Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐ6RÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BjZOTTSÁGA E S. A MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. ÉVF. 29. SZÄM. ARA 50 FILLER 1967. FEBRUÁR 3. PÉNTEK A nép képviseletében Amikor két héttel ezelőtt ülésezett az országgyűlés — a most lezáruló négyéves időszak utolsó ülését tartotta — megragadott egy mondat Kádár elvtárs beszédében: „Sohasem mondtuk, hogy a párt- az állam, a Hazafias Népfront vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhattuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó.” Ez jutott eszembe most, amikor elkezdődnek a ielölő- gyűlések, és a választók véleményt mondanak a négy évvel ezelőtt megválasztott tanácstagokról, országgyűlési képviselők munkájáról- Ismét jelölik őket. vagy újakat tüntetnek ki a bizalmukkal. És ahhoz, hogy a gondolatsort folytathassuk tovább idézem Kádár elvtárs beszédét: Népünk politikailag fejlett, nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel, és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink, és az egyes emberek munkáját.” Ezen van a hangsúly. Az utóbbi évtizedekben — a felszabadulás óta — már sok döntő kérdést vittünk népünk elé. őszintén és leplezetlenül feltártuk a valóságos helyzetet. Most is véleményt kérünk. Négy év munkájáról. eredményeiről és hiányosságairól. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a múlt év végén tartotta pártunk IX. kongresz- szusát. Nem volt hangzatos bejelentésekkel teletűzdelt tanácskozás és mégis szinte az egész ország népét érintő határozatok születtek a gyermekes anyák gondjainak megoldásról, a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításáról, hogy csak néhányat említsünk. Nógrád megye élete és gondja konkrétan is szerepelt a kongresszus előtt. És pár hét múltán összeült a kormány, hogy határozatba foglalja a legsürgősebb intézkedéseket. Az energia hordozók összetételében bekövetkezett változás miatt a problémák megoldására a következő években kétszázmillió forintot fordítanak- És ebben az országgyűlési képviselőket. A hangulat egyre jobban elősegíti, hogy helyesen döntsenek a választók: kire adják a szavazatukat? Kire bízzák a város, a járás, a megye irányítását a tanácsokban? Már az elmúlt választások alkalmával is kitűnt, hogy az egyéni meggondolások teljesen háttérbe szorultak a jelölőgyűléseken. A közérdekű javaslatok elnyomták az itt- ott még fel-felbukkanó egyéni panaszokat. Még a viszonylag kicsi választási kerületnek is megvan a maga tásadaimi szerepe, feladata, terve, és gondja. Mennyivel inkább megnövekszik a felelősség a városi, járási, megyei tanácsoknál, ahol több ezres közösségek igényeinek kielégítéséről, több éves fejlesztési tervek kidolgozásáról. megszavazásáról és végrehajtásáról kell dönteni. Éppen ezért joggal várják el a Hazafias Népfront, és a választással megbízott szer- "vek, hogy a jélölőgyűlések — az elmúlthoz hasonlóan — széles körű tanácskozó fórumok lesznek, ahol a választók véleményt mondanak négy év munkájáról és tanácsokkal, javaslatokkal látják el azokat, akikre majd március 19-én szavazatikat adják. A jelölőgyűlések egyben programadó tanácskozások is. A Hazafias Népfront, a párt, a tanács képviselői és a választók bizalmából jelöltté előlépett dolgozó a választó- polgárokkal együtt állítja össze a következő négy év programját- A nagy, a társadalmi program öt esztendőre elkészült. A legutóbbi ország- gyűlés pedig jóváhagyta az idei költségvetést, mégis nem mindegy, hogy a 104,7 milliárd forintot az idén hogyan forgatjuk, kamatoztatjuk az az ország tízmillió lakosa életkörülményeinek további javítása érdekében. Megnövekedett felelősséggel kezdik majd a munkát az új ciklusban az országgyűlési képviselők. Több lesz a dolguk, nagyobb az elfoglaltságuk éppen az egyéni Megkezdődlek a jelölögyíiiések Az 1967. március 19-i általános választás előkészítése során a mai nappal újabb jelentős állomáshoz érkezett a választást előkészítő munka. A választási elnökségek, a választó- kerületi bizottságok tagjai letették az esküt a végrehajtó bizottságok elnökei előtt. A Hazafias Népfront bizottságok és a tanácsok különböző szervei előkészítették az országgyűlési képviselők, a megyei, városi, járási és községi tanácstagok jelölőgyűléseit is, amelyek szerte a megyében ma kezdődnek. Az országgyűlési képviselők jelölőgyűlései során ma délután 3 órakor Salgótarjánban, az Acélárugyár Művelődési Otthonában szerveznek jelölőgyűlést. Ugyancsak ma délután 3 órakor a Romhányi Cserépkályhagyár Művelődési Otthonában rendeznek ország- gyűlési képviselői jelölőgyű- lést. Holnap Szécsényben a termelőszövetkezet kultúrott- honában 3 órakor, Bercelen a községi művelődési otthonban 6 órakor, a Székvölgyi bányaüzem felolvasó termében 2 órakor rendeznek jelölőgyűlést. Február 5-én vasárnap délután 3 órakor Nagybátony- ban a községi Művelődési Otthonban, hétfőn délelőtt 10 órakor Pásztón. a termelőszövetkezet kultúrtermében délután 2 órakor pedig Balassa- gvarmaton a Fémipari Vállalat kultúrtermében tartanak országgyűlési képviselői jelölőgyűlést. A mai nappal megkezdődik a megyei tanácstagok jelölőgyűlése is. Salgótarjánban a Béke-telepi iskolában és az Acélárugyári Művelődési Otthonban, a balassagyarmati járásban Honton, a rétsági járásban a Romhányi Cserép- kályhagyárban jelölnek megyei tanácstagot. Salgótarjánban február 6-án a városi tanács épületében, a Rákóczi úti iskolában, a KÖJÁL székházban és a baglyasaljai művelődési otthonban, Balassagyarmaton a Fémipari Vállalatnál, a balassagyarmati járásban Érsekvadkerten, és Szandán, a pásztói járásban a pásztói erdészetben, a rétsági járásban Tereskén és Keszegen, a salgótarjáni járásban Mátranovákon, Kistere- nyén, Mátraverebélyben, Nagybárkányban, Karancsla- pujtőn, a*szécsényi. járásban a Szécsényi Gépállomáson, a nagylóci és az endrefalvi művelődési otthonban szervez a Hazafias. Népfront megyei tanácstagi jelölőgyűlést. Budapestre érkezett Jeszip Broz Tito Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége"Jovanka Broz, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására a Szovjetunióban tett látogatásáról hazatérőben néhány napos nem hivatalos, baráti látogatásra csütörtökön délelőtt Budapestre érkezett. Kíséretében van Mijal- ko Todorovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának titkára, Hakija Pozderac szövetségi iparügyi és kereskedelmi miniszter és Mi so Pavicsevics külügyi államtitkár-helyettes. Záhony határállomáson Tito elnököt, feleségét és kíséretét Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes és Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete üdvözölte és kísérte Budapestre. Megérkezésükkor a vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége üdvözölte. A fogadtatáson jelen volt Fehér Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a PB póttagja, dr. Csanádi György és Nagy Józsefné, a minisztertanács tagjai, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A fogadásnál jelen volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete és felesége, valamint F. J. Tyitov a Szovjetunió, budapesti nagykövete. Nagy jelentőségű rendelkezések a szénbányászok érdekében A nehézipari miniszter sajtótájékoztatója Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter a Tájékoztatási Hivatalban tartott sajtó- értekezleten ismertette a szénbányászat távlati kérdéseire vonatkozó kormányhatározatot, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Bevezetőjében a nehézipari miniszter emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás óta a kormány mindenkor igen nagy erőket koncentrált a széntermelés fejlesztésére. Ez az egész népgazdaság érdekében és a lakosság ellátása szempontjából is feltétlenül szükséges volt. Az utóbbi időben azonban a helyzet megváltozott. Üjabb és újabb kőolaj és földgázkincsek feltárása, a szovjet kőolaj gazdaságos importja, a villamos távvezetékhálózat kibővítése a szénnél olcsóbb energiaforrásokat nyitott meg gazdaságunk számára. Már pedig a termelési költségek csökkentése szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy minél olcsóbban állítsunk elő energiát; tehát a gazdaságosabban hasznosítható kőolaj és földgáz felhasználását növelnünk kell. Ez távlatilag nem jelenti a széntermelés egészének visszafejlesztését. A tervek szerint a széntermelést 1969-1970-ig csökkentjük ugyan, de az 1970 után termelésbe lépő visontai Thorez külfejtés a hazai széntermelést kb. a jelenlegi szintre emeli. A nagyon kedvezőtlen természeti adottságok, rossz körülmények között — és ennek folytán nagy ráfizetéssel — termelő bányaüzemekben fokozatosan csökkentjük, vagy teljesen meg is szüntetjük a termelést, ezzel szemben a fejlesztést azokra a bányákra összpontosítjuk, amelyekből jó szenet kisebb költséggel nyerhetünk. Ilyen módon lehet biztosítani, hogy az egész széntermelés gazdaságossága, önköltsége jelentősen megjavuljon, megszüntethessük jó- néhány bányaüzem nagy ösz- szegű veszteségének állandó megtérítését és a szénbányászat az energiahordozók sorában állni tudja a versenyt. Az elmondottak bizonyítják, hogy ezeknek a távlati terveknek a megvalósítása egész népgazdaságunk, dolgozó népünk számára örvendetes, előnyös változást jelent. Hozzátartozik azonban ehhez, hogy a széntermeiés említett átállítása és a tervezett nagyarányú műszaki fejlesztés azzal a nehéz problémával jár együtt, hogy a szénbányászatban kevesebb dolgozóra lesz szükség, mint eddig. A létszám csökkentésének egyszerű módszere az, hogy a nyugdíjba- menők vagy más munkaterületre távozó dolgozók helyét nem töltik be. Néhány szénmedencében azonban a termelés változása ennél nagyobb létszámcsökkentést tesz szükségessé. Ahol lehet, ezt az illető szénbányászati tröszt saját hatáskörében úgy oldja meg. hogy a megszűnő bányaüzem dolgozói ugyanannak a szénmedencének másik, fejlesztésre kerülő bányájában dolgozhatnak tovább. Adódnak azonban esetek, amikor ez az út sem járható, s ezek erősen érinthetik a szóbanforgó dolgozók, családok megélhetését A párt- kongresszus ajánlása alapján a minisztertanács több határozatot hozott arra, hogy a humanizmus és az emberekről történő legteljesebb gondoskodás jegyében oldják meg az érintett bányaüzemi dolgozók és családok problémáit, A párt és a kormány gondoskodása az áttelepítés, áthelyezés és az átképzés támogatásával, helyi munkaalkalmak teremtésével továbbá társadalombiztosítási kedvezmények, szociálpolitikai és egyéb intézkedések formájában nyilvánul meg. Az első lehetséges megoldás a felszabaduló dolgozóknak más bányamedencébe történő átirányítása. Ezt szervezetten hajtjuk végre; az ilyen dolgozókat úgy kell tekinteni, mint akiket népgazdasági érdekből helyeztek át. Azokat, akik az új munkahelyükön családjukkal együtt kívánnak letelepedni — és érdemesek rá — megfelelő támogatásban kell részesíteni! Ennek leghatékonyabb formája az, hogy az átvevő munkahely területén épülő állami lakásokból az áttelepülő dolgozók soronkívüli juttatásban részesülhetnek. Messzemenően segíteni kell azokat a dolgozókat is. akik — áttelepülésük esetén — saját erőből szövetkezeti lakást kívánnak vásárolni, vagy családiház, társasház építésébe akarnak bekapcsolódni. Ezek már 1967-ben OTP-hitelt, továbbá — a bányászatban eltöltött munkp’deiíiktői és szociális helyzetüktől függően 30— 50 ezer forintig terjedő állami támogatást kaphatnak, ezenikí- vül segíteni kell őket házhely, építőanyag és építési kapacitás soron kívüli biztosításával is. Akik áttelepülésük kapcsán lakáscserét kívánnak lebonyolítani, az áthelyező tröszttől a csere különbözeiének megtérítéséhez — az ingatlanközvetítő (Folytatás a 3. oldalon.) Javul as ellátottság Új göngyölegtelep Dej táron a kétszázmillióban ott van a nógrádi gondok rendezése is. A két hét előtti és egyben utolsó országgyűlési ülésen újabb, a kongresszuson elhatározott tervek váltak valóra. A termelőszövetkezetek jelentős tehertől szabadultak meg azzal, hogy a kormány a hitelállománynak hatvan százalékát törölte. Ezek mind olyan tények, melyek bizonyítják: szilárd államháztartással rendelkezünk, és azok, akiket megbízott a dolgozó nép, hogy ügyeit intézze, valóban a választók érdekeit tartja mindenkor szem előtt. Ilyen politizáló, eredménye, tekét összefoglaló időszakban készülünk a választásokra, jelöljük tanácstagjainkat és választókerületi rendszerből adódóan. És ennek mintegy folytatásaiként növekszik tevékenységük az országgyűlés testületi munkájában is. Mindebből fakad, hogy a választókra is nagyobb felelősség hárul. A választók napról napra növekvő, politizáló hangulatán lemérhető a felelősségérzet, amit magukkal hoznak a jelölőgyűlésekre, és elvisznek az urnákhoz is. Ilyen, helyesen politizáló, nagy aktivitásról tanúskodó hangulatban nem marad el az eredmény: a legjobbakat, a legrátermettebbeket küldik a tanácsokba, és a parlamentbe, hogy a nép ügyét szolgálják, képviseljék. Gáldonyi Béla A múlt évben sok gondot okozott a tsz-ek és földművesszövetkezetek göngyöleg ellátása. A göngyöleget a MÉK na- gyobbára a Budapesti Göngyöleg Ellátó Vállalat hatvani telepéről szállította megyénkbe. Most azonban a hatvani telep város-terjeszkedési okokból megszűnt. Ezért határozta el a MÉK vezetősége, hogy Dejtá- ron, amelynek környékén a legnagyobb a forgalom és az igény, göngyölegtelepet létesít. A közeljövőben megnyíló telep a rétsági és a drégelypalánki körzet szövetkezeteit látja el a málna, a szamóca és a feketeri- bizli belföldi és export csomagolásához szükséges rekeszekkel, ládákkal. Az ellátás így gyorsabb és olcsóbb lesz. Már a telep létrehozása előtt felmérték a szükségletet. Valamennyi tsz-hez, fmsz-hez és a MÉK kirendeltségekhez felhívást küldtek, amelyekben kérték, hogy jelentsék be idei göngyöleg szükségletüket. Ezeknek a jelentéseiknek alapján a MÉK előre megrendeli a budapesti vállalattól a rekeszeket és a ládákat, valamint a burgonyához szükséges zsákokat. A dejtári telepen az elroncsolt, vagy elszakadt göngyölegek megjavítására külön munkabrigádot szerveznek. Így a javítás is meggyorsul és nem esnek ki hosszabb időre a forgalomból a hibás göngyölegek. Üj módszer, hogy a termelő- szövetkezetek az általuk rendelt göngyölegből feleslegként fennmaradó mennyiségre diszpozíciót kérhetnek és azt egyenesen annak a közös gazdaságnak szállíthatják, ahol hiány mutatkozik. Ezzel költségeiket csökkentik, mert a szállítást az a termelőszövetkezet fizeti, amely a göngyöleget kiérte. Megyénkben tartózkodik ■ Brutyó János Brutyó János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, megyénk országgyűlési képviselője tegnap Salgótarjánba érkezett. Géczi János elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Szalai Gáspár elvtárs, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára és Sándor Elemér elvtárs, a salgótarjáni városi tanács vb-elnöke társaságában üzemlátogatásokon vett részt, s eszmecserét folytatott néhány üzem vezetőivel, munkásai val. Brutyó János elvtárs ma Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága dlső titkára kíséretében folytatja üzemlátogatását.
