Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-29 / 307. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! RÁD AZ; MSZMP NÓGRÁD MEGY I XXII. ÉVF. 307. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 29. CSÜTÖRTÖK — Európa biztonsága — Kis zárszámadás Sóshartvánban — A ZIM az NB I-ben (2. oldal (3. oldal) (5. oldali Tovább a biztos úton A IX. kongresszus tanulságait és az abból adódó feladatokat vitatta meg a megyei pártbizottság Tegnap ülésezett a megyei lisan, újszerűén kell gondol- dését. az életkörülmények to- pártbizottság. Jedlicska Gyula kozni, terjeszteni a pártmun- vábbi javulását kell szolgál- *«**-*- - r-v kában is az új, eredményes nia. Az ideológiai és kultúrá­éi vtárs, első titkár a IX. kongresszus határozataiból adódó tennivalókat, a kong­resszus politikai tapasztala­tait ismertette. Hangsúlyozta: a kongresszus útmutatásainak kell érvényesülnie politikai, gazdasági, és társadalmi tö­rekvéseinkben. terveinkben. Külön ismeretette azokat a legfontosabb kérdéseket, ame­lyek a kongresszus napirend­jén szerepeltek. A párt leg­magasabb szintű fóruma őszinte légkörben tanácskozott. módszereket. Mint ahogy gaz­dasági életünk irányítása re­formokat kíván, úgy kell tö­rekedni az újra a pártpoli­tika gyakorlatában is. hs neveléssel kapcsolatban elemezte, hogyan kívánjuk ér­vényesíteni a szocialista ér­dekeket a könyvkiadásban, művészetben, a népművelés­ben. Beszélt életszínvonal-po­litikánkról. Behatóan foglalkozott a kongresszus a gazdasagépítés kérdéseivel. Gazdasági mun­kánk — mint mondotta az előadó — úgy eredményes, ha az alapokat erősítjük, a szocialista terviszerűséget. Ezt kell szolgálnia a tudományos ®=w=5 rssrss. ss-s sässs A kongresszuson szó esett Nógrád szénbányászatáról is. Nagy gond most a munka­erő átcsoportosítása. Ezt első­sorban nem az aknaüzemek­nek kell megoldani, hanem az országos szervektől várjuk a adta a VIII. kongresszus óta eltelt négy esztendőnek. A tanácskozás során nem érvé­nyesült semmilyen véglet, szélsőség. Eredményes, szép útról adhattak számot a kom­munisták, de sok szó esett arról is, amiért a jövőben fokozottabban kell munkál­kodnunk. Őszinte vélemények hangzottak el, s ezek arra mutatnak, hogy a VIII. kong­resszus határozatai helyesek voltak. Ezért a IX. pártkong­resszus legfontosabb útmuta­tása számunkra, hogy ered­ményesen járjuk az eddigi utat, a lenini utat. nemzetközi viszonylatokat. Az eltelt idő igazolta a Köz­ponti Bizottság 1964 és 1965 decemberi határozatát. Még inkább kell érvényesülnie an­nak. hogy a piacnak, a fo­gyasztóknak termeljünk. A tervszerűség összhangja úgy valósul meg, ha javul a munka minősége, a terme­A pártbizottság ezután el­fogadta a végrehajtó bizott­ság december 23-i határoza­tát, amely részletes prog­ramot nyújt a pártbizottsá­goknak, partszervezeteknek, pártmunkásoknak a IX. kong­resszus anyagának feldolgo­zásához. A pártalapszerveze­Emléktábla a ház falán Ünnepi megemlékezés a partizánharcokról Karaites berényben Fodor Erika. Várnai Zseni} Kopogtatott” című versét tol­karancsberényi utcákon. Un- dúr Árpádnak, aki 1926-ban mácsolta. Az úttörőénekkaí neplőbe öltözött felnőttek, ki- született Ragyolcon és iskoláit műsora mellett Keresztesi Je- szesek és úttörők gyülekeztek; is ott végezte. Édesapja szak- >«3 százados — géppisztolyso- 1944. december 28-a elevene- máját választotta és a sátoro- rozat közben — leplezte le az dett fel néhány órára, a Nóg- si szénbányánál helyezkedett emléktáblát, amelyen a köz- rádi partizáncsoport tevékeny- el, mint bányász. Bandúr Ár- ség vezetői koszorút helyeztek sége. A „Vörös zászló hősei- pádot mindenki szerette. Ke- el. Simon László úttörő foga­Nemzetiszínű és vörös zász- keli érte küzdeni. Kijutott a lók lengtek tegnap délelőtt a harcból, a küzdelemből Ban­délye, bátorsága, szókimondá- dalma így szólt: „Kegyelettel sa és igazságszeretete közel őrizzük a fiatalon hősi halált vitte az idősebb emberekhez halt Bandúr Árpád emlékét”, zésére határozatot hozott a ka- is. Bíztak benne! Amikor 1944. Ezután a vendégek és ven- rancsberényi községi tanács: szeptemberében édesapjáék a déglátók az úttörőkkel ta- utcát neveznek el Bandúr Ár- fegyveres ellenállást szervez- lálkoztak. Tőzsér Pált és Tő­ték, közéjük állt. Kiválóan ol- zsér Gyulát, a partizánok egy- dotta meg feladatait. Nóará- kori harcosait tiszteletbeli út- di Sándor, a csoport parancs- törőkké avatták a karancsbe- noka, a partizánok szemének rényiek. Bandúr Máriának pi- és fülének nevezte Bandúr ros szekfűvel kedveskedtek a fiataljai. Felolvasták dent látott és hallott. Jól is- Tömpe Andrásnak, a Nóará­nek útján” mozgalomban a 131-es Ságvári Endre úttörő- csapat és a KISZ kezdeménye­pádról, az 1944-es partizán­harcok legfiatalabb hőséről. Délelőtt 10 órakor a falu északi részén, ahol az új Ka­rancsberény bontakozik ki, ün- , . . , ^ . . neplők gyűltek össze. Ott volt Árpádot ö volt _az^ aki^min- falu ... tekben januárban taggyűlé- lekenyseg, a szervezettseg. a sekre és pártcsoportokra ke- hatékonysag. A termeloszo- ^ sori ahol osszekapcsol- yetkezeti mozgalom _ számára a kongresszus határoza­tó döntő jelentőségű hataro- ismertetését a válasz­zatok -születtek a kongresszu- tálkát előkészítő feladatok son.^ A mezosazdasagi terme- ismertetésével. A határozat lestol elsősorban mennyiseget intézkedik arról is, hogy a Jedlicska elvtárs beszélt ar. v^ruI*-,d^ kongresszus anyaga szerepei­ről a továbbiakban, hogy mennyire a fókuszában állt a tanácskozásnak a párt, a munkásosztály vezető szere­pe. Ellentétben a revizionis­ta feltevésekkel, a jövőben még tovább növekszik a párt, a kommunisták szereoe a társadalom építésének vala­mennyi területén. Tovább kell sítani, hogy csökkenjen az önköltség, hatékonyabb legyen a termelés. A kongresszus olyan elvi útmutatást nyúj­tott. amelynek alapján bizo­nyos időn belül megnyugta­tóan rendezni lehet a föld- tulajdon problémáját. jen a pártoktatásban. A második napirendi pont előadója Matúz József elv­társ, a megyei pártbizottság titkára volt. A jövőben sor­ra kerülő választások politi­kai tennivalóiról beszélt, A gazdasági mechanizmus tökéletesíteni munkánkat, reformjáról szólva Jedlicska majd a harmadik napirendi azokat a kereteket és for- elvtárs hangsúlyozta, hogy ez pontot a megyei pártbizottság mákat, melyek alapián dől- belpolitikánk legfontosabb 1967. első félévének munka- gozunk. Meg kell szüntetnünk kérdése, ennek elsősorban a programját Géczi János elv- az úgynevezett üresiáratokat, szocialista tulajdonviszonyok, társ, a megyei pártbizottság elvetnünk a sablont. Racioná- az egész népgazdaság fejlő- titkára ismertette. a vendégek között Bandúr Mária, a hősi halált halt par­tizán nővére. Tőzsér Pál és Tőzsér Gyula egykori harcos­társak és a falu apraja-nagy- ja. Bandúr Árpádra, a parti­zánra emlékezett Karancsbe- rény. Fodor István, a községi tanács vb elnöke megnyitója után dr. Szomszéd Imre őr- lentősebb ütközete Abroncsos nagy méltatta az ifjú parti- pusztán volt 1944. zán hősi harcát. — Ha élne. most lenne merte a terepet, az erdők sű- di partizáncsoport politikai rűjét, még jobban az embere- biztosának táviratát is: két. Bátran résztvett a vállal- „Szívből üdvözlöm az úttörők kozásokban. Többször elvág- kezdeményezését, hogy a fa- ták a németek telefonösszeköt- siszták elleni harcban eleseti tetését. Foglyul ejtették a né- hős bajtársunkról. Bandúr Ar- met katonákat. pádról utcát neveznek el. Kö­A oartizáneevsée leeie- szönöm meghívásukat. az uuP ” - fgyftg g] avatásnál nem lehetek jelenj-------- J™“; de mihelyt módomban áll 2 7^'A" "partizánok pihenő- meglátogatom a birinkei. régi b=„ voltok. Bandúr Árpid eEy negyven éves. SaJ„„, nem MJ* *«BÄ *£* »«.'«ir, «ESESS adatott meg neki ez! Pedig mindig élni akart, emberi mó­don. Ezt szívta magába már a családi háznál is. Édesapja arra tanította, hogy a jobb lövé^rfRóttak'"« bő1' A munkásmozgalom régi riasztó lövésére futottak az harcosainak ápftanak emléket udvarra. Tűzharcba kerültek a németekkel és Bandúr Ár­élet nem jön magától, meg társával együtt Biztos, hogy kezdeményezésük . követőkre talál, és a munkás­pad hősi halait halt tizenegy mozgalom hőseinek másutt is emléket állítanak. lavult az ismeretteriesztő munka A szakszervezeti könyvtárak eredményes éve A pártkongresszus, a me- szakszervezeti választások a rendszerint könyvkiállítások- chanizmus reformjáról hozott megyei szakszervezeti könyv- kai teszik ünnepélyesebbé, ha­határozat, a küszöbön tárak Több villamos­energia Ä Nehézipari Miniszté­rium ezekben a napokban adja ki trösztjeinek, válla­latainak a minisztertanács által jóváhagyott 1967. évi tervét. A nehézipar terme­lése, az idei várható szint­hez képest 1967-ben 5 szá­zalékkal növekszik. A bányászatban a tüzelő­anyagok összetételének vál­tozása a fogyasztói igények mérséklődése. A bányagép­gyártás termelése körülbelül 4 százalékkal emelkedik, főleg a korszerű bányabiz­tosító berendezésekből. Az országos együttműkö­dő vi’lamosenorgia-rendszer hozzávetőleg 1 milliárd ki­lowattórával több villa­mosenergiát termel, mint 1966-ban. Ezen belül 275 millió kilowattórával nö­vekszik a villamosenergia­import. főleg a Szovjet­unióból. A te1 jesítménynö- vekedést nagyrészt az új Bánhidai Erőmű 100 mega­wattos a Dunamenti Hőerő­mű V. és VI. számú egyen­ként 150 megawattos gépr egységének üzembehelyezé­sével érik eL Év végre elolt a helyiiparban Javult a termelékenység, kevesebb az elmaradó A gazdasági termelő mun­kát, a kongresszusi verseny tapasztalatait értékelte a HVDSZ megyei bizottsága. A helyiipari üzemek, vállalatok zöme túlteljesíti idei tervét. A Kéményseprő Vállalat 110. a Bútorgyártó Vállalat 106.5 százalékra teljesítette. A Ba­lassagyarmati ingatlankezelő Vállalat másfél hónappal rö­vidítette meg az évet. A Bú­torgyártó Vállalat év közben kérte, hogy 44 milliós tervét 52 millió forint érékre növel­jék és ezt is túlteljesíti. Azn élenjárók mellett akad­nak elmaradók is. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat nem teljesíti tervét. A termőterü­let hiánya, anyag- és alkat­részhiány egész évben rá­nyomta bélyegét a termelés­ben valamennyi helyen akadt, lékban szállított elsőosztályú s nem sikerült mindenütt úr­rá lenni £ zokon. A Víz-*és Csatornamű Vál­lalatnál például cementhiány volt, de a gyors átcsoportosí­tás biztosította a zavartalan termelést, végső soron a terv túlteljesítését. A Kéménysep­rő Vállalatnál egész évbpn szakmunkáshiány volt és a dolgozók dicséretére válik, hogyha többletmunkával is, de túlteljesítették a tervet. Ez az út azonban a jövő év­ben már nem járható, feltét­len szükséges a szakmunkás- létszám növelése. A termelékenység alakulá­sa, a tervet nem teljesítő vál­lalatok kivételével kedvező, a Víz- és Csatornamű Vállalat­nál például 13,4 .százalékkal, a Bútorgyártó Vállalatnál árut, míg a salgótarjáni csak 78,5, a jobbágyi pedig csak 77,7 százalékban. A Bútoripari Vállalat első osztályú árut szállít, azonban itt is felmerült 10 ezer forint selejtkár és a szállításokra kell a jövőben nagyobb gon­dot fordítaniuk, akkor nem lesz 105 reklamációjuk egy év alatt. A helyiiparban igén ered­ményes volt a kongresszus? munkaverseny. Élénkült a szocialista brigádmozgalom A Bútorgyártó Vállalat ifjú­sági szerelő brigádja példáu: a mindennapi munka mellett új termékek prototípusát «s elkészítette. A brigádtagok fe­le jár gimnáziumba és szak- ehnikumba. A szécsénv. álló Lala*t házatáján is élénkebb tásukban maradandóbbá. Ezeiv- szellemi pezsgést hozott. A kívül értékes támogatást nyúj- könyvtár hálózat dolgozói — tanak a helyi matematika és vallva, hogy a „jó bornak is fizika, csillagászati és barká- kell cégér” — sokszínű, sok- csoló szakköröknek, bibliog- rétű tevékenységükkel járul- ráfiát állítanak össze a szak­iak hozzá a tudásszomj kielé- mai és politikai ismereteiket gítéséhez. gyarapító munkásoknak, ol­a i „ „ .. vasótervet készítenek a szoci­A legnagyobb sikere az aluta brigádok számára. Az iro-olvaso találkozóknak vö t országban az elsők között megyei ^s^kszervezeti kön£ közvetlen kapcsolatot terem­megyei szakszervezeti. Könyv. tettek a műszaki könyvtárak­tar olvasóit látogattak meg kal, s elérték, hogy a két szer- neves magyar írok. Szentiva- „■ „ nyi Kálmán a Bányagépgyár- veze^ között szoros egyuttmu- ban, Fülöp János Mátranovák ködés bontakozott ki. Az is- Veres csaknem 6 százalékkal na- részleg szocialista brigádjai kohászati alapanyag, hiszen a szükséges 2472 tonnából csaK 662 tonnára kaptak központi keretből kiutalást. Elmaradt a Salgótarjáni In­gatlankezelő Vállalat és a gyobb a tervezettnél. A gaz­dálkodásban kévés kivétellel a tervezettnél jobb eredmé­nyek születtek. A minőség általában javult, rie még akad kmánnivaló. A Nógrád megyei Textilipari Textilipari Vállalat nagybáto- Vállalat is. Gond, baj év köz- nyi teiepe például 92,1 száza- tűnték ki. társadalmi munkával - alakí­tották ki a gépparkot, valósi tották meg a zártciklusú ter­melést. A Víz- és Csatornamű brigádjai az építési, szerelési határidők rövidítésével s je- 1 entős a ny agmegtakarítással bányatelepen, Veres Péter meretterjesztés bevált módsze- Baglyasalján járt. De az idén rének bizonyult az irodaim! már nemcsak a szépírók - totó_ a munkásszállásokon a a szakírók művei iránt is töb- kgnyvt£r és irodalmi színpad ben érdeklődnek. Ennek tud- közös irodalmi estjei, ható a szakírók és olvasók közti találkozások sikere pél- _ A szakszervezeti könyvtárak dául Nagybátonyban, Nógrád- 'de‘ tevékenységére jó hatassal kövesden, Szí rákon. volt> h°gy sok új könyvvel. folyóirattal gyarapodott az ál- Egy-egy író személyes meg- lomány> bővült a hálózat> né_ jelenése olvasói körében egy- hol mint a balassagyarmatl ben az általa képviselt mű- AKÖV főnökségérii a megyei faj, tudományág további tér- kórházban javultak a könyv_ hódításának is , használt. Jel- tór elhelyezés tórgyi feltéte. lemző. hogy például Veres Pé- le- is Még er6teljesebb lehet. tor baglyasaljai előadása után a műveit annyian keresik, mint példája‘nyomán” soha azelőtt, Kulin György nagybátonyi író-olvasó talál­kozója a természettudomá­ne a fejlődés, ha az SZMT a szakmai megyei bizottságok is több se­gítséget nyújtanának a SZOT Elnökség ez év januárjában nyok, elsősorban a csillagászat hozott határozatának célkitű_ megismerésére ösztönözte bányaváros sok lakóját. zéséhez: 1970-ig a dolgozók át­lag huszonöt százaléka vál- A szakszervezeti könyvtárak jón a szakszervezeti könyvtá- író-olvasó találkozókat rak rendszeres olvasójává.

Next

/
Thumbnails
Contents