Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

196T január 5. esütörtőS IföCB IO 5 Közgyűlés az SBTC-nél Napirenden: a nevelés és a sport kapcsolata Szakosztályi küldöttek, ed­zők és szakvezetők részvéte­lével sportköri küldöttgyű­lést rendezett az SBTC el­nöksége az egyesület székhá­zéban. Az MTS Országos Tanácsa által kibocsátott — és a iNo'irá,. megyei Sport­szövetségben 1966. december 17 en megtárgyalt — neve­lési irányelvekről Fiikor Ba­lázs, az SBTC elnökhelyette­se tartott beszámolót, egy­ben röviden vázolta a sport­kör jelenlegi helyzetét. A testi nevelés egy folya­mat része, és az iskolákból kikerült fiatal sportolókra az egyesületekben, az edzéseken és versenyeken tapasztaltak hatnak leginkább a családi miliőn kívül. A szakveze­tőkre nagy felelősség hárul, és nem szabad, hogy az eredmények túlhajszolása mellett elsikkadjon a sport lényege: a szellemileg és testileg fejlett szocialista em­bertípus kialakítása A megye legnagyobb sport­egyesületében a tárgyi felté­telek adottak jószellemű, pezsgő sportköri élet kialakí­tásához. A sportolók mun­kához való viszonya bizo­nyos fokig javult. Két lab­darúgó és két ökölvívó mun­kahelyi feladatait kifogásta­lanul látja ex: Ferencz Gyu­la és Oláh Dezső, valamint Vanó Sándor és Oláh Ist­ván. ök példázzák, hogy a sport nem feltétlenül alka­lom a „lógásra”. A sporto­lók áíalános műveltsége emelkedik, többen (Toldi, Szalai) esti középiskolába járnak. Az évekkel ezelőtt olyan gyakra emlegetett „éj­szakai életből” eredő prob­lémák alig-alig fordulnak elő, és ez a szakosztályok eredménveit is kedvezően be­folyásolja. Három éve az SBTC csak két NB-s csapat­tal rendelkezett, ma öttel. Visszaesés tapasztalható azonban ökölvívásban, ke­rékpárban, tornában és fér­fi röplabdában. A hibák oka legtöbbször a szakvezetés hiányosságaira vezethető vissza. Az egyesület vezető­sége a gyengén szereplő szakosztályok helyzetét rész­letesen megvizsgálja és fej- 1 ód ésképtelen «egüket konsta­tálva esetleg feloszlatja. Intéz­kedéseiket az új gazdaságirá­nyítási rendszer szellemében hozzák meg, amely a sport- mozgalomban takarékosságot, munkahelyi kedvezmények szigorítását és az egyesületek jobb anyagi érdekeltségének elvét jelenti 1968. január 1­töl. Hogy legyenek nevelési problémák, arról néhány sportoló még manapság is „gondoskodik”. Egyesek csak" olcsó érvényesülési lehetősé­get látnak a sportolásban, és újabbnál újabb követelé­sekkel állnak elő. Az effajta megnyilvánulások a „baráti körök” és a kezdetleges- ne­velési módszerekkel rendel­kező — talán jó szakember — edzők számiájára írhatók. Van az egyesületnek KISZ szervezete, a titkári változá­sok azonban túl gyakoriak. Az ifjúsági szervezetben rej­lő nevelési lehetőségeket a jövőben jobban ki keli ak­názni. Az egyesület vezetősége a jövőben hatékonyabban el­lenőrzi a sportolók munka­helyi magatartását, a klub­hűség elmélyítésére elsősor­ban nógrádi fiatalokat iga­zolnak, a „jó tanuló, jó sportoló” mozgalmat pedig a jövőben eredményesebben kívánják felhasználni a sportban rejlő akarat- és jellemfejlesztő célokra. Elutazott Hévízre az SBTC A március 5-én kezdődő labdarúgó NB I-re készülő SBTC labdarúgó-csapata az új játékosokkal együtt teg­nap reggel autóbusszal útra­kelt Hévízre. A kéthetes elő- alapozásra 18 játékos utazott Mészáros József edző vezetésé­vel. A szabadtéri edzéseket Hévízen, a tornatermieket Keszthelyen végzi a csapat. Január 17-ig Hévizén tar­tózkodnak, január - 18-tól pe­dig Salgótarjánban készülnek a bajnoki rajtra a játéko­sok. Morzsák a sport múltjából Miről vall egy sárga évkönyv? A minap kezembe akadt a salgótarjáni polgári fiú és leányiskolának (Rákóczi-úti általános iskola) 1931—32. évi értesítője, amely a tan­év történetét mondja el. Tóth Lajos sportkör­vezető tanár lelkes sza­vakkal számol be a fiúiskola ifjúsági sportkö­rének tevékenységéről a 14—16 oldalakon. Mind a 298 fiú sportköri tagdijat fizetett. Torna. atlétika, ping-pong és futball-szak- osztály működött. A torná­szokról írja: .. törekvést és akarást láttunk eleget, ami biztató körülmény” Ma persze úgy is mondhatnánk: nemcsak szeretni kell a sportot... Az atlétikai edzéseiken „örömmel’ dobtak. mtot- tak ugrottak a diákok, és így megverték a Chorin Ferenc Reálgimnázium csa­patát 64,5.65,5 arány­ban. Az udvar azonban he­pehupás volt. Mindenki ping-pongozni akart. „Tapasztalhattuk e sokak által nem is éppen sportnak tekintett sportág­ról, hogy mégis érdemes vele foglalkozni.” Ma már elismert sport az asztalite­nisz. Csak mintha eredmé­nyes művelőiből lenne a kelleténél kevesebb. A futballt azonban nem nagyon szerethette az ok­leveles testnevelő. „Mérkő­zést ebben az esztendőben idegen csapattal nem ren­deztünk, mert nem tartjuk az ifjúság lelkületére, visel­kedésének helyes irányba való jutásra alkalmas esz­köznek.” Ugye túlzott volt az óva­tosság?! — R — Mechanizmus, szabad idő, sport Az 1968. január 1-én beve­zetésre kerülő új gazdaság- irányítási rendszer kétségte­lenül befolyásolja a sport­mozgalmat. A mechanizmus reformja lehetővé teszi, hogy a vállalatok, termelőszövet­kezetek a rendelkezésükre álló részesedési alapból töb­bet juttassanak az általuk támogatott sportegyesület­nek, valamint az üzemi, szövetkezeti tömegsportmoz­galom fellendítésére. A pat­ron usokat azonban nem te­kinthetik majd elegendőnek az egyesületek, fokozottabb ban érvényesül a valamiért valamit elv. Erre vezethető vissza, hogy a rendezvények látogatásának propagálása, a tagdíjat is fizető pártoló tagok folya­matos szervezése, enyhén szólva kívánnivalókat hagy maga után. Az SBTC-ben például a 3000 pártoló tag­ból jelenleg csak 500 ren­delkezik új tagkönyvvel. A példa más egyesületekre xs ált Az SKSE ellenfelei Az NB II. Keleti (Marőczy) csoportjában szereplő SKSE sakkcsapata ellenfeleinek névsora kialakult. Három új csapat (Aszódi Vasas, Mis­kolci Spartacus, Bp Pedagó­gus) mellett a következők a résztvevők: Ganz—M A VÁG, Újpesti Dózsa, Csepel, Sze­gedi Vasutas, Szegedi Ruha­gyár, Kecskemét, Bp. Etzett, Bp. Petőfi, Bp. Postás, Szállí­tók és SKSE. A tavaszi szezon jam-uár 29-én kezdődik és május 10- ig tart, az őszi szeptember 17-től december 1-ig. A sorsolásra január 15-én Budapesten kerül sor. Sorokban Kocsis Lajost és Havasi Sándort az SBTC elnöksége kiadta a Bp. Honvédnek, il­letve a Ferencvárosnak. Az FTC elnöksége Németh Mik­lós Salgótarjánba való távo­zásába beleegyezett. Két országos és tájegységi minősítő tájékozódási ver­senyt rendez az idén a Nóg- rád megyei Természetbarát Szövetség. Április 9-én határ­menti találkozót tartanak a Tanácsköztársaság emlékére, július 9-én pedig az Ágas­vár Kupáért versenyeznek a természetjárók. Az SBTC továbbra is támo­gatja a Bányász Kupa ver­senyek lebonyolítását; az el­múlt évben 2500 sportoló ve­télkedett különböző sportágak­ban a Bányász Kupa elnye­réséért. Jancsik Mihály, az SBTC egykori kiváló középhátvédje, mint edző továbbra is a Bp. Honvéd úttörőcsapatával foglalkozik. Eddigi tevékeny­sége közmegelégedést keltett. Utazó kiállítások. Jövőre két magyar sportkiállításra kerül sor külföldön. Április elején Bejrutban rendezik az elsőt a magyar hetek alkalmával. Eb­ben az időben a Salgótarjáni Bányász labdarúgó csapata szerepel Libanonban. Augusz­tusban Addis-Abebá ban mu­tatjuk be sportkiállításunkat. TELHETETLEN EMBER SZX /'//Ts. — Csak egy? EZ SE KÚTTÁ... ... Anyagi elismerés Komódi István rajzai Partizánok EPIZÓDOK ~ D O UUMENTUMOU XV. Apró epizódok: Ragyolcon Miklós László ál­latorvos fázik. Rendes ember, szimpatizáns. A jelentés úgy szól, „... az állatorvos urat a megíagyás fenyegeti”. Se­gíteni kellene! És a partizá­nok szenet visznek. Ne fáz­zon az ... „ak.i velünk érez!” Két vagon lőszer van a vas­útállomáson. Meg kell szerez­ni. Nem mindet, de legalább egy részét, hogy pótolják a sokféle felszereléshez a mu­níciót. És újra megindul az akció: hátizsákban hordják az állomásról a lőszert a harc­álláspontra. Csőre-puszta: — Jankó, csahol a kutya, ki járkál odakint? — Megnézem! ' Németek! Az úton egy pán­célautó áll és teherkocsik so­rakoznak mögcjtte. A teher­autókról németek ugrálnak le farkaskutyákkal, és azonnal megkezdik a vadászatot. A pusztán gyorsan terjed a hír: — Partizánokat keresnek. ÉS valaki így válaszol: Itt?' Nincsenek! Azokat ugyan ke- 1‘eshetik. Pedig ... éppen az ő házá­ban bújtak meg a felderítők. Ki volt? Huszonhárom esz­tendő múltával ugyan ki em­lékezik a nevére, de hogy így volt, az biztos. Különben a felderítők nem tudtak vol­na olyan eredményes munkát végezni. A puszta néhány ház csu­pán. Ha baj van „riadót fúj­nak” a maguk módján: ház­ról házra jár, hogy kutat­nak a németek és a csend­őrök. A „háról házra” itt azt jelentette, hogy a Marcsa fel. kötötte a kendőt és átszalad a következő házhoz (jó fél kilométer) és félrehúzza az asszonyt: — Vigyázzatok! — Az uram már az erdő­ben! Mert erdőbe lépett az, akit a németek és a tábori csend­ök kerestek. Ismét György Béla mesélte: — Egyszer a németek ala­posan megugrasztottak. Be­szaladtak a tanyára és már annyi időnk se volt, hogy rendesen összeszedjük magun. kát. Márpedig menni kellett tovább, hogy a feladatot vég­rehajtva jelenthessük az ered­ményt. A németek farkas­kutyákkal jöttek. Mezítláb fu­tottunk a fagyban. Istenemre, nem éreztük a fagyot. Na- gyonis melege volt a talpunk, nak. Amikor kiértünk a biz­tonságos útra, egy erdei csa­pásra egvmást kérdezgettük: — Fázol? — Bolond, csurog a víz raitam. fis akkor vették észre, hogy mind a ketten mezítláb tet­tek meg jó két kilométert a hóban. Mikor visszatértek a harc- álláspontra. azonnal jelentet­ték Nógrádi Sándor elvtárs­nak: — Német egységbe ütköz­tünk. — Veszteség? •— Semmi! Kicsúsztunk. És a napi jelentésnek a végére odakerült: A partizán- egység járőre nem bocsátko­zott harcba a németekkel. Nem fedték fel tartózkodási helyüket. Ez is hozzátartozott a partizán harcmodorhoz. A Nógrádi egység Karancs- berénytől elköltözött Abron- esos-pusztára Légvonalban nincs messze a két hely egymás­tól és a partizánok mindig a legrövidebb utat választot­ták. A Légrádi kastélyban — mint írtam már — csak az öreg bakák maradtak vissza 1885-ös mintájú puskájukkal, pár darab lőszerrel, és ele­gendő élelemmel ahhoz, hogy a szovjet csapatokat bevár­ják. Mi lett velük? György Béla: Nem kaptunk hírt később róluk. Néhány nap múlva már ideérkezett a front. Tőzsér Pál: Én sem tudom, hová lettele, egyik sem je­lentkezett közülük a háború után. Nógrádi Sándor sem em­líti őket egyik könyvében sem, Valószínű a feltevés, hogy a szovjet csapatok fel­szabadították őket. és haza­tértek családinkhoz. Ennyi a mai ismeret róluk! A Nógrádi egység pedig el­költözött Abroncsos-pusztára. mert kedvezőtlen hírek érkez­tek a frontról. A harcálláspont áthelyezé­sére azért került sor 1944. december második felében, ''mikor már küszöbön állt Salgótarján és környékének felszabadítása, mert a néme­tek, a magyar hadvezetéssel közösen elhatározták az erdő­ben levő partizánegység fel­számolását. Ebből a célból jól képzett partizánvadász-egység érkezett a somoskőújfalusi lak­tanyába. A csoport kicsi voll* de csatlakozott hozzá a Sal­gótarjániban állomásozó tábo­ri csendőrség, a nógrádi csendőr-őrsök tagjai és a né­metek farkaskutyákkal. így a létszáma meghaladta a két­száz főt. Tűzerejűk pedig messze' felülmúlta a partizán­egység erejét. A csendőrök Kovács Kál­mán erdészt kérték fel. hogy —, mint a környező hegyek és erdők jó ismerője —. se­gítsen nekik a partizánok fel­kutatásában. Az erdész ekkor már szoros kapcsolatban állt a Nógrádi partizáncsoporttal, & azonnal értesítette őket a tervről. így és ezéx-t költöztek a partizánok a Monosza hegy al­jába, Abroncsos pusztára, ahol jobban védhető, harc-cselek­mények szempontjából meg­felelőbb álláspontot, tudtak kialakítani maguknak. Nem volt utolsó szempont az sem. hogy a puszta lakói már idős Bandur Gyula és csoportja ott-tartózkodása idején is be­bizonyították: teljes erővel tá­mogatják a partizánokat... (Folytatjuk) Gáldonyi Béia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents