Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRT M, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 3. SZÁM ___ ÁRA: 50 FILLÉR 1967. JANUÁR 4. SZERDA E mberek, lakóházak, templomok a pusztítás listáján 12. oldali Több lakást — jobb elosztást (3. oldal) A szécsényi technikumban (4. oldal; SZÁMADÁS Esztendők fordulásakor, amikor az idők múlását köz­vetlenül tapasztalhatjuk, régi szokás elmélyedni és szám­adást készíteni. Alighanem a régi kisparaszti élet emléke ez, ami az idők folytán ha­gyománnyá csontosodott, mert a gazda általában télvíz ide­jén jutott hozzá, hogy elgon­dolkozzon egy esztendő ered­ményén, gondjain és a jó gaz­da ilyenkor gondolta ki, ho­gyan is alapozza meg az új­esztendőt, a kevesebb akadály és a több termés, nagyobb be­vétel érdekében. Ilyenkor hányta-vetette meg a paraszt­család is, ki hogyan vette ki részét a kis közösség munká­jából. A számadás kicsit szá­monkérés is volt mindig, de nagyobb sikertelenség esetén a felelősség súlyát ráerőltették az időjárásra, a kiszámíthatat­lan sorsra, a vak szerencsére. Aminthogy volt is ebben némi igazság, hiszen alig három év­tizede még csekély volt az ember uralma a természet fö­lött. összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint napjainkban. S éppen az idők múlásának újabb fordulója ad alkalmat arra, hogy végiggondoljuk, mennyit változtunk mi, em­berek is, mennyit változott az annyi bizonytalansággal ter­hes, évszázados hagyományok­ra épült paraszti életforma. A számvetésnek sem lehet többé olyan kiskapuja, amelyen át a felelősséget az emberen kívül­álló erőkhöz, hatalmakhoz utalhatnánk. Hiszen még az elemi csapások ellen is akad védekezés, ha más nem, hát a biztosítás. Kárát, hasznát a parasztember ma már, ele­nyésző kivétellel, maga alapoz­za meg, újabb és korszerűbb közösségeiben, a szövetkeze­tekben. Sokban hozzájárult ez a biztonság is ahhoz, hogy az otthoni, családi élet is a ci­vilizáció, a fejlődő kultúra irá­nyába halad. A sok régi szokásból azért megőriztük azt a hagyományt, hogy elmeditáljunk azon, mit adott, mit hozott kétkezi mun­kánk nyomán a letűnt óesz­tendő, s mivel kecsegtet oko­sabb gazdálkodással az új. Ki­csit számbaveheti mindenki azt is, hogy ki és miképpen vette ki részét a közösség mun­kájából. Elismerés és bírálat egyaránt elhangozhat ilyenkor társaink és önmagunk iránt. S talán az a nagyobbik baj, ha ez a hagyomány némely csa­ládban megszűnik, vagy szüne­tel. Mert ma már ugyan szö­vetkezeti a földtulajdon, de a jövedelem mindenképpen a kisebb-nagyobb családokban csapódik le s ezeknek a csa­ládoknak szép kötelességük és lehetőségük, hogy számvetést készítsenek az egész nagy kö­zösség, a termelőszövetkezet tapasztalatairól, tevékenységé­ről, fogyatékosságairól és eré­nyeiről. S ami a legfontosabb, érdekük és kötelességük, hogy jó tanácsaikkal további sike­rekhez, a közösség erősödésé­hez, a személyi jövedelem nö­vekedéséhez hozzájáruljanak. Mert hogyan is bírálhatnánk másokat, ha magunk nem nyújtjuk a képességeinkből ki­telő szellemi és fizikai segít­séget? Szükség van tehát ezekre a családi számvetésekre. Hi­szen nem is olyan sokára szét­fut a hír minden faluban, hogy zárszámadó közgyűlésre hívják mindazokat, akik tag­jai a nagy közösségnek. Már­pedig ezen a fórumon, ha máskor nem is, meg kell nyi­latkozzanak a résztvevők, és véleményüket kell nyilvánít­sák ugyanarról, ami a paraszt- «Baládokat, a tsz-tagok család­jait egész esztendőn át fog­lalkoztatta. Mert ha más — újszerű és korszerűbb — a számadás a melegen befűtött otthonok falai között, bizony az lesz a szövetkezeti közössé­gekben, a közgyűlések meleg hangulatában is. Évről évre nélkülözhetetlenebb, s egyre inkább az lesz: a tsz-tagok se­gítő közreműködése. Eddig is biztosította az alap­szabály a tsz-demokrácia fo­galmában rejlő jogokat, eddig is kötelezővé tették a veze­tőknek, hogy megbízóiknak megszabott időközönként be­számoljanak, de valljuk be, nem mindenki és mindenkor élt ezekkel a jogokkal. A ké­nyelmesebb megoldást válasz­tották sokan: nem fárasztották magukat a közös gazdaság gondjaival, nem emelték fel kezüket, amikor belülről vala­mely észrevétel kért hangot, legfeljebb otthon, családi kör­ben mondták el véleményü­ket. De a zárszámadási beszá­molók is úgy készültek, hogy táplálták ezt a kényelmességet, amikor kötetnyi papíron meg­írták — ki tudja hányadszor! — a szövetkezet megalakulá­sának történetét, az indulás vagyoni helyzetét összevetet­ték az az évivel és tucatnyi számadattal fárasztották még azokat is, akikben eredetileg megvolt a szándék az építő felszólaláshoz. Hány olyan közgyűlési beszámoló hangzott el, amely után a tagok és vendégek már alig várták, hogy leülhessenek a birkapör­költ és a borospoharak mellé. Szó ami szó: a valódi problé­mák elsikkadtak, s gyakran az utcasarkokra, családi ottho­nokba húzódtak vissza. Természetesen nem általá­nos és kicsit túlzott is a kép, de annyi bizonyos, hogy a számadások korábbi színvona­la már nem felel meg a fej­lődés, a gazdálkodás igényes­ségének. Most, amikor évről évre sokkal inkább a tagság vállára hárul a felelősség a közös gazdaság életének to­vábbi alakításáért, megenged­hetetlen a közömbösség és a visszahúzódás. Hiszen a gaz­dasági mechanizmus reform­jának, az önálló gazdálkodás kiszélesítésének idején a rész­vétlenség már olyan fegyver, mint a bumeráng, könnyen az elvetőre üt vissza. A ma zárszámadó közgyűlé­sének olyan fórumnak kell lennie, ahol a jó gazda gon­dossága szavakban, javasla­tokban is megnyilvánul. S az is igaz, hogy a zárszámadási beszámoló sem ütheti meg a régi nyugtázó, történelmet idé­ző hangot, hanem nyíltan, őszintén a problémákra kell terelje a figyelmet. Meg kell tárgyalni azt a néhány fő kér­dést, amely akadályozza vagy nehezíti az előrehaladást, s megvitatandó az is, hogy mi­ben mutatkozik meg a kiút. A zárszámadó közgyűléssel egy­idejűleg a szövetkezeti tervek is készülnek, nem mindegy, hogy milyen mértékben kap­nak benne helyet a kollektív észrevételek. Most tehát, amikor elhang­zanak a hagyományos szám­adás komoly szavai, senki ne feledje, hogy elsősorban jó ja­vaslatokra, okos tanácsokra és továbbra is szívbéli szorga­lomra, nagy felelősségérzetre van szükség szövetkezetük és önmaguk jövőjéért. S nem lehet elégszer hangsúlyozni: nagyobb gondosságra, a köz­ügyekben való nagyobb rész­vétel az előrehaladás egyik legfontosabb feltétele. Lakos György Megkezdődtek a választási előkészületek Dolgoznak az összeírok — Január 11-ig kell kitölteni az összeíró lapokat Megyeszerte megkezdődték az 1967. március 19-re meghir­detett általános választások előkészületei. Salgótarján­ban és a megye valamennyi községében tegnap kifüggesz­tették az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok álta­lános választásának kiírásáról szóló elnöki tanácsi határoza­tot és a választóik névjegyzé­kének összeállításáról szóló hirdetményt. Hétfőn befejező­dött az összeíró biztosok okta­tása is, amelyet a községi és városi tanácsok végeztek el. Ismeretes a választásra jo­gosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállíta­ni, s ezt közvetlenül megelőzi a választók összeírása. Ez a munka az összeíró biztosak­ra hárul, akiket a tanács végrehajtó bizottságok, a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­gaival egyetértésben jelöltek ki. Salgótarjánban és a me­gye más településein is az összeíró biztosok számát úgy állapították meg, hogy mind­egyikükre kétszázötven felnőtt lakos jusson. Az összeíró biztosok meg­kezdték munkájukat. Különös gonddal ügyelnek arra, hogy az összeíró lapot minden olyan magyar állampolgár megkapja, aki 18. életévét be­töltötte, vagy a választás napjáig betölti. Ehhez a mun­kához a tanácsok igénybe veszik a lakóbizottságok, s a társadalmi szervek segítségét. A választójogosult szemé­lyek az összeíró lapokat ja­nuár 11-ig kötelesek kitölte­ni. Ha valaki testi fogyaté­kossága miatt, vagy más ok­ból — kórházi ápolás, üdü­lés. stb. — az összeíró lapot nem tudja kitölteni, helyette hozzátartozója, szomszédja, vagy maga az összeíró biztos is kitöltheti. Azok a felnőttek, akiket január 11-ig az összeíró biz­tosok nem keresnek fel, je­lentkezzenek a helyi tanácsok­nál, összeírás céljából. Napirenden: A megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1967. évi munkaprogramja és első félévi munkaterve Ülést tartott tegnap a Nógu ben tovább kell fejleszteni a ellátás további javítása mel« rád megyei Tanács Végre- meglevő üzemeket. Korszerű- lett biztosítani kell az új me. hajtó Bizottsága. Megvitatták sítéssel, bővítéssel, új részle- gyei kórház beindulásának tár- a megyei párt-végrehajtó bi- gek beindításával, növelik a gyi és személyi feltételét, 9 zottság december 2-i, a bé- termelést, bővítik a válasz- a nagybétonyi és a pásztói reaési rendszer helyzetéről, tékot. Biztosítani kell, hogy rendelőintézetek üzembe he- az új prémiumrendszer al- a tanácsi ipar mellett a sző- lyezését. Fontos feladat a fa- kalmazásáról hozott határa- vetkezeti és a magánszektor lusi körzeti fogorvosi ellátás zatának végrehajtását. Elfő- is megfelelő arányban vegyen megszervezése, gadták a Nógrád megyei dön. részt az iparpolitikai célki tű- A munkaterv szerint a már- tőbizottság elmúlt évi tévé- zések megvalósításában. A ciushan sorrakerülő választás kenységéről szóló tájékoztató kommunális helyzet javítása után a megyei tanács április. jelentést. céljából elsősorban a városok ban tartja alakuló ülését. Jú. a bányatelepek ellátásán niusban a megye állatte­gyei tanács és vb 1967. évi munkaprogramját és első fél­évi munkatervét. Kimondotta a vb, hogy- a gazdasági szer­vező munkában továbbra is legfontosabb feladat a tsz­0« „k^iQfí7 kel1 javítani. Törekedni kell nyésztésének fejlesztését, a a megye úthálózatának to- megye ötéves népművelési vábbi korszerűsítésére, fej- tervét és az iparpolitikai tör­lesztésére. Községfejlesztési vet vitatják meg. A végre- hitelekből folytatni kell az hajtó bizottság tizennégy eset- utak, járdák építését, parkok ben tart ülést az év első ek megszilárdítása, fejleszté- !*2f“aét’ a köZségek rende- se, a megfelelő termelési szer- ^ .. ,, 1Jt f^asap témát vitatnak meg., kezet kialakítása, a tervszerű , A\ .pr<>g.ra!?ban a halai védelem é* vízrendezés 1)311 továbbra is az oktatási megye zöldség- és burgonya- ^ á^ttenvésSk kmrtnSS; reformtörvény végrehajtása a termesztési terve, az állami, a szarvasmarha ’ és iuhte- leg*ontosabb feladat. A ne- a szövetkezeti és magánla- nvészréx feilesztése E|3 kell vetóKben kapjon nagyobb te- kás építkezések fejlesztésének érnfX^v WTÍ~; f, árf, ret a munkára nevelés, a lehetőségei, a jelölőgyűlése, termelés ^fokozásával mintegy fizikai munka megbecsülése, ken elhangzott közérdekű ja. ^ stózaTlkkal több me^ a helves Pályaválasztás. A vasiatok megvalósítása. Ä ilrTúInépművelési munkában, a megyei tanács végrehajtó bi- nak mim+ i QRfi Kun Ja” marxista eszmeiség fokozásé, zottsága április 11-én a KTSZJ nak fel. mant 1966-ban. ^ kell törekedni & el kell május 23-án a megyei nő­A tanácsi ipar termelésé- készíteni a népművelés öt- tanács végrehajtó bizottságá- nek növelése érdekében 1967. éves tervét. Az egészségügyi val tart együttes^^psb­------------------------------------------------------------------------------­Terveznek a megye szövetkezetei Tervoktatás a járásokban — Előtérben a „pénzt hozó” növények — Növekszik a készpénzes tsz-ek száma Nógrád megye közös gazda- állóságot — szakmai tana- meznek, biztos pénzt hoznak ságaiban hozzáláttak az idei termelési és pénzügyi tervek előkészítéséhez. Az új év új rendszert hoz a szövetkezeti gazdálkodásban, termelésben, az áru értékesítésében. Az ön­állóság egyben fokozza a fe­lelősséget is. A megyei, a já­rási tanácsok mezőgazdasági csókkal, gyakorlati ismere- minden évben. Karancslapuj- tek, tapasztalatok közreadásé- tőn például a tavalyi 30 hold val segítik a termelőszövetke­zetek nagy munkáját. helyett 60 holdon termelnek cukorrépát. Igaz, az árkiegé­szítés ezt a növényféleséget nem érinti, de a szövetkeze­tiek úgy döntöttek, nem mon­danak le, az évről évre jelen­tős jövedelmet hozó ipari nö­Javul az építőanyag-ellátás Az Építésügyi Minisztérium anyag, és szerkezet-ellátás to- építőanyag- és szerkezetgyár- vábbi javítása érdekében tó iparának üzemei, vállalatai csökkentik, sőt egyes termé- az előzetes számítások szerint kékből megszüntetik az ex- mintegy 5 százalékkal teljesí- portszállítást. A cement-ter- tették túl 1966. évi tervüket, melés volumene 1967-ben az 1967. évre pedig további úgyszólván változatlan, de 5 százalékkal nagyobb terme, az exportszállítás csökkentése lést irányoztak elő. Ez a fej- és némi behozatal révén még- lődés jóval gyorsabb a ko- is mintegy J70 000 tonnával rábban számítottnál: az 1966. több jut az építőknek, mint és az 1967. évi termelés 1966-ban. Égetett mészből rz együttvéve 1 milliárd forint, egész év átlagában elegendő értékű építőanyaggal és szer- a termelés, de a mészfelhasz- kezettel haladja meg a har- nálás legnagyobb idényében madik ötéves terv első két számítani kell átmeneti szál­évének előirányzatát. A két lítási és ellátási nehezseerik- év alatt többek között 50— kel. Megszűnik viszont a hi- 60 millió téglával, 20 000— ány a húzott és öntött sík- 30 000 tonna cementtel, 300 000 üvegből, amelvnek terme'é- —320 000 méter vasbeton tő- sét 21 százalékkal növelik, démgerendával és 50 000— 60 000 négyzetméter födémpa- ^ lakosság építkezéseihez nellel adnak többet az ere- az 'Par 1967-ben a taval'-i- detileg tervezettnél. nal csaknem 150 millió fo­rint értékű énítőan'-a''gai t 'b- Az Építésügyi Minisztérium bet szri'it a belkereskedelem- intézkedésére a hazai építő- nek. (MTI) Még az elmúlt év végén va­lamennyi járásban tanácsko­zásra hívták össze a termelő­szövetkezeti vezetőket, az el­nököket, mezőgazdászokat, fú- ‘jövő hé­osztályai -nem sértve azon- könyvelőket. Ismertették ve- ten iSm^mSt2széfera hí v­__________________ _____ lük azokat a várható változá- sSrttítómteTwSndö­s cárat amelyeket a gazdaság- s^kemberekel. irányítás uj mechanizmusa m már a tervkészítés konk_ hoz a mezogazdasagbanVa- rét_ korlati végrehajtásáról t&^asag ^f^et lesz szó. Megbeszélik azokat a W?Cmt“abb tennivalókat is. tacios rendszerre A szecsenyi amelyeket a készpénzfize- járás közös gazdasagaiban en- . ri .. . ma24Vai nek alapján előzetes, úgyne- l)ev“tese hoz masava1' vezett kalkulációs tervet ké- Az előzetes terveket készí- szítenek ezekben a napokban, tik a pásztói járás közös gaz- A legtöbb termelőszövetkezet- daságaiban is. Az ehhez szűk­ben vezetőségi ülésen, másutt séges tájékoztatást időben köz- és küldöttgyűlésen vitat- ni »'kapták a gazdaságok ve- ták meg az új év gazdálkodá- zetői. A múlt év végén két- si alapelveit. A szécsényi, a napos oktatásra hívták be a karancssági közös gazdasá- járási tanácsira a termelőszö­gokban áttérnek a készpénzfi- vetkezeti főkönyvelőket, s a zetésre. Karancsságon, a tér- pénzügyi tervekkel összefüggő melőszövetkezet vezetősége kérdéseket beszélték meg. már a küldöttgyűlés elé tér- j\ rétsági járás tsz-eiben jesztette ezzel kapcsolatos ja­vaslatát. Terveznek a salgótarjáni járásban is. A járási tanács mezőgazdasági osztálya még december végén összehívta a ugyancsak hozzáláttak az új gazdasági év termelésének elő­készítéséhez, szervezéséhez. A tervkészítést valamennyi szö­vetkezetben megkezdték. A járási tanács mezőgazdasági szövetkezeti szakembereket, s osztályának szakemberei rend- a tervkészítés, az önállósággal szeresen^ látogatják a gazdasá' kapcsolatos elveket, problémá- ~ * * kát vitatták meg Szóba került az árutermelés, a szerződéses növények termelése, értékes! tése is. A tájékoztatás alapjan láttak hozzá a tervek kialakr tásához. Az eddigi tapasztal:, tok szerint a közös gazdasá gok elsősorban olyan nővé nyék termelését, értékesítését gokat, hogy segítséget adja­nak ahol arra szükség van. A balassagyarmati járásban zintén megkezdődött a mun- a. A termelési és a pénzügyi terveket azonban csak . ir- /ámadások után önt e­:es formába a közös . ia- ágok és a zárszámadó köz­gyűlések után kerül so az új tervezik, amelyek jód jövedel- év terveinek megvitatására is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents