Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
190? január t5. vasárnap NÖGR A O 3 A párUnmnLa áj módszereivel Mindenkihez szóint. tapasztalatok a rétsági járásban Kongresszusra készülnek a tsz-tagok Minden becsületes szándékú emberrel szót érteni olyan politikai törekvés, amely csak a nép szolgálatából fakadhat. A párt ezirányú elhatározását fejezte ki a IX. kongresszus. Hiábavaló lenne azonban a legjobb szándék és gondolat, ha á Dolitikai törekvéseket közvetítő láncolatban gyenge sze mek lennének. Ezért most, amikor a kongresszus határozatainak megvalósításáért cselekszünk, elengedhetetlen az elvek egységes értelmezése. Minden pártmunkásnak tisztáznia kell önmagában is, hogy a bonyolultabb gazdasági, ideológiai feladatok új eszközöket, módszereket kívánnak. Végleg háttérbe szorulnak az adminisztratív megoldások, a hatástalan kinyilatkoztatások. A pártmunká s csak úgy boldogul, a tárgyhoz értő. politikai megnyilatkozása aktív cselekedetekre sarkall, ha kötelességet ébreszt minden emberben a jó munkára, igényt arra, hogy az ügyek intézésébe beleszóljon. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Devcsics Mihály eivtárssal, a Rétsági Járási Pártbizottság első titkárával. A járás 28 ezer lakosa főként a mezőgazdaságból él de a kisebb számú helyi, a kijáró munkásság mellett számottevő értelmiség és más társadalmi rétegek élnek. — Hogyan kívánnak szót érteni az emberekkel, mozgósítani a társadalmi célok megvalósítására? — Ahogy az országban, ügy a járásban, az alapszervezetekben is megnő a kommunisták szerepe. Legközvetlenebb feladatunknak tartjuk: meg- ismertetni a kongresszust, annak céljait. Valamiféle általános agitáeióval, propagandával azonban hatástalan lenne a munkánk. A parasztságot, a munkásokat, a rétegeket nem egyformán érint minden téma, amellyel a kongresszus foglalkozott. Korábban, ha pártnapokat tartottunk, azonos tájékoztatást kapott mindenki. Együtt ültek a teremben munkások, parasztok, alkalmazottak, pedagógusok, orvosok. Egy-egy nagyobb faluban 150-en vettek részt pártnapokon. Az előadó szava nem volt mindenkire nézve egyformán hatásos, fgy akadályai voltak a helyes értelmezésnek. Romhányban és néhány más községben most más módszereket alkalmazunk Külön előadásokat hallottak például a pedagógusok. Egy pártnapon vettek részt az ftnsz, a ktsz, az erdőgazdaság dolgozói, külön a gimnazisták és külön a KISZ. összesen 200 résztvevője volt a pártnapoknak, noha a népesebbre, amelyet a Cserépkályhagyárban, vagy a tsz-tagok részére tartanak, ezután kerül sor, A pedagógusokat az általános témák mellett elsősorban az ideológiai problémák foglalkoztatták. Az előadók is így készültek fel. A kezdeti lépések sikerrel jártak, s ezt alkalmazzuk máshol s a jövőben is. Rútságon, ahol kiesig termelőszövetkezet, közgyűlésre szoktak összejönni hatvanam Most a pártnap is ugyanilyen népes volt. Így nyilatkoztak a rétsági tsz-tagok: — *,Szívesebben jövünk össze így, mert jobban magunk között vagyunk, többet beszélhetünk gondjainkról.” Hogy mit jelentett a rétegek szerinti propaganda? Sok volt a kérdés, a megjegyzés. egyszóval: többen hallatták hangjukat. A politikai ráhatás ilyen differenciáltsága nagyobb erőfeszítéseket kíván a járási bizottságtól. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a koordinációra, a szervezésre. — Megnő a tsz-ek önállósága. Hogyan dolgozik ilyen körülmények között a járási bizottság, s hogyan az alapszervezetek ? — Régebben elég sok feladatot központilag írtak elő. Ezért többen nem éreztek felelősséget az intézkedések iránt. A tsz-ek egy része azt várta, hogy a járás biztosítson vezetőt. Ha nem volt jó a kiválasztás, akkor mosták kezeiket a tsz-ben. A kiválasztásban ezután Is segítünk, de csak javaslatokkal. A döntés a tsz-re tartozik. Most nagyobb mérvű szakosítás megy végbe a mezőgazdasági termelésbem Nem kifizetődő a sertéstenyésztés. Főleg a szarvasmarha, a juh nevelése gazdaságos. Előnyös az aprómag termesztése. Jó termést ad a málna, az eper, a feketeribizli. Ez tehát a járás profilja. A járási bizottság úgy alakítja ki politikai munkáját, hogy ezt mindenütt megértsék. És hangsúlyozom a megértés fontosságát. A pro- filírozás objektív szükséglet, z eligazítás az imént ért véget. Sólyom István műhely bizottsági elnök kezében vaskos papír- köteg. Sokszorosított nyomtatványok, kérdőívek. A szak- szervezeti választások első menete lezajlott, következik a második: a műhelybizottságok választása. Erről volt szó egyebek között a gyár szak- szervezeti irodájában. Sólyom mindössze harminckét éves. — Mióta szakszervezeti aktivista? — kérdem. Gondoskodás az öreg kröl Mozgalom indult a szécsényi járásban, hogy a munkából kiöregedett idős emberekkel — az anyagi támogatáson kívül — rendszeresen foglalkozzanak. A termelőszövetkezetek vezetői erről a feladatról kü'ön is tárgyaltak vezetőségi ' üléseken. Meghatározott időben a községek vezetői fogadónapot tartanak, ahol meghallgatják az idős emberek problémáit. Ezen túl politika' és gazdasági tájékoztatást rendszeresítettek szá- nv'kra Legutóbb Karancssá- gcvn "oH ilyen, ahol az öregek s7? - ómmal megjelentek. Az eh icttrk Iránt nagy érdél ’■‘st tanúsítottak. Mos’ má' k"«vománnyá válik ti Ive ' h köz^é^ben. hogy a tsz ••'■’■'dwénye're is rendszeresen meghívják az öregeket. — Szinte attól a naptól kezdve, hogy beléptem ennek a gyárnak a kapuján. Kilenc- száznegyvenkilenc óta. — Tehát tizennyolcadik esztendeje. Várjunk csak! Hiszen akkor ipari tanuló voU... — Igen. Diszüveg-festő „ta- nonc”. Ügy történt, hogy a munkaügyi osztály szakoktatási felelőse, Bácsfalusi Feri bácsi, aki most itt a művezetőnk, már ismert engem. A szakosztályból, ahol iskoláskoromban atlétizáltam. Ö adta az indítást. Az inarVannló csoport bizalmija lettem. — Hogy tetszett a szakszervezeti munka? — tátja. Még mindig bírom. .. — Bírja? Miért, nehéz? Felsóhajt. — Néha. Amikor az ember az istennek sem tud elintézni olyan dolgokat, amelyek pedig természetes igények. — Menjünk sorjában. • Van azért, amikor elégedett is. — Hát persze. Felérünk a feldolgozó üzem a természeti és közgazdasági adottságok indokolják. Említettem, hogy nem kifizetődő a sertéstenyésztés. Ez helyes fölismerés és érvényesülnie is kell. Ám az intézkedéseket nem lehet elhamarkodni, mint ahogy egyik termelőszövetkezetünkben tették. A vezetők anélkül, hogy ezt megérttették volna a tagsággal, megszüntették a sertésállományt. Ez helyei volt, mint intézkedés, de ahogy megvalósult, az nem, mert félreértéseket, ellentéteket váltott ki. A példa mutatja, hogy megnő az alapszervezetek, a kommunisták szerepe, felelőssége. A taggyűlésen elsősorban a kommunistáknak kell tisztázniuk legközvetlenebb céljainkat. Az alapszervezetekben legtöbb helyen ott találni a tsz-vezetőket is. Ha kialakult a helyes álláspont, akkor annak a megértetése már a kommunistákon múlik. Mivel nagyobb lesz a szövetkezetek önállósága, a politikai hozzáértés mellett az alapszervezeti vezetőknek nagyobb szaktudással, tárgyaló- készséggel kell rendelkezniük, így hát az előrehaladásnak nagyon komoly személyi feltételei is vannak a járásban. — A tsz-eknek szükségletekre kell termelni. A nagyobb önállóság nem vezet egyoldalúsághoz ? i — Kezdetben talán