Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-25 / 305. szám

NÓCRJD éy szabadságban Salgótarján múltja, jelene és jövője A történelmi törvényszerűség kérlelhetetlen logikája valósult meg 1944. december 35-é; , , A nagy s rjtorduiu a város felszabad. lása, az addig elnyomott munkásosztályt juttatta vezető szerephez, a város életének irányításában. - Salgótarjánt és az iparmedencét a végsőkig akarta véde.meenl a német nauvezetöség és így történt hogy a Hatvan térségéből ki.nuuio szovjet csapatok csak december 25-én érték el a vá­rost. m: üvuuai adtak at az idén a Lovasa iozset utcában. A g tulajdonosok, a város -gua :■ abb polgárai rövid Hő alatt megbarátkoztak az áj otthonnal 1945. január 2-án már meg­ér e.eii Salgótarjánba a Deb­recenben tartózkodó Központi Bizottság két küldötte is, akik kapcsolatba léptek az illegali­tásban működött kommunis­tákkal, megkezdték a párt le­gális szervezését. Ettől a nap­tól számítjuk Salgótarjánban B városi pártbizottság megala­kulását is, amely az elkövet­kezendő hónapokban a város, az iparmedence, a járás és a megye .pártügyeinek legfőbb nyitója volt. Keserves örökséget hagyott maga után a fasizmus. Az üze­mek felszerelésének 70—80 százalékát elvitték, vagy tönk- pezúzták. A Salgótarjáni Acél­árugyár megbénítása 70 száza­lékos volt. Az öblösüveggyár gépeit Németországba küld­ték. a Síküveggyárét lesze­relték és csaK később hozták Vissza Ausztriából. A Vasöt- vözetgyár gépi berendezéseit Katowiczébe szállították. A megmaradt üzemi berendezé­sek egy részén a dolgozók csak látszólag baitották végre a rombolást. A termelés lénye­gében megszűnt. II ven körül mén vek között kezdődött el 1945 januárjában Salgótarjánban is az újjáépí­tés A nagyobb vállalatok csak g munkáslétszám töredékével tudták megkezdeni az üzemi felszerelek iavítását és tjzembehelyezé'ét Az első feladat volt a széntermelés (Megindítása és a villamos- energia biztosítása Az acél- árugyári munkásság által 6váltott jelentős segítség tette lehetővé, hogy a Vízválasztói Érőmű egyik gépegysége feb- jff'á- 2-án már áramot szol­lá'*? főtt. ... S ha lassan is. de napról napra, hétről hétre, hónahró] Jlórapra újjáépültek az üze­mek. eltűntek a romok, visz- gzatért az élet Salgótarjánba. "7 'huszonkét év telt el azóta. p- ‘■«rtónelmer hozott ez a jké '-r ti zed Megváltozott a vám« megváltoztok az embe­rek. Az új üzemek egész so­ra ontja termékeit, a régi vis­kók helyén megjelentek a da­ruóriások, hogy a nehéz két­kezi munkát sokszorosan pó­tolva segítsék alkotóikat, az embert, az épitőmunkában. Szemünk előtt alakult át és fejlődik a korábban is város­nak nevezett régi sárfészek, igazi várossá. A múlt hagya­tékának fáradtságos eltünteté­sével új, emberibb Salgótar­jánt építünk. Ma már nem azon folyik a vita, hogy bont ;ünk, vagy a hegyeket építsü! be verejtékezve, és lassan, ha­nem azon, hogy mit, hova épít «Unk, mit tűntessünk el előbl Huszonkét év! Nézzük ezt a számok tükrében. A város leg­nagyobb Ipari üzeme, a Sal­gótarjáni Acélárugyár immár százéves múltra tekint vissza. Korszerűsítése lényegében 1959-ben a hideghengermű fej­lesztésével kezdődött meg, amire mintegy 300 millió fo- intot költöttek. Jelentős az xport programja. Tavaly már több mint 330 millió forint ér- rlkű árut termeltek ebben az üzemben külföldre amiből tő­kés megrendelésre 187 millió forint értékű árut szállítottak. A vállalat teljes termelési ér­teke az elmúlt évben már meg­haladta az 1,8 milliárd forin­tot. Korszerűsítése, moderni- ?álása tovább folyik. Jelentős mértékben bővült a haidani lóistállóból létreho­zott Bányagépgyár. Megrende­lik között ma már az euró­pai országok mellett megtalál­ható Irak. India. Észak-Korea. A Salgótarjáni Öblösüveggyár a felszabadulást követő esz­tendőben alig 500 munkást foglalkoztatott, jelenleg 2000 ember talál itt kereseti lehető­séget. Termékeit szerte a vl. légon Ismerik, s a teljes ter­melési értéke az elmúlt évben már megközelítette a 220 mil­lió forintot ÜJ kemencével gazdagodott a Síküveggyár. Bővült a termelés a Zománc­ipari Művek Salgótarjáni Gyáregységében. Mfg 1950-ben csak 914 ipari dolgozót fog­lalkoztattak ennél az üzem­nél, 1960-ban ez a szám már meghaladta az 1600-at Ma több mint 2000 ember dolgo­Üj városrész a m « ••m* gye számos má 41*1. fc ói--, uen a Tervező t rtézet, ahol a város, a me» községének fejlesztését, építését készítik elő (Koppány György felvételei) zik ebben a gyárban. De en­nek megfelelően emelkedett a ZIM termelése is. 1950-beri alig 72 ezer tűzhely készült el a gyárban, tíz évvel később már több mint 120 ezer tűz­hely hagyta el az üzemet. Fejlődött az építőiparunk, a tanácsi ipar. ami mind-mind újabb munkalehetőséget bizto­sított Salgótarjánnak, a kör­nyező községek lakóinak. Ahogyan fejlődött vala­mennyi ipari üzem. ahogyan növekedett az ipari termelés, ágy változott meg a város ar­culata, bontakozott ki az új város. Salgótarján Ennek bi­zonyítására csak az 1958-tól napjainkig megépített lakáso­kat említsük. Az első ötéves tervben 1958-tól 1961-ig ösz- szesen 971 lakás épült a vá­rosban Állami költségvetésből 539, szövetkezeti alapból 102. A második ötéves tervben nagy volt a növekedés, öt év alatt 1910 új lakásba költöz­hettek be. Legtöbbet U79-et állami beruházásból készítet­tek el az építők. A szövetkeze­ti lakások száma 389. a ma­gánerőből készített lakások száma 442-re emelkedett. Űj városnegyed alakult ki a Vá­sártéren, a megyei tanács mö­götti részen, épül és fejlődik a Pécskő utca. kertváros lett a Vörös Hadsereg útja és kör­nyéke. Az új városnegyedek kiala­kításával már 1958-ban új jel­szó kelt szárnyra a városban: „Tegyük virágossá, tisztábbá Salgótarjánt.” A jelszót egy­másnak adta óvodás és úttö­rőfiú és leány, ifjú és idős Elindult egy egészséges város­szépítést mozgalom. Azóta a fák és cserjék tízezrei díszítik a mintegy 70 ezer négyzetmé­ter parkot és több mint tíz­ezer négyzetméter játszóteret, amit a város legfiatalabb pol­gárai számára, biztosítottunk. Ne idézzük tovább a múl­tat Inkább a máról beszél­jünk, hiszen a ma többet mond. Ma már U körzeti or­vosi rendelőben gyógykezelik a város lakosságát S amíg 1962-ben egy körzeti orvosra 4500 ember Jutott, addig ez a szám már 2900-ra csökkent A régi bányai és acélárugyári kórház mellett épül az új 575 ágyas monumentális megyei kórház, ahol korszerű felsze­reléssel. több orvossal látják majd el a város betegeinek kezelését Szóljunk néhány szót a nép­művelésről is. A város 16 óvodájában 54 óvónő csaknem 900 gyermek ellátásáról gon­doskodik. Az általános isko­lák 107 osztályában csaknem négy és félezer gyermek foly­tatja tanulmányait. S a múlt ipari városában csak egy, ma öt középiskolában mintegy 2000 diák gyarapítja tudását Az elmúlt tanítási évben már 352 fiatal szerzett érettségi bi­zonyítványt, s közülük 171-en kerültek egyetemre, vagv fő- l.sko’ára. S ha már az oktatás­nál, műve’ődésnél tartunk, az utolsó év könyvtári számada­tait is érdemes elárulni. A város 34 könyvtárának több mint 122 ezer kötetét 11 ezer olvasó veszi rendszeresen igénybe. Az egy év alatt ki­kölcsönzött kötetek száma jó­val meghaladja a kétszázezret Megváltozott ez a város. A harmadik ötéves terv új fejezetet nyit a város történe­tében. A tervidőszak idejében a magánerőből épített lakájok­kal együtt elkészült új ott­honok száma több százra tehető. De átadják rendelte­tésének az, új kórházat, az 1- es számú üzletházat, megkez­dik a régi Vinter-udvar bon­tását megvalósítják a vasúti pályatest felemelését. Máf épül a Zománcipari Művek űj gyáregysége. Tovább korszerű­sítik az öblösüveggyárat a* Acélárugyárat Épül, szépül ez a város, úgy ahogyan az elődök 1944 kará­csonyán megálmodták. 8. I* Itt lépték át a város hatá­rát, puieiuek a ta alatt és inak vizet. Karácsonyi törté­netiül léven szó részletesen szólhatnék a havas tájról — nem tudom, havas volt-e, vagy sem —, a szelíd özek sairól, miegymásról. De ez a történet rendhagyó, bizonyos értelemben történelmi szem­pontból is. A salgótarjáni w - . i-'uaia U ti ci. ,o.ct..o* -bAb»i* ban Pásztor Elemér tanár és raj vezető szerint is. „A Somlyói hármas tetőn több sír van, olyanok, mint egy-egy nagyobb földhányas. Ide a Forgách-telep párt- eß KISZ-szervezete, a társadalmi szervek képviselői minden év­ben ki szoktak menni, meg­emlékezni az elesettekről, de­cember 26-án, 27-én.” A földhányások a város fel- szabadulására, felszabadításá­ra emlékeztetnek. Emlékeztet más „tárgyi jel” is. „A Forgách-telepen a gé- "• *’ 'tná van e°v nagy tölgyfa, azon egy emléktábla, amely hírül adja, hogy a Vö­rös Hadsereg 1944 decembe­rének karácsonyán itt lépte át a város határát. A tábla szerint a fa alatt pihentek rák. Április 4-én Salgótarján gyáraknak, intézményeinek dolgozói ünnepük a fa körül Ls.A04iiüiiüLuaáuA&l. iMOvemoei /-en uuuio- és kis­ilooos őrség all a taoianal reggti nyoic oraioi ueiuian két óráig. A mi isuoiank út­törői es kisdobosai is őrt altnak evenként egyszer, ezen a napon. Nemreg rendeztünk egy túrát, akkor Sperling La­jos veteran beszedet mondott, ugyeoen kívül azt is elmond­ta, hogy ezen a helyen már égy evvel előbb is jöttek be . uiOsaaLonak a lorgácnrá. de azok foglyok voltak. Iga­za volt Sperling Lajosnak, én is láttam azokat a katonákat, íí -s n. ,a... u.epi vágyó». Akkor még gyerek voltam, a csoportot németek kísérték, a foglyok káposztalevelet rág­csáltak, éhesek voltak. Ké­sőbb a lakosság kenyeret, egyéb élelmet vitt nekik, a németek először nem akartak belenyugodni, de később be­látták, nem tehetnek mást. hagyták. Amikor 1944 kará- -7onvfn *“tt~k úva a vörö« katonák, mondogatták: itt van a Forgách, itt nagyon jó em­-r^k ingnek K~' ...........-s‘á’' H íre ment ugyanis, hogy a lakosrág Jól bánt a foglyok­kal. Most történelmet és föld­rajzot tanítok, de a történe­lemnek ez a része az An szá­momra még élmény. Azt bi­9 o a szem, így szokták mondani, bar kicsit hivatalosan hang­zik. Nem tehetek róla, így van. A telep sok más lakója a így van ezzel, több nem­zedék — akik a bányába búj­tak a németek elől. s csak akkor jöttek elő, amikor a telepre nyíló völgyön át be­jöttek a katonák.” A Csizmadia útra nyílik ez a völgy, mintegy folytatása az útnak, ennek a se vége. se hossza utcának. A Forvách- telepen túl Somlyó és Kazár felé ágazik az út tíz elága­zásnál áll a nagy tölgyfa. Egy patak is óvakodik ott, hetn-híd ível fölötte Üj A révi helyett. A régivel mi történt? Ez is » történet­hez, a város történelméhez irtózik Lám ísv kerü'bet a történelembe egv . vacak” kis ob1«ktum Hoevon? ..A németek visszavonulás közben felrobbantották. A "röskatonák ú”v jö**ek 6« a oatakon. hosv hetömték, fel­től Hitték földdel.” A Csizmadia út innenső szé­lén áll az iskola. Tanulói a ..történelem utáni” időben, a •iilá’’ '-ü’-'t'k Tanáraik. Pásztor Elemér és a többiek még részesei, vagy tanúi annak az időnek, fák már csak szüleik. idősebb testvéreik, nagyszüleik elbe­szélése alapján értesülnek ró­la. A két Vili. osztályos kis­lány, Olaj Mária és Hang- ráth Katalin a Lékai János raj tagjai, idén novemberben őrt álltak a fánál. A két VII. osztályos fiú, Póczos Pál és Hangráth Jenő is sokat tud­nak a fáról, a tábláról. Kér­dezem a kislányoktól, ki volt Lékai? „Egy vezető volt a kommu­nista pártban, a Magyar Ta­nácsköztársaság ideje alatt összekötő szerepet töltött be. E koH - T'"ác°kö-iá*,jrsag. utána üldözték. Moszkvába, majd Amerikába ment. ott is híres ember lett a munkás- mozgalomban. Egy hegyről kapta a fedőnevét, már nem emlékszem, melyikről." Olaj Mária. és Hangráth Katalin 1944-ről is tud egyet, g mást. „Mama mesélte, hogy ami­'-cr beiöttek a vö-ö*kato-*ák. szóltak nagyapáméknak. hogy jöjjenek, segítsenek felépíteni. agv helyrehozni az akko- lerombolt házakat, volt Ilyen eg1’-' ettő.” „Édesanyám mondta, hogy a telepi iskolába hoztak a németek egy fiatal, orosz tlsz- let, sk nek ké'o- 'e'i tüdő. gyulladása volt. Édesanyám Kiss Katalinnal együtt be­járt az iskolába a foglyok­hoz. bár a németek nem lát­ták szívesen őket. Egyszer mondta a tiszt, hogy csirkele­vest enne. Vittek neki csir­ke' evest.” A fiúk Póczos Pál. és Hang- ráth Jenő ugyancsak sokat hallottak a telepen, a szü­lői házban, az utcában 1944- róL „A kazárt kocsiút kanyart», tatánál van a tölgyfa, azon az emléktábla. Ezt nemcsak onnan tudom, hogy ünnepé­lyeket szoktak tartani, amikor megemlékezünk a hősökről. Oda szoktunk kijárni szarvas­bogarat gyűjteni, amikor a fa édes leve odacsalja őket fgy a bogárgyűjtemény szem. pontjából is hasznos az a fa. A tábla rézből van réz- szögekkel. Sperling Lajos bá­csi nem naevon örül. ha a fa körül mászkálunk. A fa kö­rül van kerítve, s csak né­ha nyitja ki az altót. hogy összeszedhessük a bogarakat.” „A Somlyón meg varrnak •írok. ahol vörö-kafonák nyúzzanak. Egyébként aou mesélte, heev az emberek a németek elől a bánvákbo búj­tak. s mikor a nemetek fel­robbantották a hidat hallot­ták a robbanást. Akkor már tudták, hoev közel a fel­szabadulás. mert a nemetek »vkor szoktak levleVíVih misz. fftanl. amikor in“r>oVísi*í»k. Ű«v is volt Akkor föt*ev pIŐ a bányából amikor Ideért a VőrRs jToösere®.” Miiven Hő volt 194* ka-á- -sonván? BWoiwára co'-an <*mlék®-n»k rá. Volt-» hő Zs menvl? persze okkor -r nem volt lényeges. Nem az ma s»ra. „Nem brdluk miivé- ’*6 volt. Nem erről s-okt-'- Se- rzáini, hanem a roh'---ős­ről” T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents