Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-20 / 17. szám
1967 ja?u4r 2«. péntek N^GMB 3 A Nagy OHőben Szocialista Forradalom jubileumára készülnek " ————————— ——— Csak eiső osztályú árut gyártanak — Fájd Imrét, a brigádvezetőt keresem, — Az, kérem, bevonult. — A helyettese? — Szorcsik Alfréd, de dél- «tänos. — Ki vezeti a műszakot? — Én, mert a művezető is beteg. Azt is helyettesítem. Bolla Ferenc vagyok, egyébként ennek a szocialista brigádnak a tagja. Így kezdődött a beszélgetésünk a Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló üzemében a csavarszegecs-sajtoló brigádnál. A gázkemencék morgása, a sajtolok ütemes csattogása miatt hangosabban beszéltünk. A brigádtagból helyettes brigádvezetővé, sőt művezetővé előléptetett Bolla Ferenc hol ide, hol oda néz és elismerően bólogat. — Az ott Ádám László, alig több mint. egy éve került hozzánk, de olyan ügyesnek, szorgalmasnak bizonyult, hogy már három hónap után jutalomra javasoltuk, ö a melegítő, de most az előmunkás melegít, ő meg hengerezi a vasúti csavar menetét — mutat az egyik gépre Körülnézek. Az egyik helyen a kisméretű süllyesztő* fejű ekecsavar hullik a gépből, a másikon a hosszabb, úgyneve- aett kapupántcsavar. Sokféle a termék. Amit itt mázsákban, tonnákban mérnek, azt az üzletekben darabszámra árusítják. Hirtelen eszembe jut, hogy a csavaráru, sokszor hiánycikk, itt meg csak úgy szórják a gépek, amelyek a munkásoknak is diktálják az iramot. Bolla Ferenc, — mint később megtudtam — már harminc éve dolgozik az Acélárugyárban. A csavarüzemnek indulás óta tagja. A brigádvezető, Sza- niszló Pál és Tóth István, az alapszervi párttitkár is a régiek közé tartoznak, törzsgárda tagok. Űjak is vannak és még lesznek is, hiszen az idei terv nagyobb a tavalyinál. Elég gyakran esik szó mostanában errőL — Tavaly november 7-re másodikok lettünk a szocialista brigádok versenyében. Jutalmat is kaptunk. Már kész az éves értékelés, meg lehet nézni — invitál Bolla Ferenc az irodába. A harminchét tagú brigád tavaly négy százalékkal teljesítette túl éves tervét. A munka közben keletkező hibás termékeket kijavították, és a se- lejtet az előző évi minimális 47 század százalékról három tizedre csökkentették. Ezt, hogy sikerült elérniük? Talán senki nem t"dná me«ma«varázni, hiszen annyira jó eredmény. Az is szerepelt vállalásaik között, hogy hetvenezer forint értékű alapanyagot megtakarítanak a véghulladék csökkentésével. Vállalásukat 139 ezer forintra teljesítették. A brigád minden tagjára jut több mint három- ezerhétszáz forint megtakarítás. Ilyen eredményekkel ke vesen dicsekedhetnek. — Mi lesz az idén? — kér dezem. Rövid keresés után előkerül a fiókból az idei vállalás, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenéves jubileumának tiszteletére fogalmaztak. Szerepel benne a terv maradéktalan teljesítése mellett 24 tonna alapanyag megtakarítása és az 1966. évi selejtszázalék szintentartása. ígérik: az önellenőrzéssel csak első osztályú árut készítenek. Ezt az évet munkásvédelmi évnek tekintik és havonta balesetelhárítási oktatást tartanak. Azt is papírra vetették, hogy mindén brigádtag részt vesz valamilyen oktatásban Segítséget nyújtanak az új gyártmányok technológiájának kidolgozásához, bevezetéséhez. Tisztán tartják üzemüket, a gépeket pedig szocialista megőrzésre veszik át. A program tehát kész a csavargyártó brigádnál, s hozzáláttak a megvalósításához is. Folytatják ott, ahol tavaly abbahagyták, még nagyobb célok elérése érdekében. B. i. A nagyobb kereset feltétele A dolgozó számára az új gazdasági mechanizmus azért is ígérkezik hasznosnak, mert lehetővé válik, hogy jobb munkája után több legyen a keresete. így ír erről a párthatározat: „... a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával többet lehessen keresni.” A vállalati önállóság növekedésével az anyagi ösztönzés eléri igazi célját, mert hatóerejét nem kötik gúzsba az általános bérarányok, bérszintek, átlagkeresetek, és a sok-sok eddig érvényben lévő egyéb mutató. A vállalatok nyereségükből — pontosabban a nyereség növekedéséből képzett részesedési alapból — bérkiegészítéseket is adhatnak, és önmaguk döntik el, hogy ezeket milyen mértékben osztják fel a dolgozók között. Az egyéni juttatások növelését természetesen attól kell függővé tenni, hogy az adott munkának milyen hatása van a vállalat össztevékenysé- gére. Az új gazdasági mechanizmussal új fogalomként jelentkezik majd a részesedési alap. Kibővül a szerepe, mert az üzemekben maradó nyereség egy része a vállalatfejlesztési alapba kerül, (fokozhatják a műszaki fejlesztést) de a másik része felhasználható a személyi bérek kiegészítésére, évközbeni premizálásokra, jutalmazásokra, nyereségrészesedésre, sőt egyéb jóléti és kulturális célokra. Nyilvánvaló, ha a dolgozók jobb munkája révén nagyobb a nyereség. többet fordíthatnak ilyen télokra. Megvalósulhat a szocialista jövedelemelosztásnak az az elve, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a termelt javakból, de úgy, hogy nemcsak az egyén teljesítményét veszi figyelembe, hanem azt is, milyen hatással van az a vállalat kollektívájának együttes munkájára. Természetszerűen következik ebből, ha a nagyobb nyereséget elérő vállalatok az átlagosnál többet adhatnak dolgozóiknak, a kevésbé jövedelmező, vaev a veszteséggel működő vállalatok kevesebbet fizethetnek. A dolgozók a gyengébben működő vállalatoknál veszteség esetén is megkapják alapbérüket, ilyen vonatkozásban tehát nem károsodnak, az alapbérek növelése, a prémium és jutalmazás mértéke azonban lényegesen alacsonyabb lehet, vagy el is maradhat Ezért érdeke Vezetőknek és munkásoknak egyaránt, hogy jobb minőségű termékeket gyártsanak, csökkentsék a vállalati költségeket és közreműködjenek a gyártmányok korszerűsítésében, különösen pedig az exportcikkek gyártásában. Hallottunk olyán aggályoskodást, hogy ez a bérgazdálkodási elv sérti az . egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Az elv hangoztatása eddig igen gyakran az egyenlősdit tükrözte, mert nem számolt a termelésben résztvevők munkájának társadalmi eredményeivel. A jövőben nem azt értelmezzük az egyenlő munka alatt, hogy milyen munkamennyiséget végeznek az egyes dolgozók, hanem azt, hogy ez milyen mértékben válik a társadalom hasznára. A többi közt ilyen társadalmi értékmérő lesz majd a vevők és a fogyasztók elismerése, hogy a piacon milyen a kereslet, f mennyiért Vásárolják meg a vállalat termékeit. Az új mechanizmusban ugyanis az üzemek gazdasági tevékenysége nem csupán a termelést, hanem a termékek eladását is jelenti. A vállalatoknak eddig mindegy volt, hogy á késztermék a raktárba kerül-e. vagy megvásárolják, a lényeg elsősorban a termelési érték előállítása volt. Szinte lehetetlen volt meghatározni, melyik vállalat dolgozott valóban eredményesen a fogyasztó számára, és melyiknek a hasznosságát csökkentette a raktárragyártás. Mit vonhatunk le végső fokon? Érdemes lesz jobban dolgozni, többet törődni azzal, hogy kiváló minőségű és korszerűbb termékeket. az eddiginél kisebb költségekkel állítsunk elő. Hasznára válik ez a népgazdaságnak, aa üzemeknek, a kollektívának és az egyénnek mert jobb munkával több lesz a keresete. K. A. Előkészületek a tavaszi olvadásra Háromszázezer forint n csibékből Értékelték a magyarnándori baromfitenyésztő munkacsapat tevekenyseget A megyei központi vízkárelhárítási szervezet minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a tavaszi olvadás ne érje váratlanul a megyét. Most a szervezés, az oktatás, az anyagi eszközök számbavétele, állapotuk felülvizsgálata van napirenden. Megállapították: a vízkáréi'átáshoz szükséges anyagi és személyi feltételek adottak. A magyarnándori termelőszövetkezet szocialista címért küzdő baromfitenyésztő munkacsapata, tavaly is csatlakozott a baromfi ten yésztés i versenyhez. A napokban tanácskozásra jöttek össze a közös gazdaságban a termelőszövetkezet vezetői, a járási nőtitkár, és a helyi versenybizottság tagjai. A baromfitenyésztő asszonyok, lányok egyéves tevékenységét értékelték. Magyamánd orban évről évre eredményesebb a baromfitenyésztés. Ebben jelentős része van a szocialista címért küzdő baromfitenyésztő munkacsapatnak. A tavalyi számok önmagukért beszélnek: a közösség több mint 40 ezer csibét nevelt fel. Az elhullás minimális volt Az értékesítéskor a szárnyasok állagsúlya meghaladta az 1,20 kilogrammot. A munkacsapatnak sikerült tovább csökkenteni az 1 kiló baromfihús előállításához felhasznált abraktakarmányt is. TaTovábbképző iskola Kisterenyén Népszerű Kisterenyén az általános iskolán belül működő továbbképző iskola, amely a nyolc osztályt elvégzett, de továbbtanulni és elhelyezkedni egyelőre nem tudó fiatalok szamára nyújt lehetőséget arra. hogy általános műveltségüket fejlesszék, illetve bizonyos szakmai képzésben is részesüljenek. Az iskolának jelenleg 45 tanulója van, az első félévben közülük 37-en nyertek osztályzatot, tanulmányi átlaguk 3,7. A magyar, a matematika tárgyakon kívül a foglalkozásokon szabás-varrást is tanítanak, így a lányok számára szakma- tanul'si lehetőségnek is számít az iskola. valy mindössze 2,89 kiló abrak volt szükséges ahhoz, hogy a csibék egy kilót gyarapodjanak. Az asszonyok, lányok igyekezetét, szorgalmát dicséri, hogy Jelentősen túlteljesítették bevételi tervüket. A tervezett 1 millió 42 ezer forint helyett, 1 millió 240 ezer forint volt a baromfi tenyésztés bevétele. A termelőszövetkezetben tenyésztői munkával is foglalkoznak. Jelentős az a tojásmeny- nyiség, amelyet egv-egy évben értékesítenek. Jelenleg öt- és félezer tyúk alkotja a baromfitörzsállományt. Tojásból is lényegesen többet értékesítettek a tervezettnél. Az egymillió 733 ezer forint, amelyet a tojásért kapott a termelőszövetkezet 400 ezer forinttal több annál az összegnél, amennyivel a terv teljesítésénél számoltak. Bodor Ferencet, amikor két évtizeddel ezelőtt a falubeliek hívására Jobbágyiba telepedett, olyan szívesen fogadták, hogy fogadalmat tett: hűséggel szolgálja az embereket. A kereskedelemben helyezkedett el, ehhez volt képesítése. Később, amikor a földművesszövetkezetek megalakultak, rábízták a vegyesbolt vezetését. Nem csalódtak benne. A boltot korszerűvé fejlesztette. A legmagasabb igényeket is kielégíti. — Én akkor örülök, ha látom, hogy a vásárlóm elégedett — mondja. S a vásárlók elégedettek. De sok munkába került ez Bodor Ferencnek, Kezdetben a falusi kis bolt iránt bizalmatlanok voltak az emberek A magasabb értékű árut a városokban vették meg. Bodor egy alkalommal megtudta, hogy az egyik család az eladó lánynak két rend ágyneműt akar vásárolni. Készültek a fővárosba. Felkereste a családot, kiszámolta nekik, ha helyA termelőszövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a baromfitenyésztésre. Lesteó Miklós mezőgazdász rendszeresen látogatja, ellenőrzi a baromfi- telepet, s hasfcnos szakmai tanácsokat ad a gondozóknak. Az öt asszony mellett most négy fiatal leány tanulja a szakmát. Az asszonyok közül hárman szakmunkásképző tanfolyamot végeztek. Munkájukat elismerik a termelőszövetkezetben. Amint mondották: havonta 480 munkaegységet gyűjtenek, s ez annyit jelent, hogy ezzel 1700 forintot keresnek. Igyekezetüket, jó munkájukat, jutalmazza is a termelőszövetkezet vezetősége. Tavaly a húsbaromfiért nyolcezer, a tojás értékesítésért 4200 forint jutalmat kaptak. Készülnek az Ipoly mentén A megyei központi vfzkárel- hárítási szervezet minden esztendőben külön foglalkozik a veszélyeztetett Ipoly-rnenti községekkel. Az idén megkönnyíti a védekezést az a megállapodás, amelyet a csehszlovák vízügyi szervekkel kötöttek. Az Ipoly felső folyásának áradási állapotáról a losonci szervezet értesíti Balassagyarmatot. Ha szükséges, a jelentést kétórán- ként megismétlik. Balassagyarmaton például ennek a jelentésnek a birtokában készülhetnek az ár fogadására. De köny- nyebb az olyan veszélyeztetett falvak védelme is, mint Lu- dányhalászi. Az Ipoly mentén A nyugtalan ember... ben vásárolnak, mennyit takarítanak meg. Gondolkodóba ejtette őket és nála vásároltak. Bodor helyzetét megkönnyítette, hogy egy másik családnak is hasonló gondolata volt és azok a városban vásároltak. Mikor az áruk minőségét megnézték, nem találtak különbséget. — Ezek után az volt a legfőbb gondom, hogy bő választékom legyen — emlékezik vissza. A környék legkorszerűbb üzlete lett a jobbágyi kis- áruház. Most már fordított a helyzet. A városból járnak oda vásárolni. Bodor pedig kilincsel egyik nagy- kereskedésből a másikba, a gyárakba, hogy az áru sose fogyjon ki. Nem egyszer megcsinálta, ha nem tudta a vásárlót kielégíteni, elvállalta,, beszerzi az árut. — A vevőt sohasem szabad elengedni... Az üzletbe úgy lépnek az emberek, mint a sajátjukéba. Udvarias, kedves mosollyal fogadják őket. Ez törvény náluk. Nem esik nehezükre, jó a kapcsolatuk a közönséggel. Bodor Ferenc népszerű lett. Munkájával a tiszteletet is kitHvta és négy évvel ezelőtt tanácstagnak választották. így emlékezik ezekre a napokra. — Először megijedtem a nagy tisztségtől. Egyszerű kereskedő vagyok én. De választóim biztattak, olyan szívvel lélekkel, mint az üzletért... A tanácson, Murányi Mihály elnök mondta el, hogy Bodor először azért unszolta a vb-t, hogy a körzetében tegyék járhatóvá az utcát. Egy tavaszi reggelen meg hozzáláttak az emberek a virágágyak készítéséhez. Azt gondolták, majd megnyugszik. Egyszer aztán az állandó bizottság tagjainak a jövőben a védekezésre a felső fogyásról érkezett jelentés Ismeretében készülhetnek fel. Kordában a szeszélyes patakok Az Ipoly-menti községeken tül a szeszélyes vízfolyások — a Dob rod a. Lókos, Ménes. Szentlélek, a Derék, a Szuha- patakok, a Fekete-víz és a Zagyva-mentén gondos előkészületeket tesznek. Mindenkivel ismertetik, hogy áradás esetén, mi a feladata. A tennivalókat térképre rögzítették. A tanácsok a hidak, átereszek, medrek kitakarításáról gondoskodnak. Az eredményes védekezésnek ez alapvető feltétele. Az idén már intézkedtek, hogy a patakok medreit megfelelően mélyítsék. Emlékezetes, az elmúlt évben, a tavasza olvadáskor a Ménes-patak elsőnek lépett ki. Elzárta az utat és a vetésekben is kárt okozott. A nyáron a torkolattól a 21-es műütig mélyítették a medrét. Most már 50—60 köbméter vialáírásával javaslatot terjesztettek elő, hogy az útkereszteződésnél bontsák le a romos házakat, építsenek helyébe korszerű üzleteket, alakítsák ki a falu központját. — Igaz, nem kellett külön meggyőzni bennünket sem, de jó volt, hogy támogattak. Bodor Feri pedig szakértelmével segítette az üzletek kialakítását — mondta a tanácselnök. Jobbágyiban már kialakult a faluközpont. Most készül még egy bisztró. Ha valaki keresi Bodort és az üzletében nem találja, ott keresse. Személyesen ellenőrzi az építkezést. Ha megkérdezik, miért e nagy törődés, szerénykedik: — Mert nyugtalan vagyok, és kíváncsi... Ellenőrzi a munkát, szép és, jó legyen minden. Ez az igazság. És az, hogy valóban nyugtalan. B. Gy. zet vezethet le másodpercen^ ként A főbb vízlefolyásokra általában ez a jellemző. Nagy mennyiségű hó hirtelen olvadása esetén sem kell nagyobb veszélytől tartani, ha a készenlétet jól megszervezik és minden eshetőségre felkészülnek. A községi tanácsok feladata A nagyobb veszélyt az úgynevezett 3. kategóriájú vizek jelentik. Száraz időben vékony csermelyek, de tavasszal óriási árhullám zúdulhat le rajtuk. A medrek viszont tisztítatlanok. A községi tanácsok feladata: sürgősen rendet teremteni. Erre megkapták a szükséges anyagi fedezetet. A termőterületek védelme a tsz-ekre. állami gazdaságokra hárul. A Zagyva mentén ilyen céllal megalakult a víztársulás. Mátravere- bélytől Zagyvarónáig a vízlefolyókat már tisztítják. A gyümölcssivé'ty Az utóbbi évtizedekben vi- ' laszerte forradalmi változás állt be a gyümölcstermesztésben. Tudósok hatalmas tábora vizsgálta a gyümölcsfák növekedésével kapcsolatos kérdéseket,’míg megszületett az eredmény: a gyümölcsfák nevelésének új módszere, a gyümölcs- sövény kialakítása. Fejes Sándor, Horn Endre és Brunner Tamás az új módszer hazai úttörői közt talán a legelsők. A gyümölcssövény című értékes könyvükben végigvezetnek a gyümölcssövényekkel kapcsolatos termesztési irányelveken. Részletesen tárgyalják a különféle sövénymódszerek nevelését. Pártatlanul ismertetik a sövények hibáit; a nagyobb beruházási igényt, a gondosabb, pontosabb telepítési munkákat, végső összegezésként azonban a gyümölcssövények mellett foglalnak állást. Szinte hihetetlenek az új módszerrel elért eredmények. Ebből következik, hogy íelmér- hetetlenek azok a lehetőségek is, amelyek a sövényültetéssel a gyümölcstermesztésben előttünk álltnak.
