Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-31 / 309. szám
4 f^orr*<s*w»mhat c^ műokizet az sallerhez igazítja lepleit _ C zinke Ferenc Slovenj Gradecról Amikor az iigi ész nem vádol... h‘s«»ái»iok a dől gazuk érdekében — 4* általános törvényesnegi felügyeletről Mint hírűi adtuk, a béke, a humanizmus, a nemzetek közötti - barátság jegyében, az Egy sült Nemzetek Szervezete és jugoszláviai klubja szervezésében képzőművészeti kiállítás nyílt december 10-én, az emberi jogok napján a jugoszlávia Slovejn Gradec- ban, amely fennállásának 800. évét ünnepelte. A kiállítás 1967. október 10-ig tart nyitva. Magyarország képzőművészetét Feledy Gyula és Czinke Ferenc alkotásai képviselik. Czinke Ferenc a napokban érkezett haza Slovejn Gra- decból, salgótarjáni műtermében kerestük fel. Élményeiről. a kiállításról kérdezzük. A katalógust mutatja. Előszavát U Thant, az ENSZ főtitkára írta. Tartalmazza a nemzetközi zsűri tagjait (Hilda Courtie de Vieytes, Montevideo, Eugen Jonesco Párizs, Agda Rössel, Stockholm, Ja- moir Uzdil, Prága, George Whittet, London, Karel Pec- ko, Slovejn Gradec és mások), a kiállítás védnökeit (Edvard Kardelj, Jugoszlávia, Aly Khalil, aZ ENSZ kulturális igazgatója, Rene Mähen, az UNESCO párizsi igazgatója Arthur Miller, a nemzetközi PEN elnöke, Henry Moore szobrász, London, Ivan Sabolic, a nemzetközi szobrászati szövetség jugoszláv képviselője, Ossip Zadkine szobrász. Párizs, stb). Megtudjuk belőle azt is, hogy a kiállításon 41 ország 241 művészének alkotása szerepeL Mit adott Czinke Ferencnek Slovenj Gradec? A művész szívesen emlékezik: — Slovenj Gradec gyönyörű kisváros az Alpok alján, cipőiparfeldolgozó üzemei jelentősek. Én kicsit Salgótarjánra ismertem benne, toronyházaiban. Régi gótikus és román katedrálisa van, s környékén római, illír és trák emlékek találhatók. — A városka közepén egy régi épület áll, a régi múzeum, amelynek udvarán az ENSZ segítségével nemzetközi kiállítási pavilonrendszer építése kezdődött. Ebből egy már elm készült, amelyben az ENSZ az emberi jogok napján megnyitotta a nemzetközi kiállítást. A csarnok vasból és üvegből készült, remekül megoldott tetővilágítással. Az also csarnokban középen lárda fut, felhintve mosott tengeri kaviccsal, a falakat rusztikusán képezték ki. A felső emeleti kiállítási csarnok hang- versenyterem céljait is szolgálja, itt elsősorban olajképek találhatók. — A kiállítás hangja olyan, mint ami ma a világban van. Mindenféle alkotás látható itt a figuratívtól a nonfiguratívig, a tartalmában elidegenedőtői a mély emberi humánumot hordozóig. Bármennyire is sokrétű azonban formanyelvében és tematikájában a kiállítás, érezni alaphangjából, hogy mégis emberközpontú, a művészet az emberhez igazítja lépteit. Ennek a kornak döbbenetét éppen az adja, hogy Hirosimán, Ausch- witzon, s a természet kataklizmáin. Skopjén túl, az ember újabb katasztrófákat, Vietnamot. amerikai négerüldözést, stb. „alkot” mindegyre, amelyek e kiállításon is oly szívbemarkolóan kiáltanak az emberi • jogokért. — Nekem különösen Henry Moore monumentális szobra tetszett, ami ha formailag túlabsztrahált is, mégis az embert, a naponta megújulót és teremtőt idézi fel a nézőben. Lea Grundig vietnami nagy rézkarca korszerű, közérthető formanyelven szól a vietnamiak hősi küzdelmérőL A tél ellenére is folyik a salgótarjáni tóstrandon az építkezés. Mint arról már hírt adtunk, befejezték a 2400 személyes közös öltöző építését, az építő munkások azon. ban nem vonultak el, hanem gyorsított ütemben folytatják a kabinok készítését. A jugoszláv alkotók közül Krsto Hegedusic, a jugoszlá- vok nemzeti mestere kapcsolódik \ e témához kiemelkedően. Egészen korszerű íorma- nyelwel szerepelnek a szovjet alkotók, közülük is különösen Okas Evald grafikus egyik nagy rézkarclapján jut Kifejezésre a béke és a teremtő építés tükrözése. A japán művészek közül a teljes nonfiguratív műveken kívül Ono Tadashige közérthető módon szól Hirosima pusztulásáról. — Feledv Gyula az emberről szól egészségesen jól abszt- rahált nyelven. Sajat munkáim közül Slovenj Gradec- ban az itthon már kiállításokból ismert és a Művészetben ismertetett Édesanyám ikonját értékelték. Külön öröm számomra, hogy képem ezen a tárlaton olyan nemzetközileg ismert mesterek társaságában lehet kiállítva, mint Victor Vasarely, Lea Grundig, Fritz Cremer. — A ^ kiállítás számomra azt jelentette, hogy kitekintést nyertem a világba. Egy kicsit kontroll is volt, ellenőrizhettem, jó úton igazítom-e a lépteimet abban a világban, amelybe születtem. Gondolkodhattam azon is, hogy meg- teszek-e mindent az emberért Ügy éreztem, együtt dobog Európának ez a része, Slavenj Gradecban, a szocializmust építő Jugoszláviában is minden a jövőért történik. Tóth Elemér a tóstrandon A tervek szerint a strandnyitásig ezzel is végeznék. Már módosítottat a bejáratot is. Az eddigi főkaput lezárták. Helyébe új kerítést építettek. A strand új főbejárata az eddigi hátsó bejáratnál lesz. Ez megkönnyíti a strandolok közlekedését a vendéglátó egységhez. A büntető perek legérdek- feszítőbb része többnyire a vádueszéd. Annak során az ügyész a tárgyaláson elhangzottak, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján újra megeleveníti a vádlott bűncselekményét, majd az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével megfelelő büntetés kiszabását indítványozza... De mit csinál az ügyész, amikor nem vádol? Ezt kérdeztük megyénk főügyészétől, dr. Szabó Istvántól. — Nagyon röviden kifejezve: az Alkotmány 42. §-a alapján a törvényesség betartásán a legfőbb ügyész őrködik — válaszolta. — Ezt a tevékenységet részint közvetlenül, részint alárendelt ügyészei útján gyakorolja. Vonatkozik ez a minisztériumokra, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervekre, az ezek alá tartozó hatóságokra, intézményekre, gazdasági szervekre, az állam- hatalom és az államigazgatás helvi szerveire. Továbbá az említett szervek, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek rendeletéire, határozataira, utasításaira; nemkülönben arra, hogy hivatalos személyek se, az állampolgárok se sértsék meg a törvény rendelkezéseit. Az esetleges törvénysértésnek megállapítjuk okait, majd megszüntetésükre — és hasonlók megelőzésére — intézkedünk. — Az ügyészi munka egyik legjelentősebb területe ezek szerint az ügyészi általános törvényességi felügyelet. Milyen feladatok tartoznak ide? — A fő feladat: őrködni a jogszabályok egységes értelmezésén és alkalmazásán. Munkánknak az a célja, hogy összhangban álljon a központi irányítás a helyi szervek és a dolgozók kezdeményezéseivel; figyelemmel mind az országos érdekekre, mind a helyi sajátosságokra. «Ez elősegíti a demokratikus centralizmusnak, az államszervezés egyik legfontosabb elvének megvalósítását. Gyakorlati munkánkban nem ritkán találkozunk olyan nézettel, törekvéssel, amely az egységes törvényesség követelményével szemben a helyi célszerűséget tartja fontosabbnak. Annak ellenére, hogy Lenin 1922. május 20-án „A kettős alárendeltségről és a törvényességről” írott levelében rámutatott arra, hogy nem helyes, ha a törvényesség elvével szemben a helyi bürokrácia, előítélet érvényesül! Gyakran az ügyészség kezdeményezi elavult, a fejlődést gátló jogszabályok módosítását — Melyek a felügyelet gyakorlásának fő irányai? — Az időszerű feladatokat mindig a párt és kormány politikája, a társadalom és a népgazdaság előtt álló legfontosabb célok határozzák meg. Ennek megfelelően fordítottunk fokozott gondot arra. hogy a tanácsrendeletek, a tanács vb-határozatok, s a szakigazgatási szervek normatívái megfeleljenek a törvényességnek, ezen belül légióként a tanácstörvénynek. Nem kerülték el figyelmünket az egyes szakigazgatási szervek munkájára vonatkozó — például lakásügyi, kisajátítási, adóügyi — jogszabályok sem. — Napjainkban egyre szélesebb körben bontakozik ki az állam gazdaságszervező tevékenysége. Mi ezzel kapcsolatban az időszerű ügyészi feladat? — Biztosítanunk kell, hogy a gazdálkodó szervek irányítói elvégezzék ellenőrzési és felügyeleti teendőiket, s hogy mielőbb megszüntessék a hibákat. A termelőszövetkezeteket, elsősorban a mezőgazda- sági tsz-eket főleg abból a szempontból vizsgáltuk, hogy alapszabályszerűen működnek-e; érvényesül-e náluk a szövetkezeti demokrácia, teljesítik-e a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeiket Vizsgálataink az illetékes tanácsi szerveket is serkentették, hogy ellássák a tsz-ek állami irányítására vonatkozó feladataikat. Vizsgáltuk továbbá a dolgozók panaszainak intézését, munkaügyi viták elbírálását; a dolgozók munka- 'S egészségvédelmét szolgáló törvényes előírások betartását Érdeklődésünk természetesen arra is kiterjedt, hogy az állampolgárok betartják-e a maguk részéről a jogszabályok rendelkezéseit — Ki fordulhat panasszal az ügyészséghez? — Bárki! Számos panasz érkezik hozzánk, s igyekszünk azokat mielőbb kivizsgálni, majd a törvényesség tiszteletben tartásával orvosolni. — Szokott-e sor kerülni ismételt vizsgálatra? — Legutóbb a dolgozók panaszainak intézését vizsgáltuk ismételten a tanácsoknáL Rendszeresen figyelemmel kísérjük és ellenőrizzük a különféle szabálysértési (tehát bírságolásra jogosult) szervek eljárásának törvényességét. Örömmel állapíthatom meg« hogy a tapasztalható törvény- sértések. mulasztások ellenére is kiviláglik: beosztottakban és vezetőkben egyaránt nőtt a törvények, a törvényesség tisztelete. Utóvizsgálataink lépten-nyomon igazolják, hogy az emberek szívesen fogadják a törvényesség érdekében adott segítségünket. Szerénytelenség nélkül szólva: megvan erre az okuk. Vezetőnek, beosztottnak egyaránt fontos, hogy maradéktalanul érvényesüljenek azok a jogszabályok, amelyeket mindany- nyiunk érdekében alkottak. — Nem kívánható el mindenkitől, hogy megtanuljon minden jogszabályt, állandó figyelemmel kísérje a Magyar Közlönyt A tájékozottság viszont fontos. Milyen módon segíti elő ezt az ügyészség? — Érthető, hogy a jogszabályok betartásának alapvető feltétele azok ismerete, valamint az emberek jogtudatának fejlesztése. Ügyészeink számos törvénysértést előznek meg azzal, hogy üzemekben, termelőszövetkezetekben, jog- alkalmazó társadalmi szerveknél — például munk=iigvi döntőbizottságoknál, társadalmi bíróságoknál — oktatást. jogpropaganda-előadást tartanak. Természetesen azokról a jogszabályokról, amelvek a hallgatóság számára a legfontosabbak. — fejezte be tájékoztatását dr. Szabó István, a Nóerád megyei Főügyészség vezetője. Partizánok EPIZÓDOK - DO UUMENTUMOU XI. A csoport (ekkor még csak csoportként tevékenykedett) azonnal. megkezdte a munkát. Széles körben végeztek felderítést és Tánya nem győzte továbbítani a jelentéseket. Mennyire széles volt ez a kör, mutatja, hogy egy ra- gyolci parasztlány is kapcsolatot tartott a partizánokkal és rendszeres megfigyeléseit elküldte Nógrádi Sándor elvtársnak az ellenség mozgásáról és szándékairól. „Az éj folyamán nem történt semmi jelenteni való. Reggel 8 órakor érkezett Ra- gyolcra 36 német trénszekér- ből álló élelmezési oszlop, amin hús és bor volt megfigyelhető. Utána érkezett még 9 trénszekér. Ezeket azonnal beszállásolták... háromnegyed 10 órakor a csornai hegyről, Béna irányából 15 orosz foglyot hoztak be a németek Ragyolcra. Fél 11 órakor 2 gépkocsi haladt végig Ragyolcon Fülek irányába A sebesültek szállítása szüntelenül folyik be Ragyolc. ra és ki. Háromnegyed 11 órakor egy lovas és egy kerékpáros hated t Ragyolcon keresztül Fülek felé. Egy jelentés szerint a németek beraktározott lőszere Somos és Sátoros között, a Kismalomban, a csendőrkaszárnya mellett, aGross- mann-féle házban van. 11 órakor egy motorkerékpáros hírvivő haladt keresztül Ragyolcon Salgótarján irányából, majd utána egy német trénszekér szintén Fülek felé haladt. Fülek felől Salgótarjánba pedig mindjárt jött egy magyar motorkerékpár két katonával. Egy jelentés szerint a Somos — Sátoros közötti vasúti hidat tegnap délután fél 2 órakor felrobbantották — állítólag a németek. Negyed 12 órakor Fülek felől Salgótarján irányába, Ragyolcon keresztül áthaladt 2 -német szekér, több mint valószínű, hogy lőszert szállított, mert négyes fogatolt jármű volt. Utánuk pedig megjelent három hernyótalpas teherkocsi, ágyút vontatva maguk után, majd Salgótarján felől Fülek irányába két nagy teherkocsi haladt, majdnem üresen, de több, mint valószínű sebesülteket szállított. 12 órakor Salgótarján felől egy zárt né. met teherkocsi tűnt fel, ami Fülek felé haladt, majd ugyanabban az időben Fülek felől egy ugyanolyan zárt kocsi Salgótarján irányába. Háromnegyed 1 órakor két nagy teherszállító kevés számú katonával Salgótarján irányába haladt. Vége.” Mindehhez tudni kell azt, hogy egy fiatal, falusi lányról van szó, akit pontosan és szakszerűen kioktattak a par. tizánok a figyelésre. A jelentés Nógrádi Sándor elvtárs kezébe került, megjegyzése ma is olvasható a felső sarkában: Eredeti! Ez és az ehhez hasonló jelentések igen sokat segítettek a csoportnak. A partizánok számára nagyon fontos volt a német és a magyar alakulatok mozgásának ismerete. Ez az 1944. december 19-én kelt jelentés is mutatja hogy akkor már milyen feietlenség uralkodott a nógrádi szénmedencében. A Nógrádi partizáncsoport felderítői bejártak Salgótarjánba, kapcsolatot teremtettek az erdészekkel, akik viszont az erdei utakat ismerték, szabad mozgásuk volt és segítettek újabb adatok gyűjtésében. lev jött l"tre az össze, t-öttetés Tőzsér Pál erdésszel, aki nemcsak hírekkel, hanem élelemmel és ruházattal is rendszeresen támogatta a partizánokat. Végül felvették a kapcsolatot a Bandur Gyula áltál szervezett és vezetett csoporttal. Nógrádi Sándor elvtárs üzenetet küldött Bandürék- nak, és felszólította a Mo- nosza hegyben állomásozó csoportot a csatlakozásra. A felderítőkkel együtt a Légrády kastélyba érkezett Bandujr Gyula, György Lajos, Novák Béla és néhány fegyveres szovjet hadifogoly, aki megszökött a németektől és azonnal csatlakozott a partizánokhoz. Bandur Gyulát engedték elsőnek a parancsnok elé. A partizán mindig óvatos. — Csatlakoznak hozzánk? — kérdezte Nógrádi Sándor az idős kommunistától. — Szívesen! Aztán megbeszélték, hogy másnap visszamennek a Mo- nosza aljára és elhozzák a többieket is a felszereléssel, a teljes fegyverzettel együtt. Akkor Nógrádi Sándor sorra bemutatta a törzs tagjait, megmutatta Banaur Gyüláék szálláshelyét, utasítást adott, hogy szolgáljanak meleg ételt a „vendégeknek” és pihenőre tértek. Az első találkozásnak volt egy megállapodása: a salgótarjáni és környékbeli ellenállók, partizánok továbbra is Bandur Gyulán keresztül kapják majd az utasításokat a felderítésre, a harci feladatokra pedig Nógrádi Sándor elv- társtól... (folytatjuk) Gáldonyi Béla A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében dolgozik Farkas Fe- rencné zománcozó, aki 1936-ban kern t a gyárba. Műnk. ját kifogástalanul végzi. G Is hozzájárult, hogy a zománcozó műhely kollektívája elnyerje a szocialista műhely címet (Koppány György felvétele)
