Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 23. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961 JANUAR 21. PÉNTEK A rádió és televízó jövő heti műsora (5 oldal) Mi okozta az áramszünetei? <6 oldal) Felmentettek egy artatlan embert (6 oldal N» Tanácskozik az országgyűlés Az 1967. évi állami költségvetésről szélé törvényjavaslat a parlament előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Bejelentette továbbá, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1966. november 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. A* Elnöki Tanács beszámolója Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. A referátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Tanács 32 törvényerejű rendeletet adott ki, s különböző bélés külpolitikai tárgyú határozatokat hozott Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bővülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok háromévi időtartamra 18 865 népi ülnököt választottak. — Az Elnöki Tanács az egyházakkal összefüggő feladatait az állam és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az ElnöKi Tanács területszervezési tevékenységéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára — egyes külföldön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztottak állampolgárságuktól. Hasonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmódjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Tanács 170 személynek honosítás, 568-nak pedig visszahonosítás útján adott magyar állampolgárságot. Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetések adományozása terén végzett munkáját ismertetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A Szocialista Hazáért Érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezdték és a kitüntetést mgg ez év május 1-e előtt ünnepélyesen kiosztják jogos tulajdonosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tintái* Mátyás előtérjesxtése Tisztelt Országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mértékben, 6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően a minőségi mutatók: a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készlet- gazdálkodás javítása volt előtérben. A mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt. Árukivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés és más országok vonatkozásában jelentősén meghaladta az előző évit. A népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítésére és bővítésére 47 milliárd forintot használtunk fel. Olyan nagy új létesítmények fejeződtek be, mint például a Tiszai Vegyikombinát karbamid üzeme, az évi 1 milliárd köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Pécsi Hőerőmű újabb, 50 megawattos gépegysége, a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása. Megkezdődött a próbaüzemelés a Dunaújvárosi Papírgyárban. A lakosság vásárló ereje 1966-ban körülbelül 7 százalékkal haladta meg az előző évit, a kereseti arányok a fogyasztási szerkezet vonatkozásában a fehruár 1-i ár- és bérintézkedések általában elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javulását tükrözi a kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékos emelkedése, a turista utazások számának növekedése is. 1966-ban 953 000, az előző évinél 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön, 810 000- en a szocialista és 143 000-en a tőkés országokban. Az év végén a magán-személygépkocsiik állománya elérte a 100 000 darabot, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A televízió előfizetők száma elérte az egymilliót. A takarékbetétállomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén égjük fontos mutatója, 2,6 milliárd forinttal nett. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegeik, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok befizetései. ezekből adódott 1966- ban az összbevételeknek 80 százaléka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát, a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kis mértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gyarapodott. A növekedés alacsonyabb volt a sokévi átlagnál, s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékokat jobban igénybe vették és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból. Az Iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően, az ipar 1966. évi eredményei alapján az idén a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést fizetnek majd ki. A termelőszövetkezetek költségvetési befizetéseiknek általában eleget tetteik. A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intézkedések lehetővé lését, az önállóság fokozott érvényesítését, s az amortizációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásának és bővítésének növekvő részét saját for. rásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelően alakult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vállalati alapok felhasználását is figyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beruházásúikra, mint 1965-ben, sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966-ban is fennállottak. A keretek túlságosan sokfélé íorgácsolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával. így mintegy 120—130 — értékhatár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Az új beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték s egyes létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek utalnak arra, hogy szükséges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a folyamatban levő gazdaság-irányítási reform fontos része. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb' mértékű volt, mint az 1961—1964. években. A készletállomány' volumene azonban még mindig magas, s összetételében sok területen nem felel meg a termelés által támasztott igényeknek. Az elmúlt évben export- terveinket jelentősen túlteljesítettük, és az import alacsonyabb volt a tervezettnél. Ez előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiegyenlítési bizonyos hiányt okozott. A KGST országok által létrehozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet játszik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárul szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. resszusanak határozatai, a folyamatban levő 5 évei terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők, a egy 3,5—4 sízázalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bővül. Ezen belül az igényeknek megfelelően legdinamikusabban növekszik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a gép- és fémtömegcikkipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a növekedés a kohászatban, a szénbányászat termelése pedig az energia-struktúra racionális irá- vaitoziatasa miatt csőuke, 1 Az iparban előtérben áll továbbra is a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése — itt a feladat 1 százalék — az export szélesítése és gazdaságosságának fokozása, a vá * laszték bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar export- szállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezen belül a tőkés exportfeladatok teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 százalékkal nő. A kormány újabb beru- aázásokat határozott el az építőipari kapacitás szélesítésére, A terv á mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, aa álattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiszerellátását és az export növelését. Ä felvásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási igényekkel arányosan növekszik. A beruházások volumene az . iőző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az ■letkörülmények javításában fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések, így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, ameljmek volumene 1967. évben első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek fő összege kereken 104.7 milliárd forint. A költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen ismét az állami vállalatok befizetései szerepelnek. merni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennálla- nak. Ilyen formán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy ez intézkedés be járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A munkaidő csökkentés nagy szervező munkát kíván elsősorban a folyamatosan üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál. és más iparágban is. Vállalatvezetőink, dolgozóink, egész iparvez/' =ünk számára jelentős erőprf 1 'esz ez a feladat, amely he jól végezzük el, egyik lenrií'ője lehet üzemeink magasabb ft (Folytatás a 2. oldalonj tették a gazdálkodás fejlesz- kiadások azonban megnövekedtek, ami a költségvetésben A partkongresszuson el hang- A közületek gazdálkodása- zott a munkaidő csökkentésének ban éreztették hatásukat az programja. Ez az intézkedés 1964. év végén hozott határoza- igen nagy jelentőségű a szocia- tok. lista fejlődés útján. Az intézkeAz 1967-es év feladatait meg- dé? már ebben az évben gondos szabják pártunk IX. kong- előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek során fel kel!
