Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-03 / 286. szám

I960. december 3 szómba? NÖGR AD Tanácskozik az MSZMP IX. kongresszusa 4 s*°*ie,unié « békés együttélésen alapszik (Folytatás a 4. oldalról.) bizonytalan, » ezért kevés munkabíró tag marad a szö­vetkezetekben. Véleménye sze­rint ezen a garantált pénzbeni díjazás, s az ezt biztosító mun­kadíj-alap bevezetésével lehet­ne segíteni. Megoldásként ja­vasolta a jelenlegi hitelrend­szer olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a gyenge tsz-ek hitelt kaphassanak a munkadíj-alap létesítésére. Az elnöklő Méhes Lajos be­jelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság beszámolója, valamint a Szervezeti Sza­bályzat módosítása feletti vita befejeződött. Felkérte azokat a küldötteket, akik hozzászólás­ra jelentkeztek, de nem kap­tak szót, hogy hozzászólásu­kat írásban juttassák el a megválasztandó Központi Bi­zottsághoz. A Központi Bizottság első titkárának hosz- szantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszá­molóját, Kádár János vitazáró beszédét és a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kong­resszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta a kongresz- szus a Központi Revíziós Bizottság jelenté­sét A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag fogadta el. Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Köz­ponti Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldött-csoportok megbízatása alapján ja­vaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa kü­lön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját. A nyilatkozat- tervezethez — amelyet a kongresszusi küldöt­tek előzetesen kézhez kaptak — módosító ja­vaslat nem érkezett. A nyilatkozat a következőket mondja: A fflagyai* Szocialista. Aftmkáspárt IX« Kon^i*ei§Kiisának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójából Fogadás az Elysée palotában PÁRIZS (TASZSZ) Csütörtökön az Elysée pa­lotában De Gaulle francia köztársasági elnök fogadást adott Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök tiszteletére. A fogadás alatt a Francia Köztársaság gárdájának szim­fonikus zenekara szovjet, orosz és francia zeneműveket adott elő. A fogadás meleg, közvetlen légkörben folyt le. De Gaulle beszédében meg­elégedését fejezte ki a szovjet kormányfő nagy jelentőségű látogatása fölött — Az ön ittléte — fűzte hozzá — a legjobb lehetőséget nyújtja számunkra, hogy pon­tosan körvonalazzuk, mit te­gyen közösen és baráti alapon a Szovjetunió és Franciaor­szág az egyensúly, a haladás és a béke érdekében. De Gaulle állást foglalt a tudományos, műszaki, irodal­mi, művészeti kapcsolatok, a szakemberek, diákok, turisták cseréjének bővítése mellett. A francia államfő rámuta­tott arra, minden alap meg­van, hogy az euró'p3* országok politikája harmonikbssj1 vál­jék, s az egységes Eufí’P3 fo­kozatosan megvalósuljon- Ez magában rejti azt a kövéíél- ményt, hogy enyhüljön a fe­szültség a kontinens államai között és céltudatosan kibon­takozzék a törekvés normális kapcsolatok megtermtésére minden területen. Alekszej Koszigin válaszá­ban külön elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet De Gaulle elnök tölt be a szov­jet—francia közeledésben. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió külpo­litikája a más társadalmi rendszerű államokkal kapcso­latban. változatlanul a békés együttélés politikáján alap­szik. — Ez azt jelenti — folytat­ta —, hogy síkraszállunk a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért, a feszült­ség enyhüléséért, olyan nem­zetközi helyzet megteremtésé­ért, amelynek keretében min­den nép külső beavatkozás nélkül, szabadon fejlődhet a nemzeti és társadalmi haladás útján. Ez továbbá azt is je­lenti, hogy politikánk az ag­resszív erők határozott visz- szautasítására, a nemzetközi feszültség kiéleződésének meg­akadályozására, egy új világ­háború veszélyének leküzdésé­re'Irányul. Mindez kedvező alapot teremt ahhoz, hogy fejleksyk Franciaországhoa fűződő kapcsolatainkat. A szovjet ki -rnányfő hang­súlyozta, hogy ar francia ál­lamfővel mostam látogatása során megkezdődött tárgyalá­sok légkörét az őszinteség, a kölcsönös megértés rs a nö­vekvő egyetértés jellemzi. A megbeszélések a ké.oldalú kapcsolatok és a nemzetközi problémák széles körét öi'Iik fel. — Nekünk és önöknek egy­aránt meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Franciaország egymás iránti külpolitikai vo­nala stabil. Ez megnyitja né­peink előtt a növekvő barát­ság és együttműködés széie* távlatát — mondta végül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. Kongresszusa ki­fejezve a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő ma­gyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háború­ját, 8 testvéri internacionalis­ta szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb há­borúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sár­ba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erő­szakkal avatkozik be a viet­nami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés meg­fékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel meg­szállta és pusztítja a tőle sok­ezer kilométer távolságra eső Dél-Vletna not, elfőjí ja a dél­vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területét. Az amerikai szoldateszka bar­bár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezrei­nek brutális legyilkolása ki­meríti a népirtás nemzetközi bűntettét. Az amerikai impe­rialisták agresszióját megve­téssel ítéli el az egész haladó világ. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. Kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormá­nya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, mi­közben békeszólamokat han­goztat, szélesíti a vietnami ag­ressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Azsia béké­jét veszélyezteti, hanem a vi­lágbékét is. A világ békeszerető száz­millióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszo- rok eilen, szabadságáért, ha­zája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet tá­mogatják a szocialista orszá­gok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Vi­lágszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköztár­saság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép ol­dalán. Pártunk és népünk lehetőségeihez mérten támo­gatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazda­sági és katonai jellegű segít­séget ad számára. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami De­mokratikus Köztársaság négy- a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos követelését. Az Egyesült Ál­lamoknak haladéktalanul meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél-Vietnam területé­ről, a dél-vietnami nép egyet­len törvényes képviselőjének kell elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fron­tot, meg kell szüntetnie min­dennemű beavatkozást Viet­nam belügyeibe és hiánytala­nul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kérdést csakis ezek­nek a követeléseknek a telje­Szokolovszkij marsai! a Moszkvai Csatáról MOSZKVA (MTI) Másfélszáz újságíró és kato­nai attasé részvételével tartott pénteken délben sajtóértekez­letet Vaszilij Szokolovszki] marsall, a második világhábo­rú ismert szovjet hadvezére. A Szovjetunióban a Moszkvai Csata 25. évfordulójának kü­lönös fontosságot adnak, rá; mutatva, hogy a németek Itt szenvedték első stratégiai ve­reségüket és itt omlott össze villámháborús koncepciójuk. A 69 éves szovjet marsall. eV.« IC ti őszén a Moszkvát vé­ti szovjet nyugati front tör­zsének főnöke volt, elmondot­ta, hogy a Moszkvai Csatában mintegy 2 millió ember vett részt. A német parancsnokság roppant stratégiai és politikai jelentőséget tulajdonított Moszkva bevételének, ahol ak­kor a szovjet ipar termelésé­nek 23 százaléka összeponto- sult. 1941 decemberének első napjaiban indult meg a szov­jet ellentámadás, amely 200— 400 kilométerre visszavetette az ellenséget Moszkvától. A németek középső harccsoport­ja, a háború végéig nem tudta kiheverni a moszkvai veresé­gét. Bomlmtáinsidái Hanoi ellen sítése alapján lehel megolda­ni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperia­listák vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik fe­lelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniok az amerikai agresz- szorok megfékezésére, a há­ború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kom­munista és munkáspártok ak­cióegységének megteremtésé­vel a világ minden békeszere­tő, haladó erejének a tömörí­tésével le kell fogni az im­perialista agres szórók kezét! Ez napjaink legfontosabb fel­adata. Vietnam népe igaz ügyért harcol, győzni fog! Ezután határozathozatal következett. A kongresszus a benyújtott nyilatkozat-terve­zetet egyhangúlag határozat­tá emelte. .★ A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Ko­mócsin Zoltán zárta be. Kádár János vitazáró be­szédét holnapi lapunkban kö­zöljük. U Illant továbbra is Már lesz A Biztonsági Tanács pén­teken zárt ülést tartott, s ezen egyhangú döntést ho­zott, amelynek értelmében ajánlja a közgyűlésnek, hogy U Thantot újabb ötéves időtar­tamra válassza meg a világ­szervezet főtitkárának. Nem sokkal a Biztonsági Tanács zárt ülése után U Thant hivatalos formában bejelentette, hogy eleget tesz a felhívásnak és elvállalja újabb öt évre a főtitkári tisztséget. Kiesiitger beszéde Az újonnan megválasztott nyugatnémet kancellár, Kicsin, ger, csütörtökön esté tartotta első hivatalos tv-beszédét Bonnban. A külpolitikai kér­désekről szólva kijelentette, hogy tisztázni és lehetőleg erősíteni igyekszik a kapcso­latokat Franciaországgal. HANOI (MTI) Az AFF francia hírügynök­ség gyorshírben jelentette, hogy pénteken, helyi idő sze­rint 13 órakor az amerikai vadas zbombázók három hul­lámban támadást intéztek Hanoi déli külvárosa ellen. A támadásban több repülő­gép vett részt, mint a VDK NEW YORK ÍTASZSZ) Walter Lipmann, az ismert amerikai hírmagyarázó a World Journal Tribune-ben a Kennedy-gyilkossáa körül­ményei kivizsgálásának foly­tatását sürgeti. Megjegyzi, hogy mind az Egyesült Ál­lamok, mind pedig annak ha­tárain túl egyre erősebben vi­tatják a Warren-bizottságnak azt a következtetését, misze­fővárosa ellen intézett júnlu* 29-i bombázásban. Az AFP jelentése szerint a vietnami főváros egére kéí fekete füstfelhő emelkedett a támadás után. Az egyik F— 105 típusú amerikai lökhaj- tásos gépet a tudósító meg­figyelése szerint, rakétával lelőtték. rint az elnököt egyedül Os­wald gyilkolta meg. A dalla­si rendőrség súlyos mulasztá­sai. Oswald meggyilkolása, összeesküvés gyanúját erősíti — írja Lipmann, majd fel­veti. hogy egy „politikailag és anyagilag független” szer­vezet más fényben vizsgál­hatná a már ismert tényeket és tanulmányozhatná a jövő­ben felmerülő újabb adatokat Lipmann a Kennedy-gyílkosságról Nyugatnémet részvények — brit logika — olasz bérek Az Egyesült Államok há­rom legjelentősebb európai NATO-partnere, az NSZK, Anglia és Olaszország, meg­lehetősen bonyolult gazdasá­gi és politikai problémáikkal küzd. Nem érdektelen, hogy a bonná nagytőke főbb kép­viselői éppen az NSZK és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlő­désében látják a perspektíva hiányát. így a Német Nagy­iparosok Szövetsége megálla­pította. hogy az új beruházá­sok iránti kedv láthatóan alább hagyott. Alexander Menne, a Bun­destag gazdasági bizottságá­nak elnöke még nyíltabban beszélt New Yorkban: „Alap­jában nincs kifogás az ameri­kai beruházások ellen, de tu­domásul kell venni, hogy a túlságosan agresszív eljárás Amerika-ellenes reakciókat válthat ki. Amennyiben az Egyesült Államok konszern­jei a kis részvényeseknek tett csábító ajánlatokat próbáinak megszerezni az ellenőrzést egyes részvénytársaságok fe­lett, igyekszünk majd tör­vényerejű intézkedésekkel védekezni ellenük. Ezt már nem hagyta szó nélkül a be­folyásos Wall Street Journal. A lap cikkírója így véleke­dett: „íme, a nacionalista gondolkodásmód kirívó pél­dája.” A nyugatnémet nagyipar nehézségeit nem kell túlbe­csülni. A legutóbbi adatok szerint a vállalatok forgal­ma 8 százalékkal emelkedett, a nyereségek viszont 14.2 százalékkal nőttek. Ugyaneb­ben az időszakban a létfenn­tartási költségek 4—5 száza­lékkal emelkedtek, ami ter­mészetesen annyit jelent, hogy a kisebb keresetű mun­kavállalók helyzete romlott. Sok szó esett az elmúlt he­tekben, hónapokban Nagy- Brltannia gazdasági problé­máiról. A legtöbb szemleíró úgy véli, hogy a baj egyik alapvető forrása: Ang­lia nem csökkenti katonai kiadásait. Maga Wilson mi­niszterelnök közölte az alsó­háziban, hogy a Közép-Kele­ten az angol katonai jelenlét, mintegy 121 millió fontba Ke­rül. Hetvenötmillió fontot emésztenek fel a földközi­tengeri és közép-keleti tá­maszpontok, helyőrségek. A hangadó katonai személyisé­gek így érvelnek: a támasz­pontok megtartását az indo­kolja, hogy azok a Távol- Keletre vezető katonai össze­kötő vonal láncszemei. Ebből a „logikai” alaptételből fa­kad azután, hogy a Közép- Keleten Anglia védelmi szö­vetséget kötött Aden hátor­szágában levő húsz kis állam uralkodójával. A legtöbb ilyen államocskában jelentős összegeket költenek a helyi haderő kiképzésére. Az angol alsóházban rámu­tattak: a közel-keleti olajnak csupán 35 százaléka van an­gol kézben, 53 százalék az amerikaiaké, az amerikai társaságok pedig élvezik a brit katonai védelmet. Lon­don már többször javasolta, hogy az USA is vállaljon részt a közel-keleti terhekből de erre mindig nemleges vá­laszt kapott. Az egyik képvi­selő világosan kifejtette: „Amerika a legjobb úton ha­lad, hogy megoldja fizetési mérlegének problémáit, ami­ért is ésszerű lenne újból felszólítani; járuljon hozzá a közel-keleti védelmi költsé­gekhez”. Ennek az elgondo­lásnak az ellenkezőjét szeret­nék kiharcolni Washington­ban. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy partnerei — és itt elsősorban Angliára kell gondolni — nem vállal­nak elég jelentős anyagi ter­het az Atlanti Paktumban. Olaszországban is nyugta­lan az őszi politikai élet. Ge- novában és Triesztben mun­kások ezrei tüntetitek a ha- jólpar „racionalizálására’' kidolgozott terv ellen, mert annak következményeként előreláthatólag ezrek veszítik el munk ái ükét. Kérdés, hogy távlati síkon mit tervez a kormány? A Keresztényde­mokrata Párt az elmúlt idő­szakban főleg a szocialista vezetők visszavonulását hasz­nálta fel arra, hogy keresz­tülhajszolja a monopóliumók érdekeit szolgáló gazdaság­politikát. Kétségtelen, hogy Olaszországban több mint két év után az ipari termelés is­mét növekszik, és mégis a béreket változatlan szinten próbálják tartani, holott Olaszországban a még mindig alacsonyabba'»- mint a Közös Piac többi nm-ágai­ban. Sümegi Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents