Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-18 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I Á D MEGY El BIZOTTS/ XXII. ÉVF. 299. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. DECEMBER 18. VASÁRNAP — Mit takar a zöldségtemető? (3. oldal) — Szemben a gyilkossal (4. oldal) — Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Újabb tiltakozások Hanoi bombázása miatt Cabot Lodge szerint nem értek el az amerikaiak megtelelő eredményeket A Nhan Dán szombati szá­ma — jelenti Hanoiból a VNA — újabb fényképeket közölt. A fényképek az amerikai kül­ügyminisztérium cáfolatával szemben világosan bizonyít­ják, hogy a légikalózok lakó­negyedeket bombáztak. A Nhan Dán utal arra is, hogy a pénteki sajtóértekezleten a nemzetközi sajtó képviselői megtekintették azokat a ra- kéta-repeszeket, amelyeken vi­lágosan látható volt az ame­rikai jelzés, és láthatták a lakónegyedekre december 14- én ledobott, fel nem robbant amerikai bombákat is. Az Új Kína hírügynökség beszámol arról, hogy decem­ber 14-én négy amerikai gép támadta a kínai nagykövetség épületét is. Ez újabb komoly háborús provokáció a kínai nép ellen — hangoztatja az Üj Kína. A Hanoi elleni bombatáma­dás továbbra is a világköz­vélemény figyelmének közép­pontjában áll. Párizsban pén­teken 3 000 fiatal tüntetett a VDK bombázása ellen. A rendőrség 250—300 személyt letartóztatott. Tíz ember meg­sebesült, az előállítottak kö­zöt* volt Pierre Bloch, volt miniszter, a francia békemoz­galom vezetőségének tagja, akit a jelentések szerint a rendőrök bántalmaztak. A rendőri beavatkozás után az egyik mellékutcában ismét összegyűlt tüntetők előtt rö­vid beszédet mondott Ray­mond Guyot, az FKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja. SAIGON A Saigonból érkező hadi­jelentések szerint Saigontól 80 kilométerre délnyugatra a partizánok szombaton akna­vetőkkel lőtték az amerikai tanácsadók egyik táborát. Az amerikai légierő pénteken a Hanoi és Dien Bien Phu kö­zötti útvonalat bombázta. Az AP tudósítása szerint Dél-Vietnamban tovább virág­zik a feketepiac. Olyan cikke­ket árulnak, amelyek rend­szerint az amerikai raktárak­ból tűntek el. Alig néhány napja például hat darab 15 tonnás áramfejlesztő telep tűnt el a saigoni kikötőből. Nagy vita folyik a partizánok élelmiszer-raktáraiban talált amerikai rizs-szállítmányok eredetét illetően is, az ame­rikai segélyprogram tisztvise­lői azt állítják, hogy a Made in USA feliratú zsákokban vi­etnami rizs volt, a katonák viszont kétlik, hogy a partizá­nok valahol az őserdőben ké­pesek lennének pontosan száz fontnyi súlyú zsákokat csoma­golni. Saigonban szombaton foly­tatta munkáját az úgyneve­zett alkotmányozó nemzet- gyűlés. Világszerte példa nél­kül álló államrend körvona­lai kezdenek kibontakozni. Miután francia mintára elha­tározták, hogy az országnak választott elnöke lesz, szom­baton úgy döntöttek, hogy amerikai mintára választott alelnököt is javasolnak. New York-i jelentés szerint McNamara amerikai hadügy­miniszter elrendelte a kikép­zendő pilóták számának öt­venszázalékos növelését. Washingtonban pénteken sajtóértekezletet tartott Cabot Lodge, az Egyesült Államok saigoni nagykövete. Kijelen­tette, hogy „elégedett” a há­ború menetével, de a „terro­rizmus elleni harcban” az amerikaiak nem értek el meg­felelő eredményt. VARSÓ Pénteken este a varsói Tu­domány és Kultúra Palotájá­nak kongresszusi termében a varsói fiatalok tiltakozó nagy­gyűlést tartottak az amerikai imperialisták vietnami terror­bombázásai ellen. A fiatalok a nagygyűlés után tüntetést ren­deztek az Amerikai Egyesült Államok varsói nagykövetsé­ge előtt. Fon'os kérdések az ENSZ előtt NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén 84 szavazattal kettő el­lenében (Dél-Afrika, Portugá­lia) 13 tartózkodással (az Egye­sült Államok, Anglia, Olaszor­szág, Franciaország és más nyugati államoik) elfogadott határozat elítéli a dél-afrikai hatóságok apartheid-politiká­ját mint az emberiség elleni bűntettet. A közgyűlés politikai bi­zottsága pénteki ülésén Man­fred Lachs professzor, lengyel küldött előterjesztette 38 or­szág, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — kö­zös határozat-tervezetét a vi­lágűr kutatását és felhasználá­sát szabályozó szerződésről. A bizottság egyhangúlag elfo­gadta 27 ország határozat-ter­vezetét, amely javasolja, hogy 1967 szeptemberében Becsben tartsák meg az ENSZ nemzet­közi konferenciáját a világ­űr kutatásáról és békés fel- használásáról. Az ENSZ közgyűlése pénte­ken tudomásul vette U Thant főtitkárnak az ENSZ fegyve­res erői felépítéséről és béke- fenntartó tevékenységéről elő­terjesztett beszámolóját. A közgyűlés 56 szavazattal 11 el­lenében (a szocialista orszá­gok), 25 tartózkodással jóvá­hagyta az ENSZ fegyveres erőinek 1967. évi 14 millió dollárban megállapított költ­ségvetését. Kulebjakin szovjet küldött hangoztatta, hogy az ENSZ fegyveres erőinek fenn­tartása törvénytelen, mivel a Biztonsági Tanács nem hozott semmilyen határozatot felállí­tásukról. Kijelentette, hogy a Szovjetunió nem vesz részt azok finanszírozásában. Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács — az ez évi munka tapasztalatait és várható eredményeit figye­lembe véve — megtárgyalta és jóváhagyta az 1967. évi népgazdasági tervet 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött ér­vényre jutottak a gazdálko­dásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964 decemberi és 1965 decemberi határoza­tai. A munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájá­nak eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb voít a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelkedé­se 1966-ban valamelyest meg­haladta a tervezettet, az elő­zetes adatok szerint a tava­lyinál 6—6,5 százalékkal ma­gasabb. Az átlagosnál gyor­sabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építőanyagipar termelése. Javult az összhang a ter­melés és a szükségletek kö­zött: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskede­lem részére történő áruátadá­si tervét. Több termékből azonban a nagyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igé­nyeit és az export konkrét szükségleteit. Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munkafe­gyelem. A létszám növekedé­se az iparban a tervezettnél kisebb volt, a termelés növe­kedésének körü'belül 80 szá­zaléka a termelékenység emel­kedéséből származik. A mun­kások. és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó ter­melés a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nő. Az előző évieknél valame­lyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint. Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a ta­valyit. A tervezettnél maga­sabb volt a kenvérgabona, a burgonya, a, cukorrépa és a kukorica átlagtermése és ez részben pótolja a tavaszi ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is sikerült saját termésből fedez­ni az ország kenyérgabona szükségletét. A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek ered­ményeként javult a lakosság ellátása, s az idénycikkek ára mintegy 10 százalékkal csök­kent. A mezőgazdaság az idén 5500 traktort, 8500 pótkocsit, 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrá­gyát kapott. 21 ezer 400 hold­dal nőtt az öntözött terület. Az építőipar termelése kö­rülbelül 5—6 százalékkal ha­ladja meg a tervezettet, s tel­jesítménye a múlt évihez ké­pest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka terme­lékenysége a számítottnál na­gyobb mértékben, átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1966-ban ki­elégítette a népgazdaság meg­növekedett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szer­vezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállí­tásban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 milliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalék­kal több a tavalyinál. Na­gyobbrészt a terv el Sírásainak megfelelően megtörtént a leg­fontosabb létesítmények üzem­be helyezése. Elkészült — többek között — a Pécsi Hő­erőmű 50 MW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Szombathelyi Forgácslap­üzem, a Pápai Kenyérgyár, a siófoki Európa Szálló, a cse­peli és a tatabányai áruház. Több, ez évi üzembehelye­zésre tervezett beruházás be­fejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfeszítések szükségesek a beruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazdasá­gi hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reál­bér és a lakosság reáljövedel­me. A reálbér az előirányzott 1/4 százalék helyett 2—3 szá­zalékkal, a reáljövedelem pe­dig a tervbe vett 3,7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nő 1966-ban. A februári ár- és bérintézkedések következ­tében egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fi­zetés űek — jövedelme az át­lagosnál gvorsabban emelke­dett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milliárd, nyugdí­jakra ugyancsak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, kü­lönösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külke­reskedelem forgalma, s eköz­ben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A ter­mékek exportképessége egé­szében növekedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás 1966-ban 51 ezer lakás ké­szült el, közülük 34 ezer ma­gánerőből. 3870 óvodai hely, 500 álta­lános iskolai és 230 középis­kolai tanterem épült. A kór­házak és gyógyintézetek 1500, a szociális intézetek 800 új ággyal gyarapodtak. Az orvo­si körzetek száma 100-zal. a szakorvosi rendelőórák száma 1250-nel nőtt. Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai az alábbiakat tartalmazzák. IVcinieti jovedeSesn, beruházások 1967-ben el kell érni, hogy a jövedelem 3,5 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a laKosság fogyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugya­nakkor az állóalapok (terme­lési eszközök, lakóházak, ok­tatási, egészségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek, stb.) bővítésére fordított összeg mintegy 8—10 százalékkal nő­jön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi elő­irányzata 48,5—49,5 milliárd forint, az idei várható teljesí­tésnél 6—7 százalékkal maga­sabb. A terv előírja a beru­házási eszközök összpontosított felhasználását és elsősorban a már folyamatban levő legfon- tontosabb beruházások befe­jezésére, illetve folytatására biztosít fedezetet. 1967-ben — más létesítményekkel együtt — üzembe kell helyezni a Du- namenti Hőerőmű 150 MW-os gépegységét, a Forte Gyár új film- és fotopapírüzemét, a Dunaújvárosi Papírgyárat, a Székesfehérvári Hűtőházat, a Budapesti 2. sz. Házgyárat. 1967-ben az ideinél kevesebb beruházást kezdenek el, s ezek többségét is két éven be­lül be kell fejezni. Ipar A terv az ipari termelésnek az 1966. évihez viszonyított 4— 6 százalékos növekedésével számol. E növekedés jelentős része a kapacitások bővítésé­ből adódik. Az átlagosnál gyorsabban nő a villamos­energia ipar, a vegyipar, a tanácsi és a szövetkezeti ipar termelése: a szénbányászaté — az igényeknek megfelelően — csökken. A népgazdaság jövőre 30 százalékkal több földgázt hasz­nál fel, mint az idén, s 7—8 százalékkal emelkedik a vil­lamosenergia fogyasztás. Ezen belül az ipar 6, a közlekedés 12, a lakosság 13 százalékkal több villamosenergiát fogyaszt­hat, mint 1966-ban. Az ipari termelés 1967. évi előirányzata magasabb, mint amennyivel a harmadik öt­éves terv kidolgozásakor szá­moltak. Az iparnak exportra körül­belül 4 százalékkal, a belke­reskedelem részére 5—6 szá­zalékkal. beruházási célokra pedig ugyancsak 5—6 száza­lékkal több terméket kell át­adnia, mint ebben az évben. Gépipari termékekből 5—6, építőanyagokból ugyancsak 5— 6. vegyipari termékekből 9—10, könnyűipari cikkekből 6— 7, élelmiszerekből pedig 2,5 százalékkal többet ad át az ipar a lakosság részére, mint 1966-ban. Az építőipar termelése 1966- hoz képest 6—7 százalékkal emelkedik; termelékenységét 5—6 százalékkal kell növelnie. A terv a termelés és a szük­ségletek összhangjának to­vábbi javítását tűzi ki célul. Előírja a termelés összetételé­nek javítását, a korszerű, ke­resett cikkek arányának növe­lését, a műszaki színvonal emelését, a technológia kor­szerűsítését és a termékek minőségének további javítását. A terv az iparban a terme­lékenység növekedésével, a költségszint további csökkené­sével számol. A termelés emelkedésének átlagosan mintegy 80 százalékát a ter­melékenység növelésével kell elérni. Továbbra is szigorú ta­karékosságra van szükség nemcsak a létszám, hanem a bér-, az anyag- és a pénz- gazdálkodásban is. Kcző^azdaság A terv adatai szerint a me­zőgazdaság termelésének ér­téke 1967-ben mintegy 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A mezőgazdasági előirányza­tok teljesítése biztosítja az or­szág kenyérgabonáját, a la­kosság élelmiszerellátásának javítását és lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek ex­portjának növelését. A terv gondoskodik a me­zőgazdasági termelés anyagi­műszaki feltételeinek további fejlesztéséről. A mezőgazdaság jövő évi, mintegy 8,7 milliárd forint értékű beruházásain be­lül lehetővé válik a termelést kiszolgáló alap- és járulékos beruházások növelése. A töb­bi között 30 ezer tehén és 58 ezer sertés elhelyezésére szolgáló új férőhelyet létesíte­nek. A mezőgazdasági üzemek: — sok máson kívül — 6 200 traktort, 6 000 pótkocsit, 1 500 gabonakombájnt, 800 silókom­bájnt, továbbá burgonya-, cu­korrépa- és kukoricabetakarí­tó kombájnokat vásárolhatnak. E beruházások eredményeként az 1 katasztrális holdra jutó gépi munka az ideinél mintegy 9 százalékkal lesz több. A vegyipar termelésének nö­vekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság csaknem 20 százalékkal több műtrágyát és 6—7 százalékkal több növény­védőszert használhasson fel* mint 1966-ban. Jelentősen nő a nagyobb hatékonyságú nö­vényvédőszerek aránya. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzat szerint — 3 százalékkal haladja meg az ideit. Jelentős összeget fordítanak; az ár- és belvizek elleni véde­kezésre. Elsősorban a Duna alsó szakaszán és a Kőrösök völgyében levő gátakat erősí­tik meg, megfelelő eszközöket biztosít a terv a védekezésre az ország más részein is. Közlekedés A közlekedés feladatait a terv 1967-re is a növekvő áru- és személyszállítási igények figyelembevételével határoz­za meg. Továbbra is elsődle­gesen a járműpark rekonst­rukciójára és bővítésére for­dítanak gondot. A terv sze­rint 3 200—3 500 vasúti teher- és 230 személykocsit szereznek be. 57 Diesel- és 20 nagy telje­sítményű villamosmozdony üzembe helyezésével 49 száza­lékra nő a korszerű vontatás részaránya. A vasútvonalak villamosítását a harmadik öt­éves tervben előirányzott ütemhez képest meggyorsítják. A közúti közlekedés fejlesz­tését szolgálja 500 autóbusz beszerzése, 500 kilométerrel nő a pormentes burkolattal ellátott utak hossza és körül­belül 300 kilométer hosszúsá­gú út nagyobb átépítésére ke­rül sor. A hajózás egy 6 ezer ton­nás tengeri-, egy 1300 tonnás folyam-tengeri hajót és 14 korszerű folyami uszályt állít üzembe. A távbeszélő állomások szén ma újabb 10 ezerrel nő és megkezdődik a nemzetközi távközlő hálózat bővítése szempontjából jelentős távbe­szélő központ építése. 1967-ben tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom mind a szocialista, mind a tőkés országokkal. Az elő­irányzat szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—7 száza­lékkal lesz nagyobb az idei­nél. Az idegenforgalom is tovább bővül. A terv szállodák, tu­ristaházak, campingek építésé­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents