Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
4 NŐGR A D 1967. január 10. kedd Döntő a hegytetőn Nógrád nyerte a megyék vetélkedőjét A baksai példa Diósjenőn Tavaly a baksai kezdeményezés hire bejárta az orszáAkik január 7-én este a televíziós készülékek előtt ültek, izgalmas vetélkedőnek lehettek tanúi: A Magyar Televízió helyszíni közvetítést adott a Magyar Ifjúság által a budapesti Hotel Ifjúságban megrendezett Döntő a hegytetőn című vetélkedőről. A mindvégig érdekfeszítő szellemi párbaj után a Nógrád megyei nézők öröme sem maradt el, a vetélkedő kétszeres nógrádi győzelemmel végződött: az egyéni győzelem a salgótarjáni Fábri György- néé lett, ,a megyék vetélkedőjét ugyancsak Nógrád nyerte. A boldog győztest, Fábri Cyörgynót munkahelyéin, a Balassi Bálint megyei könyvtárban kerestük fel: — Nehéz volt? — Nem volt könnyű. A Magyar Ifjúság 19 megye és a főváros számára hirdette meg a 20 hétig tartó helytörténeti vetélkedőt. A 20 hét legjobbjait, 34 résztvevőt hívták meg a középdöntőre, amelvet a Lajos-forrásmái rendeztek. Itt öt napig voltunk, igen jód éreztük magunkat. Innen nyolcán jutottunk tovább a döntőre, amelyet a televízió is közvetített. Nógrád megyéből. miután a megyék vetélkedőjét elnyerte, jutalomként hatan szerepelhettünk a Hotel Ifjúságban a „nyolcak vetélkedőjén”. Mint tudjuk, itt egy első és egy negyedik helyet szereztünk, egyéni versenyben a negyedik az ugyancsak salgótarjáni Molnár László lett. — A verseny nógrádi szereplői? — Angyal Barnabás, Be- gyik István, Molnár László, Földi Edit, Törzs Hanna és jómagam. — A kérdések? — Akik szombat estéjüket a televíziós készülékek előtt töltötték, mindannyian hallhatták őket. Nem voltak köny- nyűek. Helytörténeti vetélkedőről lévén szó, a földrajz, a műemlékvédelem, a népművészet, a népviselet, a népzene, a népi tánc, az irodalom, az ipar és egyéb tárgykörökből válogatták őket. — Néhány személyes élmény a vetélkedővel kapcsolatban? — Még a középdöntőn, a Lajos-forrásnál hangzott el a következő kisegítő kérdés, amely a „legkönnyebbek” közé tartozott: Miért gyűjtöttek az asszonyok homokot Siófokon a XVIII. században? A kérdésre egyedül én tudtam felelni: Azért, mert a XVIII. században még nem ismerték az itatós papírt, ezért ezt a homokot szórták a tintára. A döntőn az ország nyolc táieevségének népdalai hangzottak el, nyolc táj népi táncait adták elő, illetve nyolc népviseletet mutattak be. Meg kellett mondani, melyik dal, tánc, illetve viselet, mely tájakat jellemzi. Számomra a vetélkedőnek ez a része volt a legnehezebb. — Az izgalmak után egy nem kevésbé izgalmas kérdés: hogyan készült a vetélkedőre? — Egyszerű a válasz: rengeteget tanultam. Magyarországi útikönyveket olvastam, lexikonokat böngésztem, sőt, a könyvtár munkatársaiból a 20 hét alatt rejtvényfejtő klubot is szerveztünk, hogy a nehezebb kérdésekre köny- nvebb legyen a válasz megadása. Azt hiszem mindnyájunk nevében, akik versenyeztünk, elmondhatom, minden erőnkkel Nógrád megye győzelmét akartuk. — Sikerült. — Igen. A megye egy magnetofont kapott ajándékba. Ezt á napokban adjuk át ünnepélyesen a KISZ megyei bizottságának, a megye fiataljainak. — Végezetül: első vetélkedője volt a Döntő a hegytetőn? — Igen. De remélem, nem az utolsó. Megkedveltem a szellemi tevékenységnek ezt a fajtáját (tótfa) got. Mindenkit elálmélkodtat- tak az eredmények, hiszen a baksai háztáji gazdaságokból több tojást vásárolt fel az állam, mint egy járásból. Olvasták a híreket a diósjenői termelőszövetkezetben is, ahol szívesen foglalkoznak baromfitenyésztéssel. A szövetkezet, meg a község vezetői számolgattak, azután gondoltak egyet elutaztak a Baaz évi 180—200 tojást, azonban igen kényes, s körülményes a tartása. Kísérletnek azonban megfelel. A három vállalkozó asz- szony közül az egyik a szövetkezeti elnök felesége. Pe- recz Lászlóné vállalta, hogy vásárol száz Nick-Chik tyúkot a termelőszövetkezettől, s berendezi a háztáji ólakat baromfitartásra. Megvették a szükséges berendezést, az önetetőket. a műanyát, elkészíkesítend. Amikor ott jártunk, a gazdasszony számítást készített. Eszerint az első hónapban csaknem ötezer forint bevételt hoztak a tyúkok. Láttunk azonban egy másik épületben napos csibéket is. Kétszáz P—5-ös csibét is vásárolt Perecz Lászlóné. Ez a húshibrid fajta nyolc hét eltelte után értékesíthető. Egy kilósnál nagyobbra is meghízik. Kiszámítottuk, ezzel is érdemes foglalkozni. Hulladék deszkából is elkészíthetők a tojófészkek Megvalósultak a javaslatok Balassagyarmaton Az idei oropram Szécsényben Süécsényben, a községi tanács vb elkészítette a köz- «égfejlesztés idei programját Az őszi várkertet parkosítják, megkezdik a csónakázó tó földmunkálatait és a bejáró út építését Folytatják a közvilágítás korszerűsítését. Kiviteli tervet készítenék a Rákóczi és Salgótarjáni utak neonfényes megvilágítására, hogy amikor az anyagi lehetőségek megengedik megkezdhessék a kivitelezést A Kossuth-ligetet is felújítják. A sétányokat szegélyesük, kaviccsal portalanítják és padokat helyeznek el. A műemlék jellegű tűztornyot felújítják. Elkészül az ötven férőhelyes óvoda műszaki terve is. Ezeken kívül több más feladat megoldását is napirendre tűzték. A_ napokban állította össze a balassagyarmati városi tanács a legutóbbi választások alkalmával, a jeiölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósulásáról szóló jelentését Ebből kitűnik: a közlekedésben, a kommunális és szolgáltató igények kielégítésében, a kereskedelemben megvalósultak a javaslatok. Négy év alatt több, mint hat kilóméter út, négy kilométer járda, kilenc kilóméter hosszú közvilágítási vezeték épült, illetve kicserélték korszerűbbre. Létrehozták a véradó állomást a kórházban a felvételi épületet, bővítették a szülészetet hatszázezer forintért korszerűsítették a bölcsődét és a gyógyszertárat Beindult a városi helyijárat a lakosság közlekedésének negiavítására. Mélvfúrású kutat építettek, és 43 kilométer hosszúságban szabályozzák az Ipolyt A kulturális létesítmények közül felújították a kultúr- házat, négy pedagóguslakást rövidesen birtokba vehetnek az új lakók. Két pedagógus szolgálati lakást vásárolt a városi tanács. Az Ifjúság útján az Általános Iskolánál központi műhelyt építettek hét helyiséggel és negyvenegy tantermet újítottak fel négy év alatt a város általános és középiskoláinál, valamint a kollégiumban. A kereskedelmi hálózat fejlesztése is szerepelt a jelölőgyűléseken. Azóta öt büfét létesítettek, megnyitották az ABC áruházat, bútorraktár épült, nagy ruházati boltot alakították ki. A kórháznál most épül a perembolt és a város egyik szép üzlete lett a zöldség és gyümölcs szakáruda. A vendéglátó egységeknél 11, a kereskedelemben 17 egységet korszerűsítettek, vagy átalakítottak. Dundó Maroje tv-köz- vetítése az első felvonás közepe táján félbeszakadt, a közvetítő vonal hibája miatt. Nem akarom hibáztatni ezért a televíziót, hiszen egy olyan hosszú közvetítő- láncot, mint amilyen a Szabadság tértől a Nemzeti Színházig húzódik, ahol közben több útkereszteződés és aluljáró van, technikailag fenntartani bizonyára nem mindennapi feladat. (Valószínű ezért van kevés közvetítés a Nemzetiből, s inkább több Kaposvárról és Pécsről.) Azonkívül a bájos bemondónő, aki oly megvesztegetően kért elnézést a hibáért, nekem legalább annyira tetszett, mint mondjuk Petronella. Lauráról nem is beszélve. A módszer azonban, mely- lyel az első felvonásért kárpótolták a nézőt, felkeltette az érdeklődésemet. Magától érthetődik, hogy egy helyszíni közvetítés alkalmával a színészek semmiféle technikai hiba kedvéért nem hagyják abba az előadást, (annak ellenére, hogy nekik is jól esik néha egy fekete). De ők legalább játszhatnak tovább. A tv-nézötől eddig a bemondónő csak elnézést kért, s meg sem várva, míg kijelentjük: „kérem, nem történt semmi” — eltűnt a képernyőről. Aztán félóráig egy mozdulatlan feliratban gyönyörködhettünk csupán. Most azonban, mint említettem, változott a helyzet. Az első felvonás után a bemondónő elmondta azoknak a jeleneteknek a tartalmát, amelyeket a műszaki hiba miatt nem láthattunk. Ennek nyomán máris felmerült a kérdés: hogyan tehetnénk általánossá ezt a módszert? Tudjuk, egy helyszíni közvetítés nagyon sokba kerül. És ha félbeszakad a közvetítés, az hallatlan sok bosszúságot okoz. Az új televíziós módszer kifejlesztése megkímélné az államháztartást egy csomó kiadástól, a nézőket az idegeskedéstől. Hiszen, nem mondom, az sem olcsó mulatság, ha egy — esetleg felváltva két — bemondó elmondaná egy teljes darab, vagy film rövid tartalmát (Az egyhangúság elkerülése végett ehhez alkalmazhatnánk legkiválóbb színművészeinket.) De állítom, hogy ez még mindig olcsóbb, mint egy színdarab közvetítéséhez megteremteni a tökéletes műszaki feltételeket... És nincs kizárva, hogy azért éppen úgy mulatnánk. Mint kedden, amikor végighallgattuk az első felvonás utólagos, de érdekfeszítő ismertetését. Sőt, amennyi rossz darab rossz előadását tavaly láttuk, egy- egy ilyen rövid összefoglaló direkt kikapcsolódás, ahhoz képest, ahányszor mi kikapcsoltuk a készüléket az első felvonás elején. Mivel semmi kilátásunk nem volt egy műszaki hibára. Mármost, ha eddig tulajdonképpen a tv-ről beszéltünk is csupán, nyilván az olvasóban is felderengenek e módszer hallatlan lehetőségei és távlatai. Persze bizonyos túlzásokra rögtön számítani kell. Mert például, ma, amikor az előadónak megpendítettem, hogy ranya megyei Baksara, tapasztalatcserére. Legutóbb, amikor a termelőszövetkezetben jártunk, az elnök örömmel újságolta, ha minden sikerül megvalósul Diósjenőn a második Baksa. Mire alapozta a véleményét? Diósjenőn hétszáz ház van, s ezek közül háromszáznál megvannak a feltételek a csibetartásra. S ha csak minden háznál száz-száz jószágot tartanak, az évente húszezer tojást jelent portánként. Persze az sem mindegy, milyen a fajta. A vegyes tyúk csak 130—140 tojást tojik évente, de a G—33-as (gödöllői) eléri a 200-at. Ha tehát mind a háromszáz háznál megvalósítanák a tervet, évente hatmillió tojást lehetne Diósje- nőről a háztájiból felvásárolni. S ez több mint nyolcmillió forint bevételt jelentene. Egyelőre három asszony vállalkozott háztáji baromfi tartására. Mivel G—33-as tojóhibridből nem tudta a szövetkezet ellátni a három portát, a Baksáról hozott Nick- Chik fojtából kaptak százat- százat. Ez a fajta is megadja tették a tojófészkeket, s november elején átvette a tyúkokat. A háztáji baromfiaknak a termelőszövetkezettől lehet tojótápot cserélni kukoricáért, vagy árpáért. Egy tojásért nyolc deka tápot adnak. A termelőszövetkezettel 150 tojásra kell leszerződni tyúkonként, a többi szabadon értékesíthető. Az első naptól 85—95 tojást szed össze naponta a fészkekből Perecz Lászlóné. Ez havonta 2500—2700. A leszerződött tojásokat 1,70 forintért veszi át a termelőszövetkezet. A többit 2,10-ért^ lehet értémusjenon eiKezoouotc egy olyan vállalkozás, amelyen nyer a termelőszövetkezet, de többet nyer a tag. Hiszen minden elsősorban a tagság nagyobb jövedelmének biztosítása érdekében történne. Miért csak történne? Azért, mert egyelőre mindössze három családnál valósult meg a terv. Nagyon hasznos lenne azonban, ha a háromszáz ház mindegyikénél tartanának tyúkokat. A termelőszövetkezeten nem múlik, igyekeznek minden segítséget megadni. Pádár András csak beszámolója tartalmát kéne ismertetnie (s akkor még elcsíphetjük az esti tv- krimi végét), a hallgatóság kijelentette, hogy a tartalomra sem kíváncsi. Mire az előadó azt vágta a fejünkhöz, hogy a jövőben elég, ha cikkeink helyett csak címeket írunk, mert az olvasót néha még attól is elfogja az aluszékony- ság. Lesz ellenállás is az új módszerrel szemben. Ezt én abból gondolom, hogy amikor az erről szóló tanulmányomat előterjesztettem... nos... hát igen, arra szólítottak fel, hogy írjam meg a tanulmány tartalmát. De, hogy mennyire hasznos lenne az új metódus elsajátítása, az a szerkesztőn is látszott, hiszen e felszólítás közben homlokán kidagadtak az erek, s a végén egészen berekedt. És éppen ezért, sőt ennek ellenére, az egész társadalom, érdekeit szem előtt tartva, mégis elmondanám, hogy az új módszert hogyan és hol lehetne bey (A szerkesztőség közleménye: A közvetítőlánc jóvoltából a cikkíró itt megszakadt. Tartalmának ismertetésére vissza (nem) térünk.) Cs. G. A műanyák melegében jól érzik magukat a kiscsirkék Foto: Koppány György Gondosan kezelik a gyümölcsöst Nagy munka folyik ezekben a hideg napokban is a szendehelyi termelőszövetkezet gyümölcsösében. A szövetkezeti tagok egy csoportja a napokban fejezte be a húsz- holdas gyümölcsös bekerítését. Ezzel egyidőben felszántották a fák közötti területet, hogy elvégezhessék a szervestrágyázást js. Azokon a napokon, amikor az időjárás engedi, szállítják a szervesanyagot a gyümölcsösbe. Nagy gonddal tették rendbe a fákat. Brusznyai Valéria és Germán Erzsébet szakmunkás- tanulók és mások megmetszették és letisztították a gyümölcsfákat. így sok rovarkártevőt semmisítettek meg.