Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-21 / 301. szám

2 Monoin loisfi 21. szerda A s/ovijot kfitdotlsfig Ankarában Alekszej Kosziéin Törökországba érkezett MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a török kormány meghívására Ankarába utazott. Ütjára elkísérte Vlagyimir Scserbickij az Ukrán Minisztertanács elnöke, Maszim- han Bejszebajev kazahsztáni miniszterel­nök. Vaszilij Kuznyecov, a külügyminisz­ter első helyettese és Ivan Arhipov, a Kül­földi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bi­zottságának első elnökhelyettese. ANKARA A téli fehérbe öltözött anatóliai főváros sarlós kalapácsos szovjet és csillagos-fél­holdas török zászlókkal fellobogózva vár­ta Koszigint. A kedd reggeli újságok me­leg szavakkal méltatják a látogatás jelen­tőségét. A Cumhuriyet „komoly, s mérték­tartó államférfi” címmel Koszigin életraj­zát ismerteti. A szovjet küldöttség IL—18-as repülő­gépét a török légiérő vadászgépei kísérték a határtól Ankaráig. A fővárostól mintegy harminc kilométer távolságra fekvő, he­gyek koszorúzta repülőtérre magyar idő szerint 11.30-kor ereszkedett le a szovjet delegáció gépe. Tűzszünet - bombázásokkal? Újabb támadások a VDK ellen SAIGON (MTI) B—52-es amerikai nehéz­bombázók kedden hajnalban ismét támadták a vietnami de- militarizált övezet déli ré­szét Az 1954-es genfi egyez­mény értelmében különleges védettséget élvező területet Thunderchief F—105-ös va­dászbombázók hétfőn a VDK területén ismét bombázták a Vinh és Dong Hói között hú­zódó vasútvonalat, amelyet már egyszer elpusztítottak, de Észak-Vietnam lakossága az elmúlt hónapban újra helyre­állított. NEW YORK Goldberg levelével kapcso­latban U Thant közvetlen kör­nyezetéből szerzett értesülések szerint — írja a DPA — a világszervezet főtitkára to­vábbra is szilárdan kitart há­rom pontból álló javaslata mel­lett, amelynek értelmében bár­miféle tárgyalás megkezdésé­nek előfeltétele: a VDK ame­rikai bombázásának beszünte­tése, a hadműveletek fokozatos megszüntetése és az, hogy az Egyesült Államok tárgyaló- partnernek ismerje el a DNFF-et. Az AFP illetékes forrásból úgy értesült, hogy U Thant néhány nap múlva fog hivatalosan nyilatkozni az amerikai levélről. A francia hírügynökség biztos forrásból úgy értesült, hogy U Thant közölni fogja Washingtonnal: haszontalanok lesznek mind­addig azok a lépések, amelye­ket az amerikai kormány vár tőle, amíg az esetleges tár­gyalópartnerrel nem közölheti, hogy az Egyesült Államok je­lentős módon engedett eddigi álláspontjából. Amerikai kormányszóvivők — írja Washingtonból az AP — újból megerősítették, hogy az idei karácsonyi és újévi tűzszünetet nem akarják fel­használni a tavalyihoz hason­ló meghosszabított bombázási szünetre. Megegyezés az FKP és a baloldali szövetség között PÁRIZS (MTI) Megállapodással értek vé­get a Francia Kommunista Párt és a Demokrata Szocia­lista Baloldali Szövetség ve­zetőinek tárgyalásai a márci­usban esedékes parlamenti választásokon való együttmű­ködésről. A megegyezés rész­leteit ma délután hózzák nyil­vánosságra. A megállapodás megkötésének a választási taktikán túlmenő jelentőségét az adja, hogy 1936, a népfront időszaka óta most történt elő­ször, hogy a baloldal fonto sabb politikai erői a kommu­nistákkal együtt ilyen egyez­ményt írtak alá. A megállapodás a múlt hét keddjén kezdődött tárgyalá­sok eredménye. Fekete Afrika 1966-os mérlege Freeman sajtóértekezlete AUSTIN (MTI) Johnson elnök hétfőn texa­si farmján megbeszélést foly­tatott tanácsadóival gazdasá­gi kérdésekről és India sürge­tő gabonaszükségletéről. Freeman közölte, hogy Johnson a legmélyebb megér­téssel viseltetik India iránt, de „az Egyesült Államok egyedül nem fedezheti India szükségletét”. Freeman közölte: Johnson felkérésére tanulmányozza, van-e lehetőség arra, hogy amerikai farmerek és mező- gazdasági szakemberek láto­gassanak Kelet-Európába meg­vizsgálják a kelet-európai amerikai kereskedelem kiter­jesztésének lehetőségeit. Csökkentik az állambiztonságí szervek létszámát A jugoszláv belügyminiszter nyilatkozata BEL.GRÁD (MTI) Milan Miskovics jugoszláv szövetségi belügyminiszter hangoztatta, a tervek szerint körülbelül ötven százalék­kal csökkentik az állambiz­tonsági szolgálat dolgozóinak létszámát. A Nin című hetilapnak adott nyilatkozatában kifej­tette, e csökkentést mindenek­előtt az indokolja, hogy az állambiztonsági szolgálat nem rendelkezik többé végrehajtó hatalommal. Valójában tech­nikai szolgálatként működik, és tevékenysége arra irányul, hogy megakadályozza a kül­földi hírszerző ügynökségek. az ellenséges emigráns szer­vezetek és a belső ellenség titkos tevékenységét. Az ál­lambiztonsági szolgálat tevé­kenységét nem terjeszthetik ki az úgynevezett „antiszoci­ális megnyilvánulások” ki­vizsgálására. A múltban ugyanis az UDBA ilyen jog­címmel vált a különböző tár­sadalmi megnyilvánulások, döntőbfrájává. Befejezésül hangsúlyozta, mindez semmiképpen sem ér­telmezhető úgy, hogy Jugosz­láviában „liberális álláspont­ra” helyezkednek a társada­lom- és alkotmányellenes te­vékenységgel szemben. Itonyoda>mak a könyv körül „Egy elnök halála 99 NEW YORK (MTI) Jacqueline Kennedynek, a meggyilkolt elnök özvegyé­nek keresetét „Egy elnök ha­lála” című könyv kiadásá­nak betiltása kérdésében de­cember 27-én tárgyalja egy New York-i bíróság. Reuter jelentese szerinl a Kennedy-család a hosszú könyvbő1 tulajdonképpen csu­pán négy oldalt kifogásol Ez a négy oldal a következő részletekkel foglalkozik: Ken- nedynének Johnson elnökről alkotott portréja, amely sze­rint Johnson egy kultúrálat­lan, faragatlan ember, aki mohón kapott a hatalom után. Ugyanitt áll, hogy Ken- nedyné az elnök vérével át­itatott ruhát akarta hordani. „Hadd lássák, mit követtek el”. Ezután a titkosszolgálatot Dírálta, amely tehetetlennek bizonyult. Ugyanezen a négy oldalon jut még kifejezésre bizonyos „kellemetlen érzés” amely Kennedy szenátorban és Jonn- son elnökben kölcsönösen ala­kult ki egymás irányában. AASZ-ülés WASHING1V MTI) tött. hogy február 15-ére ös­szehívják a „harmadik rend- Az Amerikai Államok Szer- kívüli Amerika-közi értekez- vezetériek Tanácsa hétfői ülé- letet”, ameb’et Buenos Aires- sén Washingtonban úgy dön- bein tartanak. Japán űrkísérleti kudarca TOKIÖ (MTI) körüli útra felbocsátani a Lambda 42. elnevezésű mű- A kozmikus térség kutatá- noldat. A kilövés után a raká­sával foglalkozó tokiói inté- ta nem tudta bekapcsolni né­zet csendes-óceáni kísérleti gyedik fokozatát és a feltevé- telepéről megkísérelte föld- sek szerint a tengerbe hullott. A rövidesen véget érő 1966- os észtén tő jelentős esemé­nyekkel gyarapította Afrika történetét. Az önállóság elnyerése után Afrikában a fejlődésnek egy újabb, bonyolultabb szakasza Kezdődött el. A belső ellent­mondások, amelyek a gyarma- osítók elleni harcban háttér­ig szorultak, most előtérbe