Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

1967 ja?u4r 2«. péntek N^GMB 3 A Nagy OHőben Szocialista Forradalom jubileumára készülnek " ————————— ——— Csak eiső osztályú árut gyártanak — Fájd Imrét, a brigádve­zetőt keresem, — Az, kérem, bevonult. — A helyettese? — Szorcsik Alfréd, de dél- «tänos. — Ki vezeti a műszakot? — Én, mert a művezető is beteg. Azt is helyettesítem. Bolla Ferenc vagyok, egyéb­ként ennek a szocialista bri­gádnak a tagja. Így kezdődött a beszélgeté­sünk a Salgótarjáni Acéláru­gyár kovácsoló üzemében a csavarszegecs-sajtoló brigád­nál. A gázkemencék morgása, a sajtolok ütemes csattogása mi­att hangosabban beszéltünk. A brigádtagból helyettes brigád­vezetővé, sőt művezetővé elő­léptetett Bolla Ferenc hol ide, hol oda néz és elismerően bó­logat. — Az ott Ádám László, alig több mint. egy éve került hoz­zánk, de olyan ügyesnek, szor­galmasnak bizonyult, hogy már három hónap után juta­lomra javasoltuk, ö a melegítő, de most az előmunkás melegít, ő meg hengerezi a vasúti csa­var menetét — mutat az egyik gépre Körülnézek. Az egyik helyen a kisméretű süllyesztő* fejű ekecsavar hullik a gépből, a másikon a hosszabb, úgyneve- aett kapupántcsavar. Sokféle a termék. Amit itt mázsákban, tonnákban mérnek, azt az üz­letekben darabszámra árusít­ják. Hirtelen eszembe jut, hogy a csavaráru, sokszor hiánycikk, itt meg csak úgy szórják a gé­pek, amelyek a munkásoknak is diktálják az iramot. Bolla Ferenc, — mint később megtudtam — már harminc éve dolgozik az Acélárugyár­ban. A csavarüzemnek indulás óta tagja. A brigádvezető, Sza- niszló Pál és Tóth István, az alapszervi párttitkár is a régi­ek közé tartoznak, törzsgárda tagok. Űjak is vannak és még lesznek is, hiszen az idei terv nagyobb a tavalyinál. Elég gyakran esik szó mostanában errőL — Tavaly november 7-re másodikok lettünk a szocialis­ta brigádok versenyében. Ju­talmat is kaptunk. Már kész az éves értékelés, meg lehet nézni — invitál Bolla Ferenc az iro­dába. A harminchét tagú brigád tavaly négy százalékkal telje­sítette túl éves tervét. A mun­ka közben keletkező hibás ter­mékeket kijavították, és a se- lejtet az előző évi minimális 47 század százalékról három ti­zedre csökkentették. Ezt, hogy sikerült elérniük? Talán senki nem t"dná me«ma«varázni, hi­szen annyira jó eredmény. Az is szerepelt vállalásaik között, hogy hetvenezer forint értékű alapanyagot megtakarítanak a véghulladék csökkentésével. Vállalásukat 139 ezer forintra teljesítették. A brigád minden tagjára jut több mint három- ezerhétszáz forint megtakarí­tás. Ilyen eredményekkel ke vesen dicsekedhetnek. — Mi lesz az idén? — kér dezem. Rövid keresés után elő­kerül a fiókból az idei válla­lás, amit a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ötvenéves jubileumának tiszteletére fo­galmaztak. Szerepel benne a terv maradéktalan teljesítése mellett 24 tonna alapanyag megtakarítása és az 1966. évi selejtszázalék szintentartása. ígérik: az önellenőrzéssel csak első osztályú árut készítenek. Ezt az évet munkásvédelmi év­nek tekintik és havonta bal­esetelhárítási oktatást tarta­nak. Azt is papírra vetették, hogy mindén brigádtag részt vesz valamilyen oktatásban Segítséget nyújtanak az új gyártmányok technológiájá­nak kidolgozásához, bevezeté­séhez. Tisztán tartják üzemü­ket, a gépeket pedig szocialista megőrzésre veszik át. A program tehát kész a csa­vargyártó brigádnál, s hozzá­láttak a megvalósításához is. Folytatják ott, ahol tavaly ab­bahagyták, még nagyobb célok elérése érdekében. B. i. A nagyobb kereset feltétele A dolgozó számára az új gazdasági mecha­nizmus azért is ígérkezik hasznosnak, mert lehetővé válik, hogy jobb munkája után több legyen a keresete. így ír erről a párthatáro­zat: „... a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaké­pességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával töb­bet lehessen keresni.” A vállalati önállóság növekedésével az anyagi ösztönzés eléri igazi célját, mert hatóerejét nem kötik gúzsba az általános bérarányok, bérszintek, átlagkerese­tek, és a sok-sok eddig érvényben lévő egyéb mutató. A vállalatok nyereségükből — pontosabban a nyereség növekedéséből képzett részesedési alapból — bérkiegészítéseket is adhatnak, és önmaguk döntik el, hogy ezeket milyen mér­tékben osztják fel a dolgozók között. Az egyé­ni juttatások növelését természetesen attól kell függővé tenni, hogy az adott munkának milyen hatása van a vállalat össztevékenysé- gére. Az új gazdasági mechanizmussal új fogalom­ként jelentkezik majd a részesedési alap. Ki­bővül a szerepe, mert az üzemekben maradó nyereség egy része a vállalatfejlesztési alapba kerül, (fokozhatják a műszaki fejlesztést) de a másik része felhasználható a személyi bérek kiegészítésére, évközbeni premizálásokra, ju­talmazásokra, nyereségrészesedésre, sőt egyéb jóléti és kulturális célokra. Nyilvánvaló, ha a dolgozók jobb munkája révén nagyobb a nye­reség. többet fordíthatnak ilyen télokra. Megvalósulhat a szocialista jövedelemelosz­tásnak az az elve, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a termelt javakból, de úgy, hogy nemcsak az egyén teljesítményét veszi figyelembe, hanem azt is, milyen hatás­sal van az a vállalat kollektívájának együttes munkájára. Természetszerűen következik eb­ből, ha a nagyobb nyereséget elérő vállalatok az átlagosnál többet adhatnak dolgozóiknak, a kevésbé jövedelmező, vaev a veszteséggel működő vállalatok kevesebbet fizethetnek. A dolgozók a gyengébben működő vállalatoknál veszteség esetén is megkapják alapbérüket, ilyen vonatkozásban tehát nem károsodnak, az alapbérek növelése, a prémium és jutalma­zás mértéke azonban lényegesen alacsonyabb lehet, vagy el is maradhat Ezért érdeke Veze­tőknek és munkásoknak egyaránt, hogy jobb minőségű termékeket gyártsanak, csökkentsék a vállalati költségeket és közreműködjenek a gyártmányok korszerűsítésében, különösen pedig az exportcikkek gyártásában. Hallottunk olyán aggályoskodást, hogy ez a bérgazdálkodási elv sérti az . egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Az elv hangozta­tása eddig igen gyakran az egyenlősdit tük­rözte, mert nem számolt a termelésben részt­vevők munkájának társadalmi eredményei­vel. A jövőben nem azt értelmezzük az egyen­lő munka alatt, hogy milyen munkamennyisé­get végeznek az egyes dolgozók, hanem azt, hogy ez milyen mértékben válik a társadalom hasznára. A többi közt ilyen társadalmi érték­mérő lesz majd a vevők és a fogyasztók elis­merése, hogy a piacon milyen a kereslet, f mennyiért Vásárolják meg a vállalat termé­keit. Az új mechanizmusban ugyanis az üze­mek gazdasági tevékenysége nem csupán a termelést, hanem a termékek eladását is je­lenti. A vállalatoknak eddig mindegy volt, hogy á késztermék a raktárba kerül-e. vagy megvásárolják, a lényeg elsősorban a terme­lési érték előállítása volt. Szinte lehetetlen volt meghatározni, melyik vállalat dolgozott valóban eredményesen a fogyasztó számára, és melyiknek a hasznosságát csökkentette a raktárragyártás. Mit vonhatunk le végső fokon? Érdemes lesz jobban dolgozni, többet törődni azzal, hogy kiváló minőségű és korszerűbb terméke­ket. az eddiginél kisebb költségekkel állítsunk elő. Hasznára válik ez a népgazdaságnak, aa üzemeknek, a kollektívának és az egyénnek mert jobb munkával több lesz a keresete. K. A. Előkészületek a tavaszi olvadásra Háromszázezer forint n csibékből Értékelték a magyarnándori baromfitenyésztő munkacsapat tevekenyseget A megyei központi vízkárel­hárítási szervezet minden szük­séges intézkedést megtesz, hogy a tavaszi olvadás ne érje váratlanul a megyét. Most a szervezés, az oktatás, az anyagi eszközök számbavétele, állapo­tuk felülvizsgálata van napi­renden. Megállapították: a víz­káréi'átáshoz szükséges anyagi és személyi feltételek adottak. A magyarnándori termelőszö­vetkezet szocialista címért küz­dő baromfitenyésztő munka­csapata, tavaly is csatlakozott a baromfi ten yésztés i verseny­hez. A napokban tanácskozás­ra jöttek össze a közös gazda­ságban a termelőszövetkezet vezetői, a járási nőtitkár, és a helyi versenybizottság tagjai. A baromfitenyésztő asszonyok, lányok egyéves tevékenységét értékelték. Magyamánd orban évről évre eredményesebb a baromfite­nyésztés. Ebben jelentős része van a szocialista címért küzdő baromfitenyésztő munkacsa­patnak. A tavalyi számok ön­magukért beszélnek: a közös­ség több mint 40 ezer csibét nevelt fel. Az elhullás minimá­lis volt Az értékesítéskor a szárnyasok állagsúlya megha­ladta az 1,20 kilogrammot. A munkacsapatnak sikerült to­vább csökkenteni az 1 kiló ba­romfihús előállításához felhasz­nált abraktakarmányt is. Ta­Továbbképző iskola Kisterenyén Népszerű Kisterenyén az ál­talános iskolán belül működő továbbképző iskola, amely a nyolc osztályt elvégzett, de to­vábbtanulni és elhelyezkedni egyelőre nem tudó fiatalok sza­mára nyújt lehetőséget arra. hogy általános műveltségüket fejlesszék, illetve bizonyos szakmai képzésben is részesül­jenek. Az iskolának jelenleg 45 tanulója van, az első félév­ben közülük 37-en nyertek osz­tályzatot, tanulmányi átlaguk 3,7. A magyar, a matematika tárgyakon kívül a foglalkozáso­kon szabás-varrást is tanítanak, így a lányok számára szakma- tanul'si lehetőségnek is számít az iskola. valy mindössze 2,89 kiló abrak volt szükséges ahhoz, hogy a csibék egy kilót gyarapodja­nak. Az asszonyok, lányok igye­kezetét, szorgalmát dicséri, hogy Jelentősen túlteljesítet­ték bevételi tervüket. A ter­vezett 1 millió 42 ezer forint helyett, 1 millió 240 ezer forint volt a baromfi tenyésztés bevé­tele. A termelőszövetkezetben te­nyésztői munkával is foglalkoz­nak. Jelentős az a tojásmeny- nyiség, amelyet egv-egy évben értékesítenek. Jelenleg öt- és félezer tyúk alkotja a baromfi­törzsállományt. Tojásból is lé­nyegesen többet értékesítettek a tervezettnél. Az egymillió 733 ezer forint, amelyet a tojásért kapott a termelőszövetkezet 400 ezer forinttal több annál az összegnél, amennyivel a terv teljesítésénél számoltak. Bodor Ferencet, amikor két évtizeddel ezelőtt a fa­lubeliek hívására Jobbágyi­ba telepedett, olyan szíve­sen fogadták, hogy fogadal­mat tett: hűséggel szolgálja az embereket. A kereskede­lemben helyezkedett el, eh­hez volt képesítése. Később, amikor a földművesszövet­kezetek megalakultak, rá­bízták a vegyesbolt vezeté­sét. Nem csalódtak benne. A boltot korszerűvé fejlesztet­te. A legmagasabb igényeket is kielégíti. — Én akkor örülök, ha látom, hogy a vásárlóm elé­gedett — mondja. S a vásárlók elégedettek. De sok munkába került ez Bodor Ferencnek, Kezdet­ben a falusi kis bolt iránt bizalmatlanok voltak az emberek A magasabb érté­kű árut a városokban vették meg. Bodor egy alkalommal megtudta, hogy az egyik család az eladó lánynak két rend ágyneműt akar vásá­rolni. Készültek a főváros­ba. Felkereste a családot, kiszámolta nekik, ha hely­A termelőszövetkezet vezető­sége nagy gondot fordít a ba­romfitenyésztésre. Lesteó Mik­lós mezőgazdász rendszeresen látogatja, ellenőrzi a baromfi- telepet, s hasfcnos szakmai ta­nácsokat ad a gondozóknak. Az öt asszony mellett most négy fiatal leány tanulja a szakmát. Az asszonyok közül hárman szakmunkásképző tanfolyamot végeztek. Munkájukat elisme­rik a termelőszövetkezetben. Amint mondották: havonta 480 munkaegységet gyűjtenek, s ez annyit jelent, hogy ezzel 1700 forintot keresnek. Igyekezetü­ket, jó munkájukat, jutalmaz­za is a termelőszövetkezet ve­zetősége. Tavaly a húsbaromfi­ért nyolcezer, a tojás értékesí­tésért 4200 forint jutalmat kap­tak. Készülnek az Ipoly mentén A megyei központi vfzkárel- hárítási szervezet minden esz­tendőben külön foglalkozik a veszélyeztetett Ipoly-rnenti köz­ségekkel. Az idén megkönnyíti a védekezést az a megállapodás, amelyet a csehszlovák vízügyi szervekkel kötöttek. Az Ipoly felső folyásának áradási álla­potáról a losonci szervezet ér­tesíti Balassagyarmatot. Ha szükséges, a jelentést kétórán- ként megismétlik. Balassagyar­maton például ennek a jelen­tésnek a birtokában készülhet­nek az ár fogadására. De köny- nyebb az olyan veszélyeztetett falvak védelme is, mint Lu- dányhalászi. Az Ipoly mentén A nyugtalan ember... ben vásárolnak, mennyit ta­karítanak meg. Gondolko­dóba ejtette őket és nála vásároltak. Bodor helyzetét megkönnyítette, hogy egy másik családnak is hasonló gondolata volt és azok a városban vásároltak. Mikor az áruk minőségét megnéz­ték, nem találtak különbsé­get. — Ezek után az volt a legfőbb gondom, hogy bő választékom legyen — em­lékezik vissza. A környék legkorszerűbb üzlete lett a jobbágyi kis- áruház. Most már fordított a helyzet. A városból jár­nak oda vásárolni. Bodor pedig kilincsel egyik nagy- kereskedésből a másikba, a gyárakba, hogy az áru sose fogyjon ki. Nem egyszer megcsinálta, ha nem tudta a vásárlót kielégíteni, el­vállalta,, beszerzi az árut. — A vevőt sohasem sza­bad elengedni... Az üzletbe úgy lépnek az emberek, mint a sajátjuké­ba. Udvarias, kedves mo­sollyal fogadják őket. Ez törvény náluk. Nem esik ne­hezükre, jó a kapcsolatuk a közönséggel. Bodor Ferenc népszerű lett. Munkájával a tiszteletet is kitHvta és négy évvel ezelőtt tanácstagnak választották. így emlékezik ezekre a napokra. — Először megijedtem a nagy tisztségtől. Egyszerű kereskedő vagyok én. De választóim biztattak, olyan szívvel lélekkel, mint az üzletért... A tanácson, Murányi Mi­hály elnök mondta el, hogy Bodor először azért unszol­ta a vb-t, hogy a körzeté­ben tegyék járhatóvá az ut­cát. Egy tavaszi reggelen meg hozzáláttak az emberek a virágágyak készítéséhez. Azt gondolták, majd meg­nyugszik. Egyszer aztán az állandó bizottság tagjainak a jövőben a védekezésre a felső fogyásról érkezett jelentés Is­meretében készülhetnek fel. Kordában a szeszélyes patakok Az Ipoly-menti községeken tül a szeszélyes vízfolyások — a Dob rod a. Lókos, Ménes. Szentlélek, a Derék, a Szuha- patakok, a Fekete-víz és a Zagy­va-mentén gondos előkészüle­teket tesznek. Mindenkivel is­mertetik, hogy áradás esetén, mi a feladata. A tennivalókat térképre rögzítették. A taná­csok a hidak, átereszek, med­rek kitakarításáról gondoskod­nak. Az eredményes védekezés­nek ez alapvető feltétele. Az idén már intézkedtek, hogy a patakok medreit meg­felelően mélyítsék. Emlékeze­tes, az elmúlt évben, a tavasza olvadáskor a Ménes-patak el­sőnek lépett ki. Elzárta az utat és a vetésekben is kárt okozott. A nyáron a torkolattól a 21-es műütig mélyítették a medrét. Most már 50—60 köbméter vi­aláírásával javaslatot ter­jesztettek elő, hogy az út­kereszteződésnél bontsák le a romos házakat, építsenek helyébe korszerű üzleteket, alakítsák ki a falu központ­ját. — Igaz, nem kellett külön meggyőzni bennünket sem, de jó volt, hogy támogattak. Bodor Feri pedig szakértel­mével segítette az üzletek kialakítását — mondta a ta­nácselnök. Jobbágyiban már kiala­kult a faluközpont. Most készül még egy bisztró. Ha valaki keresi Bodort és az üzletében nem találja, ott keresse. Személyesen elle­nőrzi az építkezést. Ha meg­kérdezik, miért e nagy tö­rődés, szerénykedik: — Mert nyugtalan va­gyok, és kíváncsi... Ellenőrzi a munkát, szép és, jó legyen minden. Ez az igazság. És az, hogy való­ban nyugtalan. B. Gy. zet vezethet le másodpercen^ ként A főbb vízlefolyásokra ál­talában ez a jellemző. Nagy mennyiségű hó hirtelen olvadá­sa esetén sem kell nagyobb ve­szélytől tartani, ha a készenlé­tet jól megszervezik és min­den eshetőségre felkészülnek. A községi tanácsok feladata A nagyobb veszélyt az úgyne­vezett 3. kategóriájú vizek je­lentik. Száraz időben vékony csermelyek, de tavasszal óriási árhullám zúdulhat le rajtuk. A medrek viszont tisztítatlanok. A községi tanácsok feladata: sürgősen rendet teremteni. Er­re megkapták a szükséges anyagi fedezetet. A termőterü­letek védelme a tsz-ekre. álla­mi gazdaságokra hárul. A Zagy­va mentén ilyen céllal megala­kult a víztársulás. Mátravere- bélytől Zagyvarónáig a vízle­folyókat már tisztítják. A gyümölcssivé'ty Az utóbbi évtizedekben vi- ' laszerte forradalmi változás állt be a gyümölcstermesztés­ben. Tudósok hatalmas tábora vizsgálta a gyümölcsfák növe­kedésével kapcsolatos kérdése­ket,’míg megszületett az ered­mény: a gyümölcsfák nevelé­sének új módszere, a gyümölcs- sövény kialakítása. Fejes Sándor, Horn Endre és Brunner Tamás az új módszer hazai úttörői közt talán a leg­elsők. A gyümölcssövény című értékes könyvükben végigve­zetnek a gyümölcssövényekkel kapcsolatos termesztési irány­elveken. Részletesen tárgyalják a különféle sövénymódszerek nevelését. Pártatlanul ismerte­tik a sövények hibáit; a na­gyobb beruházási igényt, a gon­dosabb, pontosabb telepítési munkákat, végső összegezés­ként azonban a gyümölcssövé­nyek mellett foglalnak állást. Szinte hihetetlenek az új módszerrel elért eredmények. Ebből következik, hogy íelmér- hetetlenek azok a lehetőségek is, amelyek a sövényültetéssel a gyümölcstermesztésben előt­tünk álltnak.

Next

/
Thumbnails
Contents