Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-21 / 301. szám
2 Monoin loisfi 21. szerda A s/ovijot kfitdotlsfig Ankarában Alekszej Kosziéin Törökországba érkezett MOSZKVA (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a török kormány meghívására Ankarába utazott. Ütjára elkísérte Vlagyimir Scserbickij az Ukrán Minisztertanács elnöke, Maszim- han Bejszebajev kazahsztáni miniszterelnök. Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese és Ivan Arhipov, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának első elnökhelyettese. ANKARA A téli fehérbe öltözött anatóliai főváros sarlós kalapácsos szovjet és csillagos-félholdas török zászlókkal fellobogózva várta Koszigint. A kedd reggeli újságok meleg szavakkal méltatják a látogatás jelentőségét. A Cumhuriyet „komoly, s mértéktartó államférfi” címmel Koszigin életrajzát ismerteti. A szovjet küldöttség IL—18-as repülőgépét a török légiérő vadászgépei kísérték a határtól Ankaráig. A fővárostól mintegy harminc kilométer távolságra fekvő, hegyek koszorúzta repülőtérre magyar idő szerint 11.30-kor ereszkedett le a szovjet delegáció gépe. Tűzszünet - bombázásokkal? Újabb támadások a VDK ellen SAIGON (MTI) B—52-es amerikai nehézbombázók kedden hajnalban ismét támadták a vietnami de- militarizált övezet déli részét Az 1954-es genfi egyezmény értelmében különleges védettséget élvező területet Thunderchief F—105-ös vadászbombázók hétfőn a VDK területén ismét bombázták a Vinh és Dong Hói között húzódó vasútvonalat, amelyet már egyszer elpusztítottak, de Észak-Vietnam lakossága az elmúlt hónapban újra helyreállított. NEW YORK Goldberg levelével kapcsolatban U Thant közvetlen környezetéből szerzett értesülések szerint — írja a DPA — a világszervezet főtitkára továbbra is szilárdan kitart három pontból álló javaslata mellett, amelynek értelmében bármiféle tárgyalás megkezdésének előfeltétele: a VDK amerikai bombázásának beszüntetése, a hadműveletek fokozatos megszüntetése és az, hogy az Egyesült Államok tárgyaló- partnernek ismerje el a DNFF-et. Az AFP illetékes forrásból úgy értesült, hogy U Thant néhány nap múlva fog hivatalosan nyilatkozni az amerikai levélről. A francia hírügynökség biztos forrásból úgy értesült, hogy U Thant közölni fogja Washingtonnal: haszontalanok lesznek mindaddig azok a lépések, amelyeket az amerikai kormány vár tőle, amíg az esetleges tárgyalópartnerrel nem közölheti, hogy az Egyesült Államok jelentős módon engedett eddigi álláspontjából. Amerikai kormányszóvivők — írja Washingtonból az AP — újból megerősítették, hogy az idei karácsonyi és újévi tűzszünetet nem akarják felhasználni a tavalyihoz hasonló meghosszabított bombázási szünetre. Megegyezés az FKP és a baloldali szövetség között PÁRIZS (MTI) Megállapodással értek véget a Francia Kommunista Párt és a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség vezetőinek tárgyalásai a márciusban esedékes parlamenti választásokon való együttműködésről. A megegyezés részleteit ma délután hózzák nyilvánosságra. A megállapodás megkötésének a választási taktikán túlmenő jelentőségét az adja, hogy 1936, a népfront időszaka óta most történt először, hogy a baloldal fonto sabb politikai erői a kommunistákkal együtt ilyen egyezményt írtak alá. A megállapodás a múlt hét keddjén kezdődött tárgyalások eredménye. Fekete Afrika 1966-os mérlege Freeman sajtóértekezlete AUSTIN (MTI) Johnson elnök hétfőn texasi farmján megbeszélést folytatott tanácsadóival gazdasági kérdésekről és India sürgető gabonaszükségletéről. Freeman közölte, hogy Johnson a legmélyebb megértéssel viseltetik India iránt, de „az Egyesült Államok egyedül nem fedezheti India szükségletét”. Freeman közölte: Johnson felkérésére tanulmányozza, van-e lehetőség arra, hogy amerikai farmerek és mező- gazdasági szakemberek látogassanak Kelet-Európába megvizsgálják a kelet-európai amerikai kereskedelem kiterjesztésének lehetőségeit. Csökkentik az állambiztonságí szervek létszámát A jugoszláv belügyminiszter nyilatkozata BEL.GRÁD (MTI) Milan Miskovics jugoszláv szövetségi belügyminiszter hangoztatta, a tervek szerint körülbelül ötven százalékkal csökkentik az állambiztonsági szolgálat dolgozóinak létszámát. A Nin című hetilapnak adott nyilatkozatában kifejtette, e csökkentést mindenekelőtt az indokolja, hogy az állambiztonsági szolgálat nem rendelkezik többé végrehajtó hatalommal. Valójában technikai szolgálatként működik, és tevékenysége arra irányul, hogy megakadályozza a külföldi hírszerző ügynökségek. az ellenséges emigráns szervezetek és a belső ellenség titkos tevékenységét. Az állambiztonsági szolgálat tevékenységét nem terjeszthetik ki az úgynevezett „antiszociális megnyilvánulások” kivizsgálására. A múltban ugyanis az UDBA ilyen jogcímmel vált a különböző társadalmi megnyilvánulások, döntőbfrájává. Befejezésül hangsúlyozta, mindez semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy Jugoszláviában „liberális álláspontra” helyezkednek a társadalom- és alkotmányellenes tevékenységgel szemben. Itonyoda>mak a könyv körül „Egy elnök halála 99 NEW YORK (MTI) Jacqueline Kennedynek, a meggyilkolt elnök özvegyének keresetét „Egy elnök halála” című könyv kiadásának betiltása kérdésében december 27-én tárgyalja egy New York-i bíróság. Reuter jelentese szerinl a Kennedy-család a hosszú könyvbő1 tulajdonképpen csupán négy oldalt kifogásol Ez a négy oldal a következő részletekkel foglalkozik: Ken- nedynének Johnson elnökről alkotott portréja, amely szerint Johnson egy kultúrálatlan, faragatlan ember, aki mohón kapott a hatalom után. Ugyanitt áll, hogy Ken- nedyné az elnök vérével átitatott ruhát akarta hordani. „Hadd lássák, mit követtek el”. Ezután a titkosszolgálatot Dírálta, amely tehetetlennek bizonyult. Ugyanezen a négy oldalon jut még kifejezésre bizonyos „kellemetlen érzés” amely Kennedy szenátorban és Jonn- son elnökben kölcsönösen alakult ki egymás irányában. AASZ-ülés WASHING1V MTI) tött. hogy február 15-ére összehívják a „harmadik rend- Az Amerikai Államok Szer- kívüli Amerika-közi értekez- vezetériek Tanácsa hétfői ülé- letet”, ameb’et Buenos Aires- sén Washingtonban úgy dön- bein tartanak. Japán űrkísérleti kudarca TOKIÖ (MTI) körüli útra felbocsátani a Lambda 42. elnevezésű mű- A kozmikus térség kutatá- noldat. A kilövés után a rakásával foglalkozó tokiói inté- ta nem tudta bekapcsolni nézet csendes-óceáni kísérleti gyedik fokozatát és a feltevé- telepéről megkísérelte föld- sek szerint a tengerbe hullott. A rövidesen véget érő 1966- os észtén tő jelentős eseményekkel gyarapította Afrika történetét. Az önállóság elnyerése után Afrikában a fejlődésnek egy újabb, bonyolultabb szakasza Kezdődött el. A belső ellentmondások, amelyek a gyarma- osítók elleni harcban háttérig szorultak, most előtérbe kerültek és a neokoloniallz- mus megújuló támadásaival együtt jelentkeztek. Ugyanak kor Afrika gazdaságilag egyre inkább elmaradt a fejlett országok mögött. A mintegy 39 millió km*-en 270 millió lakost számláló kontinens ma mindössze 2,2 százalékkal járul a világ ipari termeléséhez. Pedig Afrikában, azaz a szárazföldek egyötödén él a földkerekség népességének 9 szá za’éka. Afrikában is tudják, hogy a prob’émák fels-ámolásának útja a gyors ütemű iparosításban rejlik. Kimutatták, hogy ha az afrikai országoknak sikerülne ipari termelésüket evenként legalább 7—8 százalékkal emelni. 40—50 év alati érnék el a fejlett ipari országok 1960-as színvonalát. Ez jelenleg még nem vihető keresztül, de megoldást sem jelentene, mert a különbség így is megmaradna. A fejlett ipari országok ezalatt is tovább fejlődnének, sőt még további előnyökre tennének szert. Pedig a kontinens kedvező feltételekkel rendelkezik a korszerű ipar, kiépítéséhez. Afrikában termelik a kapitalista "ág "rá’’;ár'av 5 százalékát, a réz 25,5, mangánérc a,5, a kívmérc 45,5 és a gyémánt 97,6 százalékát. Afrika rendelkezik a világ vízienergia készletének 40 százalékával. A megoldás lehetőségeit az érdekeltek többféléképpen látják. Mali, Guinea, az EAK< és Brazzaville-Kon- gó a fejlődés nemkapitalista „tján kívánjak a. felmerülő nehézségeket megoldani. Afrikában azonban nemcsak a neökolonializmus ellentámadása bontakozott ki, (Ghana, Kenya, Nigéria), nemcsak a törzsi, vallási ellentétek (Nigéria. Szudán, Uganda) kerültek felszínre, hanem a munkásosztály is beleszólt az események menetébe (Nigéria, Brazzaville-Kongó), Egyes Af- rika-szakértők megállapítása szerint fekete Afrika területén jelenleg 15 millió munkás é1. Bár az afrikai nvnkásokat szervezettség, képzettség tekintetében nem nason. fiatjuk az európaiakhoz, növekvő számukkal egyre nagyobb hatást gyakorolnak a fejlődé* további menetére és az afrikai események alakulására. —TERRA— Szavak — tettek nélkül Herbert Wehner, a nyugatnémet szociáldemokrata párt egyik vezetője, az új bonni nagykoalíció „össznémetügyi minisztere” füstölgő pipával fogai között belépett a terembe, és tömött aktatáskáját letette a Schaumburg-palota minisztertanácsi termének ovális asztalára. Ezzel az aktussal lépteik be — a bonni állam történetében először — a szociáldemokraták a hatalomba, s ennyiben szervezetileg kétségkívül teljesen új szakasz kezdődött az NSZK politikájában. Az természesetesen már egészen más kérdés, hogy mi lesz a hatalom szervezeti megosztásának politikai következménye! Ebből a szempontból még nem lehet végleges véleményeket alko'ni. Az egyetlen támpont az új bonni kormány programnyilatkozata, amelyet Kiesinger kancellár mondott el a parlamentben. E kormánynyilatkozattal kapcsolatban annyit meg lehet állanítani. hogv tónusa és hangszerelése eltér az Adenauer—Erhard korszakban meCTszokott hangnemtől. Fzves külpolitikai részletkérdésekben pedig olvan úl elemek mutatkoznak a nyilatkozatban. omelvek néviánv árnyalattal reálisabb külpolitikai «remiáletre engednek következtetni. Az új elemek közé tartozik mindenekelőtt, hogy a nagykoalíció kormánya a jelek szerint „életér akar lehelni” a francia—nyugatnémet szerződésbe, mégpedig egy olyan időpontban, amikor Franciaország külpolitikája egy sor kérdésben mind élesebben elhatárolódik Washington irányvonalától. Kiesinger — legalábbis szavaival — azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a francia—nyugatnémet viszony fel- melegítésének szerepe lehet a Szovjetunióval, és az európai népi demokráciákkal fenntartott kapcsolatok megjavításában. Ennek megfelelően a kancellár nagy helyet biztosított nyilatkozatában a szovjet— nyugatnémet viszonynak, s azt is kijelentette, hogy meg akarja javítani kapcsolatát a többi szocialista országgal, beleértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Ez mindenesetre arra utal: Bonnban végre kezdik megérteni a Hal'stein-doktrína további fenntartásának ésszerűtlensé- <*ét. (Mint ismeretes ez a doktrína megtiltja a diplomáciai kapcsolatokat o!van országokkal. amelyek elismerik a Német Demokratikus Köz- társas* eot. p szovjetunió a? NS^K között1* din- lomáciai viszony jelentette az egyetlen törést a Hallstein- doktrinán). Ebbe a vonalba tartozik, hogy Kiesinger külön tárgyalta a Lengyelországgal és Csehszlovákiával fenntartott kapcsolatok ügyét, miután a nyugatnémet revanspolitika követelései elsősorban ezt a két szocialista országot érintik. Lengyelország viszonylatában Kiesinger halvány és homályos célzásokat tett a megbékélés óhajára — anélkül azonban, hogy kifejezetten elismerte volna az Odera —Neisse határt. Csehszlovákiát illetően olyan nyilatkozatot tett, hogy a Hitler által annak idején kierőszakolt müncheni szerződést nem tekintik többé érvényesnek. Ezt a megjegyzést számos nyugatnémet és amerikai lap. mint „nagy vívmányt” üdvözli — ami sokatmondóan jelzi, hogy milyen messziről kellene visz- szatémie Bonnak a józanság és a realitások útjára! Az említett új tényezők, mint látható, csak részletkérdésekben és csak árnyalatokban mutatkoznak. Elmaradt a iélenleaj európai határok — így az NSZK és az NDK közti határ — sérthetetlenségének világos elismerése. Kiesinger továbbra is. mint Né- rrw^to’^v'áq; A»*vedöli kén viselője” lépett fel a hr>nni ál- lám nevében és politikáját továbbra is a Német Demokratikus Köztársaság állami ta. gadására építi! \ Ily módon főkövetkezésként azt lehet levonni, hogy az új kormánynyilatkozat árnyaltabb újrafogalmazása a régi politikának, tehát nem szünteti meg a kormányválságot kirobbantó alapvető okot: Adenauer és Erhard agresz- szív külpolitikájának csődjét. A nyugatnémet külpolitika természetesen csak a gyakorlati lépésekben mutathatja meg, hogy mennyire kénes kitörni a revanspolitika kereteiből. A szocilááemokrata vezetők, akik Brandt és Wehner személyében a külügyminisztériumot, illetve az össznémetügyi minisztérl"mot kezükben tartják, azt állítják: a kormányba való belépés bizonyos lehetőséget jelent számukra a nyugatnémet külpolitika úi. józanabb arculatának megalkotásában. A kormánynyilatkozat a felsorolt új elemek ellenére érvelőre nem iga zol ia ezt a fel- tételezést: eevetlen igazán lé- üveges kérdésben sem' változ. tatott az Adenauer—Erhard borszak irányvonalán! Figyelembe kell venni azt is. hogy a kormányprogram pariamen- *1 vitáia megrni'tatta: a nagy. koalíción belül ielentős nézet, eltérések mutatkoznak külno- ntikai kérdésekben. Az NC7K új kormányánvak küimifikai irányvonala így belső harcban alakul majd ki Kőnek megfele’ően minden múz;ó- ‘ój mentesen tartázko'léan és rtsak is a meztett ea»-aV--,nti 'érések értékelésével ke!1 fo— dni a bonni kormán” új «•Tavait — ame'vek povelőre nélkülözik az új tetteket.
