Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-10 / 292. szám

1886. december 10. szombat' NOC1R AD 3 Egy szelet természet Megszoktuk az utóbbi idő- tésre alkalmas állatot az iga­ben, hogy különféle jellegű zi vadász megkíméli, és első­kiállítások nyílnak Salgótar- sorban a selejtvadat lövi ki. jánban, különösen amióta Télen pedig, amikor a fagy „működik” az új művelődési és a hó a vadat különféle ház, és a régit kiállítási ter­mekké nyilvánították. Gyö­nyörködhettünk megyei mű­vészeink tárlataiban, és meg­csodálhattuk iparban dolgozó fiataljaink mestermunkáit. Most néhány napja egészen újszerű kiállítás nyitotta meg kapuit, a maga nemében első a megyében: a vadásza­ti kiállítás. A megyei tanács, a vadásztársaságok és a Cser­háti Erdőgazdaság rende- íésében a kisteremben, egy szelet természetet varázsoltak viszontagságok elé állítja, 247 nagyvad-etető, 470 apróvad­etető. 353 sózó iárul hozzá ai őzagancsának például öt ága van, ifj. Pusztai Pálé pedig akkora rózsával ékeskedik, hogy az szarvasnak is díszé­re válna. De mindezekkel a látniva­lók még nem érnek véget. Irtható It a á >i .< állomány táplálásához, s az számai, Lipt.hay Béla lepke­élelem egy jelentős részét a vadásztársaságok hetven hek­tárnyi fö’djén termelik meg. Egyébként a vadföldek nagy­ban hozzájárulnak ahhoz is. hogy megyénkben telentősen csökken a vad mezőgazdasági kártétele. S ha akad olyan vadász, aki nem tesz eleget a vadgazdálkodás szakszerű. gyűjteménye, ifj Varga Fe­renc kakukk-tojás gyűjtemé­nye, bélyeg-gyűjtemény, amelyen a vadászat története, az erdők és mezők virágai, emlős állatok és madarak sokszínű változata tárul elénk. Megtekinthetők a va­dászattal és természet rej­telmeivel foglalkozó könyvek és a Magyar Vadász, a vadá­• kíváncsi látogatók elé azok, gondos követelményeinek, azt szók folyóirata. Jelenet a megyei vadászati kiállításról: ettől a kitömött vaddisznótól már a legkisebb lá­togatók sem félnek. (Koppány György felvétele) akik nagyrészt társadalmi munkában alkották meg a tetszetős, változatos, szép lát­nivalókat. Mert a megye vad­gazdálkodásának ez a látvá- férhető és oktató módon cso­a társaságok kiközösítik tag- A vendégkönyvben sokan jai*k sorából. adtak már eddig is elragad­A kiállítás rendező bízott- tatásuknak kifejezést, pedig a sága a szűk helyen is hozzá- “togatok nem«:sapí«nna nyos seregszemléje rendkívül sokrétű, kicsinek-nagynak, a különböző érdeklődésű láto­gatóknak egyaránt szolgál ér. dekességgel. A vadászat iránt érdeklő­dők körében joggal előzte meg nagy kíváncsiság a kiál­lítást, hiszen tudnivaló, hogy a második világháború kö­vetkeztében szinte teljesen kipusztult a nagyvad-állo­mány, — a szarvas, őz, vad­disznó — a Nógrád megyei pontosította a látnivalókat. A terem egyik sarkában az er­dők ragadozóit, az úgyneve­zett dúvadakat láthatjuk, köztük az éles agyarú vad­kannal és az apróvadat leg­jobban tizedelő rókával. A másik sarokban pedig a va­dászat tárgykörébe tartozó madarak egy csoportja lát­ható, olyan is. amely csak a Kárpátok fenyveseiben él. A szarvaspár mellett megtekint­hető a hosszúcsőrű szalonka­erdőkből. Márpedig ekkora pár és a fácánhoz valame­veszteséget csak az intenzív vadgazdálkodás képes pótolni. A kiállítás falain díszlő több, mint száz trófea azt mutatja, hogy az erdészek, vadászok, valamint a felügyelettel meg­bízott szervek szakszerű, jó munkát végeztek. S a vadállo­mány pótlására nem is volt szükség a máig tartó húsz esz­tendőre: már 1950-ben tizen­két vadásztársaság működött, ma pedig már 34 társaság nyolcszáz tagjának nyújt egészséges és hasznos szóra­kozást a vadászat, a vadgaz­dálkodás. A legutóbbi szám­lálás, amint arról a kiállí­tási teremben is értesülhe­tünk. már 496 szarvast, 2174 őzet. 381 vaddisznót, 18 ezer nyulat, 12500 fácánt, csaknem nyolcezer fogolyt és 145 csá­szármadarat vett nyilvántar­tásba megyénkben. S az 1965 66-os idényben elejtett nagy- és apróvad száma meg­haladja a hatezerötszázat. Természetesen a vadászat együtt jár a vadállomány gondozásával is. A tenyész­lyest hasonlító császármadár, vagy népies néven: mogyorós tyúk is. Nagyobb teret kap­nak a vízimadarak, amelyek között ott látható az a ritka madár, amelyet északi jeges búvárnak hívnak, s amely Mátraszele közelében, anyilt- szini bánya helyén került puskavégre. (Kár*, hogy a magyarázó felirat hiányzik mellőle!) A trófeáik közül a vaddisz­nó agyarak keltik a legna­gyobb feltűnést, bár néhány szarvas- és őzagancs is mél­tán ébreszt érdeklődést. Ka­pitális szarvasbika lehetett az, amelynek dr. Ruzsik Mihály volt a vadásza. Sajnálatos, hogy a kiállításon nem is­merhetjük meg a trófea pont­értékét, minősítését. A sérült és selejtes agancsok viszont azt tanúsítják, hogy a megye vadászai nagy gondot fordí­tanak a selejtezésre. Egyné- melyik rendellenes, sérült, különleges agancs pedig egye­nesen természeti csodának nevezhető. Lehoczki István hanem minél többen tekintik meg a kiállítást, annál több új vendéget vonzanak. S mindez azzal indokolható, hogy valamennyien szeretjük a természetet, amely tömény kivonatban áll itt rendelke­zésünkre, $ méginkább azzal, hogy ez a kiállítás nemcsak esztétikailag szép, hanem ne­vel és tanít is. Falitáblákról sajátíthatjuk el a vadászat és vadvédelem fortélyait, s szórakozva bővíthetjük ter­mészetrajzi ismereteinket. Lakos György A burgonya téli tárolása A téli hónapokban mintegy 500—550 vagon vetőburgonyát tárolnak a gazdaságok a me­gyében. Hogy lesz-e elegen­dő, jó minőségű vetőgumó a tavasszal, azon is múlik, ho­gyan s'kerül átteleltetni a burgonyát. Számolni kell bi­zonyos természetes veszteség­gel. Ha azonban a prizmázást szakszerűtlenül végzik a szö­vetkezetekben, akkor a kü­lönböző kórokozók a vártnál nagyobb mennyiségben pusz­títják a termést A tárolás megszervezésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy ember — ve­zetőségi tag, vagy brigádve­zető — legyen felelős a szak­szerű, gondos munkáért. Ugyancsak fontos, hogy a gazdaságokban úgynevezett prizmanaplót rendszeresítse­nek, amelyben a tárolt burgo. nya mennyiségét, fajtáját, a tá­rolásnál tapasztalt változásokat tüntessék fel. Gondoskodni kell arról is, hogy a tároló­helyet sáros Időben is meg­közelíthessék, s a tavaszi hó­olvadás. a talajvíz, nagyobb mennyiségű csapadék ne ve­szélyeztesse a burgonyát. A burgonya a prizmákban is él. lélegzik. A tárolás ide­je alatt is hőt szabadít fel. Arra kell törekednünk, hogy ez eltávozhasson a prizmából. Tárolni csak száraz és a földtől megtisztított burgo­nyát szabad. Száraznak kell lenni a szalmának is, amely- ivei betakarjuk. A prizmák általában 100—120 centimé­ternél ne legyenek széleseb­bek, s vastagságuk se haladja meg a 60—70 centimétert A szalmatakaró vastagsága álta­lában 50—60 centiméter. A gondosan válogatott, szakszerűen tárolt burgonva hosszú ideig eltartható. Szük­séges azonban, hogy a priz­mák hőmérsékletét időnként ellenőrizzük, s ha a napi hő­mérséklet meghaladja a mínusz 15 fokot ajánlatos még szalmával, vagy kukori- caszárral is takarni. Ha a burgonya hőmérséklete 7 fok fölé emelkedik, gondoskodni kell a prizmák hűtéséről. Ez úgy történik, hogy két-három méterenként, mintegy 80—100 centiméteres csíkokban lehúz­zuk a prizmákról a földtaka­rót fellazítjuk a burgonyát borító szalmát is. Természe­tesen a szellőztetést csak fagymentes naookon lehet vé­gezni. és éjszakára a prizmát újra takarni kéll. Ha a prizma beázik, fagy­mentes időben fel kell nyit­ni. s a burgonyát átválogatni. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is. ha a prizma valahol beroskad. Hídvégi András a rOommh&l „kiimaeskiL Dorombol bizony, mégpedig háromezer fordulatszámmal percenként. Mert a kismacs­ka valójában egy roppant ko­moly berendezés. Varsányi Sándor, az Erőmű kalorikus üzemvezetője vezet a gépte­rembe: — ö az! — mutat a két — Ha a berendezésre ter­vezett valamennyi objektu­mot bekapcsoltuk a távfűtés­be. Ebbe bele kell érteni már az Öblösüveggyárat, és a vásártéri lakótelep hatszáz lakását is. Továbbá, tudni keli, hogy a maximális tel­jesítményre mínusz tizenöt részből álló szürke-fekete gép- foknál van szükség. testre. — Kérem, legyen szíves mu­tassa be! — örömmel. Neve; ellen- nyomású turbina. — Akkor miért kismacska? — Csak mi becézzük így: — Származása? — A turbina Dorogról, a generátor Kazincbarcikáról származik, könyvjóváírás ré­vén. Egyébként az előbbi a Láng, az utóbbi a Ganz- gyár terméke. — Mit tud a gép? — Ez egy úgynevezett tisz­ta ellennyomású turbina .., — Miért? Van... hogy mondjam ... nem tiszta is ... ? — Van tiszta kondenzációs, van elvételes kondenzációs, van elvételes ellennyomású turbina. Ez tiszta ellennyo­mású turbina. — Van úgy. S ez mit Je­lent? — Ez azt jelenti, hogy a gőz, amely a turbinába húsz atmoszféra nyomással belép, az ellennyomása oldalon hat légkör nyomással távozik, il­letve bekerül a két táweze­— És, lesz? ha az már kevés — Egyelőre bőven elég. Több szükségletet a távfűtés második lépcsőjének kivitele, zésével elégítjük ki. De arra is van már egy kondenzá­ciós turbinánk, amely mint olyan már megszolgálta a bé­rét, átalakítjuk rontott vá- kumú géppé. — Értem. Rontott — Több szakkifejezés ma már nem lesz? — Nem. — Tulajdonképpen miért szükséges az ellennyomású turbina? — A távfűtés hálózatára eddig „éles” gőz került. Ez áramot nem termelt. Az el~ iennyomású turbina üzembe­helyezésével a távfűtéshez tu­lajdonképpen hulladék gőzt használunk fel. Tehát olyan energiát, amely mielőtt fű­tené, villamos áramot ter­mel. Ugyanakkor két reduká­ló állomást üzemen kívül — tartalék állománvba — he­lyeztünk. így válik a táv­tékbe. s megy az’Acélárán- fűtés i^azán gazdaságossá ba, illetve a városi távfűtési — Mibe került ez a berttf rendszerbe. házás? Ez minden? — A turbina, és generátor — Nem, Miközben a gőz állóeszköz értéke négy- és fél húszról hat atmoszférára millió forint. Leszerelései csökken, a turbinával ősz- szállítása, felszerelése kétmil- ■=zékapcsolt generátorban vil- lió-százezer. lamos energiát termel. — Ezt mióta teszi? — November huszonegyedi­kén, tizenkét óra harminckét perckor megtörtént a szink­ronkapcsolás az országos há­lózattal. — Teljesítménye? — Elgy egész nyolctiaed megawatt. Öránként hatvan tonna gőzt nyel él... — Elnyeli ? Hm... — És mit hoz a konyhá­ra? Pénzben kifejezve. — Az egyhónapos próba­üzemelés végén már ezt is meg tudom mondani. Min­denesetre. a távfűtéshez fej^ lesztótt gőz önköltségének je­lentős csökkenését várjuk. A műszerfalhoz lépünk. K mérnök mutatja: a kimenő gőz kétszáznegyven fokos. ., nyomás: hat légkör. Mire a Ami azt jelenti, hogy ez az főközpontba er. már szazhet. ellennyomású turbina órán- ven tok, négy és fél átmos*­ként hatvan tonna gőzt ké- féra... mire a lakásokba ér; pes átvinni, illetve további- nls^r mejeg vfz tani a távfűtés hálózatára — Most is annyit... izé... nyel? — Nem, most csak hu­szonnyolcat. Ennyi az igény. — És mikor nyel hatva- nat? A turbina zúgása betölti a géptermet. Háromezer fordu­lat percenként. Még hogy kis­macska. De csak dorombol­jon ...! Csizmadia Géza A nteqyeí köm/vlár felhívása A megyei Balassi Bálint tóit, hogy erre az időszakra Könyvtár december 12-től a megfelelő mennyiségben biz- he’T->'ségekben kezdődő javí- tosítsák könyvszükségletüket, tás* munkálatok miatt bezár- a kölcsönző kívánság szerin­ja kapuit és mintegy két hét- ti kötetmennyiségekkel áll re szünetelteti a kölcsönzést, rendelkezésre. A szokottnál . .. ___„ nagyobb kölcsönzéssel az ol­A z ünnep előtt: megnőve- vas(y{. a könyvtár raktározá- kedett forgalomra tekintettel sj nehézségein is jelentősen a könyvtár felhívja látoga- enyhítenek. Eredményes az első lépés NEB-vizsgálat az új hitelezési rendszerről kereskedelemben az időará­nyos kockázati alapot jelen­téktelen mértékben túllépték^ a földművesszövetkezeti ke­reskedelemben viszont ez év első felében húszszázalékos megtakarítást értek el. A koc­kázati alapból mindenütt ke­veset használtak fel premizá­A kereskedelemben ez év ért el. Az fmsz-eknél a for- szankciókat kíván alkalmaz- lásra. elején bevezetett új finanszí- gási sebesség tizennégy nap- ni a forgási mutatóktól való a forgási sebesség növeke­rozási rendszer, valamint a pal gyorsult. eltérés esetén. dése és az átlagkészletek kockázati veszteségalap kép- A kiskereskedelem — tér- Az átlagkószeletek csőkké- csökkenése értelemszerűen zésének és felhasználásának mészetesen — csak azt nyújt- nése és a forgási sebesség nö- szükségessé teszi, hogy a jö- lehetősége a vállalati önálló- hatja a fogyasztóknak, amit vekedése a kiskereskedelem vőben az eddiginél gyorsab- ság növekedésésnek első jele. a nagykereskedelmtől kap. által igénybe vett hitelek |>an töltsék fel a készleteket. A Nógrád megyei Népi El- Több cikk vonatkozásában a csökkenését eredményezte. Mielőbb kívánatos tehát lenőrzési Bizottság megvizs- nagykereskedelem elégséges- Az igénybe vett hitelek nagy- tisztázni, hogy melyik belke- gálta, hogy ez a lehetőség ja- nek tartja a négy-öt féle vá- sága az egyes negyedéveken reskedelmi szerv lássa el a vítja-e a kereskedelem mun- lasztékot, a vásárló viszont belül arányosan oszlik meg. készletezési feladatokat. En- káját, segíti-e a fogyasztók kevesli. A NEB jogosnak találta a ne^ a szervnek kell ösztön­igényeinek kielégítését. A A vizsgált időszakban fe vállalatoknak azt az igényét, ző módszereket kidolgoznia vizsgálat tapasztalatainak ősz- keletkeztek kisebb felesleges hogy az önállóbb gazdálkodás ahhoz, hogy a megfelelő szegezése után a népi ellen- készletek; például a szállítás érdekében bővítsék forgóalap- nagyságú árualap mindenkor őrzés egyértelműen leszö- késése miatt. így járt a rét- jukat. saját alapjukból, s rendelkezésére álljon a kis- gezhette: az új hitelezési sági fmsz-bolt, amely de- hogy a forgóalapot csak va- kereskedelemnek, rendszer jó, a kerekedelem cemberre rendelt hordozható lóban indokolt esetben égé- a NEB kívánatosnak látja, gazdálkodása javult. cserépkályhákat, de azokat szítsák ki hitellel. hogy a forgási napok a’aku­A megyei NEB megállapítá- csak februárban kapta meg. a leggondosabb gazdálko- lásának vizsgálatát a jelenle- sa szerint 1964-ig a készletek Hasonló történt a januarra ^ás mellett is elkerülhetetlen gi negyedéves gyakorlat he- a forgalom emelkedésével rendelt, márciusban szállított kisebb-nagyobb felesleges lyett éves szinten végezzék, együtt növekedtek; s a for- téli ruházati cikkekkel. A készletek képződése. A koclcá- Módosítani ajánlatos egyes gási sebesség csak jelenték- boltvezetők mulasztása, hogy zati veszteségalapnak az a boltcsoportok normatíváit, télén mértékben gyorsult, egyik esetben sem kifogásol- célja, hogy biztosítsa a feles- mert azok irreális volta az Ebben az évben megyénk ták a késedelmes szállítást. leges készletek értékesíté- egész vállalat tevéken'' -'-gét kiskereskedelmének tevékeny- A NEB-vizsgálat fontos ta- hez a pénzügyi fedezetet. A hátrányosan befolyásolja, sége az országos átlagot meg- nulsága, hogy tovább kell fi- népi ellenőrzés sem az ál- Mind a kis- mind a nagyke- haladó arányban javult. A nomítani a forgási mutatókat, lami, sem a földművesszövet- reskedelem számára el "nyö,- Nógrád megyei Iparcikk Kis- Szükséges ez többek között kezeti kereskedelemben nem lenne, ha negyed ’-kén ’-"reskedelmi vállalat — pél- azért, mivel a Magyar Nem- tapasztalta, hogy a kockázati vagy félévenként köze- inké -’dúl — száztizennégyezer fo- zeti Bank a jövőben egyes alappal felelőtlenül gazdái- tok során alakítanánk ki a rint kamat — megtakarítást boltoknál és boltcsoportoknál kodtak volna, A tanácsi kis- egyes cikkek választékát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents