Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-09 / 291. szám
4 NÖGR AD 1966. december 9. péntek Jlá natalfLaiú izalaqüti •t Minden alkatrészt átvizsgáln ak és speciális tároló tálcára helyeznek. Egy DT tizenegy tálcán elfér Gondosan szerelik össze a futóművet Helyükre kerülnek a fülke borítólemezei is, s máris jöhet a következő gép (Foto: Koppány György) Közös kassza, vagy összefogás? Egyre több fórumon hangzik el — joggal —: a népművelés számottevő eredményei ellenére „nem hozza” a kívánt eredményeket, s mint a tudatformálás. a technikai ismeretek terjesztésének, az ízlés alakításának stb. eszköze, elsősorban a falvakban nem járul elég intenzíven hozzá a község előtt álló politikai. gazdasági, nevelési feladatok megoldásához. Több oldalról szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az eredményes munkát a vezetésben. irányításban mutatkozó egyenetlenségek, hiányosságok mellett nagyban hátráltatják a községek népművelési, tartalmi tervezésének gyengeségei, nem egyszer egyoldalúság, a munka színvonalát, differenciáltságát biztosító anyagi és szellemi erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás. E cikk keretei nem alkalmasaik arra. hogy valamennyi vázolt probléma megoldására elfogadható javaslatot tehessünk. A kérdés aktualitására való tekintettel elsősorban a kulturális alapok célszerű felhasználósára kívánunk reagálni. Annál is inkább, mert több éven keresztül voltak próbálkozások a megyénkben rendelkezésre álló anyagiak célszerűbb felhasználására, azoknak az egységes kultúrpolitikai célkitűzések szolgálatába való állítására. E törekvések csak néhány esetben hoztak eredményt. Miért? Elsősorban azért, mert a megoldás módját szervezeti oldalról közelítettük meg. Olyan célok támogatását kértük, amelyek megoldása nem találkozott a különböző szervek érdekeivel. A községi népművelési tervek elkészítése nem egyszer a művelődési otthon igazgató, vagy a terület népművelését irányító vezető elképzelései, érdeklődési köre, felkészültsége függvényeként jelentkezett. Így a népművelési tervek — a kivé. telektől eltekintve — vagy az öntevékeny művészeti mozgalom, vagy egyéb népművelési formákra épültek. Az előbbi előtérbe kerülését segítette, hogy igen sok művelődési otthon a fenntartási költségeket, e forrásokból kívánta biztosítani. Fentiekből látható, hogy a községi tervek, amelyek jórészt nem a gazdasági, társadalmi szervek valóságos igényeiből táplálkoztak, emellett sok formális elemet is tartalmaztak. A problémádhoz hozzájárult, hogy igen sok községi vb-ve- zető a látható fejlődés ellenére sem tudta eléggé áttekinteni a népművelés előtt álló feladatokat. A járásoknál történt jóváhagyáskor is, inkább a helyes arányokra, a népművelés különböző formáinak egyensúlyára helyezték a figyelmet. Itt-ott megtalálható még járásainknál is, a mennyiségi szemlélet. A gondokat fokozza, hogy kevés a tartalmas helyi ellenőrzés, mind a községi tanácsok, mind a járások részéről. Hiba lenne, ha nem látnánk az érem másik oldalát. A kulturális alappal rendelkező gazdasági, társadalmi szervek vezetőségei, de még- inkább a vezetői — a biztatóan növekvő kivételektől eltekintve — a felsőbb szerveik, vagy a közgyűléseik által szabályozott arányokat, hatá. rozatokat, rendelkezéseket sem tartják be. Ezt a megyei népművelési tanács pénzügyi albizottságának vizsgálata is bizonyította. Az alapok rendeltetésének nem megfelelő felhasználása igen gyakori a termelőszövetkezeteknél, a kisipari szövetkezeteknél, a földművesszövetkezeteknél, a különböző gazdaságoknál, vállalatoknál. A fenti gondokat növeli, hogy termelŐKZövetkezeteirik- nél nem működik a szociális- kulturális bizottság, a termelőszövetkezetekben néhány éve létrehozott kultúrfelel ősi hálózat csak névleges. Ebből is következik, hogy igen sok esetben itt is a vezető érdeklődési területe, vagy a tagság, a dolgozók szűkebb körének pillanatnyi igénye határozza meg az anyagiak felhasználásának módját. Gyakori még a csak szórakozás céljából, több esetben italozással ösz- szekötött utazgatások szervezése, csökkenő tendenciát mutatva előfordul a kulturális alap önkényes felhasználása reprezentálásra, vendégfogadásra. A fenti végletek azt mutatják, hogy az eddigi gyakorlat felszámolására nagyobb céltudatossággal és következetességgel kell törekedni. Mi a megoldás módja? Any- nyit leszögezhetünk, s ezt a népművelési tanács november 26-i ülése is alátámasztotta, hogy egyetlen kivezető út az, ha a községekben elkészült munkaterveket, programokat az eddigieknél méginkább a falu előtt álló, a község vezető kollektívája által elfogadott, a gazdasági, politikai, kulturális feladatok legmesz- szebbmenő figyelembe vételével készítik. Ügyelni kell arra, hogy a tervekben a társadalmi szervek javaslatai benne szerepeljenek. mert csak ezáltal tudják támogatni a rendelkezésre álló anyagi erőforrásaikon keresztül, és személyes meggyőződésük alapján a kialakult tartalmi célkitűzéseket. Mindezekből látható, hogy a tartalmi feladatok egységes kimunkálása a gazdasági és társadalmi szervek tevékenységét alátámasztó kulturális munka, és ennek pénzügyi támogatása az egyedüli út, a különböző erőforrások hasznosítására. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a helyes, a község és gazdálkodó szervek érdekein alapuló tervek elkészítése, a tagsággal, a dolgozókkal való elfogadtatása, végrehajtása spontán folyamat. A munkának minőségi oldalról való megközelítése során, fel kell számolni a népművelésben meglévő helytelen gyakorlatot. E feladat sikeres megoldása érdekében az eddigieknél még színvonalasabbá kell tenni, a járási, de különösen a községi népművelést irányító vb-ve- zetők munkáját. A gazdasági irányítás reformja is megköveteli, hogy egységes koordinált népművelést végezzünk a gazdasági, politikai feladatok elvégzése érdekében. A helyes gyakorlat kialakítása igényli az eddig kialakult jó módszerek összegyűjtését, közkinccsé tételét, a pozitív tapasztalatok gyakorlati fel- használását. Molnár Pál a népművelési tanács titkára Sámsonházi Segít a szövetkezet Sámsonháza minden negyedik lakója könyvtári tag. Hogy ez mit jelent, arról legtöbbet az 540 lakosú község dolgozói tudnának beszélni. Skultéti Mária termelőszövetkezeti tag például már az 1600 kötetes kis könyvtár 528 szépirodalmi kötetének mindegyikét elolvasta. Ez két dologra hívja fel a figyelmet: egyrészt, nagyon szeretik a betűt Sámsonházán, másrészt — ami ebből következik —, bővíteni kellene a könyvállományt. A személyi feltétel adott, az eléggé mostoha körülményeken van változtatni való. Egy kis helyiség és két szekrény nem elég ahhoz, hogy a „minden házból egy olvasót” feladatot valóra váltsák. Az irányított olvasáshoz szükséges könyvkiállítás, író-olvasó találkozó, könyvankét ma még „fehér holló” Sámsonházán, pedig mindenki tudja, hogy nem jó ez így. A községfejlesztési alapból évente 1000 forintot költhetnek új kiadványok vásárlására. Ez általában csak elméleti lehetőség, gyakorlatilag ebből az összegből nem lehet „vérátömlesztést” végrehajtani, mert elég az elhasználódott könyvek pótlása. Az „olvadás”, az első kezdeményezés a termelőszövetkezet közgyűlésén megszületett. Kulturális alapjukbó1 a a jövő évtől kezdődően 1000 forinttal járulnak hozzá a könyvállomány bővítéséhez. A kezdeményezés szép és követésre méltó. — R — Fórum presszó Karuncsalján Fórum presszó nyílik december 14-én Karancsalján abban a nemrég átadott eszpresszóban, amelynek építése során a község fiataljai több mint 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Szervező a KISZ és a kultúrotthon vezetősége. A zenés, szeszmentes összejöveteleket kéthetenként tartják. Az elsőt a KIMSZ megalakulásának 48. évfordulója alkalmából rendezik. Kilián György, Hámán Kató, Schönherz Zoltán harcáról Cziprok Zoltán KISZ-tit- kár emlékezik meg. Emléküket irodalmi műsoron idézik fel. A következő összejövetelen Petőfi Sándor születésének 144. évfordulójáról emlékeznek meg. Petőfiről Csukly László, a Palócföld szerkesztője beszél. Csali úgy—Bércéiről Ez a mozaik Bercelen, a gimnáziumbav állt össze. Nem különösképpen tarka, viszont hiteles. Hasonló dolgokra szoktuk mondani: — Ez van. Helyesebben: ez is van! Az angolkisasszony Gáspár Mária matematika— kémia szakos tanárnő szobájában egy sarokban baba hever. Ez az angolkisasszony — közli G. M. — Angliából kapta egyik ismerősöm, aki nekem ajándékozta. Valódi. Nagyon szeretem. — Es a többieket? _ ? — Teszem azt. a szabó-varró lányokat. — Ök nem angolok és nem kisasszonyok. Tehát: nem angolkisasszonyok. — Tiszta sor. Viszont nagyon ügyesek. — Igén, és rontják az ipart. Kikillay Ilona, a helyi varrónő, azt hiszem, riválisokat nevel. — Szívesen csinálja, nem? — Igen... Ezt ki érti? A képzőművész Míves rézdomborítás függ a IV. osztályban több képzőművészeti reprodukció társaságában. — Ezt a mi képzőművészünk csinálta — világosítanak fel többen. Egészen jó domborítás, a figurák perspektivikus felfogása modern szemléletre vall. Mellette vízfestmény. Giccs. — Es ezt ki tette? — kérdezem. — Ezt is ő — válaszolják. Mintha ez olyan magától értetődő lenne. Pedig nem az. A két „alkotás” szemlélete a legnagyobb jóindulattal sem igen egyeztethető össze. Ezt hangosan is mondom. Erre a többiek: — Honnan tetszik tudni, hogy az osztálytársunk megbukott számtanból? Az író Rozina Júlia negyedikes, az iró. — Miket ír? — Verseket. — Miről? — Tessék nézni — nyújtja a füzetet. Nézem. Egy mini-memoár. A vége: „Mikor még egész kicsi voltam, sokat gondoltam arra, miért nincs mindig tavasz, vagy nyár. A felnőttek mindig kinevettek ezért az okoskodásomért, és nem válaszoltak. Így én magam próbáltam feleletet adni. Miért? És végre rájöttem. Csak. Vagyis, mert nem lehet másként. Ez mindig így volt, és így lesz.” Vagy: „Orosz óra előtt néma csönd volt az osztályban. Mindenki erősen tanult, mert a tanár megígérte, hogy nagy felelte- tés lesz. Néhány perc múlva a csöngetés után nyílt az ajtó és belépett az orosz tanár. Mint minden órán, most is a „Drasztvujtye gyétyi” szavakkal köszönt, és leült az asztalhoz. Rövid idő múlva így szólt: —Már tanultunk egy pár orosz tréfát. Nos, Jóska, mondjál egyet. A fiú tágra nyílt szemmel meredt a tanárra, és dadogva mondta: —■ Hi... hirtelen nem jut eszembe, hogy van oroszul az, hogy... — Hát mondd magyarul. Jóska pedig elkezdte: — Az anya így szólt a fiához: „Fiam, ha belefúlsz a vízbe, haza ne gyere.” Kitört a nevetés ... — Oroszul? — Magyarul. Gratulálok a tréfához, Júlia. Csak úgy! T. E.