Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

KJßC Jamifir 27 péntek S*í6(t*6 3 Tanácskozik az országgyűlés {Folytatás a 2. oldalrólJ tnölcs export pedig 18 száza­lékkal lett nagyobb. 650 millió vek a gyakorlati gazdálkodás devizaforint összegben. — így a költségvetési gazdál­kodás - elemévé. Hely«©k %«llí»k A költségvetés az elmúlt év i,.lé#Lwlét.eL eredményeire támaszkodik, a **■ magam részéről teljes mérték­ben egyetértek a pénzügymi­niszteri expozénak azzal az Kedvezően alakult általában egész- népgazdaságunk külke­Ilioatcii tr-x lí*.) ACtucfik cl£,s**l . . . _ értékelésével, amely a múlt év reskedelmx tevékenységé is. A ---- szocialista országok viszonyla­tában többszáz millió deviza­forint aktívum keletkezett. Si­gazdálkodását általában ered­ményesnek ítélte. A népgazda­ság fejlődésében tavaly is to­vább folytatódlak azok a ked­vező folyamatok, amelyeket került valamelyes javulást el­érni a tőkés külkereskedelem- ,a.. . ben is, habár ez még nem a ® . kívánt mértékű. Összes expar­cemberi határozatai indítottak eL E határozatok szellemében, a tárcák, a vállai átok, a szö­vetkezetek, a tanácsi szervek tunk 4 százalékkal, több, az import pedig 2 százalékkal ki­sebb volt a tervezettnél. , A múlt év gazdasági ered- a múlt evben is nagy figyel- men;,eiről szólva, úsv érzem. forditottak hatékonyabb. köte3egségem a tisztelt ország- erőfeszítéseket tettek azoknak a- űlé*. tájékoztatni azoknak feladatoknak a megoldására, az ár_ és bérintézkedéseknek ameiyek a népgazdasági egyen- hatásáról) amelvet a kormány súly szilárdítását, a kulkeres- a mélt év első felében fogana- kedeimi egyenleg lavitasat es a tosított gazdasági hatékonyság foka- Egy év tapasztalatai alapján. zását célozták. Bár még nem szülitek meg azok az ellentmondások íir a a sá .'oK ameivek to­vábbra is főleg a tőkés fize­tési mérleg feszültségeiben je­len - eznek: mégis az ország- gyűlés megelégedéssel nyug- ■ fázhatja, hogy a harmadik, öt­éves terv első évének főbb fel­adatait sikeresen teijeaitettíik. A munkásosztály, a parasztság és, az értehmség odaadó, szor­galmas munkájának eredrné­is teljes meggyőződéssel, lehet megállapítani, hogy az intéz- kedések lényegében a számítá­soknak és a kívánt hatások­nak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek.. A szarvasmarha felvásárlási árának, emelése egyelőre még nem állította meg, a tehénál­lomány csökkenését, amely főként a háztáji gazdaságok­ban jelentkezik. Ennek meg­oldása meg a jövő feladata. Az egy forintos hízott sertés ái-emelés már kisebb ösztönzést nyeként a fejlődés több térw- mivel a fehérjetaka* ­‘e.-f'n Syemabb a tervezeti- many árának egyidejű feleme­Mőfetedett a termelés lese az áremelésnek körülbelül a félét felemészti. Megjegyzen­dő, hogy a rendezés előtti felvá­sárlási árak egyébként is orszá­gos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéste­nyésztésből származó jövede­lem minimális volt és az üzp- Hogy csak a legfontosabb te- meknek csupán egy részében rü Leteket említsem:, az ipar jelentkezett. (élelmiszeripar nélkül) 8 szá­zalékkal termelt többet, mint .... . ....... egy évvel korábban. A terme- twépi 3tlfl01*llZitC10 lés növekedése úgy következett be, hogy az ipari foglalkozta­tottság a tervezettnél kisebb mértékben, csupán 1 százalék­kal nőtt. a termelékenység pe­a mezé- gazdaságban A növénytermesztésben a dig 7 százalékkal. Az élelmi- földadó mérséklésével öesze- szenpar 3 szazaiekkai termelt kapcsolt felvásárlási áremelés te —c.. rn .nima is éi»zámt&bb- (együttvéve mázsánként 57 Ft) let mellett. Az állami építő- hatására a kenyérgabona vetós ipar termelése 8 szazatokkal tervét sikerült teljesíteni, s volt több, s a termelés no v e- ezen belül nőtt a búza aránya kedését kb. háromnegyed rész- _ a búza becsülete — a rozs ben a terme ékenység emel- rovására Az árrendezés keőve- kedése révén érte el. zően hatott a szerződéskötésre: . , a napraforgónál és a rizsnél is. Tavalyi gaaialkodasums ^ mezőgazdasági felvásárlá- egyik legfigyelemremeitobto S1 áremelésből származó több- eredrnenye az, hogy az ipari ietbevétel lehetővé tette a tér­té . növekedésetek kb. 86 melőszövetkezeteknél a gépi százaléka a termelékenység no- amortizáció bevezetését, a gaz- vekedéséből származott. Ez daságirányítási reform rend­in- s annak a L> töcekve- szerében az első nagyobb lépést sunknek, hogy a nemzeti jö- jelenti a termelőszövetkezétek vedelem aapjában a társadat- önállóbb gazdálkodásának irá­nti munka termelékenységének nyába. A többletárbevételből a emelkedése után növekedjék- gépi amortizáció mintegy 1,1 Elég jó esztendő volt a me­zőgazdaságban is. Búzából a milliárd forintot kötött le. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a cé­holdankénti átlagtermés j^k hogy a fogyasztói árak és közelítette a 12,5 mázsát. Ku­----T.. ... szolgáltatási díjak—, mint em­k oricabol valamivel meg a - — közeledjenek a rá­ta a 18 mázsát, s így ebből _ fordítások összegéhez, valamint foinYiAO értük .---.... ’ .... e ddigi legjobb termést a nemzetközi árakhoz, továbbá. eí. Ugyancsak rekordtermést hogy népgazdasági szempont­értünk el burgonyából, az át­lagtermés felül van a 70 má­zsán. Vörösheréből kereken 26, lucernából 25 mázsa a hói­ból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletét. Ezért úgy alakítottuk ki az árakat, hogy csökkentsük a marhahús dankénti termésátlag. Napra- belföldi keresletét. Ennek érde- forgóból, téli almából közepes, heben megváltoztattuk a ser­szőlőből gyenge közepes, tés- és marhahús fogyasztói ár­gyümölcsfélék egy részénél, a arányait. zöldségfélék nagyobb részenél alapvető élelmiszerekből jő volt a termes. Ennek erea- _ a2J jüőszakos nehézségek ményeként az idénycikkek sza- mell€tt _ ^ eyátás általa lián badpiaei ára hol magasabban, j(j voj£ ^ jelenleg is az. Mire hol alacsonyabban alakult az számíthatunk a tél hátralevő előző évinél, de átlagban ka. piszében e téren? Jelenthetem 10 százaikkal csökkent. a tisztelt országgyűlésnek, „ , . , . -ii„t„vw.i hogy — a húsellátás átmeneti- A- „f"b* ifh/.i i gondjai mellett — kedvezőbb es alia ti termékekből • sza - helyzetben, vagyunk a téli zöld- 1 ék kai többet vásároltunk fel, ségfélék. a burgonya tekinteté- mint egy évvel korábban. A ben az új termésig. Téli almá­««-•«*• ••*«« *• »ÄSS baromfié 11 százalékkal nőtt. j^tás. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari export 11 százalék­kal nagyobb az előző évinél. A múltévi ár- és bérintézke­dések az áruforgalom összeté­telét is befolyásolták. A leszál­lított árucikkek forgalma a tér Ezen belül az élőállat és hús- vezettnél gyorsabb ütemben export (baromfival együtt) 16 nőtt. A terven felüli forgalom . ,, , .. , , ,, zöme ruházati és vegyesipari szazatokkal növekedett, kerek cikkek561 jelentkezett A me« 13 ezer vagon export-import kereslet rendkívüli intéz­aktív egyenlegben. A SZŐ VOSZ kedésekkel: a textiliparban által bonyolított zöldség-gyü- szervezett vasárnapi műsza­kokkal, az export csökkentésé­vel és a készáru-import növelé­sével tudtuk csak kielégíteni. Fejlődött az árukínálat a kor­szerű ruházati termékekből, így például a szintetikus, mo­dern textíliákból, s a terven fe­lüli tőkés import révén bővült és színesebb lett. a választék A tüzelőanyagok árának eme­lése nem mérsékelte a kereste - tét A tíizelőeliátas kielégít1' Szén. van hő ven. A hazai br - keit iránti, érdeklődés azonban, minőségi okok miatt, továbbra sem megfelelő,, a drágább kül­földi brikett iránti igényeket viszont ez évben, sem tudjuk teljes, mértékben kielégíteni. Tűzifából az erdőgazdaságok )■> munkája eredményeként ma már van elegendő és lesz az eí - következendő években, is. és termelés A növekvő készletek ellené­re a múlt évben sem lehetett kielégíteni az igényeket építő­anyagokból. fürdőkádból, vil­lamosvezetékekből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg- és porcelánárubói. vala­mint személygépkocsiból. A lakosság, fogyasztásénak idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szer­veket. az ipari és mezőgazda- sági üzemeket, hogy az év so­rán erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégíté­sére. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy tavaly végrehajtott ár- és bér­emelések összességükben ho­gyan hatottak a lakosság élet­színvonalára? A válasz a kö­vetkező: a tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó reálbér és a la­kosság egy főre jutó reáljöve­delme. A reálbér két-három százalékkal, a reáljövedelem mintegy öt százalékkal emel­kedett ! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk, a szükségessé vált intézkedése­ket helyes volt nem elodázni, hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gazda­sági fejlődéshez hovatovább nélkülözhetetlen! Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi né o gazdasági terv és állami költségvetés reá­lis összhangban van a harma­dik ötéves tervvel. Tímár elv­társ részletesen foglalkozott az idei célokkal és feladatokkal. Hozzászólásom további részé­ben azokkal a főbb tenniva­lókkal kívánok foglalkozni, amelyek mindinkább gazdasági munkánk homlokterébe kerül­nek. Az idei terv megvalósítása során továbbra is nagy erőfe­szítést kell kifejtenünk a ked­vező folyamatok erősítésére. A legnagyobb gonddal kell töre­kednünk az igények és a ter­melés jobb összehangolására, mindenekelőtt az iparban. Az ipari termelés növelése vagy túlteljesítése a műszaki­lag versenyképes, gazdaságo­san exportálható - jó minőségű cikkekből indokolt. Emellett kívánatos és szük­séges, hogy az anyagfelhaszná­lás mérséklése révén a lehető leglassabban növekedjék az import. Vállalataink karolják fel az olyan kezdeményezése­ket, amelyek tőkés import­anyagok (réz, ötvözött acél) ésszerű, takarékos felhaszná­lását célozzák. Törekedjenek a szocialista országok műszaki, gazdasági eredményeinek jobb megismerésére, hagy azokra a termékekre, amelyeket a tech­nika fejlesztése' céljából bará­ti országokból meg lehet vásá­rolni, ne vegyenek igénybe tő­kés devizát. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindin­kább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságosság fokozása. Az ipar legtöbb ága­zatában ez már ma úgy je­lentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. A népgazda­sági egyensúly szempontjából igen nagy jelentősége van an­nak, hogy az állami költség­vetés bevételi előirányzatai megvalósuljanak. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a termelés emelkedését az idén is országos átlagban körülbe­lül nyolcvan százalékos arány­ban a termelékenység növelé­se biztosítsa' Létsizám­gazdálkodás, lakurékossá^ Ezzel kapcsolatban a foko­zottabb létszám-takarékosko­dásra szeretném a figyelmet felhívni. Az utóbbi két eszten­dőben a létszámgazdálkodás­ban, s ezzel kapcsolatban a munkafegyelem terén is hatá­rozott javulás tapasztalható. Tisztelt képviselőtársaim v Egész népgazdasági fejlődé­sünk nagy mértékben attól függ, mennyire sikerül megja­vítani beruházási tevékenysé­gűnket. Ebben évek óta nincs kellő előrehaladás. A baj ott kezdődik, hogy évek óta tűlfe- szítettség van a beruházási piacon: nagyobbak az igények, mint amit a kivitelező kapaci­tás, főleg az építőipar teljesí­teni tud. Más szavakkal — töb­bet osztunk eí beruházási en­gedélyekben, mint amennyit gyorsan és jól meg tudunk épí­teni a valóságban. Ez a fő oka annak, hogy az új termelői be­rendezések üzembeheiyezése rendszerint elhúzódik. Emiatt Az erre irányuló erőfeszítése­ket folytatnunk kell. Kívána­tos, hogy a vállalatok az álta­luk tervezett létszámot ne ve­gyék igénybe: takarékoskodja­nak a munkaerővel. Ebben az évben is érvényben van az az ösztönzés, amely szerint a vállalatok és költségvetési szervek az önként vállalt lét­számmegtakarításból felszaba­dult béralap egészét, illetve hetvenöt százalékát a jobb munkaerő jobb keresetének (jutalmazásának) biztosítására használhatják fel. Az elmúlt évek során eszkö­zölt sokmilliárdos gépi befekte­tés révén számos üzemben mimkaerőfelesleg keletkezett. Ez a népgazdaság számára fel­tárható belső munkaerőtartalé­kot jelent. Részben ez a körül­mény, részben pedig egves nép­gazdasági ágak fejlesztése ter­mészetszerűleg a munkaerő bi­zonyos átcsoportosítását igény­li. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csök­kentése. A kormánynak az az állásfoglalása, hogy a szüksé­gessé vált intézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozók­nak, a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásokat talál­janak. számottevő jövedelemtől esik el a népgazdaság. Tímár elvtárs említette ex­pozéjában, hogy elsősorban az új induló ipari beruházások körül heves viták folytak. Ez való igaz. A kormány ellenállt a túlzott igényeknek s nem en­gedélyezte számos értéhatár feletti ipari s néhány egyéb be­ruházás (irodaházait) idei indí­tását. Az erőfeszítéseket az ed­diginél sokkal jobban kell össz­pontosítani a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezé­sére. Emellett általában csak olyan új beruházások kezdését tartja indokoltnak most és a jövőben is, amelyek révén jobb szerkezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyeknek a termékei révén javítani tu­dunk a fizetési mérlegen. Ha már az ipar kérdéseiről beszélek, engedtessék meg, hogy szóljak a helyiiparról is. Helyiipari tevékenységet szá­mos gazdi! kodé szervezet vé­gez. így: bizonyos mértékben a minisztériumi ipar, a tanácsi ipar, főleg a kisipari szövetke­zetek. kis mértékben a földmű­vesszövetkezetek, eddig csak szórványosan a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá ma is jelentős és hasznos mun­kát végez a magán kisipar. A helyi iparon belül társadal­milag igen fontos a javító-szol­gáltatási tevékenység. E téren számottevő javulás tapasztal­ható az utóbbi években, külö­nösen amióta a tanácsok az ez­zel összefüggő feladatokra he­lyiipari politikai terveket ké­szítettek. A* eredmény nein marad el! Tisztelt Országgyűlési A kormány a múlt év ele je óta több nagy fontosságú agrár- politikai intézkedést tett. A múlt év január 1-é mintegy 9 százalékos felvásár­lás* árszínvonal-növelés, en­nek alapján a részleges amor­tizáció (gépi amortizáció) be­vezetése után a kormány no­vemberben újabb nagyhord­erejű intézkedést hozott, a hi­telrendezést. A hitelrendezést a termelőszövetkezetekben de­cember végén, s ez év első napjaiban végrehajtották. A gyors zavartalan és lelkiisme­retes. lebonyolítás a Magyar Nemzeti Bank hálózatának jó munkáját dicséri! A hitelrendezés indokait Tímár elvtárs expozéjába« részletesen ismertette. A ma­gam részéről csak annyit kí­vánok hozzáfűzni, hogy a hi­telrendezés nagy jelentőségű újabb lépés a termelőszövet­kezetek önálló gazdálkodásá­nak pénzügyi megalapozásá­ban. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetke­zeteknél teljeskörűvé tettük az amortizációt. Tavaly még csak a gépek után számolták el, es év elejétől már az épületek és a szőlő-, gyümölcsültetvények után is. Amortizációs alapjuk­ból szövetkezeteink olyan ütemben és összetételben nö­velhetik ál 1 óeszk özál lománv u- kat, ahogyan ez termelési cél­kitűzéseiket legjobban elősegí­ti. A múlt év elején hozott, va­lamint a IX pártkongresszu­son elhatározott (azóta jelen­tős részben megvalósított) gaz­daságpolitikái és társadalom­politikai intézkedések lénye­gében új helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban és további fellendítésének vetik meg biz­tonságos alapjait. Ha a parasz­ti munkának e nagy hordere­jű intézkedésekben megnyilvá­nult növekvő társadalmi meg- becsülése, továbbá a mezőgaz­daság korszerűsítésére hozott erőfeszítések párosulnak a szorgalom és a munka terme­lékenység együttes növekedé­sével — a» eredmény nem ma­rad élt Az országgyűlés napirend­jén levő idei költségvetés gaz­dasági céljainkat megfelelően szolgálja, pénzügyileg biztosít­ja azok megvalósítását. Éppen ezért a költségvetést a kor­mány nevében elfogadásra ajánlom. Egyúttal kérem kép­viselőtársaimat : munkaterüle­tükön tegyenek meg mindent elgondolásaink, céljaink minél jobb megvalósításáért! Fehér Lajos nagy tapssal fo­gadott beszéde után Fekszi Ist­ván Szabolcs—Szatmár megyei képviselő emelkedett tolásra. A költségvetési javaslat dél­utáni vitájában szólalt fel me- . gyénk két országgyűlési képvi­selője is. Sümeg»! János felszólalása — Eddig az oszaggyülésben több felszólalásomban a közös gazdaságok problémairól és a termelőszövetkezeti tagok igé­nyiről beszéltem. Most mező- gazdaságunk általános fejlődé­séről és a termelőszövetkezeti tagok szemléletéről, öntudatá­ról kívánok szólni — kezdte felszólalását Sümegi János, megyénk országgyűlési képvi­selője. Beszéde további részé­ben a második ötéves terv­ben végbement fejlődést ele­mezte. — Fejlődésünk fontos fénye­zője — folytatta —, hogy a termelőszövetkezetek major­jai a célnak megfelelően már kiépültek. • Állattenyésztésünk nemcsak számszerűleg, hanem minőségileg is szépen fejlő- " dött. Ezt mutatják a termelési eredmények, mégpedig az egy­re növekvő hizóroarha-exposrt kiszélesítése; a sertéshizlalás­nál a héthónapos hízóelőállí- tás szánté országosan általá­nos; a juhok szaporulata, gyapjú- & tejhozama pedig ma már a kívánt szinten van. A baromfiaknál kiváló ered­ményeket értek el közös gaz­daságaink. Sümegi János ezután a nö­vénytermesztésben elért ered­ményeket so róka fel. Elmon­dotta, hogy a búza országos átlaga 12 mázsa, de nem rit­ka a hoMahkénti 20 mázsán felüli átlagtermés sem. Még Nógrád megyében is, ahol ked­vezőtlen termelési adottságok vannak, ott is elérték az or­szágos átlagot. — Községünkben a nagy­üzemi gazdálkodás előtt a tíz mázsás átlagtermést sosem tudtuk elérni kenyérgaboná­ban. Á* elmúlt évben több mint ezer hold búzavetés át­lagában 18 mázsa búzát taka­rítottunk be holdanként — je­lentette ki, majd így folytat­ta. — A cukorrépánál 250— 300 mázsás rekordtermés ma már általánosnak számít. A burgonya, a zöldség, a gyü­mölcs és egyéb szántóföldi nö­vénytermelés eredményeit so­rolhatnám, amely mind a tér. melősaövetkezetek fejlődésé­nek egészséges képét mutatja Ezeknek az eredményeknek s hatására megváltozott paraszt­ságunk szemlélete, gondolko­dásmódja. Mindannyian tud­juk, hogy ezek az eredmények a vezetés becsületességén, i tagok szorgalmán kívül álla (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents