Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-02 / 285. szám
Világ proletárjai egyesi!H!e*eV AZ MSZ MR, N ÓG R Á D MEGYEI BI ZÓ Tt SÁG A ÉS A MfGYEI TANÁCS LAPJ XXII. ÉVF. 285. SZÁM ARA: 50 FILLER 1966. DECEMBER 2. PÉNTEK — Leonvid Brezsnyev beszéde a Beloiannisz gvárban (4 oldal) — Koszigin Párizsba érkezett (5. oldal) — Csehszlovák—magyar barátsági nagygyűlés Salgótarjánban (6. oldal) Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa Folytatódik a vita a beszámoló felett Az első négy napirendi pnt vitájával folytatta tanácskozását csütörtökön reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné bejelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összesen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói jelentették újabb táviratokban, hogy a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben teljesítették vállalásaikat és újabb felajánlásokat tettek. Az Észak-magyarországi Vegyiművek dolgozói például arra tettek ígéretet, hogy eddigi 15 millió forintos export-felajánlásukat 5 millió forinttal megtetézik. A győri Magyar Vagon- és Gépgyárból tízezren tettek eleget a kongresszus tiszteletére önként vállalt kötelezettségüknek és teljesítették vállalásukat. Több üzem jelentette, hogy a kongresszus időtartama alatt dologzói vietnami műszakot tartanak. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett. Szerdán táviratban köszöntötte a kongresszust a Jordániái Kommunista Párt és a Bolíviai Kommunista Párt. ^okolclaliian kibontakozik szakszervezetei nk szocialista jellege Á szerda délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt, elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szakszervezetek feladatairól szólva rámutatott: — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szak- szervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagyszerűségével együtt. — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem, hogy a párt, mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véle- ményét. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők élet- körülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak, a tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kérniök a szak- szervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állásfoglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni-, szakmai- és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása. Miről van szó, amikor a szakszervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szak- szervezetek hatáskörébe kerül. A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szakszervezetek egyetértenek A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön-külön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. Az üzemi demokráciát fejleszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevelésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniok a dolgozók szocialista tudatának formálására. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lépniök a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a nacionalizmus, az önzés. a fegyelmezetlenség, a közömbösség, a társadalmi tulajdonnal szemben. Gáspár Sándor ezután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik az össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítani való a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza, és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja. amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése. — folytatta ezután Gáspár Sándor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta : Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abban az irányban hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekképviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel; a munkában meg- rokkantakkal, továbbá a sok- gyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. A következő években a vállalati önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, a piac, a keresletkínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását eredményezheti. Ennek szabályozására megfelelő társadalmi garancia szükséges. A pártnak. a kormánynak és a szak- szervezeteknek — különösen 1968 január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyásolják hátrányosan a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér programját teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás. a munkásszállítás — fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől függ. A szolgáltatások másik körét az úgynevezett vállalaton Kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgozók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas összegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szolgáltatások díjainak megváltoztatása, a dotáció- megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozók reálbére nem csökken. A lakásproblémát érintve kifejtette: segíteni és ösztönözni kell a magánerőből és állami kölcsönökkel történő építkezéseket. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek az új gazdasági mechanizmusban az üzemi lakásépítést lehetővé teszik. Okosabb és körültekintőbb lakáselosztási rendszert kell kialakítani. Feltétlenül növelni kell a munkásoknak juttatott állami és szövetkezeti lakások számát. A munkaidő csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb tennivalókról szólt. Rámutatott: amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolóban, hogy minden egészségre ártalmas munkakörben be kell vezetni a munkaidő-csökkentést. Továbbá, 48 órára kell csökkenteni a munkaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb. Radikálisan csökkentenünk kell a munkások egészségét veszélyeztető, mértéktelen túlórázást Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszervezés kérdése. A gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, hogy teremtsenek rendet ebben a kérdésben — hangsúlyozta a szónok. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatainkat, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozók. Ha a célokat. a tennivalókat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny sikerei a munkás- osztály magas fokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresszus határozatait teljes mértékben s minden vonatkozásban végrehajtsuk. Domozi János, a Csepel Vas. és Fémművek hengerésze bevezetőben a gyár párt- és tömegszervezeteinek munkájáról beszélt. Ezután beszámolt arról, hogy 1960-tól a második ötéves terv végéig a gyár termelése nyolc százalékkal növekedett, s ezt teljes mértékben a termelékenység emelésével biztosították. Bejelentette, hogy a gyár kollektívája a IX. kongresszus tiszteletére az évi terven felül 50 millió forint értékű túlteljesítést vállalt és azt a kongresszus időpontjáig teljesítette. Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára a pártmunka kérdéseivel foglalkozott. A pártmunka hatékonyságát — a politikai, ideológiai és gazdasági eredményeken lehet igazán lemérni. Ebből a szempontból az elmúlt négy évben végzett munkát megfelelően minősíthetjük. Részletesebben szólt az ideológiai irányelvekről, amelyek vitája az ideológiai élet megélénküléséhez, sok kérdés jobb megértéséhez, tisztításához vezetett. A felszólaló beszélt a tájékoztatás megjavításáról. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben e téren eredményeket értünk el, de szükség van további javításra, s arra. hogy jobbá tegyük az alulról jövő tájékoztatást is. Foglalkozott azokkal a kedvező változásokkal, amelyek a tömegszervezetek és az állami szervek pártirányításában bekövetkeztek. Ver aj János, a nagybánhe- gyesi Zalka Máté Tsz elnöke arról beszélt, hogy községükben elérték a régi középparaszti életszínvonalat, s eloszlattak minden félelmet az ingadozókban is. Bekapcsolódtak a közös munkába azok is, akik korábban alig dolgoztak a szövetkezetben. Ezután Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Megállapította, hogy Szabolcs Szat- már megye politikai gazdasági és kulturális fejlődése is jól mutatja pártunk politikájának helyességét. A továbbiakban arról szólt, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével tovább kell erősödnie a párt vezető szerepének. Részletesen szólt a kádermunka problémáiról is. Határozottabb harcot kell folytatnunk a káder-munka terén még mindig erőteljesen jelentkező szubjektivizmus eilen. Ez csak akkor lehetséges ha megszüntetjük a kapkodást és tudatosan neveljük az utánpótlást. Nemcsak akkor kell felfigyelni a káderekre, amikor komolyabb hibát követnek el, s a felelősségrevonás következik. Feladatunk az is, hogy óvjuk meg a kádereket a nagyobb hibák elkövetésétől, idejében figyelmeztessük és segítsük őket, hogy ki tudják javítani hibáikat — mondotta. Szünet után a kongresszus Cseterki Lajosnak, a Központi Bizottság titkárának elnök(Folytatás a 2. oldalon)
