Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-01 / 284. szám
VilcfCT nro^ár’rrf egye«"1*0*«^ AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E» BIZQ TTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 284. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK U Thant marad? 15 oldal) Hogyan tölti a telet az SBICr (7. oldal) Útra készén a hóekek (8. oldal) Folytatja tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa Beszámoló a felszólalásokról Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politiaz Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. kai Bizottságának póttagja, A kedd délutáni ülésen Brezsnyev elvtárs után elsőnek dr. Rapcsák András, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora szólalt fel. Megállapította, hogy a VIII. pártkongresszus határozata a származási kategorizálás eltörléséről a debreceni egyetemen is helyesnek bizonyult A fizikai dolgozók gyermekeinek arányszáma a határozat végrehajtása után is jóval meghaladta a 40 százalékot Az utóbbi időben azonban arány- s-zámuk néhány területen visz- szaesett. — A felvételi rendszer idei finomítása javított a helyzeten, mert a felvételi bizottságok most már nemcsak a tételes tudást vizsgálták, hanem figyelembe vették a rátermettséget és a magatartást is — mondotta. Utalt a hallgatók túlterhelésére, amely káros, s ezen segíteni kell. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hallgatók nem nélkülözhetik a nevelők segítségét — Ügy kell nevelnünk fiataljainkat — mondotta, — hogy az egyetem elvégzése után kommunista szakemberekké váljanak. Ezután dr. Simon Pál, a szászhalombatta Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója emelkedett szólásra. Felszólalásában tájékoztatást adott arról a hatalmas munkáról, amely immár öt éve tart Szászhalombattán. Ennek kapcsán elmondta, hogy amíg a VIII. kongresszus idején a kombinát területén még csak az építők és a szerelők dolgoztak, ma a IX. kongresszus napjaiban több mint ezer ember dolgozik Szászhalombattán, s hazánkban eddig egyedülálló, a legkorszerűbb technológián alapuló berendezéseket üzemeltetnek. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a hatalmas kombinát felépítését a KGST, a szocialista országok együttműködése tette lehetővé, mert nemcsak a nyersanyagot kapják —■ a Barátság Kőolaj távvezetéken át — a Szovjetunióból, hanem a berendezések többsége is a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból érkezett. A következő felszólaló, Lois Simon körzeti párttitkár a budapesti 7/1. alapszervezet 199 tagjának üdvözletét tolmácsolta. — Igaz, hogy nyugdíjas vasmunkás vagyok — mondotta — de úgy érzem, az aktív pártmunkások közé tartozom. Alapszervezetünk tagsága idős elvtársakból tevődik össze. HO százalékuk 70 éven felül-' Ezután ismertette, milyen fontos feladatokat old meg körzeti pártszervezetük, ma- r -mutatott: Az üzemek és hivatalok pártszervezetei nem fordíta - nak kellő gondot a munkából * távozó elvtársak eligazítására. Javaslom, adják nekik útra- valóul azt a megbízást, hogy amikor a termelő munkából kiválnak és több idejük marad a párt szolgálatára, akkor aktívan vegyenek részt új alapszervezetük életében, munkájában. A területi alapszervezetek kommunista kollektívái szeretettel, új családtagként várják a munkából leszerelő „fiatal” körzeti párttagokat. Ezután Csikós Istvánná, a Kazincbarcikai Városi Tanács VB-elnöke beszámolt a város üzemeinek munkasikereiről és Ismertette a harmadik ötéves terv kazincbarcikai beruházásait. Elmondotta, hogy a város nehézipari üzemeiben hiány van férfi munkaerőben, a nők foglalkoztatottsága azonban nem egészen megoldott Beszédének elején méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése során elért. Kifejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött. Mint önök valamennyien tudják — folytatta — az amerikai imperialistáik intervenciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták barbár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél-Vietnam népe edlen. Felhasználják a legkegyetlenébb tömegpusztító eszközöket, a B—52-es repülőgépeket, napal mibombákat, mérgező vegyianyagot és gázt. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogy Dél- Vietnamban szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának. Eszak-Vietnam ellen is csaknem két éve kegyetlen, pusztító légi és tengeri háborút folytatnak. Súlyos károkat okoznak ezzel tízéves munkánk eredményeiben. Iskolákat, kórházakat, templomokat. városokat és sűrűn lakott településeket pusztítottak ed. Még olyan öntözőműveket és gátakat is rombolnak, amélyek több millió embert védenek az ártól. Országunk mindkét részében nap mint nap olyan gaztetteket követnek él, amelyeknek kegyetlensége felülmúlja az egész emberiség által elitéit hitleri fasizmus gaztetteit is. A fölperzselt föld e politikájának az a célja, hotrv térdre kényszerítse* a vietnami népet. Ebben a helyzetben a Vietnam* némmk nem volt más útja: felkelt és szembeszállt velük, E gondokon többek között úgy segítenek, hogy a jövő évben bedolgozó rendszerrel kézműipari vállalatot szerveznek. Csikós Istvánná bejelentette, hogy a város dolgozói 50 millió forint értékű munkát ajánlottak fel a párt IX. kongresz- szusának tiszteletére és vállalásukat már teljesítették is. Ezután Raszter Mihály, a Kapuvári Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel. A megye mezőgazdaságáról szólva megállapította, hogy a megyében nagymértékben növekedett a szövetkezetek közös vagyona. Ezután a falusi pártszervezetek munkájával foglalkozott. Elmondotta: Falusi pártszervezeteink nehéz körülmények között dolgoztak és teljesítették feladataikat. Ki kellett alakítanunk hogy megvédje függetlenségét, szabadságát. A hazáját szerető és az ellenséget gyűlölő mindkét országrészünk népe elszánta magát, hogy vereséget mér az amerikai imperialisták hódító terveire, megvédi Észak-Víetnatnof, felszabadítja a Délt, egyesíti hazáját. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front zászlaja alatt, a Dél-vietnami nép politikai és fegyveres harcot vív a támadók ellen, városban és faluin egyaránt. Szüntelenül támadja az ellenséget politikailag, katonai lag. A sokoldalú népi háború demoralizálja az ellenséget. Ez népünk legyőzhetetlen fegyvere az amerikai imperializmus legmodernebb háborús eszközeivel szemben Ezzel mérünk vereséget az ellenség minden politikai és katonai tervére. A továbbiakban Le Dúc Tho elmondotta, hogy a háború eddigi folyamán a vi - etnami nép nésyszer győzt' le az amerikaiakat. Az első győzelmet 1959—60-ban arat ta a nép, amikor szétzúz!' Ngo Dinh Diem báb-rendsz* rének alapjait, és létrehozta a forradalmi hatalmat falun és a hegyvidéken. A második győzelem 1961 és 65 között az amerikaiak különleges háborújának stratégiájára mért csapás volt. Harmadszor az 1965—66-os száraz évszakban győznék le az amerikai támadókat, amikor meghiúsították azok nagyméretű támadó terveit. Fkkor szánták rá magukat az p i i rnmfkT'i o ] Te hr>c*y ú+on pusztító háborút indítsanak a szocialista nagyüzemeket, a termelés fő irányait» a munkaszervezeteket, ami természetesen nem volt könnyű feladat. Meg kellett teremteni a nagyüzemi állattenyésztés feltételeit is, a termelés műszaki ellátását, a helyi lehetőségek és erőforrások felkutatásával. A felszólaló ezután arról beszélt, hogy miután a pártszervezetek e feladatokat sikeresen megoldották, a kommunisták is, a pártszervezetek is egyre aktívabbakká váltak. Aki a falu fejlődését figyelemmel kíséri, meggyőződhet arról, hogy a kommunisták áldozatos munkája nyomán sikerrel valósul meg a párt politikája falun — mondotta befejezésül. Ezután szünet következett, majd Brutyó Jánosnak, a Politikai Bizottság póttagjának elnökletével folytatódott, a tanácskozás. Le Due The, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólására. a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a tervük is kudarcot vallott. A többi közt 1500 repülőgépüket lőtte le az észak-vietnami légvédelem, és több száz amerikai pilótát ejtett foglyul. Ez volt a vietnami nép negyedik győzelme. Az ellenség vereséged egyre súlyosabbak — folytatta beszédét Le Dúc Tho, — s minél jobban növelik hadseregüket, veszteségük annál nagyobb. Azonban a sorozatos súlyos vereségek, a haladó emberiség és az amerikai nép tiltakozása ellenére sem akar az amerikai imperializmus agressziós és háborús természeténél fogva lemondani arról, hogy Dél-Vi- etnamot szolgaságba döntse. Az 1965—66-os száraz évszakban elszenvedett szégyen- telies vereségeik, valamint az elmúlt esős évszakban rájuk mért sorozatos csapások után most ismét lázasan készülnek a mostani száraz évszak alatti újabb stratégiai ellentámadásukra. Ezt egymilliós hadsereggel akarják végrehajtani, amelyből négy-ötszázezer amerikai és csatlós katona. Ugyanakkor tovább fokozzák Észak-Vietnam ellen a légi- és tengeri pusztító háborút. Még azt is fontolgatják, hogy esetleg szárazföldi erőket szállítanak partra a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén. Ezzel a nagyméretű támadással szeretnék megsemmisíteni a Vietnami Demokratikus Köztársaság hadseregét, kicsikarni a döntő győzelmet Dél-Vietnamban így akarnak bennünket arra kényszeríteni, hogy fogadjuk el az ő elképzelésük szerinti politikai megoldást. Vietnam, a vietnami nemzet egy. Folyóink kiapadhatnak, hegyeink elkophatnak, de ez az örök igazság sosem változik meg. A vietnami nép két hosszú, áldozatos, nehéz honvédő háborút élt át egy emberöltő alatt. Nem azért harcol, hogy országát végül kettészakítva lássa és belenyugodjon abba, hogy az ország felének népe visszasüly- lyedjen a szolgaságba. Annak ideién puszta kézzel indultunk szent ellenállási háborúra a francia gyarmatosítók és amerikai segítőik ellen. E harc végén döntő győzelmet arattunk, amely az 1954-es Genfi Egyezményhez vezetett. Ez határozottan kinyilvánította Vietnam szuverénitását, egységét és területi sérthetetlenségét. Az elmúlt tizenkét év alatt a dél-vietnami nép hősi harca során szétzúzta az amerikai imperialisták és kiszolgálóik országrabló illetve ha- zaáruló terveit. Bármennyire is fokozzák az amerikai imperialisták ezt a háborút, akárhogy ki is szélesítik, ha négy-ötszázezres, vagy akár annál nagyobb hadsereget 1« küldenek földünkre, akármilyen embertelen módon pusztítják is Észak-Vietnamot, népünk, Ho Si Minh elnök felhívása szerint addig harcolj amíg meg nem semmisíti az amerikai agresszorok terveit, s el nem éri most is a végső győzelmet. Ha kell folytatjuk a harcot akár öt-tíz évig, vagy még tovább is, amíg csak ki nem vívjuk alapvető szent nemzeti jogainkat, szabadságunkat és függetlenségünket. Az ellenség makacs és fondorlatos. Áldozatokkal teli. nehéz harcot kell ellene vívnunk. amelynek természetesen megvannak a nehézségei. De a honvédő háború, a szabadság és függetlenség védelméért vívott forradalmi harc a legnemesebb ügy. Ez áldozatokat és veszteségeket is kíván. De bármennyi áldozatot is kell hoznunk, bármilyen sokáig kell nélkülöznünk, az sem tud megingatni bennünket Meg vagyunk győződve ügyünk igazságos voltáról. Népünk a Vietnami Dolgozók Pártja. Ho Si Minh elvtárs vezetésével egységesen harcol a támadó ellen. Ugyanakkor élvezi az erős szocialista tábor, a kommunista pártok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a világ népeinek teljes segítségét és támogatását. Ezzel szemben az amerikai imperialisták Vietnam elleni háborúja igazságtalan. Az egész haladó emberiség, a* amerikai nép is. élesen ellenzi. Az amerikai imperialisták még soha nem szigetelőd- tek el annyira, mint most. Az imperialista tábor belső ellentétei mélyülnek, az imperialista országok kapcsolatai mind zavarosabbak, az amerikai katonák harci szelleme egyre rosszabb. Ezek azok az alapvető feltételek, amelveb lehetővé teszik, hogy végül mégis legyőzzük az Egyesült államok támadó hadseregét, annak nagy anyagi és katonai ereje ellenére. Miközben az amerikai imperialisták fokozzák és kiszélesítik a Vietnam elleni háborút, ezzel párhuzamosan csalárdul ismételgetik „békés” tárgyalási készségüket A vietnami harctér tapasztalatai bizonyítják, hogy valahányszor az amerikaiak a háború újabb kiterjesztésére készülnek, mindig eljátsszák ezt a komédiát. Goldbergnek, az USA ENSZ delegációja vezetőiének legújabb fellépése az ’'NSZ-ben, Johnson és Rusk zótamaival együtt, továbbá az Úgynevezett mani-lai értekezlet nyilatkozata ugyanezt a célt szolgálja. Ezek a hazug és szemérmetlen szólamok azonban nem tud iák félrevezetni a vietnami népet. A vietnami népet nem lehet megfélemlíteni! Több mint húsz éve szenved az imperializmus pusztító agresszív háborújától. Ez a nép szenvedélyesen kívánja a békét, hogy újra felépíthesse országát. A vietnami kérdés békéc megoldása azonban nem tőifink, hanem az amerikai imperia(Folytatás a 2. oldalon) Vietnam népét nem lebet megfélemlíteni Kádár János üdvözli Le Due Tho-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát
