Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-16 / 297. szám
4 NÖGR AD VH?6. december 16. péntek Előkészületek a III. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválra Könyvet minden falusi házba Az úttörők igyekezete és az fmsz-ek segítsége — A színhely: ismét Salgótarján! Változások a zenei találkozó jellegében Több mint fél esztendő múltán is beszédtéma a májusban, Nógrád megye székhelyén megrendezett II. Országos Amatőr Jazz- és Tánczenekari Fesztivál sikere. Érthető az érdeklődés, hiszen az utóbbi években az amatőr fokon művelt jazz- és tánczene — a népművelés egyik népszerű, nagyra becsült ága lett, nem szólva arról. hogy a fiatalok legkedveltebb szórakozási formája is egyben. Bár a divat sokszor segíti az esztétikai fejlődést, a kulturális haladást — többnyire veszélyt is jelent. Az amatőr zenélés önmagában hasznos, a kívánt szinten feltétlenül támogatást érdemlő tevékenység. Ám a szakemberek hiánya, a továbbképzés lehetőségeinek korlátozott mértéke „eredményeként” olyan irányzatok is terjedőben vannak, amelyek nem érdemelnek támogatást. A KISZ Központi Bizottsága Kulturális Osztályának megbízásából az ifjúsági szervezet Nógrád megyei bizottsága 1967. május 4—9. között újra Salgótarjánban rendezi meg az amatőr zenészek országos találkozóját. Jövő év májusáig bőven van idő. Mégis, már ez év decemberében megkezdődtek az előkészületek. A találkozó rendezői ösz- szeállították azt a kiírást, amelynek alapján az ország minden tájáról jelentkezhetnek a zenészek. A kiírást vizsgálva néhány új vonatkozásra érdemes felfigyelni. Az első, ami szembeötlik: megváltozott a találkozó elnevezése. Ezentúl — a körülményes Országos Amatőr Jazz- és Tánczenekari Fesztivál helyett — Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivált írunk és mondunk. Lényegesebb változásnak számít, hogy a három — jazz, gitár és a hagyomány«? — kategóriába jelentkező zenekaroknak az eddigieknél nagyobb mértékben ír ki kötelező számokat a rendező bizottság. A kötelező zeneszámok kottáját december végéig minden megyei bizottsághoz eljuttatják, hogy a részvételi igénnyel fellépő zenekaroknak élég idejük legyen a felkészülésre. Erősíteni kívánják a találkozó fesztivál jellegét. Ezért a zsűri nem annyira a zenekarok egymás közötti versenyét, mint inkább a helyes, szakmailag jól értékelhető Oihís f emje a(J)azLam.ejttkejt Idén is megrendezik kará- rák egészítik ki a dekorációt, esonykor a Parlamentben az A látványban 1700 kisdobos úttörők hagyományos fenyő- és 3500 úttörő gyönyörködik faünnepét. December 20-án majd. érkezik a fővárosba a Sopro- Nemcsak a fővárosból, vi- ni Tanulmányi Erdőgazdaság- dékről is meghívtak pajtáso- ból az ünnep este fő kelléke, kát a Kupolateremben meg- a 18 méter magas óriásfenyö. rendezett ünnepségre. Hadics melyet gépkocsin szállítanak László lesz a Télapó, Tamási a Nyugai pályaudvarról az Eszter a mesemondó, s láthat- Országház épületébe. ják a gyerekek Rodolfó bűA fenyőfa díszítése a szó- vészmutatványait is. A Va- kott fél mázsa szaloncukor, dász és Gobelin teremben ágain 600 méter hosszú pat- elektromos játékautomatákat fogatott kukorica füzér csil- állítanak fel. Az Üttörő Áru- log. A nagy fa arányához ház divatbemutatót rendez a mért karácsonyfadíszek, vala- pajtásoknak, mint villózó színes neonfigu- K. S. tJj típusú jelzőlámpát szereltek fel az Üllői út és a József körút kereszteződésénél. A képen látható berendezés — hasonlót több külföldi nagyvárosban már sikerrel alkalmaznak — csak a villamosvezetők számára ad jelzést, függetlenítve őket a hagyományos forgalomirányító jelzőlámpa zöld-sárga-piros fényeitől. A jelzőlámpa három vízszintes fehér világítóteste a tilosat jelzi, a függőleges két fehér fény a szabad egyenes haladást, a ferde irányú két fehér jelzés pedig a villamosok kanyarodásának irányát. A tersek szerint hamarosan a főváros több pontján is felszerelnek ilyen berendezést előadást veszi majd figyelembe. Űj vonás, a jazz- és tánc- dalénekesek szerepeltetése is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a zenekarokra bízták — ki-ki hozzon magával énekest. A III. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválon részt vehetnek mindazok az énekesek, akik a megyei, vagy a fővárosi döntőkön a legjobb eredményt érték el és műsorukat magyar nyelven adják elő. A helyes arányok kialakítását célozza a kiírásnak az a része, amely szerint a megyékből — ágazatonként — 1—1 zenekar jelentkezését fogadják el, míg a főváros ösz- szesen kilenc együttessel képviselteti magát a salgótarjáni találkozón.Ez a körülmény várhatóan ösztönözni fogja a megyei zsűriket arra, hogy a legjobb zenekarokat válasszák ki és küldjék el a fesztiválra. Érdekes és figyelemre méltó javaslat: az 1966. évi fesztivál aranydiplomás zenekarait mindenünnen irányítsák a találkozóra. A megyei és a fővárosi elődöntők, az előzetes terv szerint, 1967 március^ elsejéig mindenhol befejeződnek. A III. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivál gálaestjét a televízió közvetíti és a rádió, valamint a Hanglemezgyártó Vállalat is felvételeket készít majd a legjobb együttesek műsoráról. Végül még két jó hír a könnyűzenei esemény résztvevőinek. Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda a helyszínen válogatja ki azokat az együtteseket, amelyek a nyári ifjúsági építőtáborokban lépnek újra közönség elé, az MSZBT pedig külföldi utazást biztosít a szovjet zeneszámokat legszebben játszó zenekarok részére. A kiírást követően, az előkészület első eseményeként a napokban üléseztek a fesztivál létrejöttében érdekelt országos szervek képviselői. A salgótarjáni tárgyaláson megvitatták és elfogadták a KISZ Nógrád megyei Bizottsága által készített részvételi felhívást és megalakították az operatív, illetve rendező bizottságot. (pataki) Juttassuk el a népművelés leghathatósabb eszközét, a könyvet minden falusi házba! — Hangzott el már több alkalommal, de tett alig követte az elhatározást. Pedig — és ezt el kell fogadnunk — még mindig akad fehér folt Nógrád megyében és nem egy községünk olvasottsága az országos átlag alatt mozog. Ezért határozta el a Nógrád megyei Űttörőszövetségés a Szövetkezetek Nógrád megyei Központja, hogy betör ezekre az alacsony olvasottságú területekre is és az ugyancsak megyénkből elindított „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom keretében bevonja a könyvterjesztésbe a csapatvezetők segítségével az úttörőket is. Az akciót szellemi vetélkedővel kötötték egybe. A szervező bizottság az úttörők részére szellemi totót állított össze, amelynek kérdéseire a felelet az 1967. évi Úttörő zsebkönyvben található. A MÉSZÖV a szellemi totót hatvanötezer példányban nyomtatta ki, s a gyerekek A salgótarjáni Állami Zeneiskola ma délután hat órai kezdettel rendezi meg jubileumi hangversenyét a megyei József Attila Művelődési Házban. Mint ismeretes, az intézmény 1955. december elején nyitottá meg kapuit. Ez új korszakot jelentett a város zenei életében, megindult a szervezett zeneoktatás és a hangversenyélet. Ez utóbbiakon belül hagyományossá váltak az „Ünnepi hangversenyek”, amelyeket az intézmény megnyitására emlékezve minden év decemberében megrendeznek. A mai jubileumi hangverseny első részében a zeneiskolai tanulók lépnek fel, az est második részéminden hat forint értékű könyvhöz kapnak egyet-egyet Aki több könyvet vásárol, vagy ad el ismerősei körében, az több totóval játszhat, s a sorsolásnál nagyobb esélye van arra, hogy egy-egy szép könyvet nyerhessen. Az első kétheti terjesztés után már felmérhető, hogy az eredmény megközelíti-e azt. amit vártak. A községek közül kimagaslóan jó eredményt értek el Ecsegen, ahoi a 118 úttörő az iskola igazgatójának buzdítására nemcsak a könyvesbolt által küldött könyveket vette meg, vagy értékesítette, hanem újakat is rendelt; teljesítésük eddig 150 százalékos. Nem kisebb az érdeme a 240 lélekszámú Garáb község út- törővezetcjének sem, akinek 14 úttörője 400 forint értékű könyvet vásárolt és a pásztói földművesszövetkezetnek még további rendelést adott fel. Jó kezdeményezés a rétsági járási úttörőtitkár részéről, hogy levélben javasolta a csapatvezetőknek: a gyermekek ben pedig a tanárok lépnek pódiumra. Ez alkalommal mutatkozik be a salgótarjáni közönségnek Patik Julianna hegedűtanámő Beethoven: G-dúr románcának előadásával. Baranyai Marianna régi ismerőse a hangversenylátogató közönségnek, Chopin: cisz moll fantasia impromtu-jét tűzte műsorára. Zenei különlegességnek számíthat Dit- tersdorfnak, a Mozart idejében Magyarországon, Budán és Nagyváradon huzamosabb ideig működő zeneszerzőnek nagybőgőre és brácsára írt Versenyműve, amelyet zenekari kíséretes formájában szinte új hazai bemutatónak is tekinthetünk. A versenyművet a által megvett szépirodalmi művek tartalmát iskolai órákon tárgyalják meg, vagy írják meg dolgozatban és így hasznosítsák az olvasottakat. Nagy lelkesedéssel fogadta a könyvterjesztési akciót a le- géndi iskola igazgatója: a szülők közül egy sem alvadt, aki legalább két könyvet ne tartott volna meg. Ugyanilyen megértésre talált az akció Cserhátsurányban, ahová szinte nem tudott elég könyvet vinni a csapatvezető és Pat- varcon, ahol eddig igen alacsony fokon állt az olvasottság és most számos családnál nagy örömet okoz a könyv. így zárkóznak fel egymás után a kisebb községeink lakói a könyvolvasók közé: többek között Rimóc, Pilíny, Csi- tár, Felsőpetény, Karancske- szi, Felsőtold. A nagyobbá« közül Szécsény, Pásztó és Balassagyarmat dicsekedhet szép könyvterjesztési eredményekkel. A siker titka: az úttörő- csapatvezetők könyvek iránti szenvedélyes szeretető, amit a rájuk bízott gyermekek szivébe is elültetnek. zeneiskola zenekarának kíséretével Sutor Katalin (nagybőgő) és Virág László (brácsa) mutatják be. Boccherini : Gordonkaversenyét is ritkán hallhatjuk hangversenytermeinkben. A mű II. tétele ezúttal Szüts Pál előadásában kerül műsorra. Haydn, aki több, mint harminc éven át élt az Eszterházy herceg udvarában, s ezalatt gyakran tartózkodott Magyarországon is, igen termékeny zeneszerző volt Számtalan műve közül viszont az utókor sokat nem ismer. Ilyen méltánytalanul elfeledett műve a G-dúr hegedűversenye is, melynek első tételét Královszky János szólaltatja meg a zeneiskola szimfónikus zenekarával közösen. pódiumra tanárok, diákok Jubileumi hangverseny Salgótarjánban Cégtulajdonoss Bergl Ottó Bergl Ottó József nem idős ember; mindössze negyvenkét éves. Mint az alábbiakból majd kiderül, esze igen csavaros, de ennek ellenére aligha tudná elgondolkodás nélkül felsorolni, hány büntető intézetünknek volt a lakója eddig. Többször ült csalásért, sikkasztásért, köz- veszélyes munkakerülésért, okirathamisításért. Mesterségét, mely szorgalommal párosulva jó keresetet biztosított volna részére — a bá- nyagépészséget — nem gyakorolta. Inkább járta az országot, s minden hiszékeny embert annyival károsított meg, amennyivel éppen lehetett. Háromszázszavas távirat Bergl hosszú szélhámosi pályáján megtanulta, hogy a meglepő indokolásé kölcsönkérés többnyire hatásos. így kért — és kapott! — egy salgótarjáni lakostól százhúsz forintot táviratozásra. Ezért belföldön háromszázszavas táviratot lehet feladni; tehát körülbelül olyan terjedelmű szöveget, amennyit lapunkban kilencven sor kitesz. A kölcsönző felperes fejszápiolás árán megtakaríthatta volna a százhúsz forintot, — amelyért egy savanyú csalódásnál többet nem kapott. Ügy látszik, az emberek nem szeretnek — vagy nem tudnak — számolni. Egy budapesti férfi, például, szemrebbenés nélkül leolvasott Bergl jólápolt, munkától gondosan kímélt kezeihez hatszázhúsz forintot. Tette, mivel a csaló fölényes modorban közölte vele, hogy nagy összegű öröksége ügyében Svájcba kell utaznia. Érthetetlen, hogy a segítőkész férfiú miért nem keveselte az összeget, mikor — s ez természetes — jól ismerte a budapesti helyi közlekedési díjakat. Külföld — mégegyszer Dudar községben is megfordult Bergl Ottó. A helybeliek egyikét, — noha életében sem látta —, kitörő örömmel üdvözölte: „Egyko- mám, tizennyolc éve nem láttalak!” A dudari ember eleinte szabadkozott, majd keblére ölelte a majdnem két évtizede nem köszöntött cimborát. Nem sokkal azután, hogy az ölelésből kibontakozó s*p/ zott, — zsebébe nyúlt. A „régi barátnak” haíszáz forintot adott, hadd váltsa ki a „pillanatnyi pénzzavarban szenvedő” az Amerikából címére érkezett csomagot... A tolmácsi, háromszáz forintos kalandról csak röviden. Ennyit csalt ki Bergl tüzelőre egy asszonytól, aki félórával előbb azt sem tudta, él-e ilyen nevű ember a világon. Á leleményes szélhámos csak akkor lopott, ha csalni nem adódott alkalom. A kaposvári vasúti étteremben elemeit egy hatszáz forintot érő csomagot. Mennyivel „szebb” a pécsi kaland! Ottjártakor Bergl Ottó. egy ablakba tett hirdetésre figyelt fel: „Bőrkabát eladó!” Nos, ha eladó, a tulajdonos bizonyára könnyűszerrel nélkülözi... Be is állított a házba, s elpanaszolta, hogy nyitott autójából ellopták a kabátját, s ugyebár az éjszakák már hűvösek... Persze, hogy megkapta a kabátot kölcsönbe, amit — tekintet nélkül az éji hűvösségre — azon melegében eladott. Az utolsó . húzás“ Bergl vesztét — inkorrektségé mellett — egy közmondás téves módosítása okozta. ,.A szerencse a bátrakat segíti” szentenciát így álkal- mazta: ,,A szerencse a csalókat segíti.” Nos, ideig-óráig igen... Bergl Ottónak a salgótarjáni OTP-fióktól ezer kilenc forint ötven fillér járt. A megfelelő papírokkal beállított a fiókhoz. Aznap hajrás volt a munka, a pénztárosnő elnézett egy nullát, s leolvasott tízezerkilenc forint ötven fillért. Bergl békebeli nagyherceghez illő gesztussal számolatlanul gyűrte zsebre a pénzt, s elutazott az első vonattal. Nem jutott messzire. (A történet teljességéhez tartozik, hogy a pénztárosnő maga térítette meg a kárt, amelyet Bergl okozott a pénzintézetnek.) A salgótarjáni járásbíróság Bergl Ottó Józsefet négyévi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől ötévi eltiltásra ítélte. Megállapította továbbá, hogy a visszaeső bűnöző nem részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében. A büntető tanács elnöke az ítélet indoklásakor ki fejtette, hogy ennyire lelkiismeretlen bűnöző megjavítása, kizárólag hosszú szabadságvesztés büntetéstől remélhető. (Természetesen az sem utolsó szempont, hogy ez alatt a négy év alatt Bergl nem károsíthatja meg sorozatosan a segítőkész embereket!) Az ítéletet a vádhatóság képviselője tudomásul vette. Az elitéit és védője enyhítésért fellebbezett — b. ä. —»