kerültek és a neokoloniallz- mus megújuló támadásaival együtt jelentkeztek. Ugyanak kor Afrika gazdaságilag egy­re inkább elmaradt a fejlett országok mögött. A mintegy 39 millió km*-en 270 millió lakost számláló kontinens ma mindössze 2,2 százalékkal já­rul a világ ipari termeléséhez. Pedig Afrikában, azaz a szá­razföldek egyötödén él a föld­kerekség népességének 9 szá za’éka. Afrikában is tudják, hogy a prob’émák fels-ámolásának útja a gyors ütemű iparosítás­ban rejlik. Kimutatták, hogy ha az afrikai országoknak si­kerülne ipari termelésüket evenként legalább 7—8 száza­lékkal emelni. 40—50 év alati érnék el a fejlett ipari orszá­gok 1960-as színvonalát. Ez jelenleg még nem vihető ke­resztül, de megoldást sem je­lentene, mert a különbség így is megmaradna. A fejlett ipa­ri országok ezalatt is tovább fejlődnének, sőt még további előnyökre tennének szert. Pe­dig a kontinens kedvező fel­tételekkel rendelkezik a kor­szerű ipar, kiépítéséhez. Afri­kában termelik a kapitalista "ág "rá’’;ár'av 5 százalé­kát, a réz 25,5, mangánérc a,5, a kívmérc 45,5 és a gyé­mánt 97,6 százalékát. Afrika rendelkezik a világ víziener­gia készletének 40 százaléká­val. A megoldás lehetőségeit az érdekeltek többféléképpen lát­ják. Mali, Guinea, az EAK< és Brazzaville-Kon- gó a fejlődés nemkapitalista „tján kívánjak a. felmerülő nehézségeket megoldani. Afrikában azonban nemcsak a neökolonializmus ellentáma­dása bontakozott ki, (Ghana, Kenya, Nigéria), nemcsak a törzsi, vallási ellentétek (Ni­géria. Szudán, Uganda) kerül­tek felszínre, hanem a mun­kásosztály is beleszólt az ese­mények menetébe (Nigéria, Brazzaville-Kongó), Egyes Af- rika-szakértők megállapítása szerint fekete Afrika terüle­tén jelenleg 15 millió munkás é1. Bár az afrikai nvnkásokat szervezettség, képzettség te­kintetében nem nason. fiat­juk az európaiakhoz, növekvő számukkal egyre nagyobb ha­tást gyakorolnak a fejlődé* további menetére és az afri­kai események alakulására. —TERRA— Szavak — tettek nélkül Herbert Wehner, a nyugat­német szociáldemokrata párt egyik vezetője, az új bonni nagykoalíció „össznémetügyi minisztere” füstölgő pipával fogai között belépett a te­rembe, és tömött aktatáskáját letette a Schaumburg-palota minisztertanácsi termének ovális asztalára. Ezzel az aktussal lépteik be — a bonni állam történetében először — a szociáldemokra­ták a hatalomba, s ennyiben szervezetileg kétségkívül tel­jesen új szakasz kezdődött az NSZK politikájában. Az természesetesen már egészen más kérdés, hogy mi lesz a hatalom szervezeti megosztá­sának politikai következmé­nye! Ebből a szempontból még nem lehet végleges vé­leményeket alko'ni. Az egyetlen támpont az új bonni kor­mány programnyilatkozata, amelyet Kiesinger kancellár mondott el a parlamentben. E kormánynyilatkozattal kap­csolatban annyit meg lehet állanítani. hogv tónusa és hangszerelése eltér az Ade­nauer—Erhard korszakban meCTszokott hangnemtől. Fzves külpolitikai részletkér­désekben pedig olvan úl ele­mek mutatkoznak a nyilatko­zatban. omelvek néviánv ár­nyalattal reálisabb külpoliti­kai «remiáletre engednek kö­vetkeztetni. Az új elemek közé tarto­zik mindenekelőtt, hogy a nagykoalíció kormánya a je­lek szerint „életér akar le­helni” a francia—nyugatné­met szerződésbe, mégpedig egy olyan időpontban, ami­kor Franciaország külpolitiká­ja egy sor kérdésben mind élesebben elhatárolódik Wa­shington irányvonalától. Kie­singer — legalábbis szavai­val — azt a benyomást igye­kezett kelteni, hogy a fran­cia—nyugatnémet viszony fel- melegítésének szerepe lehet a Szovjetunióval, és az európai népi demokráciákkal fenntar­tott kapcsolatok megjavításá­ban. Ennek megfelelően a kan­cellár nagy helyet biztosított nyilatkozatában a szovjet— nyugatnémet viszonynak, s azt is kijelentette, hogy meg akarja javítani kapcsolatát a többi szocialista országgal, be­leértve a diplomáciai kapcso­latok felvételét. Ez minden­esetre arra utal: Bonnban végre kezdik megérteni a Hal'stein-doktrína további fenntartásának ésszerűtlensé- <*ét. (Mint ismeretes ez a doktrína megtiltja a diplomá­ciai kapcsolatokat o!van or­szágokkal. amelyek elismerik a Német Demokratikus Köz- társas* eot. p szovjet­unió a? NS^K között1* din- lomáciai viszony jelentette az egyetlen törést a Hallstein- doktrinán). Ebbe a vonalba tartozik, hogy Kiesinger külön tárgyal­ta a Lengyelországgal és Csehszlovákiával fenntartott kapcsolatok ügyét, miután a nyugatnémet revanspolitika követelései elsősorban ezt a két szocialista országot érin­tik. Lengyelország viszonyla­tában Kiesinger halvány és homályos célzásokat tett a megbékélés óhajára — anél­kül azonban, hogy kifejezet­ten elismerte volna az Odera —Neisse határt. Csehszlová­kiát illetően olyan nyilatko­zatot tett, hogy a Hitler által annak idején kierőszakolt müncheni szerződést nem te­kintik többé érvényesnek. Ezt a megjegyzést számos nyugat­német és amerikai lap. mint „nagy vívmányt” üdvözli — ami sokatmondóan jelzi, hogy milyen messziről kellene visz- szatémie Bonnak a józanság és a realitások útjára! Az említett új tényezők, mint látható, csak részletkér­désekben és csak árnyalatok­ban mutatkoznak. Elmaradt a iélenleaj európai határok — így az NSZK és az NDK közti határ — sérthetetlensé­gének világos elismerése. Kie­singer továbbra is. mint Né- rrw^to’^v'áq; A»*vedöli kén vise­lője” lépett fel a hr>nni ál- lám nevében és politikáját to­vábbra is a Német Demok­ratikus Köztársaság állami ta. gadására építi! \ Ily módon főkövetkezésként azt lehet levonni, hogy az új kormánynyilatkozat árnyal­tabb újrafogalmazása a régi politikának, tehát nem szün­teti meg a kormányválságot kirobbantó alapvető okot: Adenauer és Erhard agresz- szív külpolitikájának csődjét. A nyugatnémet külpolitika természetesen csak a gyakor­lati lépésekben mutathatja meg, hogy mennyire kénes kitörni a revanspolitika ke­reteiből. A szocilááemokrata vezetők, akik Brandt és Weh­ner személyében a külügy­minisztériumot, illetve az össznémetügyi minisztérl"mot kezükben tartják, azt állít­ják: a kormányba való belé­pés bizonyos lehetőséget je­lent számukra a nyugatnémet külpolitika úi. józanabb ar­culatának megalkotásában. A kormánynyilatkozat a felso­rolt új elemek ellenére érve­lőre nem iga zol ia ezt a fel- tételezést: eevetlen igazán lé- üveges kérdésben sem' változ. tatott az Adenauer—Erhard borszak irányvonalán! Figye­lembe kell venni azt is. hogy a kormányprogram pariamen- *1 vitáia megrni'tatta: a nagy. koalíción belül ielentős nézet, eltérések mutatkoznak külno- ntikai kérdésekben. Az NC7K új kormányánvak küimifikai irányvonala így belső harc­ban alakul majd ki Kőnek megfele’ően minden múz;ó- ‘ój mentesen tartázko'léan és rtsak is a meztett ea»-aV--,nti 'érések értékelésével ke!1 fo— dni a bonni kormán” új «•Tavait — ame'vek povelőre nélkülözik az új tetteket.

Next

/
Thumbnails
Contents