igen. Egyik-másik tsz-ben jóllehet, majd csak azt termelnek, ami kifizetődőnek látszik. Ezek a különbségek azonban kiegyenlítődnek, mert hatással lesznek a közgazdasági tényezők, a piac és amit legfontosabbnak tartok, a kommunisták tevékenysége, akik az értelem és a meggyőzés erejével helyes irányba terelik a munkát. Nem csupán helyi érdeket, hanem a párt általános irányvonalát kell képviselniük a pártszervezetek kommunistáinak. Bonyolultabb lesz a pártmunka, mindenre nem is tudunk gyógyírt találni, de állandóan keressük az újat, a rácionálisabbat, hogy mindenkivel szót értsünk — fejezte be a beszélgetést Devcsics elvtárs. MOZGALMAS IDŐSZAK következett el a falvak életében. Megkezdődött az előkészület az országgyűlési képviselők és tanácstagok választására, de az előkészület időszakában több más. fontos esemény zajlik még le. Megyénkben is megtartották az első termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlést. Ahol pedig számot vetettek már egy esztendő gazdálkodási eredményeivel és fogyatékosságaival, ott előtérbe kerülnek a tsz-kong- resszust megelőző küldöttvó- lasztó taggyűlések. Egyidejűleg a földművesszövetkezetekben és a gépállomási, erdőgazdasági. vízügyi és állami gazdasági dolgozók szakszervezetében, a MEDOSZ-ban is választások folynak. Az elkövetkező hetek és hónapok tehát alaposan próbára teszik a falun élő dolgozók közéleti aktivitását. A különböző szerveknek is jól ösz- sze kell fogniuk, hogy ne torlódjanak a különféle gyűlések, jusson idő a más-más jellegű feladatok körültekintő megalapozására. A napokban a megye egyik jó. erős szövetkezetének elnöke éppen a sok egymást követő eseményről, a fokozott felelősségről és gondokról tájékoztatott. Mint elmondta, a maga helyén valamennyi esemény nagyon fontos, és bizony nagy baj lenne, ha akadna a tagok közt olyan is, aki netalán másként vélekedne. Ezért, hogy a falu valamennyi politikai megmozdulására jusson idő és energia, arra törekszenek, hogy az előrehozható gyűléseket, választásokat minél korábbi időpontban tartsák meg. A zárszámadás mérlegét és a közgyűlési beszámolót már a szokásosnál korábban elkészítették, s előbb (s összehívják a tagokat, mint más esztendőkben szokták. Ezrei lehetővé válik, hogy a tsz- kongresszus előkészületeire, a küldöttválasztó közgyűlésekre nagyobb energiát, több erőt és gondosságot fordítsanak. Mert mint mondotta, januárban és februárban mégis csak a zárszámadó és a küldöttválasztó közgyűlés a két legfontosabb, legidőszerűbb tennivaló, A zárszámadó közgyűléseken már a nagyobb önállóságon alapuló, a gazdasági mechanizmus reformjának megfelelő tervekről, kezdeményezésekről esik szó, viszont a tsz- kongresszus tárgysorozata és várható határozatai hivatottak megteremteni a jogi, törvényes kereteket pz újszerű gazdálkodáshoz. A kongresszus ugyanis, amely a IX. pártkongresszus határozatai alapján előreláthatólag április közepén ül össze, a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos általános kérdések mellett megvitatja az új termelőszövetkezeti és földjogi törvény tervezetét. Határoz a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi termelőszövetkezeti szövetségek megalakításáról. A kongresszus küldöttei választják meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjait. EZ A TÁRGVSOROZAT önmagában is meghatározza, fokozottan aláhúzza a küldött- választó közgyűlések jelentőségét. Nagyon helyesen járnak el azokban a tsz-ekben, ahol gondolni sem akarnak arra. hogy két legyet üssenek egy csapásra. vagyis a zárszámadó közgyűlés keretében válasszák meg a küldötteket is. A dré- gelypalánki Szondy György Tsz elnöke erről ezt mondta: „Más jellegű a zárszámadás és más a küldöttválasztás. A zárszámadó közgyűlésen elsősorban a gazdálkodás ügyei, gazdasági és gazdaságossági problémák kerülnek terítékre, míg a küldöttválasztó taggyűléseken azt kell alaposan megvitatni, hogy a tagság kire bízza képviseletét a megyei termelőszövetkezeti tanácskozásokon, amelyeken megválasztják a kongresszus küldötteit Dr. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője erről a fontos kérdésről a következőket nyilatkozta: „Alapvető követelménynek tartjuk, hogy a küldöttválasztó termelőszövetkezeti közgyűléseken azokat bízzák meg a megyei értekezleten való részvétellel, akik a legjobban kép- ( viselik a szövetkezeti tagság véleményét, akiket erre a megtiszteltetésre a legméltóbbnak tartanak a szövetkezeti gazdák Igen fontos, hogy cfl fiatal i'éqi habeas... első emeletére. Ahol a festők új munkahelye van. — Gondolom, ez a pompás új üzem — nézek körül a világos, tiszta, tágas munkateremben — valamelyest szinten jelzi a kitartó szakszervezeti munka eredrrlényétt. De az imént ipari tanuló éveiről beszélt. Adtak-e valami útrava- lót azok az évek? Valami követendőt? — igen. A következetességet. — Ezt hogy éréi? — Megtanultuk, hogy amit nagyon akarunk, amellett ki kell tartani. Nézze, akkor más volt az inasélet, mint most. A mester örökké festéket töretett velünk, ecsetet hébe- hóba, ha a kezünkbe tudtunk keríteni. A szakmát úgy kellett ellopni az ,idősebb szakiktól. Amikor felszabadultunk, nem is fogadták be maguk közé a csoportot, külön brigádot alakítottunk. — Annak is maga lett a vezetője? — Igen. Sőt a festődé bizalmijának is engem választódtak. Akkor megfogadtuk: elérjük az „öregeket". Gyakran két—három napot egyfolytában dolgoztunk, haza sem mentünk. S mert a társaság amúgy tehetséges volt. pár hónap múlva nemcsak elértük, de le is hagytuk az idősebb gárdát. Jöttek egymás után a sztahanovista oklevelek, kiváló dolgozó ki.üntetések. — Szóval érdemes volt kitartónak lenni, a siker érdekében. — Érdemes volt. Megszűnt az idősebbek blzalmattlansága. Kilencszázötvenhétben a műhely kettéosztottsága is. Azóta egy brigádban dolgozunk... — És mint szakszervezeti aktivistának hogyan sikerült bizonyítania? — Erről jobb, ha más beszél Annyit mondok, ha valamit el tud az ember intézni, az nagyon jó érzés. Egy kis órabéremelés az egyiknek, egy jutalomüdülés valamelyik fiatalnak. Apróság, mégis öröm. Vagy, itt van egy asszonyka. Beteges, a férje is rosszul bánik vele. Ügy tönkrement, hogy összeesett itt a műhelyben. Át akarták helyezni más munkára. Nem engedtük. Sem a párttitkár, sem én. Először is: egyik legjobb, legszorgalmasabb lerakónk. Másodszor: amiért szerencsétlen odahaza, itt a műhelyben is hátrány érje? Nem, és nem! Azóta is itt. van. És, hogy érzi a gondoskodást, javul az egészsége, kicsit hízott is... — Bár mindig érezhetné ezt az elégtételt. — Az igaz. Mert itt van például ez az üzem. Valóban gyönyörű, tágas. De, ha hallgattak volna ránk...! Látja, ezek a festékszóró pisztolyok, s itt az elszívószekrények. Négy egymás mellett, a másik oldalon szintén négy. A távolság köztük csekély, lehetetlenség hozzáférni a munkadarabhoz. Szóltunk időben. Bizonygattuk, hogy sok a a nyolc elszívószekrény. Hiszen, ha a gyár minden kemencéje csak erre dolgozna, akkor sem tudna bennünket kiszolgálni, akkora kapacitás ez... ■ „De így tervezték, mondták, így kell megépíteni. Majd ha elkészült, idővel átrendezzük a dolgokat.” Nincs ennek teteje kérem! S mert a teljesítményünket is lerontotta, egy napon fogtuk s önhatalmúing kettőé, amott a másik asztalnál leszereltünk. Egyik napról a másikra megkétszereződött a termelés. Csak azért, mert több a hely... És nem egy ilyen dolog van ’iff. Érzi a keserű mandula illatát? Teli van festékanyaggal a levágó Nem e1éa erős az elszívó. Azok a kislányok kendővel a szájuk előtt dolgoznak, ézóta persze van már döntés. Kijavítják a hibát. De, ha bennünket korábban meghallgatnak sok többletkiadásra nem lenne szükség. Vagy mondtam, hogy a ..vizes” üzemekben a nődnek is vegyven- t-ettes csizmát adnak vagy u agy a pattanóaén körül öm- Hk a víz és évek óta kéntelef>ze*} * horjy fl a kötözőknek le kell járniuk mind a megyei értekezleteken, mind a kongresszuson legyenek képviselői a jó, a kör zepesen működő és a még gyenge termelőszövetkezeteknek is.” Nagy a feladat, nagy a felelősség. Nem mindegy, hogy a tsz-tagság parlamentje kit delegál a megyei és a kongresszusi küldöttek sorába, hiszen a megyei és az országos tanácskozások résztvevői sorsdöntő kérdésekben hallatják szavukat, adják le szavazatukat. Elvárja majd a tagság, amely őket a szép tisztségekre jelölte, hogy a tsz-kong- resszus végeztével beszámoljanak megbízóiknak: mit végeztek, mit határoztak, mit várhat az új törvényektől, határozatoktól a szövetkezeti tagok népes tábora. A falunak ez a megterhelő, gondterhes de nagyon megtisztelő és szép, eseményekkel teli időszaka olyan tömegeket és erőket mozgósít, hogy az események sora semmi esetre sem maradhat visszhang tál an a városokban és az iparvidékeken, munkáslakta községekben sem. Minden bizonnyal felkelti az ipari dolgozók és értelmiségiek, alkalmazottak érdeklődését is. És — meg kell mondani előre — ez a jó, ez a helyes. Ami az elkövetkező hetekben a falun, a mezőgazdaságban történik, az a társadalom minden rétegét érinti, elkerülhetetlen, sőt szükségszerű, hogy a napirendre kerülő problémák a» ő körűkben is ismertek legyenek. A FALVAK LAKÓI, a mezőgazdasági üzemek, elsősorban a termelőszövetkezetele dolgozói és tagjai nagy idők, nevezetes napok tanúi és tevékeny résztvevői lesznek. Érvnek tudatában kell cselekedjenek, amikor eljut hozzájuk a hívó szó, hogy hallassák lelkiismeretük és szakmai hozzáértésük szavát a különféle gyűléseken, adják le szavazataikat a különböző választásokon. Ennek tudatában kell közreműködniük a különböző hivatalos rendezvények sikerében. Ennek tudatában várja el a társadalom minden tsz- gazdától, hogy vállaljon erejéhez és képességeihez mért szerepet a közéletben. Lakos György ti lábukat, hogy egy rossz ablakot, huzatos ajtót megjavítsanak. .. — Ilyenkor ötlik fel a gondolat, hogy tehetetlen, hogfg „nem éfdemes”? — Ilyenkor. Mert néha azt is a fejemhez vágják, hogy „ne ezzel törődjön a szakszervezet”. — Hát mivel? — Az isten tudja. Mert a termeléssel is foglalkozunk. Az ellenforradalom leverése után mi indítottuk az első munkaversenyt. Azóta sem lehet panasz a teljesítményeinkre. .. Ha pedig itt, az új helyen kijavítják a hibákat* olyan termelést produkálunk, amilyen még nem volt a gyár történetében. Egyébként — higgad le a mühelybizott- ságí elnök — értem én a vezetőket. Mert ők sem tudnak egycsavásra mindent megadni, elintézni, elfogia őket a türelmetlenség.., Mert mi meg sürgetjük, sürgetjük... — Ebben is következetes marad? '~7/z a már egyszer a véré- ben van az embernek, hogy kitartson az igaza mellett... — nevet Sólyom István, s elsiet. Várják a csillogó sárga, kék. zöld, kelvhek. kancsók, lámpa búrák. melyek közt immár tizennyolc éve igyekszik munkáin--' és emberségével is szebb' f—ni önmaga és munkatárs- F •tét Eégi harcos — mondt- ráh reggel valaki. Pedig mé(, mi lyen fiatal...! Csizmadia Géza
