Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

1967 január 3 kedd NŐG R A D 3 Az új gazdasági mechanizmusról beszél a régi népi ellenőr Az új gazdasági mechaniz- Itt tapasztalhatom, mire lesz bet, ez rnimdannyiuhkra hát­in us egyes elemeit megyénk szükséges elsősorban felfi- rányos, tehát a vezetőkre is. négy földművesszoveukezeté- g/C.ni. a ' törve.>vsség vtzs- ben vezetik be a következő gálata — természetesen — a esztendőben: a Pásztó és Vidé- jövőben is elengedhetetlen. E ke Körzeti Fmsz-nél, a Ba- mellett még jobban előtérbe lassagyarmat és Vidéke Kör- kerül a népi ellenőrzés segí- aeti Fmsz-nél, a Rétság és tő tevékenysége. A nagyobb Vidéke Körzeti Fmsz-nél, va- önállóságú helyi vezetés gyor. larmnt a Szécsényi Egyesült sabban hasznosíthatja majd Fmsz-nél. A nagy jelentőségű javaslatainkat, mint a felsőbb intézkedésről dr. Horti Győző- vezetéstől szorosan függő. Al­A kötelességérzeten túl ez is arra készteti őket, hogy min­den fontosabb intézkedésüket gazdaságossági számítások előzzék meg. Bizonyos, hogy végrehajthatatlan utasításokat semmi esetre sem adnak ki... — A földművesszövetkeze­tekre vonatkozóan van még vei, a Pásztó és Vidéke Kör- kalmunk lesz megvizsgálni, ilyen rendelkezés érvényben? aei i rr.sz főkönyvelőjével be- hogy a vezetők miként éltek ezélgettünk. a nagyobb lehetőségekkel, s — Január elsejétől minden hogy vajon éltek-e valameny- fizemág megszervezése, fenn- nyiveL A nagyobb önállósá- tartása ránk hárul — mondot- gú helyi vezetés igen fontos fca. — Ennek megfelelően ön- fogalom! Az ilyet, többek kö­állóam tervezünk, szabadon gazdálkodunk a létszámmal. A törvényes előírásoknak megfelelően viseljük az illet- ményterhet és az eszközlekö­tési járulékot. .,Felülről” semmiféle tervszámot nem zött, nem keserítheti el ész­szerűden felsőbb rendelke­zés. Nem fordulhat elő olyas, mi. amit Pásztón tárt fel a népi ellenőrzés. A MÉK ren­A legkirívóbb a SZÖ- VOSZ 31/1963. Ein. számú utasítása. Ez kötelezővé teszi, hogy minden esztendőben, minden kereskedelmi — s ér­telemszerűen: vendéglátó — egységben boltgazdálkodási vizsgálatot kell tartani. Egy ilyen vizsgálat átlag négy na pig tart. A mi szövetkezetünk, hoz száznyolc egység tartó­Fárasztó lépcsőfokok delkezésére a pásztói fmsz zik... Nos, a jövőben a né­megvette a zöldséget és gyü- icapunk; terveinket a küldött- mölcsöt a termelőszövetkeze- gyűlés hagyja jóvá. Ez kitű- féktől. A zöldárut felkocsi- nő alkalom a szövetkezeti de. káztatták Salgótarjánba, majd mokrácia fejlesztésére. Mint onnan visszautaztatták a pász_ népi ellenőrnek igen hasznos tói boltokba. Ekkorra sem ki- számomra. hogy munkahe- vánatossága, sem értéke nem s eíesen ism-«♦etjük a he'vte- Jyem az elsők között kapcso- növekedett... Lehet ilyen len intézkedéseket is azért, tódhat be az új gazdasági körülmények között gazdasá- nehogy mások hasonló hibá­gosságról. s annak növelése ba essenek. Ez a tevékeny­érdekében anyagi ösztönzés- ség a gazdálkodás jövedelme. ni ellenőröknek az eddig em lítetteken túl azt is vizsgál- niofc kell, hogy az önállóan tett intézkedés helyes-e. Ha igen: népszerűsítjük. Eddigi gyakorlatunkhoz híven termé­mechan izmus elveinek megva­lósításába. Dr. Horti Győző hatodik éve dolgozik mint népi el­lenőr: az utóbbi másfél esz­tendőben már a pásztói já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság tagjaként. — A ma vünk portáján lát­hatom majd először — foly­tatta — miként alakul a tő­ről beszélni?! — Az új mechanizmus első évében érvényesül-e már Pásztón a beosztottak s ve­zetők anyagi érdekeltsége? — Ha a bázishoz képest inkább vigyáznak arra. hogy nagyobb eredményt érünk el, okosan éljenek a lehetőségek, az mindannyiunk számára kel — mondotta búcsúzóul zőséeének segítése mellett po, titikai jelentőségű is. A hi­bák vizsgálatakor ugyanis azok okait elemezzük. Ha ezt megfelelően végezzük, a hi­bák feltárásakor az emberek vőben a népi ellenőri munka, kedvező. Ha viszont gyengét)- dr. Horti Győző. Átszervezés közben igazgatói irodában né- megszüntettek és egyeseknek azok áigálnak, akiknek még a ülnek Mizserfán. Az a korábbi helyett termelő szükséges iskolai végzettségük igazgató, a személyzetis, a szakszervezeti képviselő és á Az gyen sem volt meg ahhoz, amit annak idején talán kényszer­ből rájuk bíztak. Olyanok, akik nem Is igen törték ma­van, nulhattam volna. munkát ajánlottak fel. — Kérem sejtem miért, hí- _... . _ . , , . vattak — szólt a lőmester part titkár. Emberese vai- Amjkor megmagyarázzák, mi- , . ... , ..... nak egy kis beszélgetésre. r6l van szó> meg a kö_ W** hogy munkájuk eHató Régóta készülnek rá. Alapo- vetkezőt mondja: san meghányták, vetették a _ Igazuk ^ ... ta. dolgokat már előtte. Az élet kényszerítette rá ßket. Meg­szűnik György-akna. Kistere- Masok jönnek, látszólag nye aknái januártól Mizser- svekeznek uralkodni magú- akikkel beszélgettek. Az már fához tartoznak. Az átszer- kon- de belül azért valami más kérdés, hogy nem íróasz- vezés, mint általában, itt is dúl. Azután elmennek. Ott tolnák hanem termelő mun­. , , , , npm «Vninak de k^hh <;Wí- kát. Ezt az egyem erdeknel azzal jár, hogy munkakorok nem szomaK, ae KesoDD szu . .. ..... kebb baráti körben kifakad- valamivel nagyobb, a kozosse- nak. Szidják a személyzetist meg a többieket. sáhaz megszerezzék a maga­sabb iskolai végzettséget A kényszerkérdést embersé­gesen intézték el Miziserfán a vezetők. Munkát kínáltak és biztosítanak is mindazoknak, szűnnek meg, másokat össze­vonnak. Elkerülhetetlen az emberek mozgatása. Aki bá­nyamester volt, jóllehet fő­aknász lesz a jövőben, aki iő- mester volt az meg vájár Senki sem örül annak, ha a régi, megszokott helyét ott kell hagynia, az íróasztal he­gi érdek kívánta így. A mun­kát lebecsülni pedig senkinek sem szabad. B. J. Ismerősöm már régen belépett a nagyapai korba, de frissen, fiatalosan gondolkodik. Ahogy mondani szokták: fiatal öreg. Ám a korral nemcsak az idegen anyag szaporodik a fogban, a láb is simább, könnyebb talajt ke­res. Neheztel az építészekre. — Miért terveznek olyan magas lépcsőket? Félek rajtuk közlekedni. Olyankor mindent elfelejtek, csak lépcső van előttem. — Aztán meg is adta a választ. Szerinte az ifjú terve­zők, akik még a hatodik emeletre is fel tud­nak futni, elfeledkeznek az időről, arról, hogy ők is lesznek öregek. Szóval azt akarta mondani: nemcsak a cél a lényeg, hanem az eszközök is. Erre gondoltam a minap, amikor a NEB-nél az ügyintézésről beszélgettünk. Életünknek nem éppen sima aszfaltozott tere­pe ez. Magasak a lépcsők, s ezeket a lépcső­ket nem valami általános igény szülte. Egy- egy igazolásért valamilyen kialakult, valósá­gos helyzetnek az elismeréséért sokat kell járkálni, magas lépcsőfokokat kell magunk után hagyni. Néhány hivatalunk a közvetlen érdekeket tartva szem előtt nem számol a másik oldallal. Már mint az ügyfél idejével, pénzével, idegeivel. Pedig az ügyfelek dolgozó emberek, akik amíg hivatalos, bajos dolgaikat intézik, munkájukat félrerteszik, illetve az övékét is mások vállalják magukra. A vezetők a megmondhatói, hányszor kényszerülnek ér­tékes órákat pngedélvewii ilyen célokra. De a szabad idejét (ha egyáltalán a modem ember e—ól >w»éihet.i cem AWnzza fel senki szíve­sen labirintusok útvesztőjében. Az a hivatal, amely a saját biztonságát nehezen áthatolható mesterséges falakkal veszi kerül, nemcsak fel­dühíti, hanem meg is alázza az embert. Sajnos a példáknak elóg hosszú sorát állít­hatjuk fel a fentiek igazolására. Ezzel persze korántsem azt mondom, hogy nálunk min­dent nehéz elintézni. De azt igen. hogy ami nehézkes és körülményes azt tegvük félre. Szinte nevetséges; hogy olyan igazolások egész sorozatát kényszerülnek a tanácsok ki­adni, az ügyfelek pedig beszerezni, amelyeket rövid úton (személyi igazolvánnyal, házassági, születési anyakönyvi kivonattal, büntetőjogi felelősségtudattal) elintézhetnének. Ha egy gye- reket kórházban ápolnak, a kórház tanácsi igazolást kér a születéséről, az anya vagy az apa eltartói minőségéről. Ezt a tanács egy szóra kiadja. Az adatokat kimásolják a sze­mélyi igazolványból, s ha a tisztviselő ezt alá is írja, már a tanúktól is el lehet tekinte­ni. (!) Egyébként ez is szükséges. A kiskorúak házassága sosem volt kívána­tos. A családalapításhoz kevés a biológiai érettség. Szükségszerű a társadalmi fejlett­ség, bizonyc« anyagi megalapozottság. Ez ta­lálkozik a közvélemény egyetértésével, és minden, gyermekéért felelősséget érző szülő érdekeivel. A tanácsok Is erőfeszítéseket tesz­nek a meggondolatlan és megalapozatlan há­zasságok megelőzésére. Mérlegelik az ilyen­irányú kéréseket S valóban vannak rendha­gyó esetek. Nemrégen egészséges utódnak adott életet egy fiatalkorú, tizenhét éves lány. A katona papa hivatalos házasságra kívánt lépni gyermeke anyjával. A következő tortúrát kellett végigjárnia a kismamának, X. Hozzon egy igazolást a papa munkahelyé­ről arról, hogy ott milyen embernek ismerik. (A kérés miatt majdnem kinevették.) 2. Iga­zolást az ifjúságvédelmi tanácstól: alkalmas-a a fiatal mama asszonynak. 3. Az orvos is adjon igazolást, létrejöhet-e a házasság? (Az ENSZ-hez nem kellett fordulnia.) Doku­mentumot persze sehol sem kapott. De minek is kellett volna, amiko-r a tény egy gyerek? Hogy ilyen esetben különösebb konzílium nélkül egy igazgatási előadó nem dönthet vagy nem dönt, az már enyhén szólva furcsa. A kálvária a NEB közbelépésére ért véget. Ilyen ügy lezárása legnyilvánvalóbb egy há­zassággal. De a bürokráciának szüksége van a tótumfaktum papírjaira, hiszen ez a táplá­léka. További példát? A rokkant nyugdíjas csak úgy kapja meg illetmény szenét, ha az SZTK tanúsítja: a' rokkantság és a nyugdíjviszony fennáll. Ezért a papírért Salgótarjánba vagy Balassagyarmatra kell utazni. A vállalatnak nem elég a nyugdíjkönyv, a legutolsó fizeté­si cédula, kell igazolás, hogy a bányász nyug­díjas megkapja illetmény szenét. így egy pa­pírdarabnak az ára egyenes arányban van az utazási költség és az elveszett idő árá­val. A megyében az SZTK alközpont nyilván­tartása szerint (nem teljes adatok) 17 700 nyugdíjas él, s ennek mintegv 40—45 száza­léka rokkant Azt nem tud iák a megyében kimutatni, mennyi közülük a bányász rok­kant, de annyi bizonyos, több ezer a számuk. Azt mindenki tudja, hogy időnként kopog­tat a villanydíj-beszedő. Az, hogy nem kell havonta fizetni, valamit könnyített. De ha a díjbeszedő nem találja otthon a fogyasztót, szigorú felszólítást hagy, s akkor, hogy a számla késedelem nélkül be legyen fizetve, ha törik, szakad időt kell szakítani, külön­ben elő lehet venni a gyertyát. A villany­bekapcsolás lhiatt szintén otthon kell ma­radni. Pedig az OTP-n, rézkarcon, könyvön kívül még sok mindent fizetünk csekken, de a villanydíjat nem lehet. Érv: nem lehet! Az ügyintézés egyszerűsítését pedig nem várhat­juk egy újfajta Edisontól. Puskás Tivadartól, vagy James Wattól. Az ügyintézést már rég­óta kitalálták. Elengedhetetlen tartozéka az állami életnek, de mert az eljárásokban sok a tradíció, némely módozatokat jobban ápo­lunk, mint haladó hagyományainkat Senki nem szeret haszontalanságokkal pe­pecselni. A fölösleges igazolásdi megrövidíti az ember hasznos idejét A bosszúságok nyújtják az idegeket, felőrlik a türelmet. Jól­lehet egyetlen tisztviselőnek sincs olyan be­vallott szándéka, hogy bosszantsa ügyfeleit, de a felelősség túlzott biztosítása, tengernyi jár- kálást, jelent^skiadást szül — az ügyeit in­téző állampolgárnak. Az aprólékos igazolá­sok sértik az ember önérzetét, mert kétség­be vonják öntudatát, felelősségérzetét. Ma­gyarán a huzavonával járó igazolások kisko- rúsítják a felnőtt embert. Az ügyintézés pre­cíz lehet akkor is. ha‘ nem épül ezernyi pa­pírra. Gulyás Ernő Talán itt még nincs is olyan lyett esetleg más szerszámot nagy vész. A baj ott kezdő- fogni. A mizserfai példa azt dött, hogy íróasztalokat is mutatja, hogy elsősorban A legkisebb Nógrád lesz Népesedő és népielenedő megyék A Központi Statisztikai Hi- száma nő, kereken harminc- vatal előreszámítása szerint ezerrel. Budapest és a többi város né- Több mint 25 000-ren hagy- pesedése a következő öt év- ják azonban el Szabolcs-Szat- ben is tovább tart, a közsé- /^r, 000-ren Hajdú-Bihar gefcbol pedig folytatódik az Tulnat * Uzezren átáramlás az iparvidékekre. Az Bács-Kiskunt és Somogyot. ország 10 166 800 főnyi lakos­A műhelyek vezetése és a politizálás sága 1970 végére 10 291 600-ra növekszik, a községek lélek- száma azonban 116 000-<rel csökken. Az ország legnépesebb me­gyéje továbbra is Pest megye iesz, több mint 874 000 lakos­sal, ezt követi Borsod 788 000 lakosával. Bács megye 1970 A legtöbben — majdnem végén a jelenlegi negyedik 85 000-ren — a fővárosba köl- helyről 559 000 lakosával a töznek, több mint 15 000 új harmadik helyre kerül, a ne- lakót fogad Pest és Fejér me- gyedik lesz Szabolcs 557 009 - gye, Csongrádnak és Győrnek rés lélekszámúval. Az ország 3000—8000: Veszprém és Ko- legkisebb megyéje Nógrád marom megyének 5000 új la- marad, létszáma a jelenleginél kója lesz. A természetes sza- kétezerrel kevesebb lesz, s ép porulattal együtt a legnagyobb pen csak hogy eléri majd a mértékben Pest megye lélek- 234 000-ret. (aUan parancsolgatást, a ma­sok véleményének ellentmon- . dóst nem tűrő visszautasítá­sát tartom.” Ügy hiszem iga­za volt. A munkások önér­zetét és öntudatát súlyosan sérti az efféle módszer. Té­vedés ne essék, nem a ha‘a­Végezzen-e politikai mun- lan egymástól és lemarad az versenyt, a termelési felada- zúzott hang ellen szólok. Ha kát a gazdasági vezető? — élettől, elszakad a dolgozók- tok gondos elvégzését kell a gondosabb munka érdeké­hangzott el a- kérdés egyik tói, aki erről napi munká- értelmeznünk ez alatt, ha- ben, a fegyelem erősítése mi- jzemünk műszaki konferen- ja közben megfeledkezik. nem a termelés tudatossága- att szükség van a keményebb ciáján. Bármilyen különösnek Rossz módszert választana n.ak növelését js. Elsősorban hangra, használja a műveze- tűnik, megoszlanak a véle- a művezető, ha a termelés az a művezetők feladata, hogy tő. Parancsoljon ‘ js, ha így mények. A1 művezetők több- irányítása közben a régi megmondják a brigádoknak, kívánja a helyzet, amikor ez sége egyértelműen kimondta, értelemben vett saeminá- mi az adott munka célja, s egyezik a munkásság javának ,iogy politikai munka nélkül riumokat tartaná. Erre való- mi lesz az egyénre, a válla- és többségének a véleményé- -zakmai vezetők sem igen le- ban nincs szükség. Ha azon- latra és a népgazdaságra vo- vei, igényével. De tudja kivá- jetnek, de ilyen megjegyzé- ban a munka kiadása során natkoztatott eredménye. Po- lasztani a megfelelő időt és seket is hallottunk: „Annyi- néhány szót arról is ejt, hogy utikai munka ez a javából, és a szükségességet. Ez is po­ra leköt a gazdasági vfezetés melyik gyárban várják a tér- ahogy erősödik a brigádmoz- iitizálás, még ha a példát ne- rzernyi gondja, hogy ftem jut- méket hová exportálják a gé- galom, úgy kell erősödnie a gatív értelemben is vesszük, iát időm a politizálásra.” „A pet, miért kell különösen termelés tudatosságának is. og hiszen amiről szó esO' munkamegosztás miatt a. po- nagy gondot fordítani a költ- Politizál a művezető akkor általános érvényű vezetői litikai feladatokat a púit — ségek csökkentésére stb. — is, ha emberileg és szakma- (módszereket fed _ mond­ás a tömegszervezeti vezetők- már közvetlen politikai mun- ilag törődik beosztottjaival, hatná bárki és igaza van A nek, főleg a bizalmiaknak kát végez. De nemcsak ilyen meghallgatja őket, ha gondok művezető egyben akkor ío kell ellátni.” „Csak közvetett feladataik, sőt kötelességeik n-heríbk életüket, elrendezi, politikai vezető ha a terme­lődön politizáljunk, a direkt vannak. Igényelhetjük tőlük elsimítja a műhelyben tá- lés irányítása közben alk'l- módszerek nem alkalmasak a politizálást magatartásuk- maüt súrlódásokat, uuiácso- mázott módszerei «Wtik rre.” ban. emberi és szakmai pél- kát ad, vagy ‘ha kell, segít, munka tudatSsTgat a dol! Az ellenvelemenyeket fel- damutatasban, az üzemek, a Neon igaz, hogy ehhez rend- g02ók egymás iránti megbe- etők is mondták, hogy a műhelyek dOigozóinak áitaJá- kívül nagy életismeret kell. csülését, a hűsége' a gyár- tervek teljesítése, a termeié- nos nevelésében, s nem Azt igen gvakran pótolja az hoz, a ’ műhelyhez Politizá1- kenység emelése, a minőség utolsó sorban a szocialista emberszeretet, a munka- jon-e így és közvetlenül a a vitása érdekében végzett brigádok munkájának min- .ársak becsülése és a megfe- művezető’ Ha igazi vezetője erőfeszítés közvetett politi- den irányú segítésében. lelő hangnem. akar maradni műhelyének ha-tolás. Ilyen mértékben le- A . szocialista brigádok Igen, a hangnem is. A törekvése és célja hew zűkítve értelmezni azonban mozgalmának szervezéséért, Szakszervezetek Megyei Ta- munkája színvonala állandó- rt a tevékenységet, szüleié erősítéséért igen sokat tehet- nácsának egyik ankétjén ma- an javuljon, egyszerű a vá­ri gondolkodásra vall. A nek a művezetők. A brigádok gyarázto a művezető: „Az lasz: nem élhet és nem dol- -r/Kíés irányítása és a po- jelszavának első része így - o- - ínvonalú szakkép- gozhat éneikül... litikai munka a vezetés min- hangzik: saocialrsta módon zettség után legnagyobb ve­den területén elválaszthatott- dolgozni. Nemcsak a munka- zetői hibának a meggondo- K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents