Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
1967. Január 4. szerda Wrtonio 5 ViHámintariú: Hol könnyebb? Válaszol Dávid Róbert Az ezüstkosártól a lánckesztyűig Kell a sportiskola! Salgótarjáni tapasztalatok — Balassagyarmati tervek Lesz-e „mini" kosárlabda? Mi kell egy sportiskola életrehívásához? A tapasztalatok szerint egy MTS határozat, aztán a tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A határozat 1962-ben megszületett: az utánpótlás nevelését egységesített rendszerbe foglalják, a szervezett sportolást minél fiatalabb korban elkezdik, hogy lépést tartsanak a sport- világ rohamos fejlődésével. Jelenleg hazánkban 67 sportiskola működik. 16 ezer. 10— 18 éves fiatallal. Ezek egyike a Salgótarjáni Városi Sportiskola. mely 1962-ben 124 fővel indult. Jelenleg 170 ifjú sportoló bontogatja szárnyait, hét edző Irányítása mellett A „gyermekkorát” már kinőtte. Eredetileg megyei sportiskolaként indult, aztán az MTS Illetékese! belátták, hogy csak elnevezésében megyei. Nem tudott nagyobb területről fiatalokat összefogni, hiszen meg Zagyvapálfalva és Bag- lyasalja iskolásai sem tudtak ft városba bejárni a kitűzött időpontban. Négy szakosztállyal indultak: atlétika, torna, kosárlabda és labdarúgás. Ez a négy működik ma is. Atletizál 43, tornászik 27, kosárlabdázik 60, futballozik 40 fiatal. A tárgyi feltételek nagyjából adottak. A város öt tornaterme áll rendelkezésűkre, a heti két edzésnap feladatainak megvalósítására. Egyedül a labdarúgók mostohagyerekek! Csupán a MŰM intézet salakos udvarán végezhetnek kétkapus edzéseket, füves pályára nem engedik őket Pedig Jónéhány igen tehetséges fiú akad a negyven között Legutóbb például a tizenhat éves Krivanek Lacit igazolta le az SKSE. A sportiskolát érdemes volt létrehózhi, ezt több tény bizonyítja. Komka Magdolna, az SKSE országos ifjúsági magasugró bajnoka is a salgótarjáni sportiskola növendéke volt Az iskola női kosárlabda-csapatának tagjai pedig országos negyedik helyezésükkel bizonyítottak 1966-ban. Érdemes lenne — mint hazánkban még egyedülálló kezdeményezést — a külföldön már bajnoki rendszerben is jól bevált „mini kosárlabdát” bevezetni, melynek lényege: a fiatalok kisebb pályán, kisebb labdával és alacsonyabb palánkkal felszerelt játéktéren már 10—12 éves korukban elsajátítják a kosárlabdázás „műhelytitkait”. Miért ne lehetnének a salgótarjániak az elsők? Mindenesetre már a Magyar Kosárlabda Szövetség is foglalkozik ezzel n kérdéssel. Az évi 117 ezer forintos költségvetéssel dolgozó sportiskola jövőjéről Gérecz István igazgató bizakodón, de bizonyos fenntartásokkal beszél. Az 1970-ig szóló fejlesztési tervet elkészítették. Ezek szerint négy év múlva a jelenlegi négy szakosztályban 620—640 fiatalt foglalkoztatnának 30 edző irányításával. Az eddigi kétéves beiskolázás helyett évente kellene tízévesekből első osztályt Indítani. A szép elképzelések megvalósításának egyedüli akadálya a tornateremhiány lehet. Egyébként Balassagyarmaton kihelyezett fiók-sportiskola létesítését tervezték, de az MTS ehhez nem járult hozzá. 1975-ig ugyanis Balassagyarmaton is önálló sportiskola nyitását tervezik. A' sportiskola életképes, az utánpótlás igazi bázisa és a jobb eredmények záloga. Rozgonyi István A labdarúgó NB II. Keleti csoportjában 5. helyen végzett Nagybátonyi Bányász fiatal edzőjétől, Dávid Róberttól három kérdésre kértünk választ: — Elégedett-e csapata eredményével? — Feltétlenül. Még jobban szerepeltünk volna, ha a magasabb osztályból hozzánk került játékosok szokott formájukban játszanak, és ha a legrosszabbkor nem jön közbe Pintér házifegyelmije, akit három hónapra eltiltottunk. — Hol könnyebb, a pályán, vagy a kispadon? — 1948-tól 62-ig játszottam az SBTC-ben, mint balfedezet. 1964 óta vagyok edző. A pályán könnyebb volt. Ott egyedül magamért felettem, Itt tizenegy Játékosért. És ha a siker elmarad, a kiapad inkább „kínpadhoz” hasonlít. — Mit hoz a Jövő? — Az NB II. Közép csoportjába kerültünk. Sok a bányász csapat, zömük pedig salakos pályán játszik. A ml ! játékterünk viszont füves. ! Nehéz lesz. De ha nemcsak 5 küzd a csapat, hanem foci- j zik is, az 1967-es bajnokság- j ban az első öt között végzünk. — R — Beszélgető* egy nagysikerű film ürügyén A Kárpáttá/Zoltán főszerepé ben A Jókai Mór regényéből készült Kárpáthy Zoltán című film december közepén került a közönség elé. Fiatal, tehetséges színész: Kovács István mutatkozik be a főszerepben. Idén fejezte be a főiskolát, neve mégsem teljesen ismeretlen, hiszen filmekben, színdarabokban már láthattuk. — Mikor határozta el, hogy színész lesz? — Mar gyermekkoromban érdekelt a film, a színház. A gimnáziumban sokat foglalkoztam színjátszással, versmondással, s tulajdonképpen ekkor érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezem. —Mikor kapta az eleó komolyabb szerepet? — A Kőszívű ember fiai oímu film forgatásainak. Utolsó napjaiban történt. Egy alkalommal Várkonyi Zoltán közölte velem: „Pista, te fogod alakítani Thurzó Gábor Hátsó ajtó című darabjának főszerepét, Ernyei Béla betegsége miatt” Hosszú, 16 oldalas szerep Volt, s megtanulásához mindössze egy nap állt rendelkezésemre Ezzel a beugrással kezdődött pályafutásom,.. — És a film? — A Szonett és a Közbejött apróság című TV filmekben, valamint a most befejezett Kárpáthy Zoltánban Játszottam. Még főiskolás koromban kisebb szerepekben léptem fel a Vígszínházban, ide szerződtettek most Is. Szűcs Mária fontolnak a síelők A Mátrában az SKSE sífutói Az idén január a megyei síversenyek beindulásának a hónapja. Az első eseményre vasárnap kerül sor — remél - hetőleg jó hóviszonyok között. Az SKSE négy sífutója — Benkő, Vígh, Vincze, Gtrtl — — a Mátra-versesnyen vesz részt, melyet a Budapesti Előre rendez. A rangsoroló jellegű országos versenyen 15 kilométeres távon egyéni és csapatverseny lebonyolítására kerül sor. Negyven—ötvan egyéni indulóra számítanak. Kíváncsian várjuk, hogy a havasedzéseket a budapestieknél később kezdő SKSE-sífutók szárazedzései milyen eredmények’ elérésére elegendők. Salgótarján sífutó és lesikló egyéni és csapat bajnokságát úttörő, serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban vasárnap bonyolítja le a síszövetség a Zója-ligetben. Az SKSE, a Salgótarjáni Dózsa, és a Síküveggyár felnőtt, és a város több mint 10 általános iskolájának fiatal síelői indulnak az évadnyitó versenyen. A sífutók közül az úttörők 2, a serdülők 3, az ifjúságiak 6. a felnőttek 8 kilométeres távon állnak rajthoz. A sífutóverseny 9 órakor, a lesiklóké fél 12 óraikor kezdődik. Az igen közkedvelt áttört mintájú ezüstkosarak szélét montírozzák. ŐSTERMELŐ Kovács István a Vígszínház fiatal művésze, a Kárpáthy Zoltán című film főszereplője. Uppen a Nobel-dijat veszem it a svéd királytól. Csengetnek. A díszes oklevél már a kezemben, most nyújtaná a pénzt. Hiába nyúlok, mert újabb csengetés és vége az álomnak. Nézem az órát: negyed hat. Ki lehet az? Kapkodok a köpeny, a papucs után, rohanok ajtót nyitni. — Friss tejfölt tessék! Idős asszony áll az ajtóm előtt, frissen, pirosán. Korát tisztelve nem vátaszolok, beVége a napomnak. A következő hajnalon ismét berreg a csengő. Átfordulok a másik oldalamra. BRRRRRRR! Ez nem csengő, sziréna! — Nem kell tejföl — kiáltom az előszobában. Űjabb csengetés. — Túró sem! Egy hétig minden hajnalban megismétlődik az eset. Leszereltem a csengőt. A néni dörömböl, úgy hogy a köret. kezd éjszaka le sem fék* csapom az ajtót. Még ^ fél- szem, virrasztók hajnalig, alig ja a pénzt, csupa svéd koroúton sem vagyok az előszobában, ismét megszólal a csengő. Nyitom az ajtót. A néni: — Túró is van... — Sajt, tojás semmi nem kell.,. várom, hogy jöjjön, legyek túl fajta. A néni Időben jelentkezik, s már mondom is: „tejföl sem kell, túró sent kell”... Aludni kell, be az ágyba. Alszom este hatig. Egy hét múlva táviratot kaösszeillesztik a rézláncból készült balesetvédelmi kesztyűket Azt hihetne az ember, hogy ezüstáru —, például a köz- az Állami Pénzverőben csak kedvelt, áttört mintájú ezüst- ércpénzeket gyártanak. Pedig kosarak —, láncfélék a legez nem így van. A pénzverő különfélébb kivitelben, ciga- nagy üzem — gyár, ha úgy rettatárcák, gyertyatartók, öttetszik — ahol a bevont, el* vösmunkák, díszes sakkjáté- kopott ércpénzek pótlása, újak kok. verése csak a munka mintegy Tágas termekben folyik a tízszázalékét teszi ki. A pénz- munka. Egy finomkezű dolgo- verő m*t a magyar ékszeripar zó apró, csak pinzettával fogegyik központja is. ható színes köveket foglal az egyik műtárgyba: finom kl- Mi minden készül hat eb- vibelŰ, igen díszes ezüst-araben az üzemben Érmek, bi- nyozott kis állóóra lesz belőle* zsuk, plakettek, jelvények ; aprólékoB vészel alakít ki egy másik tékervényes vonalai egy ezüsttárgy felületén, a harmadik folyékony, piros zománcot visz fel egy jelvényre a negyedik áttört művű ezüstkosár szélét alakítja ki. Mindegyik művész — ha mngukat nem is annak nevezik, hanem ezüstművesnek, kőfoglalónak, zománcolónak vagy cizelőnek. Van a pénzverőnek egy érdekes osztálya: gépek szövik itt, a láncokat — és pedig nem csak arany vagy ezüst díszléncökat, hanem rézből is, balesetvédelmi lénckesztyűk. számára. A sárgás vöröses láncsaö veiből itt illesztik ősz. sze a kesztyűket, amelyeket a többi között a húsiparban is használnak. Az ötvösárut a külföld is szívesen vásárolja, de a jel- vénygyártésban is kiváló eredmények születtek. Legutóbb Kanadából kaptak nagyobb megrendelést. Naponta új és új készítmények kerülnek ki e különleges üzem dolgozóinak kezéből. csátottak. Ez hét torább így nem tne- — mondogatom —, de kiutat nem látok. És ekkor jön az ötlet. Veszek egy kartonlapot, és tussal gyönyörű betűkkel ráírom: ŐSTERMELŐ itt túró, tejföl kapható! Kiszögezem, s azzal a boldog tudattal alszom el, hogy most már jöhet a néni. Nyugodtan lefekszem, elalszom, horkolok, itt a svéd király, átveszem a Nobel-díjat, nyújt. Az alvásnak persze vége, pok munkahelyemről: igazo- csak forgolódom az ágyban, lattan mulasztás miatt etbo* nát... Csöngetnek. Ijedten nyitom az ajtót. Egy fiatal- asszony, a baloldali szomszéd, bői — Ml történt? — kérdezem rémülten, — Vennék egy kis tejfölt.., ha friss. Benedek B. István Képek és szöveg: Rózsa László
