Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
___________ _____ I 1 987. január 6. péntek NÓGRAD 3 Sikeres év Benczúrfalván A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet benezúr- falvi üzemegységének amolyan kis zárszámadásáról adott számot idős Mikiién Pál. Mint írja, jól zárták a múlt évet a Benc úrfalván élő szövetkezeti tagok. Gazdag termést takarítóiak be szinte minden növényféleségből. A száz hold búza 13 mázsa szemet adott holdanként. Az őszi 14, a tavaszi árpa 15 mázsás terméssel fizette a tagok fáradozását. Burgonyát 10 holdon termeltek a benczúr- falvi határban, s a termés elérte a holdanként! 120 mázsát. Cukorrépából ugyancsak rekordtermést hozott az év Háromszáz mázsát adott a termőterület minden holdja. Út székházba költözik a IVagí/bátoMífi Erdészei Rövidesen új székházba költözik a Nagybátonyi Erdészet. Az eddigi helyéről Felsőnegyed pusztáról beköltözik Nagybátonyba A hosszú átalakítási huzavona után végre eredményesen halad az új székház átépítése, rendbehozása. A villanyszerelési és kőművesmunkák már elkezdődtek, s nemsokára hozzáfognak a festéshez és a parkettázáshoz. A számítások szerint január közepére mindennel elkészülnek. Az új székházban megszűnik a zsúfoltság, tíz helyiség áll az erdészek rendelkezésére. Az új irodák elkészülése után azonnal megkezdik a beköltözést. Ettől függetlenül azonban még Felsőlengyen- den marad a szállításirányító, a műhely és a fogatüzem vezető erdész. Az új székház átadásával könnyebb lesz megközelíteni az erdészetet minden ügyfélnek, mert nem kell négy kilométert gyalogolni. A mechanizmus ref orm fa a kereskedelemben A megye kereskedelmi dolgozói készülnek az új gazdasági mechanizmusból rájuk háruló feladatok elsajátítására. Az új év elején 12 hónapos tanfolyamot nyitnak, amelyen 130-an, többségükben boltvezetők és vállalati irányítók tanulnak. A célkitűzés. hogy megismerkedjenek a korszerű áruforgalommal, amelyben előtérbe kerülnek a kereskedelem új módszerei. Elsajátítják az irányítás közgazdasági eszközeit, a vállalati, bolti önállóságot. A kereskedelmi dolgozók körében nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt. Érthető, hiszen többek között megismerik a fogyasztási cikkek belföldi piacát, foglalkoznak a belkereskedelem szerepével, funkciójával és helyével a népgazdaságban, feladataival a piac irányításában Szerepel a tanfolyam anyagában a termelés és a fogyasztási szükségletek összhangja, az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatok rendszere. Megismerkednek olyan fontos kérdéssel, mint az új szállítási szerződés és annak hatása a kereskedelem árubeszerzési tevékenységére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer i. 4 munkaerő-gazdálkodás rendelkezéseinek érvényesülése A Munka Törvénykönyvének a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos, múlt év végéig érvényben lévő rendelkezéseit ez év januárjától megváltoztatták, mivel azok már nem voltak alkalmasak a vándorlás csökkentésére, nem részesítették előnyben a munkahelyükhöz hű dolgozókat. Ügyészi vizsgálatot végeztünk, vajon az ez év elejétől hatályos- új rendelkezések — az 1964. évi 29. sz, tvr., a 33/1964. Korm. sz. rendelet, a 9/1964. Mü, M. sz. rendelet — mennyire javították megyénkben a munkaerő-gazdálkodást, mennyire segítették a munkafegyelem megszilárdítását. Azokkal a dolgozókkal szemben, akik az elbocsátásnál enyhébb fegyelmi büntetésben részesültek, általában érvényesültek a tiltó és korlátozó rendelkezések. Sajnos, egyes vállalatoknál a vezetők az üdülési kérelmek elbírálásánál, jutalmazás és munkabéremelés előtt nem győződtek meg, hogy az érdekelt munkavállaló mentesült-e már a fegyelmi büntetés következményei alól Számos esetben az is mehetett üdülni, kapott jutalmat, béremelést, aki ezekben a kedvezményekben nem részesülhetett volna Az új munkáltatót — természetesen — csak akkor alkalmazhatja a korlátozó rendelkezéseiket, ha tudja, hogy azok az új munkavállalóra vonatkoznak. Erről részint a munkakönyv, részint a MIL-lap tájékoztat. Ha a munkakönyvben „a munkaviszony megszűnésének módja” rovatban a „kilépett” bejegyzés szerepel, a dolgozónak majdnem akkora hátrányokat kell elviselnie, mintha fegyelmileg bocsátották volna el. Több vállalatnál „kilépett” helyett azt írták a munkakönyvbe, hogy „felmondás a dolgozó részéről”, vagy: „munkaviszony megszűnt”. Az efféle pontatlanság akaratlanul Is mentesíti a fegyelmezetlen embereket a társadalomra káros magatartásuk következményei alól. A munkaviszony megszűnésekor a még hatályos fegyelmi büntetéseket fel kell tüntetni a MIL-lap első részén, A vizsgált időszakban a vállalatok jórészénél ez nem történt meg. A mulasztás egyik fő oka az volt, hog;, a postán egy ideig nem leh ..tt új mintájú MTL-la- pot beszerezni, a pótlap csatolásáról pedig megfeledkeztek. Ismét más esetben, a helyes adatok birtokában az új munkáltató mulasztotta el a /hathónapos, illetve egyéves személyi alapbér-korlátozás alkalmazását. Munkaruhára jogosulatlan dolgozó csak elvétve kapott munkaruhát; viszont annál több kapott szabadságot, noha ehhez csak egy év elteltével lett volna joga. A munkahelyüket indokolatlanul változtató dolgozóik az új rendelkezések szerint előleget és segélyt — különös méltánylást érdemlő esetek kivételével — új munkaviszonyuk kezdetétől számítva csak egy, illetve két év után kaphatnak. Számos vállalatnál sem a gazdasági, sem a szakszervezeti vezetők nem ügyeltek erre. Ennek következtében a korábban fegyelmezetlennek bizonyult dolgozók éppúgy részesültek segélyben és előlegben, mint a példásan fegyelmezettek. Tény, hogy a tiltó és korlátozó rendelkezések megtartása alapos körültekintést, figyelmet, felkészültséget igényel. Megyén^ egyik legjelentősebb üzeme már átalakította nyilvántartását úgy, hogy abból könnyűszerrel meg lehet állapítani: melyik dolgozóra mennyi ideig vonatkozik valamely tiltó vagy korlátozó rendelkezés. Sajnos, a helyes kezdeményezés csak lassacskán talál követőkre, — így csak a következő esztendőktől várhatjuk, hogy az új munkajogi rendelkezések hatékonyabban érvényesülnek, Azért, hogy ez így történt, a vállalatok gazdasági vezetőit és szakszervezeti bizottságait illeti bírálat. Bírálat illeti még akkor is, ha a hiányosságokra csupán egészen kivételes esetekben figyeltek fel a vállalatok felügyeleti szervei. Dr. Káplán János megyei csoportvezető ügyész A termelőszövetkezeti átszervezés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkezetek — a tulajdon- formák különbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egységes, új szocialista osztállyá kovácsol ódik, s egyre közelebb k.'.-rül a munkásosztályhoz. Pártunk mai politikájában mindez kifejezésre jut, a IX. kongresszus pedig állást foglalt amellett Is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglévő különbségeket fokozatosan meg kell szűntetni. Ezért foglalta határozatba a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967-ben új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alkotott a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszeréről. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dolgozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való részvétel alapján kapott jövedelemtől. A régi szabályozás nem vette kellőképpen figyelembe a hosszabb nyugdíjidőt sem. Az említett fogyatékosságokon kívül szükségessé tette az új törvény megalkotását az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíja, alacsony összegénél fogva, jelentősen elmaradt a más népgazdasági ágakban dolgozók nyugdíjellátásától. A nyugdíjak kedvezőtlen színvonala nemcsak szociális szempontból jelentett feszültséget, hanem egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetében, különösen a fiatal, szakképzett munkaerők utánpótlása terén. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerének lényeges alapelvei a következők: í. a nyugdíj a leheti legnagyobb mértékben igazodik a személyes jövedelemhez; 2. a hosszabb nyugdíjidővel rendelkezők arányosan magasabb nyugdíjat kapnak; 3. a nyugdíj összegében kifejezésre jut a nyugdíjas tartási kötelezettsége (házastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke; 4. a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a törvényes minimumnál, és növelni kell a korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugellátásokat. • Az ipari nyugdíjrendszerrel szemben egyetlen lényeges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy körülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvényesíti az ipari nyugdíj elveit, és az 1967. január 1. után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azonos értékűvé teszi. Tartalmaz néhány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapítása területén a jelenlegi ipari szabályozásnál is fejlettebb megoldást vezet be, egyszerűbbé, érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának módját. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíj korhatára férfiaknál változatlanul a 65. nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges. Érvényben maradt a baleseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nyugdíjra mindenki jogosult, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel rendelkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépők 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat megszűnt. Az említett 10 évi nyugdíjidőre minden olyan naptári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság folyamatos volt. a tag legalább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott és járulékfizetési kötélezettsége fennállott. A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele 150, tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 150 napot meghaladja. A jövőben be lehet számítani a nyugdíjidőbe az úgynevezett töredékéveket is. Ha valaki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (feltéve természetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adódó nyugdíjhónapokat nyilvántartják, és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilvántartott nyugdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyané» zeknek a szabályoknak az értelemszerű alkalmazásával veszik figyelembe azokat a töredékéveket is, amelyekben a tagsági viszony nem állt fenn a naptári év egész tartama alatt. Kivétel továbbra is az első belépés éve, amely a munkateljesítménytől függetlenül teljes nyugdíjévnek számít. (Folytatjuk1 G. P. Az önállóságot alapozzák Ecsegen Nehéz újat mondani az ecsegi termelőszövetkezeti vezetőknek az önálló gazdálkodásról. Miklós Sándor, a termelőszövetkezet elnöke azt mondja beszélgessek csak a főkönyvelővel, győzzenek meg a számok. Siraki Janka főkönyvelőt nagy munkában találom. Készülnék az éves számvetésre. Január közepén lesz Ecsegen a zárszámadó közgyűlés, s addig még sok mindent el kell intézni. S ilyenkor rengeteg múlik a főkönyvelőn. — Na, azért nemcsak ilyenkor az év végén — helyesbít Siraki Janka. — Jól néznénk ki, ha csak a zárszámadás előtt lenne dolgunk. Van tennivaló az év minden narűán. Egy jó főkönyvelő... Megakad a szava. Enyhe pír fut át az arcán. Észreveszi, hogy majdnem többéi mondott, mint amennyit szeretett volna. De majd folytatom helyette. Igaza .van, egy jó főkönyvelő naponta figyelemmel kíséri, hogyan alakul a termelés, a költségek. Időnként elemzi a helyzetet, jelez a szakvezetőknek. S Ecsegen ez így van. A főkönyvelőnő szerénytelenség nélkül befejezhette volna a megkezdett mondatot. A sok tennivaló mellett szakítunk egy kis időt, hogy beszéljünk az önálló gazdálkodás fontosságáról. Arról, ami tulajdonképpen az új gazdasági mechanizmus egyik legjelentősebb célkitűzése a mezőgazdaságban. Ecsegen a korábbi években sem hiányzottak az önálló gazdálkodás bizonyos objektív és szubjektív feltételei: jól gazdálkodik a termelőszövetkezet, szorgalmas a tagság, jól képzettek, gondos gazdák a vezetők. Ennek ellenére jó- néhány döntést nem a termelőszövetkezetben hoztak, bizonyos mértékig ki voltak szolgáltatva a különböző szerveknek. A helyzet azonban változott. Elősegítették ezt a központi intézkedések, de nagyrészt hozzájárult ehhez az ecsegiek tervszerű törekvése az önállóságra. Nem kell sok magyarázat ahhoz, mi kell az önállósághoz. Mindenekelőtt pénz. Azt mondja erről a főkönyvelőnő: — Évek óta arra törekszünk, hogy elegendő tartalékot biztosítsunk a gazdálkodáshoz, a tagok jövedelmének kifizetéséhez. Megfelelő tartalékok nélkül nem lehet gazdálkodni. Különösen a mezőgazdaságban nem, ahol annyira bizonytalan a termelés. Hiszen hiába tervezünk, ha rossz az időjárás, befellegzik a legjobb tervnek is. Nem véletlen, hogy a megye jobb termelőszövetkezeteiben, így Ecsegen is, már évek óta gondosan félreteszik az év végén azt az összeget, ami biztonsági célokat szolgál. A tartalékok nélkül elképzelhetetlen a bővített újratermelés. Nagyon is indokoltak azok a kormányzati intézkedések, amelyek elrendelik a termelőszövetkezetekben az amortizációs, a felhalmozási és a részesedési alap képzését Az ecsegi termelő- szövekezetben a gép-amorti- zációs alap például csaknem 280 ezer forint. Ezt a pénzt tavaly például teljesen elköltötték, sőt túl is lépték — de erre is jutott még. Vásároltak három traktort, egy- egy trágyamarkolót és trá- gyalészippantót. Megszerezték a nagyon régen óhajtott SZ 100-as traktort is. Számításaik szerint az idén is lesz helye a pénznek. Az épületek után is kell biztosítani amortizációs alapot, ami 110 ezer forint. Ezt is a gazdaságra fordítják. — Sok segítséget jelent termelőszövetkezetünknek az önállóbb gazdálkodás kialakításéban a napokban végrehajtott hiteltörlés — mondja á főkönyvelőnő. — öt és félmillió forint hitelünkből csak másfélmillió maradt meg, amit hetvenháromig kell visz- szafizetni. Bár az idén az amortizációs összegekkel csaknem félmillió forint a kötelezettségünk, mégis kedvezőbb a helyzetünk, hiszen tavaly hétszázezer forintot kellett törlesztenünk. Az ecsegiek „tiszta lappal ’ kezdik tehát az idei évet. Rendezték a hiteleket, számot vetettek kötelezettségeikkel, nem kerül nehézségbe a különböző alapok biztosítása. Újabb lépést tesznek előre az önállóbb gazdálkodás kialakításához. Az új évet azonban nem kezdték pénz nélkül — hiszen az amortizációs alapokat csak a félévben, illetve az év végén kell képezni. Hatszázezer forintot tartalékoltak a gazdálkodás költségeire és a tagok első félévi előlegére.A szociális, kulturális alapra pedig hatvanezer forintot tartalékolnak. Az önálló gazdálkodás nem jelenti azonban, hogy egy termelőszövetkezet teljesen függetleníti magát a banktól. Előfordulnak esetek, hogy hirtelen szükség van hitelre a termelés jobb megszervezése érdekében, építeni kell valamit, vagy vásárolni szeretnének gépet, vegyszert stb. Erre minden lehetőség adott. Valószínű Ecsegen is igénybevesznek rövidlejáratú hi-. telt az idén, mert borjúnevelőt akarnak építeni, szeretnék körülkeríteni a majort. Bár Siraki Janka tiltakozik: — Ha elkerülhetjük, nem veszünk fel hitelt. Persze ez nem tőlünk függ, hanem a termelési vezetőktől. Ha az év elején megkapjuk a tervezett bevételeket az állattenyésztésből. valószínű nem szorulunk hitelre. Az e’- nők és a főagronómus azt mondta minden rendben lesz. Ha ezt mondták biztos úgy is lesz. Azért merem ezt leírni, mert amióta ismerem ezeket az embereik etl még mindig úgy volt, ahogyan mondták. Nagyon sokat jelent Ecsegen, hogy a vezetők minden fillér kiadását megbeszelik, mérlegelik hová tegyék a pénzt. Éirdemes-e valamire befektetni, vagy nem9 Ka egy forint nem hoz kettői, vagy hármat, inkább nem adják ki. Jó az összhang a termelést és a számvitelt irányító vezetők között. A fűkönyvelőnő mindig jelez, na valahol problémát vesz észre, s ugyanígy szólnak a termelési emberek is, ha pénzt akarnak költeni Az önállóságot meg kell alapozni. Megfelelő pénzösszeg nélkül nem lehet önálló egy gazdaság. De hiába van elegendő pénz, ha nem tud vele bánni a vezetés. Ecsegen azonban mgfontolt, meggondolt, tapasztalt szakemberek irányítják a termelőszövetkezetet. Tehát minden feltétele megvan az önálló gazdálkodásnak. Pádár András
