabb sikereiben realizálódik. Mert a evár dolgozóinak létét, döntően gyártmányaik színvonala határozza meg. Venesz Károly akik városban laknak, vagy a környező községekből járnak be az iskolába. Az iskola miatt tehát a vidékiek is immár három—négy éve fólig- meddig városi lakosok. Az iskola szolgáltát barátságot, közös témát, szellemi érdeklődést. A város? Keretet, tárgyi, életmódbeli adottságokat, az iskola által is felkeltett igényekhez. És ezen csodálkozni, az erőteljes, urbanizálódás korában nem lehet. A világ, hazánk, de a mi megyénk is ezen az úton jár. Akikkel beszélgettem, a gimnázium után dolgozni akarnak, mert a maguk, és a család érdeke is ezt követéli. Szükség van a pénzre, az önfenntartásra, és a családsegítés miatt is. Nem mondta senki nyíltan, de a szavakból meg lehetett érteni, ha közvetve is, hogy többen dolgoznának szívesen hivatalban. Ez lenne a leggyorsabb fizetést jelentő megoldás. De nem feltétlenül akar mindenki irodába menni Tudják, hogy ez egyáltalán nem lehetséges mindenki számára, hiszen az igények és a valóság ritkán jár egymás mellett. Az iskolának is jelentős a szerelje abban, hogy a fiatalokban az érettségi bizonyítvány egyáltalán nem kelt hamis, könnyű élet iránti vágyakat. A fiúk gyakorlati órákon ismerkedhettek meg a gépszereléssel, a lányok a szabás-varrás elemeivel. S ez nem marad hatástalan, formálta a szándékot, tágult az érdeklődéskör, sokan tovább jutottak a szülő által makacsul elképzelt jövőnél, közelebb kerültek a realitáshoz, a társadalom igényeihez. De nem jutottak el a teljes megértéshez És ez nem feltétlen az ő hibájuk. Éveken át táplált hatások, ambíciók ütköztek össze és ütköznek most is. Ha dilemmával küzdenek, kifogásokat, megjegyzéseket mondanak. Ezeket nem szabad értetlenül fogadni. A rosszról (sok tsz még keveset nyújt) alkotott véleményük sokszor találó. Életük színtere legfőképp a hazai környezet, az iskola, s ez formálja elsősorban gondolkodásukat. Ezért a városban való maradás igénye nem divathóbort, hanem objektív hatás. Sokan intenek, s elintézik az ügyet azzal: ezek a mai fiatalok Igen, ezek. De az ítélet gyakran sablonos és inkább csak arra jó, hogy reakciót váltson ki. A szülő jó helyen kívánja látni gyermekét, de a fiatal nem lát romantikát a kaszába, a kapában. Leszóljuk őket, s olykor erőszakolt példákat hozunk a múltból. Eléggé megfigyelhető a magatartásban, és az ítélkezésben ez a kettősség. Tizenhét fiatallal való beszélgetés nem nyújt társadalmi keresztmetszetet, ezért az elhangzott szavak alapján egyáltalán nem igyekszem egyértelmű, általános következtetésekre jutni. De néhány vélemény feltétlenül jelzésnek, sürgetésnek számít. Nem idegenkednek a fizikai munkától, ha a jövőben látnak valamit, amit el tudnak érni tanulással, igyekezettel. Ez a kívánság szakmunkásbizonyítvány, bizonyos képesítés, lehetőség a fejlődésre. Az egyedüli Kalász Gyula kivételével csak kárhoztatni és leszólni tudják a tsz-t. Részben meggyőződés, részben a rosszindulatú propaganda hatására. Ez nyilvánvalóan hamis beállításból, a fizikai munka — társadalmi méretekben is ható — lebecsüléséből származik. Dehát ők csak többnyire kaszára, kapára, s ahogy az egyik lány megjegyezte, az idős, falusi asszony szűk témájú társalgására gondolnak. Hogy merre tart a mezőgazdaság, hol van most pillanatnyilag, nem tudják Amikor beszélgettünk, ismeretlen fogalom volt előttük: mezőgazda- sági üzem, szakosítás, stb. Nem hallanak erről pontosat, valóságosat, inkább csak a szélsőségeket látják. Ebben a tekintetben adós a pályaválasztás, és a mi befolyásunk. A tsz egyre inkább sokirányú üzemet, speciális foglalkozási ágakat nyújt a közvetlen földművelés mellett Kalász Gyula ezt tudja, erős a vonzalma a gépek iránt. S mivel már dolgozott gépműhelyben, s van kapcsolata egy tsz-szel, nincsenek gondjai a jövő felől. — Jó, jó, ő fiú — mondhatják a lányok. Mind több helyen foglalkoznak szárnyassal, csibene- veléssel, sok helyen közel a világszínvonalhoz a tudomány eszközeivel. Van falun tej, és más mezőgazdasági termék- feldolgozás, s a jövőben az önállóság fejlődésével egyre több lesz. Vannak különféle üzem ágak. Szóval nemcsak kasza és kapa van. Egyre több az értelmiségi a falun és most a teljes villamosítás korszakában a művelődési igényeket is könnyebb kielégíteni. i Mellékfogialkossás —napi nyolc órában A megyei HEB vizsgálata másodállásaik létesítéséről A közelmúltban vizsgáltuk a megye üzemeiben, intézményeiben a másodállások és mellékfoglalkozások létesítésének körülményeit. Az ellenőrzés elsősorban a létesítés törvényességére és a díjazás mértékére terjedt ki. A helyszíni ellenőrzése Írét megelőzően 51 különböző szervtől szereztünk be adatokat, ezekből kitűnt, hogy 1965. évben és 1966 szeptember végéig 746 főt foglalkoztattak másod- vágy mellékállásban Ugyanakkor saját dolgozóik részére 815 esetben engedélyezték ezek a szervek máshol ilyen munkaviszony létesítését. A bekért adatok alapján végül 24 különböző vállalatnál. Intézménynél végeztünk tóteles vizsgálatot. Ennek során megállapítottuk, hogy rendkívül bonyolultak, zavarosak a másodállások és mellékfoglalkozások létesítésének körülményei. Nagyrészt azért is, mivel az erre vonatkozó jogszabálvok nem elég világosak, egyértelműek. A másodállások, mellékfoglalkozások szükségességét legtöbb esetben szakemberhiánnyal indokolják. Vizsgálatunk tapasztalatai szerint azonban nem ritka az olyan eset sem, amikor azok összeköttetések révén jönnek létre. Ezt bizonyítja, hogy esetenként olyan munkát is elvállalnak egyesek mellékfoglalkozásként. aminek elvégzéséhez a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeznek. Gyaíkori ezen kívül a szak- képzettséget nem igénylő munkák mellékfoglalkozásban való ellátása Kétségtelen, hogy a másod- és mellékállások egy jelentős része indokolt: ugyanis megyénk & különösen Salgótarján rohamos fejlődése, a megnövekedett tervezési, építési feladatok annyi szakembert igényelnek, amennyi jelenleg még nem áll rendelkezésre. Ez indokolja azt is, hogy egyes fizikai szakmáikban szintén elszaporodtak a mellékfoglalkozások. Mindebből azonban nem következik törS valami még erősen cseng a fülemben: csak igen kevesen tudják: tulajdonképpen mivel is foglalkoznak majd, ha kikerülnek az iskolából Most csak ezt mondják: szeretném ezt, szeretném azt. De hogy elérik-e. megvalósul-e a kívánságuk, azt nem tudják, s ez igen szorongató. — Van-e az üzemekkel kapcsolata a gimnazuimnaV’ — kérdezem az iskola KISZ-ta- nácsathi tanárát. vényszerűen, hogy a másodvagy mellékállásban foglalkoztató szervek ne tartsák be a törvényes előírásokat és a megengedettnél nagyobb ősz- szegeket fizessenek ki. A megyei pártbizottság már körülbelül két éve hozott határozatot a másodállások számának csökkentésére, de a határozat végrehajtása még nagyrészt nem valósult meg. Azóta a kifizetett állományon kívüli bér összege — egyes kivételektől eltekintve — nem csökkent, inkább emelkedett. Napjainkban egyre élesebben jelentkeznek megyénkben a foglalkoztatási problémák. Az iskolából kikerülő fiatalok egy része csak nehezen tud végzettségének, szakmájának megfelelő munKa- körben elhelyezkedni: Számolni kell azzal, hogy a következő években ezeket még fokozza az 50-es évek demográfiai hulláma és a szénbányászat volumenének csökkentése miatt felszabaduló munkaerő. A megye párt- és állami vezetői rendszeresen foglalkoznak az elhelyezkedési problémák megoldásával, ennek éróekében komoly erőfeszítéseket tesznek. Ezért tartjuk helytelennek és megengedhetetlennek, hogy a másodállások száma emelkedik. Véleményünk szerint a jelenlegi mellékfoglalkozások nagy részét főállású dolgozók beállításával meg lelletne szüntetni Jobb munkaszervezéssel — különösen az építőiparban — jelentős javulást lehetne elérni, ugyanis ezen a területen elsősorban a határidők tartásával indokolják a mellékfoglalkozások létesítését. Szükséges, hogy a pártós állami szervek törekvését a vállalatok, intézmények gazdasági Vezetői is segítsék azzal, hogy a másod- és mellékállások számát csökkentik és főfoglalkozású dolgozókat vesznek feL Felvetődik bennünk, akik a vizsgálatot végeztük, hogy egyáltalán lehetséges-e a napi nyolcórai munkaidőn kívül még ugyanennyit rendszeresen dolgozni, mint ahogy például a MOKÉP egyik mel- 'ékfoglalkozású mozigépósze, vagy a Hőerőmű körülbelül 70 dolgozója teszi. Az is valószínűtlen, hogy egyesek rendes munkaidejük ledolgozása mellett még négy—ötezer Számot az elvégzett forintot tudjanak keresni havonta mellékfoglalkozású munkahelyükön, ha ott, a óért csak megfelelő teljesítmény ellenében fizetik ki részükre. Egyes dolgozók munkaidőn kívüli túlzott leterhelésével feltétlenül foglalkozni kellene a szakszervezeteknek ,.s. Jelenleg a szaicszervezet rendszeresen ellenőrzi a dolgozók egészségének megőrzése érdekében, hogy egy-egy dolgozó hány túlórát teljesít az üzemen belül. Sőt. az érvényben lévő rendelkezések szerint a túlóra teljesítése előtt azt engedélyeznie is kell. Nem '.erjed ki azonban a szakszervezet szerepe a más- válla.alaki vállalt mellékfoglalkozások elbírálására, illetve engedélyezésére. Gyakorlatilag tehát alapo san mérlegelik azt, hogy a dolgozók az üzemen belül ne legyenek túlterhelve, ne dolgoztassák őket erejüket meghaladó mértékben napi 10—12 órán át — ami nagyon ne- lyes —; azonban más vállalatoknál a napi rendes munkaidőn túl akár még egy teljes műszakot is dolgozhatnak. Számos példát találtunk erre az egészségügy területén és a tervezőknél, vágj' az ÉE1. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ salakbiokk üzemeiben, a mellék foglalkozásban dolgozó erőműi, acélárugyár! és öblösüveggyár! dolgozók között. A vizsgálat tapasztalatai alapján több javaslattal éltünk, hogy a feltárt hiányosságokat megszüntessék. Többek között javasoltuk a jogszabályok rendezését és azt, hogy a szakszervezet hozzájárulása is kötelező legyen a másod- és mellékállások engedélyezésénél. A vizsgáit vállalatok, intézmények vezetőit felkértük, hogy saját dolgozóik részére kiadott engedélyeket vizsgálják felül. Egyrészt azért, hogy több helyre ne legyen egy dolgozónak engedélye; másrészt, hogy mennyiben hátráltatják ezek a főállású munkakör betöltését. Ugyanakkor arra szintén felhívtuk figyelmüket, hogy sürgősein rendezzék a másodállásokat a törvényes előírásoknak megfelelően. Lonsták László a megyei NEB elnökhelyettese adnak feladatokról — Nincsen. De nemcsak a balassagyarmati gimnáziumban lehetne ezt a kérdést feltenni. Nem azért kérdeztem, mert kérdezni könnyű, vagy, hogy valakit zavarba hozhassak. De éreztem a zavart. Tehát a kérdés jogos. Segíteni kellene az iskolának, és kívülről is segíteni kellene ebben az iskolát. Természetes ettől elválaszthatatlan a józan, illúziómentes szülői kötelesség. Jóllehet, ez munkatöbbletet jelent az iskolának, a KISZ «szervezetnek, de mindenképpen elengedhetetlen Legtöbben Balassagyarmaton akarnak maradni, de senki sem tudja biztosan, mikor, vagy egyáltalán be tudja-e váltani ezt a reményét. Előzzük meg a kiábrándulásokat. Beszeljünk nyíltan és őszintén. Ezt az iskolai év vége előtt meg lelhet tenni a város, az üzemek, az intézmények vezetőinek segítségével. Amikor befejeztem a beszélgetés a tizenhét diákkal, azt ígértem, továbbítom a gondjaikat. íme így, és ezekre gondoltam. Gulyás Ernő Négy évvel ezelőtt a pásztói járásban a jelölő gyűléseken 888 közérdekű javaslat hangzott el. A tanács gondosan foglalkozott a megvalósításukkal. Most újra választásra készülnek. A jelölő gyűléseken számot adnak arról is> hogy az elhangzott javaslatokból a négy év során mit valósítottak meg. ötvenegyezer- nyoloszázhúsz négyzetméter járdát kért a lakosság, ebből 45 ezer négyzetmétert valósítottak meg. Kiváló munkát végeztek Jobbágyiban, Szurdokpüspökiben, Palotáson ahol a lakosság is segített. Üj út építését és a régiek felújítását 31 ezer 980 négyzetméter területen kérték. Huszonfci- lenceaer-ötszáz négyzetmétert megvalósítottak. Ide kapcsolódik a portalanítás: a járásban 64 kilométeren végezték el; többek között Szarvasgede. Vanyarc és Kalló útszakaszain, Pásztótól Tar és Hasznos felé. Az ivóvízellátás megjavítása érdekében Jobbágyiban és Kisbágyon'ban vízvezetéket szereltek fel. Ilyen irányú kérelem több helven is elhangzott. Megbeszélték a lakossággal, hogy anyagi fedezet hiányában néhány esztendőre el« halasztják a munkát. Helyette kutakat építettek és a végieket minden községben felújították. Kulturális létesífcnéiiyekivtíl is gyarapodott a négy év során a járás. A lakosság ezt is Igényelte., A községek többségében van művelődési otthon, ami a négy év alatt épített öttel valósult meg. Pasztán alapozzák az új kultúrhárat, elkészült CsterhátszefitiváíKEi, Taron, Erdőtarcsán. Szirákon es MátraszöUösön felújítottuk a régieket. Sok helyen szóvá tették a gyógyszertár hiányát. Azóta megépítették a palotád t és a kallóit. Orvosi rendelőt korszerűsítettek ITéhalomban és új körorvos működik Vanyair- con. Felújítottéit a hasznos! és kállói orvosi lakást. Az iskolákkal nyolcam foglalkoztak. Ezek javaslatait megvalósították. Erdőkürtön az iskolát a múlt évben átadták a tanulóknak. AzorVvü! közel 3,5 millió forintot fp'di- fcottak iskolák koá'szefüsítáié- re.
