Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

VTLÄC PROTFTÍimT tfCVESCT TFTEK! OGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA XXIII. ÉVF. 27. SZÄM ARA- 50 FILLER 1967. FEBRUAR 1. SZERDA Todgormj hazautazott (2. oldal) A képviselő jegyzetfüzete (3 oldal) Botrányok a zöld gyepen (5. oldal Javult a munka, növekedett a közös alap Zárszámadás Ersektadkerten, Diósjenőn és Erdőkürtön Napirenden A megye zöldség- és burgonyatermesztésének fejlesztése Tegnap tovább folytatódott a zárszámadó közgyűlések sora Nógrád megye termelőszövet­kezeteiben. Tanácskozásra gyűltek össze Éreskvadkerten, Diósjenőn és Erdőkürtön. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz zár­számadása már évek óta Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Nappá szélesedik. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Jozef Pucik, a Csehszlovák Szocia- • lista Köztársaság budapesti nagykövete és Jaroslav Bálá­ban nagykövetségi tanácsos. Részt vett a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a belügyminisz­ter első helyettese. Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának első titká­ra. Tóth Béla, a Nógrád me­gyei tanács elnökhelyettese. A járási pártbizottság, a járási tanács vezetői és Tárkányi Im­re, a Goldberger Textilművek igazgatója. Sólyom, Ferenc, a mintegy 7000 holdas gazdaság főköny­velőjének megnyitó szavai titán Tóth István, a termelő- szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a közös gazdaságban csaknem 22 mil­lió forint volt a növényter­mesztés és az állattenyésztés múltévi bevétele és ez három- és félmillióval több a terve­zett jövedelemnél. A többlet- bevétel a hozamok növekedé­séből adódik. Búzából például a tervezett 58 vagon helyett 80 vagonnal adtak az állam­nak. Burgonyából 167 vagont értékesítettek az eredetileg tervezett 110 vagon helyett. Az állattenyésztésben a szar­Jelentős beruházások Az idén nagy jelentőségű beruházás építéséhez fognak hozzá az ÉM vállalatok. Első­sorban az ország fizetési mér­legének javítását segítő üze­mek létrehozását gyorsítják. Az alumíniumprogram kereté­ben sor kerül a Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű új présüze­mének építésére és a Budapes­ti Alumínium-edénygyár fej­lesztésére. Megkezdték a Sze­ged környéki olaj- és földgáz­mezők több éves beruházási programjának előkészítését, s a második félévben már fel­vonulnak az építők. Az élel­miszeripar fejlesztésére Bu­dapesten korszerűsítik a szalámiérlelőüzemet, Pécsett bővítik a sörgyárat és Miskol­con új tejüzemet építenek. A lakásépítési program végre­hajtására gyors ütemben foly­tatják a győri, a miskolci és a második budapesti házgyár építését. Az iparfejlesztési programon belül mintegy hatvan egyéb új beruházás építkezését irányoz­ták elő. Többek között meg­kezdik hat új iparitanuló-isko- la és 17 középiskola munkála­tait vasmarha hizlalás volt a leg­eredményesebb. A közös gaz­daságban több mint 2 milliót hozott ez az üzemág. A vezetőség beszámolójából az is kiderült, hogy a tagok igyekezete, szorgalma mellett tekintélyes anyagi erőforrások segítették a szövetkezet gaz­dálkodását. Ma már 34 erő­géppel rendelkeznek az érsek- vadkertiek és közi)Kik 'Vöt ta­valy vásároltak. Az erre a célra létesített amortizációs alapot — a szövetkezetben 847 ezer forint volt —, teljes egé­szében felhasználták. Saját erőből több mint 2 millió fo­rintot fordítottak a termelést elősegítő különböző beruházá­sokra. A bevételből mintegy 2 millió forintot fordítottak az idei év gazdálkodásának meg­alapozására. Az eredményes esztendő nö­velte a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmét, a munka­egység értéke 44 forint, a ter­vezett nem egészen 40 forint­tal szemben. Az egy tagra eső átlagos jövedelem 15 ezer 781 forint. A szorgalmasabb tagok azonban ennél többet kerestek. Kovács Sándor, a takarmányos brigádban dolgozik. Munka­egységeinek száma elérte' az 580-at. Évi keresete pedig meg­haladta a 25 és félezer forin­tot Délután Magyar—Csehszlo­vák Barátsági Nap keretében ünnepi műsor volt ★ A rétsági járásban a diósje- női Üj Barázda Tsz központ­jában tegnapelőtt éjjel meg­kettőzött őrség állt helyt, hogy megőrizze a 600 ezer forint­nál nagyobb összeget, amelyet az év végi osztalékra és juta­lomra, prémiumra fizettek ki. Ez azt mutatja, hogy a ter­melőszövetkezetben, ahol a garantált készpénzfizetést al­kalmazták. az idén , jó ered­mények születtek. Az ellenőr­ző bizottság elnöke is azt ál­lapította meg beszámolójában, hogy a 7,2 millió forintos jö­vedelem, reális. A javuló jövedelemben egyaránt részt vettek a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés dolgozói. A növény- termesztésben a tavalyihoz ké­pest csaknem 2 millió, az ál­lattenyésztésben pedig a terv­hez viszonyítva 1,4 millió fo­rintos volt a javulás. A diósjenői művelődési ott­hont zsúfolásig megtöltötték a tsz-tagok, az alkalmazottak és a bedolgozó családtagok. Az elnökségben részt vett Magyar- vári László, a Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosz­tályának vezetőhelyettese, Lo­soncéi Lajos, a Földművelés- ügyi Minisztérium főelőadója és Cseh Adolf, a megyei párt- bizottság munkatársa A be­számoló a jó hangulatot alátá­masztotta. Az idén fordult elő először, hogy mintegy 800 ezer forintot elért a biztonsági tar­talék összege, és az egy tagra jutó jövedelem meghaladta a 10 ezer forintot. A tegnapi napon tartotta zárszámadó közgyűlését az erdőkürti November 7 Tsz is, amelyre a későbbiekben visz- sza térünk. Ülést tartott a A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén több napirendi pont mellett megvi­tatta a megye zöldség- és bur- gonyaterihesztésének fejleszté­si lehetőségét. A végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy megyénkben a zöldségtermesz­tés eddig mintegy 4200, burgo­nyatermesztés pedig 12 ezer kataszteri holdon történt. Ez azonban nem elégítette ki a szükségletet és éppen ezért szükséges a termőterület és az átlagtermés foltozása. A mezőgazdasági osztály ál­tal elkészített javaslat szerint a harmadik ötéves terv időszaká­ban elsősorban a zöldségter­mesztés területét kell növelni, mintegy 4500 kataszteri holdra. Ebből • zöldpaprikát 150—200. paradicsomot 200—250, zöld­borsót 1200—1500, fejeskáposz­tát 200—250, uborkát 500—550 vöröshagymát 50—80, árubur­gonyát mintegy 3200 holdon kell termelni. A kiemelten ke­zelendő zöldségfélékből a terv­Egy kombinát — nyolc szakma Az idén megkezdik az épí­tését és jövőre üzembe helye­zik Szécsényben a szövetkezeti szolgáltató kombinátot. Az épí­tés költségeihez félmillió fo­rintot a szövetkezet fejlesztési alapból biztosítanak a többit központi beruházási keretből az OKISZ adja. Az új létesítményben női és férfi fodrász, kozmetika, fény­képész, órás. háztartási gépja­vító, műszerész. bőrruházati és kárpitos részleg kap helyet. Kevesebb ct köte’ező mutató Nagyobb lehetőségeket kaptak a kisipari szövetkezetek Megyénk kisipari szövetke­zeteiben most készülnek az el­múlt évről szóló mérlegek. Az előzetes adatok igen jelentős fejlődésről tanúskodnak. A KISZÖV-höz tartozó szövetke zetek több mint 10 millió fo­rint értékkel teljesítették túl az éves tervüket. Eredményük az előző évhez viszonyítva több mint 20 százalékos fej­lődést jelent. A tizenkilenc szövetkezet közül csak öt nem teljesítette előirányzatát, összesen mintegy másfél millió forint értékű el­maradásuknak több mint fele az Érsekvadkerti Építő Ktsz- nél hiányzik, ahol a műszaki szervezetlenség gyakori ka- punbelüli munkanélküliség­gel bosszúlta meg magát. A KISZÖV vezetősége úgy igyekszik segíteni a már más­fél éve vajúdó kérdés megol­dását, hogy jól felkészült mű­szaki káderekkel erősíti a vezetést. Nem teljesítette ter­vét a Nagyoroszi Faipari Ktsz, a Romhányi Vegyesipari, a Balassagyarmati Cipész és a Baas-a armaii Építő Ktsz sem. Az utóbbi szövetkezet vezetői időközben kértek és kaptak terv növelést, de úgy látszik egy kicsit túlzott volt az igény, ugyanis ennél a szö­vetkezetnél a némi elmaradás ellenére megyei szinten a leg­nagyobb fejlődés volt, hiszen 90 százalékkal termeltek töb­bet, mint az előző évben. A Salgótarjáni Építő és La­káskarbantartó Ktsz 68 la­kást adott át tavaly és a 23 százalékos tervtúlteljesítéshez 13 és fél százalékkal használt csak fel nagyobb létszámot. A foglalkoztatottságot az igé­nyekhez szabták és nem vélet­len hogy egy év alatt negy­ven százalékos fejlődést értek el. Igen jelentős fejlődés volt még a Kállói Vegyesipari és a Jobbágyi Építő szövetkezetek­ben is. • A kisipari szövetkezetek leg­fontosabb feladata a lakossági igények kielégítése. A helyi iparpolitikai tervet — amely­ben az építkezés, az ipari ja­vítás és személyi szolgáltatás szerepel — igen jelentősen, hét és félmillió forinttal telje­sítették túl a szövetkezetek. Eredményük csaknem huszon­egy százalék ki J nagyobb az előző évinél. A számokból ki­tűnik, hogy nagymértékben növekedett a lakosság építési kedve és a méretes cipő igé­nye is. Megyénk kisipari szövetke­zetei az idén 21,7 százalékkal nagyobb tervet kaptak, mint tavaly. Az ügyintézést is egy­szerűsítették, kevesebb kötele­ző mutatót szabtak meg szá­mukra. Például nem kötött a létszámkeretük. Ez azt jelen­ti, hogy az igényeknek megfe­lelően fejleszthetik a létszá­mot. A helyi iparpolitikai te­vékenységben ahánv százalé­kos tervtúlteljesítést érnek el. olyan arányban vehetnek fel új dolgozókat megyei tanács végrehajtó bizottsága időszak során zöldpaprikából mintegy 80, paradicsomból 90, zöldborsóból 25, fejeskáposztá- ból 150—200, uborkából 50. vö­röshagymából 50, burgonyából pedig 75 mázsát kell holdan­ként betakarítani. A termésátlag növelése cél­jából a végrehajtó bizottság több fontos intézkedést is elfo­gadott. Ilyen pékiául hogy a szerves és műtrágya felhaszná­lását holdanként 2,5—3 má­zsára kell növelni. A palotás! víztároló megépítésével 200 holddal növelik az öntözött te­rület nagyságát. Kiszélesítik a burgonya vegyszeres gyomirt \ ■ sát. bevezetik az anyagi ösz­tönzés széles körű alkalmazá­sát. A lakosság jobb ellátása céf- jából a végrehajtó bizottság több javaslatot is elfogadott. Ilyen például: Salgótarjánban és Balassagyarmaton egy-egv zöldség-mintaboltot létesíte­nek. A zöldáru útjának lerövi­dítése érdekében javasolja a végrehajtó bizottság, hogy a termelő űzetnek a közvetlen el­árusító helyre kössenek szállí­tási szerződést. Az áruátvétel es a minősítések során keletkezett viták csökkentésére a termel­tető vállalatok és a termelőszö­vetkezetek kapcsolatának javí­tását szorgalmazza a vb. Ugyanakkor javasolja, a közös gazdaságok szorosabb kapcso­latát a fogyasztókkal, s hogy az ipari üzemekkel, a vendéglátó és kereskedelmi egységekkel kössenek szállítási szerződést. Szó volt a szakmunkás után­pótlásról is. Ezért a végrehaj­tó bizottság azt javasolja a ter­melőszövetkezeteknek, hogy 1950-ig mintegy 15 fő kiképzé­sét biztosítsák zöldség- és bur­gonyatermesztésre a megyé­ben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága állást foglalt a ko­rai szabadföldi zöldségtermesz­tés növelésében is. Ezért a meglevő üvegfelületet mintegy hatezer, a szaporítóház felüle­tét pedig 300 négyzetméterre növelik. Az építőipari vállalat szervezett dolgozóinak vezetőségválasztó küldöttértekezlete Január 31-én az SZMT sal­gótarjáni székházában tartot­ták a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszerve­zeti vezetőségválasztó küldött- értekezletét. A tanácskozás munkájában részt vett Nagy József elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára is. A szakszervezeti bizottság beszámolóját Garamszegi Ti­bor titkár terjesztette a kül­döttértekezlet elé. Megemléke­zett arról a nagy figyelemről, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt fordít a szakszer­vezeti mozgalomra. Kiemelte a IX. pártkongresszus határoza­tait, amelyek a szakszervezeti mozgalom jelentőségének to­vábbi fejlődéséhez, a szakszer­vezeti tevékenység kiszélesíté­séhez irányt mutattak. Az előadó utalt arra, hogy a gazdasági irányítás rendszeré­nek reformja fokozott önálló­ságot követel meg az élet min­den szférájában tevékenykedő emberektől. A titkár beszámolt a leg­utóbbi szakszervezeti választá­sok során hozott határozatok végrehajtásáról. Kiemelte a vállalat dolgozóinak a IX. pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyben elért eredményeit, rámutatott a szo­cialista brigádmozgalom fejlő­désére, a termelési tanácsko­zások népszerűsödésére, illet- T-e azok tartalmában vég­bement előnyös változásokra. Megjegyezte, hogy az elmúlt néhány esztendő során a ko­rábbi állapothoz képest ked­vezőbb az építőipari munká­sok szociális és kulturális el­látottsága, emelkedett a mun­kások átlagos keresete. Elismeréssel illette a válasz­tott testület tagjait, a mozga­lom aktivistáit, akik lankadat­lan tevékenységükkel elérték, hogy a vállalat dolgozóinak szervezettsége 1964-hez képest 1966-ra csaknem húsz száza­lékkal emelkedett, s ma már meghaladja a kilencven száza­lékot. Az előadó feltárta a to­vábbi fejlődést gátló hibákat, azok okait is. Egyebek között rámutatott: igaz, hogy erősö­dött a vállalat szakszervezeti mozgalmában a kollektív szel­lem, s ennek megfelelően nőtt a tagok aktivitása. De ez nem mindenütt egyformán érvénye­sül. Elsősorban a műhelybi­zottságok. és a bizalmi hálózat munkájában venni észre, hogy több segítségre, tanácsra van szükség. Az új szakszervezeti bizottságnak az eddiginél jóval rendszeresebben, szervezetteb­ben, módszeresebben kell fog­lalkozni munkájukkal, problé* májukkal, támogatásukkal. A szakszervezeti bizottság beszámolója után az értekez­let meghall vatta a számvizsgáló bizottság elnökének referátu­mát, majd vita következett. Végül sor került a szakszerve­zeti tanács tagjainak, elnöké­nek, a szakszervezeti bizottság tagjainak, titkárának, valamint az Építő-, Fa- és Építőipari v Dolgozók Szakszervezete ' me­gyei értekezletére delegált kül­döttek. továbbá a társadalmi bíróság, a társadalom-biztosí­tó tanács tagjainak, és a tár­sadalmi kereskedelmi ellem őrök megválasztására. A Nóg­rád megyei Építőipari Válla­lat szakszervezeti tanácsának elnöke Balázs István. a szak szerkezeti bizottsága titkai Garamszegi Tibor lett.

Next

/
Thumbnails
Contents